Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-15 / 140. szám, kedd

• ••••••••••••••• -OJ filmek• • • • • •'• ••••••••• FELSZABADÍTÁS III. rész - Döntő csapás (szovjet) — Felszabadítás — tömör, kifejező és mély értelmű cím. A második világháború eseményeit, Európa felszabadítását foglalja össze, a háborúnak azt a szakaszát rekonstruálja, amelyben már a szovjet hadsereg ereje és sorozatos sikere volt a meghatározó. „Mi élve maradtunk, ezért kötelességünknek érezzük, hogy elmondjuk az igazságot a háborúról ...A háború legrettenetesebb eredménye" a tömérdek megsemmisült emberi élet. Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió többet áldozott ebben a harcban, mint a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő szövetségesei. A győzelemhez való hozzájárulásunk és erőfeszítéseink döntő jelentőségűek voltak. Ezt az igazságot szeretném elmondani a második világháborúról." Ezek a film rendezőjének, furij Ozerovnak a szavai, melyek megmagyarázzák az alkotók szándékát és a roppant méretű monumentális film célját. öt részből áll a Felszabadítás, melyben megelevenedik a fasizmus teljes összeomlását eredményező, háború számos emlékezetes fejezete. Az első két részt (Lángoló ív és Áttörés címmel) az 1943-as évi nyári Moszkva alatti és a sztálingrádi szovjet sikereket követő eseményeket, a kurszki csatát és a dnyeperi átkelést már a múlt évben láthatta a közönség. A grandiózus filmeposz harmadik része Döntő csapás címmel kerül vetítésre. 1944 eleje van. Véget ért a sztálingrádi és a kurszki csata, mely a háború folyásában ugyan fordulópontot jelentett, de a szovjet hadvezetés tudta, hogy az ellenség erős és a háború megnyeréséig még nehéz az út. Ezért logikus a sürgetés a nyugati szövetségesekhez a II. front ügyében. A film ezzel az őszinte és reális helyzetértékeléssel lerombolja azt a sokakban élő tévhitet, hogy Sztálingrád alatt végleg eldőlt a háború sorsa, a többi már csak idő kérdése volt. A film tárgyilagosan kimondja, hogy továbbra is szükség volt minden erőre, leleményességre és emberi áldozatra a végső célig — a felszabadításáig. A Döntő csapás az 1944. évi nyári hadművelet gigászi küzdelmeit, a Begration fedőnéven ismertté vált offenzíva eseményeit rekonstruálja. A rendező kronológiai sorrendben idézi fel a Belorussziában zajló fronteseinényeket, az ellenség figyelmét elterelő hadműveleteket, megmutatja a nagy hadigépezetek vezérkarának terveit, hogy a harc egyes részleteit látva, öszszefüggéseiben érzékeljük az eseményeket. Emberközelbe hozza az ellenséget alaposan megtévesztő átkelést Belorusszia iszapos és mocsaras ingoványain, az ellenséges egységek ugyanis arra számítottak, hogy a szovjet katonaság Ukrajna északi részén nyomul előre. Lélegzetelállítóan izgalmas a gigászi átkelés küzdelme, s bizonyára csak keveseknek jut eszébe, hogy ilyen ritka látványosság mögött sok száz főnyi alkotó, katonai tanácsadó, tűzszerész milyen öszszehangolt munkája, a statiszták, színészek mekkora fegyelmezettsége húzódik meg. Az országhatár átlépése után a csata Lengyelország területére helyeződik át, hogy néhány hónapos küzdelem után megkezdődjön a harc Berlinért. A filmben a hadműveleteken kívül bepillantást nyerhetünk a háború „kulisszái" mögé is, az alkotók ugyanis figyelmet szenteltek a látszólag jelentéktelen, de politikai szempontból annál lényegesebb mozzanatoknak, melyek meghatározott mértékben befolyásolták a háború