Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-15 / 140. szám, kedd

A PÁRT KATONÁI VOLTAK 1971. É

rsekújvár (Nové Zámky j jelentős szerepet tölt be Csehszlovákia Kommunista Pártjának történetében. A burzsoá köztársaság megalakulása után a városban gyorsan fejlődött a munkásmozgalom. Ezt elősegítette a fejlődő ipar, a mezőgazdaságban dolgozó parasztság tagozódása, de nem utolsósorban a Magyar Tanácsköztársaság. A fiatalok életében nagy szerepet játszott a Komszomol 1921. február 15-1 megalakulása. A Kommunista Ifjúsági Szövetség alapító tagjai közé tartoznak Procházka József, Marák Vilma, Vígh Anna, Farkas János. Farkas a későbbi évek folyamán részt vett a Kommunista Internacionálé munkájában is. Az 1921-es év forradalmi eseménye a CSKP megalakítása. Érsekújváron a kommunista párt helyi szervezete a Szociáldemokrata Párt balszárnyának helyi szervezetéből alakult meg. A CSKP helyi szervezetének első elnöke. Suchý Gustáv volt. A pártszervezet tagjai kijártak vidékre is és ott agitációs munkát végeztek — a kommunista eszméket terjesztették. A munkásmozgalmi és szakszervezeti mozgalom között szoros kapcsolat volt. A szakszervezetek nagymértékben hozzájárultak a munkásság gazdasági harcának sikereihez. A szakszervezetekben is ott voltak a kommunisták, arra törekedtek, hogy helyes irányba tereljék a sortagság gondolkodását. 1925-től bővült az újvári kommunisták munkaköre: járási pártvezetőség alakult, mellnek feladata volt az újvári környéki kommunisták tevékenységének megszervezése. A párlvezetőség feladatköre nem korlátozódott csupán a közigazgatásilag elhatárolt járás területére, szerepe szélesebb volt és hatásköre túlnőtt az ország határán. Az újvári kommunisták komolyan értelmezték a pártnak azt a felhívását, hogy imperiaIistaellene6. munkát fejtsenek ki. Kiálltak a szegénysorsú regruták mellett és követelték, hogy ezek a fiatalok a bevonuláskor segélyben részesüljenek, vagy a község csináltasson katonaládát nekik. A kommunisták egy csoportja, melyet a körzeti pártvezetőség ezzel bízott meg, levél útján tartott fenn kapcsolatot a bevonultakkal, hogy így is hatást tudjanak gyakorolni a hadseregre. A

CSKP 1929-ben megtartott V. kongresszusa után a magyarlakta területeken három területi vezetőség jött létre. Az érsekújvári területi vezetőség 17—21 tagból állt. A gyakorlati irányító munkát egv, szűkebb, 7—11 tagú bizottság irányította. A területi vezetőség munkatervet dolgozott ki, amely három pontban határozta meg a legfontosabb feladatokat: 1. A párt bolsevik szervezeteinek kiépítése és a bolsevizáció végrehajtása. 2. A szakszervezeti kérdés, gazdasági harcok vezetéke. 3. A kisgazda-kérdés. A területi vezetőség hatásköre csaknem egész Dél-Szlovákiára kiterjedt. 1934-ben fokozódott a kommunisták üldözése, megtörni azonban nem tudták őket. Imperialistaellenes és háborúellenes jelszavakat, valamint a Szovjetuniót éltető jelszavakat festettek a város különböző helyein. Az ifjú kommunisták évente háborúellenes találkozót szerveztek. A harmincas években a területi vezetőségnek már független dolgozói Is voltak, többségük elvégezte a moszkvai Lenin Iskolát. Délvidéken a forradalmi tevékenység olyan gócpontjai alakultak ki, mint Muzsla, Diószeg, a komáromi hajógyár. Hitler hatalomra jutása után a CSKP érsekújvári területi vezetősége még nagyobb lendülettel szervezte a hatáskörébe tartozó járások kommunistáinak harcát a kenyérért és a kommunista párt betiltása ellen. 