alakulását. Ozerov filmje rendkívül igazságos. és tárgyilagos, a háború kegyetlenségének ábrázolásában szigorúan ragaszkodik a valósághoz. A csatajelenetek döbbenetesen élethűek. Mégsem hagyományos dokumentumfilmet látunk, nem eredeti felvételekből összeállított sorozatot. Az a műfaj, amelyet a három társíró: Jurij Bondarjev, Oszkár Kurganov és Jurij Ozerov (az utóbbi egyben a film rendezője is) alkalmazott, a történelem, az összefüggések szempontjából többet ad, mint amit eredeti felvételek adhatnak; a film hatalmas keresztmetszet, melyben a történelmet látjuk dokumentumszerű pontossággal, de művészi szinten, játékfilmen. Csupa hőssel, félelem nélkülikatonával talán nem is nehéz megnyerni a háborút. De itt emberek, közönséges „halandók" menetelnek, rohamoznak, szenvednek, véreznek és győzelmet aratnak. A filmben nem diadalmenet a háború, — a hangsúly a nehézségeken és az áldozatokon van — hanem a Szovjetuniónak emberiségmentő hadjárata az elszabadult pokol ellen. Valódiak a helyszínek: a „Bagration akció" Belorussziában zajlik, az a varsói mozi, amelyben pokolgépet helyeznek el a partizánok, Varsóban van, a „Führer" íróasztala valóban az övé volt, Mussolinit a római királyi palota előtt tessékelik a rabszállító kocsiba, teheráni értekezleten" az egykori jegyzőkönyv pontos szövegét mondják. A filmből meg lehet tudni, milyen volt a Tigris, és milyen a T-34-es, hogyan zajlottak a nagy csaták és miért győzött a győztes. A film stílusa helyenként egyenetlen, de ilyen hatalmas történelmi freskóban, ahol az események krónikaszerű bemutatása ennyire különböző, nem ls lehet egyenletes színvonalat s mindvégig pergő ritmust biztosítani. A film azonban kifejezi mindazt, amire vállalkozott. A rendezői erények, a kiállítás rendkívüli gazdagsága, a 70 mm-es panoramatikus technika, a kiváló felvételek (Igor Szlabnyevics operatőr munkája) látványt, izgalmat ígér. A háborús monstrefilm — mely katonai szaktanácsadók és nemzetközi szereplőgádra közreműködésével készült — az eddigi háborús filmektől eltérően az első alkotás, melyben a háború mentes minden pátosztól, stilizáltságtól és regényességtől. Ez teszi a filmet tanulságossá, melynek végső kicsengése a háború ellen, a béke megbecsülésére irányul. —ym — EGY UGRÖBAJNOK KALANDJAI (amerikai) Az ember, földünk élővilágának egyetlen gondolkodója eleljátszogat az oktalan állatokkal. S teszi ezt teljes fölényének tudatában, olykor fegyverrel is, hogy magasabbrendűségét példázza. Idomítással azt is elérheti, hogy értelmesnek mondhatja a szófogadó állatokat. A delfin, ez az egzotikus tengeri óriás meghökkentő dolgokra képes. Az állatidomárok szerint olyan könnyen sajátítja el a tudnivalókat, mintha ösztöneit emberi ész irányítaná. Néha.oktatóján ís túltesz: egyszeri prőba után a legnyakatekertebb mutatványokra képes, s így mintha felcserélődnének a szerepek — nem a delfin idomul, az ember kap leckét. Leon Bensőn filmje, az Egy ugróbajnok kalandjai ennek az állatnak az okosságát meséli el. E színes játékfilm cselekményét az „ugróbajnok delfin" képességeihez komponálta a forgatókönyv írója. Olcsó kalandmese, szökött fegyencekkel, ártatlan Robinsonokkal, fegyverrel, vérrel — szót sem érdemelne az egész, ha nem egy delfin játszaná a film főszerepét. A delfin és jószívű tizenéves barátja, Sandy kettesben irányítják a harcot a gátlástalan fegyencek ellen. A nézőt nem ez a harc köti le, hanem a delfin ötletessége, szolgálatkészsége, segíteniakarása s ha szabad így fogalmaznom — egész emberi magatartása. A filmet ezért azoknak ajánljuk, akik érdeklődéssel figyelik a titokzatos állatokat, szívesen belefeledkeznek az idegen tájak ismeretlen pompáiba, ez Jetben a szubtrópikus tengerpartok szokatlanul gazdag növényvilágába. —cz— itiüiirc TÁJÉKOZÓDÁS A TENGEREN MESTERSÉGES HOL DAK SEGÍTSÉGÉVEL Az űrkutatás látványos kísérletei mellett a mesterséges holdak mind több gyakorlati alkalmazási területet hódítanak meg. Legismeretesebbek az interkontinentális hírközlés szolgálatába állít itt mesterséges holdak — ezekről sok sző esett például a mexikói olimpiával kapcsolatos televízió-közvetítések során. Természetesen nem a hírközlés az egyetlen gyakorlati hasznosítási lehetőség. A Szojuz—11, illetve a Szaljut orbitális állomás segítségével ez ideig végzett kísérletek biztatóak például a meteorológiai szo'igálat számára is. Az ilyen Föld körül keringő mesterséges égitestek egyéb felhasználási területei közül érdeklődésre tarthat számot egyebek között a nagy pontosságú tengeri helymeghatározás módszere is. HANGSÚLY A PONTOSSÁGON Az NNSS (Navy Navígational Satellite System) rendszert, amelyről az utóbbi időben számos adat jelent meg a szaklapokban, a tengeren közlekedő hajók nagy pontosságú helymeghatározására dolgozták ki. Fejlesztését az amerikai haditengerészet hajóegységeinek biztos navigálását célozta. Az eljárást sokáig bizalmasként kezelték. Néhány évvel ezelőtt azonban az USA haditengerészeti hatóságai az NNSS rendszer polgári felhasználását is engedélyezték. A polgári tengerhajózás részére az ITT konszern egyik ameíikai vállalata, a San Fernando-i Federal Laboratories legyártotta a 4007-AB berendezést, amellyel az NNSS rendszer mérési módszere al kalmazhatő. Ez a hajókra szerelhető berendezés egy tengerészeti rádió vevőkészülékből és a hozzávaló speciális antennából, valamint egy elektronikus számítógépből áll. Tartozik még hozzá egy eredménykiíró berendezés, továbbá egy szalaglyukasztó készülék. Az NNSS rendszer előnye, hogy a helymeghatározás eredménye 'lényegesen pontosabb az eddigi módszerekénél, ezenkívül alkalmazása független a nap- és évszaktól, valamint az optikai látási viszonyoktól. Kedvező, hogy a helymeghatározás a berendezéssel teljesen automatikusan történik. Az NNSS rendszer alapját egy — külön erre a célra beállított — mesterséges h íldakból álló hálózat alkotja. A rendszer mesterséges holdjai a hírközlési célokat szolgáló ún. „szinkron szatelitekkel" ellentétben körpályájukat nem azj egyenlítővel párhuzamosan, hanem a sarkokon keresztül futják a Föld körül. A mesterséges holdak mintegy 960 km magasságban a Föld felett keringenek, és 108 perc alatt futják be pályájuk egy-egy fordulóját. A pályaadatokat naponta kétszer igen ponto, san bemérik, majd minden mérés után az ellen» őrző állomás az új adatokat rásugározza az ép^ pen mért mesterséges holdra, amelynek vevőjí ezeket az adatokat veszi és tárolja. A mesterséges hold adója saját pályájának leg. utóbb mért és elektronikusan tárolt adatait kód. jel formájában rendszeresen leadja, és ezenkívül egy nagy állandóságú frekvenciát is folyamatosan kisugároz. AUTOMATIKUS HELYMEGHATÁROZÁS A tengeri hajó speciális fedélzeti rádió-vevőkészülékével veszi a mesterséges hold által sugárzott nagy állandőságú frekvenciát. A vett jel frekvenciája a hajónak a mesterséges holdhoz viszonyított mozgása következtében eltér a kisugárzott