1934-ben 8600 földmunkás lépett harcba a tizedért, a magasabb bérért, de egyben a CSKP legális tevékenységéért is. A párt legális tevékenysége biztosítása érdekében a belügyminisztériumba írásbeli követelést küldtek az oroszkai, diószegi, surányi cukorgyár munkásai, a komáromi kikötő, a lévai malom és az újvári lengyár dolgozói. Csatlakoztak ehhez a követeléshez azok a községi képviselőtestületek is, ahol kommunista bíró vagy. helyettes volt. Érsekújvárott a kommunisták egy pillanatra sem feledkeztek meg arról, hogy a munkáshatalomért küzdenek. A szovjet— csehszlovák barátság gondolatának sok támogatója volt nemcsak a kommunisták körében, hanem a radikalizálódó magyar fiatalság körében is. 1930-ban megalakult a szovjet barátok egyesülete, mely gazdag tevékenységet fejtett ki. A burzsoázia látva az egyesület aktív tevékenységét, betiltotta munkáját. A szervezet 1934-ben újjáalakult és folytatta a kényszer következtében félbeszakított munkát. A fasizmus előretörésének idején sem tétlenkedtek a kommunisták. Az 1933—38-as években a sztrájkok szervezésén kívül a fasiszta veszély ellen is harcoltak. 1934-ben az Egységes Proletár Testedző Egyesület sportünnepélyt szervezett, és a felvonulás a városon keresztül a fasizmus elleni harc és a Csehszlovák Köztársaság védelme jegyében folyt le. 1937 decemberében Dél-Szlovákia kommunistái aktívára gváíltek össze a városban, melyen megjelent A. Zäpotocký és Fr. Zupka is, akik a fasizmussal szemben folytatott harc jelentőségéről beszéltek. 1938. május l én együtt vonultak fel a kommunisták a többi demokratikus erőkkel, ezzel is kifejezve: a kommunisták legfőbb érdeke az ország függetlenségének megvédése. A dél-szlovákiai kommunisták utolsó legális, de egyben a legnagyszerűbb megmozdulására Tornócon került sor 1938. szeptember 4-én. Szabó István, a területi titkár oroszlánrészt vállalt a tornóci tüntetés megszervezéséből. A tüntetés, melynek célja a köztársaság megvédése és a fasizmus elítélése volt, megmozgatta egész délvidék kommunistáit. A fő szervező Poszpis József kommunista bíró volt, akinek nagy segítségére volt Steiner Gábor, Tóth Mihály, Pálenyik Ferenc. E fasisztaellenes tüntetésen szlovákul beszélt Clementis, magyarul Major István, németül Kreibich, a haladó magyar értelmiség nevében Lőrincz Gyula beszélt. A Horthy-tele megszállás és Dél-Szlovákia Csehszlovákiától való elszakítása új, nehezebb feltételeket teremtett a pártmunka számára. 1939. március 15-én a területi pártvezetőség négy tagja: Oszwald, Pálenyik, Marusinecz és Dömötör — úgy határozott, hogv, megkezdi az illegális pársejtek kiéptését. Tevékenységük mintegy hét járás területére terjedt ki, és közel 700 kommunistát ölelt fel. 1939-ben a Moszkvában dolgozó csehszlovák és magyar pártvezetés között egyezmény született arról, hogy a Csehszlovákiától erőszakosan elszakított délvidék kommunista mozgalmát a magyarországi központ fogja irányítani. Érsekújvárott a szervezést elsősorban Pálenyik Ferenc és Marusinyecz Miklós végezték. 3939 decemberétől számítva havonként 4 tájékoztatót adtak ki, mely olyan problémákkal foglalkozott, mint Lengyelország megtámadása, a finn—szovjet háború stb. A márciusban kiadott szám Magyarország revíziós politikáját vádolja. Ismerteti, hogy a dél-szlovákiai dolgozók a horthysta megszállással csak veszítettek, a magyar dolgozók most magyar nyelven kapják a végrehajtást, s a kenyérért folyó harcot most a magyar csendőr nyomja el. Az előzetes letartóztatásban levő elvtársak, Pálenyik, Maru sinecz, Oszwald bátran viselkedtek a győri fegyházban. Azon dolgoztak, hogyan teremthetnének kapcsolatot az elvtársakkal az ellenállás újjászervezése érdekében. A vádlottakat háromtól egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.' Az üldözés sem törte meg a kommunisták akaratát. Újraszervezték és feltöltötték soraikat. A lebukottak helyébe újak álltak és folytatták a megkezdett munkát. Gódor Ferenc, Tököli János, Hentek Pál, Janki János, Tóth István tovább vitték a párt vörös zászlaját. É