értéktől. A vevőberendezéshez tartozó elektronikus számítógép automatikusan értékeli a vett frekvenciát, és a kapott frekvenciaeltérésből, annak jellegéből, valamint a mesterséges hold által rendszeresen sugárzott kód-jelből nagy gyorsasággal kiszámítja a hajó pontos földrajzi helyzetét. Az elektronikus számítógép a kiszámított adatokat szalagra lyukasztja, s a szalag a távgépíróhoz hasonló eredménykilró'oa fűzve nyomtatott szöveget ad. Az így kapott adatok 200 méternél kisebb hibával tartalmazzák a megállapított helykoordinátákat. A mesterséges holdakkal történő navigáció nagymértékben növeli a tengeri hajózás biztonságát iés gazdaságosságát. Az NNSS rendszer ezért szerepet kap az óceánográfiai kutatásokban, a tenger alatti olaj feltárásában, tenger alatti kábelek fektetésében, illetve javításában. A rendszer által mérhető pontos koordinátaadatok lehetővé teszik bármely tengeri pont ismételt felkeresését anélkül, hogy — a megkeresés megkönnyítésére — jelzőbóját kellene használni. LÉGPÁRNÁS ANYAGMOZGATÁS Évtizedünk fordulójának egyik technikai érdekessége volt a légpárnás szállítójárművek megjelenése. Ezt az elvet az jellemzi, hogy a szállítójárművön elhelyezett ventillátorok segítségével sűrített levegőt juttatnak a közlekedési eszköz alá. Ez a levegő a gépet a talajról felemeli, és a talaj felett lebegő helyzetben tartja, miközben a gép kontúrja körül a levegő eltávozik a környező légtérbe. Az ezen az elven megépített légpárnás hajók nehéz terepen, vízen egyaránt gyorsan, megbízhatóan tudnak közlekedni. A légpárnás hajók a kezdeti próbálgatások óta már fényes karriert futottak be. Menetrend szerint köziekednek Anglia és Franciaország között, kisebb változataik pedig bevonultak a mindennapi életbe, a mezőgazdaságba, a közlekedésbe. Van azonban ennek az elvnek sok más érdekes alkalmazása ís, amelyről általában keveset hallunk. A közelmúltban kialakult megoldások közül ismertetünk néhányat. A Central Electricity Generating Board megbízásából nagy súlyú generátorok és transzformátorok szállítására különleges kivitelű légpárnás tehermentesítővel ellátott trailer-rendszert készítettek. A szerelvény három részből áll: a transzformátort szállító trailerből, a vontató gépkocsiból és a vontatott trailer után elhelyezett, tehergépkocsira szerelt kompresszortelepből. Az utóbbiról műanyag csövön vezetik a trailer hídja alá a sűrített levegőt, melynek nyomása szélső esetben 1,3 kilopond négyzetcentiméter is lehet. Ezzel a módszerrel 15 méter hoszszú teherhordó híd 225 tonnával terhelhető, Ha a híd hosszát 7,5 méterre csökkentik, a teherbírás elérheti a 280 tonnát is. A berendezés nagymértékben egyszerűsíti az ilyen nagy egységek szállítását. A Clark cég érdekes újdonsága az 1000—2000 mm méretű, maximálisan 3 tonnával terhelhető légpárnás rakodólap a raktározásban előforduló rövidtávú szállítások megkönnyítésére. A rakodólap, mely a légpárnán nyugszik, minimális erőkifejtéssel mozgatható. A berendezés kompreszszorral, vagy üzemi sűrítettlevegő-hálózatról működtethető. A berendezés alkalmas silók, vagonok, konténerek megrakására. Alkalmazása célszerű, mert nem pontszerűen támaszkodik a talajra. A rakodőberendezések Brügge-ben minap megrendezett bemutatóján kiállítottak egy 20 tonna teherbírású szerkezetet, amely konténerek szállítására készült. Egy villástargonca is tartozik hozzá, ez viszi a 6 légpárnával ellátott üres platót és a légvezetéket. Az emelőlapot