rsekújvár felszabadulásakor a szovjet hadsereg parancsnoksága már tudta, kik azok az elvtársak, akikre támaszkodhatnak a város életének újjászervezésében. Kapcsolatot teremtettek az elvtársakkal. A kommunisták hozzáfogtak a párt sorainak megszervezéséhez. Az újjászervezett pártszervezet elnöke Pálenyik Ferenc és a szervezet első titkára Blaho Károly volt. E kis visszapillantásból is ki tűnik, hogy a magyar dolgozók, a magyar munkásság megalakulásától kezdve magáénak vallotta a köztársaságot. Magáénak vallotta a proletár internacionalizmus elvét, és ebben a szellemben harcolt a burzsoá köztársaság ellen a proletariátus köztársaságáért. Gottwald, Clementis, Zäpotocký, Major és a többiek nem osztályozták a kommunistákat nemzetiség szerint. Az osztályösszefogás egy síkra állította őket. Tudták, hogy harcuk sikere a munkásosztály internacionalista egységén áll és bukik. Nem véletlen, hogy Husák elvtárs, a CSKP Központi Bi zottságának főtitkára a szlovákiai kommunisták kongresszusán ugyanezeket a gondolatokat fejezte ki, amikor azt mond ta, hogy a csehszlovák kommunisták internacionalista egysége az, amely meghatározta és a jövőben is meghatározza hovatartozásukat. Feldoigozta: Pálenyik Ferenc, Pék Vendel Gépesített betakarítás A fejlődés útján A szakosítás ésszerű kihasználása 0 Egyes termékeknél már elérték az ötödik ötéves terv végére kitűzött mutatókat £ A szövetkezet segíti a falu kulturális fejlődését A Nagyfödémesi (Vefké Üfanyj Magtermesztő Állami Gazdaságban teljesen gépesítették a lucerna betakarítását. A lekaszált és megszárított lucernát pótkocsikra rakják és a kaza lozás helyére szállítják. (Felvétel: Z. Repová — CSTK) A dunaszerdahelyi járás (Dun. Streda) mezőgazdasági üzemei országos viszonylatiban a legjobbak közé tartoznak. A csallóközi emberek szorgalmas, odaadó munkája már több ízben kiváltotta a párt- és állami szerveink elismerését. Több efsz és állami gazdaság kapott már magas állami kitüntetést. Talán e járás példája bizonyítja a legszembetűnőbben a párt mezőgazdasági politikájának helyességét. Az egykor elmaradott zsellérek és földnélküliek Csallóköze ma az állam legproduktívabb, legintenzívebb, korszerű mezőgazdasági termeléssel rende'ikezo területévé fejlődött. Utunkon Felső-Csallóköz egyik központi községébe, Illésházára (Nový Zivot) látogattunk el, hjgy bepillantást nyerjünk a jóhírű efsz munkájába, az emberek életébe és megismerjük a falu arculatát. Idegennek hamar feltűnik az új házak sokasága. Szinte alig található a községben olyan porta, ahol hiányozna a televízió vagy a legkorszerűbb háztartási gépek bármelyike. A lakosság jólétét bizonyítja a többi között az is, hogy a községben 42 személygépkocsi van. Ennek mintegy felét a szövetkezeti tagok mondhatják magukénak. Valamennyi utat portalanítottak, már felépült az új vendéglő és a múlt évben adták át rendeltetésének az új kilencéves iskolát is. A lakosságnak csaknem a fele a közösben dolgozik. Bizonyára kevesen tudják, hogy a szövetkezet neve a Csehszlovák -Mongol Barátsági Efsz. — Mióta van ez. így, s miben jut kifejezésre ez a barátság? — kérdezem a legilletékesebbet, Bankó István elvtársat, az efsz elnökét. — A szocia'iista államok közti barátság és együttműködés elmélyítése mindannyiunk legsajátabb érdeke. A mongol elvtársakkal a kapcsolatot 1960ban vettük fel. Akkor egy mongol delegáció látogatott szövetkezetünkbe. Azóta már mély gyökeret eresztett a barátság. Valahányszor mongol küldöttség jár hazánkban, a mi szövetkezetünkbe is ellátogat. Vo'it nálunk már Szambu elvtárs, a mongol Nagy Népi Murái elnökségének elnöke is. 1964-ben jómagam is jártam Mongóliában. Cedenbal elvtárs, a Mongol Kommunista Párt első titkára fogadott bennünket, akivel később Prágában is