a konténer alá helyezi, majd az emelés után a konténert a targonca könnyen el tudja mozdítani. A légpárnákat egyenként lehet vezérelni. A légpárnás anyagmozgatás egy másik területe a darabáruk szállítása. A Jetstream Airveyor-nek nevezett berendezés egy derékszögű négyszög keresztmetszetű nyomócsatornából, korlátrendszerből és ventillátortelepből áll. A beépített ventillátorok a komprimált levegőt, melynek nyomása 20—100 mm vízoszlop között szokott lenni, a nyomócsatornába vezetik. E csatorna felső lemeze perforálva van. A perforáció mértékét és jellegét kísérletekkel állapítják meg. Ezen a lemezen, tehát a nyomócsatorna felett, helyezkedik el a szállítandó anyag. A nyílásokon, szelepeken át kiáramló levegő az anyagot lebegésben tartja, az ún. szállítófúvókákon kiáramló levegő pedig a továbbítást Végzi. A légnyomást, a légárain sebességét, valamint a szállítófelület egységére szükséges levegőmennyiséget, a szállítandó anyag minősége és mennyisége szabja meg. A csatorna hosszát a feladat, a szélességet a szállítandó darab határozza meg. Az eddig épített nyomócsatornák 50—1500 mm szélesek és 100—250 mm magasak voltak. Építettek egy berendezést, amelynek hossza kb. 160 méter volt. A szállított dobozok 11X18 cm alapterületűek, a szállítási sebesség 30—180 méter/perc, és a teljesítmény 48—200 darab/perc volt. A pályán egészen kis sugarú kanyarok, jó elágazások képezhetők ki, s lehetséges a lejtős szállítás is, egészen 40 fokig. Ilyen rendszerű berendezésekkel célszerűen lehet szállítani kartondobozokat, üres konzerves dobozokat és üvegeket, papírt, textíliát. A légpárnás szállítástechnika harmadik ágazatába a szemcsés áruk továbbítását végző berendezések tartoznak. Ilyen az előző rendszer egyik változata is, melyen a szállStócsatorna felett ferdén elhelyezett terelőlapokat építettek ki. A levegő bevezetése után az anyag eltávolodik a nyomócsatornából, egészen az ernyőkig. Itt felütközik, s egy bizonyos távolsággal távolabb esik vissza a nyomócsatornára. Az anyag sebessége mindig kisebb, mint a nyílásokon átáramló levegőé. Az így adódó sebességkülönbség következtében az anyag és a levegő között gyors hőcsere és nedvességcsere léphet fel. Igv az anyagot szállítás közben fűteni, hűteni, szárítani, nedvesíteni lehet, ilyen rendszerű szállítóberendezéseket célszerűen lehet használni cukor, szemestermények, gyümölcsök, műanyag alapanyagok stb. szállítására. Ömlesztett anyagok szállítására szolgál a fluidizációs szállítás is. Ennek lényege az, hogy a szállítócsőben levő anyag alá finom szűrőn keresztül 0,5—4 atmoszféra nyomású levegőt fúvatnak. Ilyen esetben az anyag térfogata megnő, az anyag fellazul, s hasonló lesz a folyadékokhoz. Szállítása rendkívül egyszerűvé válik. Az anyag áramlási sebessége 3—12 méter másodpercenként. A fluidizációt hombárokban, silókban, tárolt szemcsés anyagok gyors kiürítésére is lehet alkalmazni. Itt, a siló alján egy légáteresztő réteget építenek kl. Ha ez alá egyenletesen elosztva sűrített levegőt vezetnek, akkor a levegő hatására az anyag cseppfolyóssá válik, s a silóból nagyon könnyen kifolyik. A kísérletek- szerint lisztes anyagoknál már 3—5 fokos lejtő is kellő biztonsággal üríthető. A sűrített levegő széles körű felhasználására az anyagmozgatásban gyakorlatilag most teszik meg a kezdő lépéseket világszerte. Ezekkel az új típusú anyagmozgató berendezésekkel célszerű lenne hazánkban ls behatóbban foglalkozni. (dj) 6