találkoztunk. Nagyon jó kapcsolatunk van a prágai mongo'i nagykövetség- gel is, melyen keresztül levelezünk mongol barátainkkal. A Mongol Kommunista Párt megalakulásának 50. évfardulóje tiszteletére júliusban újabb mongol küldöttséget várunk szövetkezetünkbe. A falu arculata, a szövetkezet tagjainak éíete mindennél jobban bizonyítja, hogy jelentős a fejlődés. Ahhoz, hogy biztosan nézzünk a jövőbe, vissza kell pillantani a múltba, s felmérni a megtett utat. A szövetkezet főkönyvelője, Méry Gyuláné készségesen sorolja az adatokat. — Szövetkezetünk 1650 hektár földterületen gazdálkodik. Lássunk néhány számot, amely híven tükrözi a közös gyarapodását, valamint a tagok életszínvonalának emelkedését. 19ö0-ban a mezőgazdasági termelés összértéke 11 millió 498 000 korona volt, míg 1970ben 21 millió 451 korona, ugyanakkor béralapra az említett években 3 millió 532 000 koronát, illetve 7 millió 157 000 koronát fizettünk ki. Lényegesen növeltük a szövetkezet továbbfejlesztési, korszerűsítési alapját. Míg 1960-ban e céíra Mongóliában tett látogatásunk alkalmával Cedenbal elvtárs, a Mongol Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke is fogadott bennünket. csupán 353 000 koronát fordítottunk, addig 1970-ben már 2 millió 612 000 koronát. A befterjes mezőgazdasági termelés a legjellemzőbb kifejezője % hektárhozamok alakulása. Figyelemre méltók az állattenyésztés eredményei is. A iéjési átlag 3205 liter. Egy anya^ sertéstől tavaiy 20,95 malacot választottunk el. A mezőgazdasági termelés további fellendítése megkövetelt a termelés szakosítását, illetva a korszerűsítést. Ezt többek között a CSKP XIV. kongresszusának határozata is alátámasztja. — A termelés szakosításánál saját feltételeinkből indulunk ki — mondja ismét az eínöfci Határunkban nagyszerű termő

6 talaja van a cukorrépának és a kukoricának. Ezért növeltük' némely növények termő területét. Örömmel mondhatom, hogy az imént említett terményfajtákból már most elérték az 1975-re kitűzött termelési szintet. A cukorrépa betakarítását már évek óta kombájnnal végzik. Az illésháziak számára is nagy jelentőségű a felső-csallóközi öntözőcsatorna megépítése, amely lehetővé teszi az egész földterület mesterséges öntözését. Ezt elsősorban a takarmányféléknél használjáŕ majd kl. A múlt évben rátértek a vetőmagtermesztiésre is, ami jelentős anyagi jövedelmet biztosít. Állattenyésztésben főleg a növendékállat és a malacnevelésre, a sertéshizlalásra, a tejtermelés fokozására helyezik a fősúlyt. Bankó elvtárs részt vett az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi konferenciáján. Mit tart a legfontosabbnak a konferencián elhangzottakból? — A konferencián nagyon soít mezőgazdasági jellegű felszólalás hangzott el. Büszkeséggel hallgattam Strougal elvtárs elismerő szavait a nyugat-szlovákiai mezőgazdasági dolgozókról, azok helytállásáról az eN múlt válságos években. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon egyetértek a felszólalás azon részével, amely kiemeli, hogy valamennyi népgazdasági ágazatnak össze kell fogni a mezőgazdaság fellendítésére. Az is magától érthető, hogy a dunaszerdahelyi járás a mezőgazdasági termelésben az ötödik ötéves tervben nagyobb feladatokat kap, mint a más járások. A szövetkezeti tagok, különösen a fiatalok számára sokat jelent a törődés, a kulturális fejlődés biztosítása. Az illésházi szövetkezet ezen a téren is élenjáró. Családi házak építésére eddig már 24 szövetkezeti tag kapott térítésmentes kölcsönt, egyenként 25 000 koronát. A vezetőség további dicséretre méltó intézkedése az, hogy megtérítik az önkéntes véradók napi bérét. Illésházán tehát szorosan összefügg az emberek élete, azonos a gondolkodásmódjuk. S ez pedig már sokat jelent. SV1NGER ISTVÁN