Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-11 / 137. szám, péntek

» BELPOttTIKA! KOMMENTÁR TANÁCSKOZNAK A FIATALOK Űj áruház az NDK fővárosában A szocialista kereskedelem példakepe A CENTRUM druhá? Az NDK az elmúlt években nagy változásokon ment át. Ezek a változások jellemzik a kereskedelmi életet is. A közel­múltban hatalmas áruházat nyi tottak az NDK fővárosának szí­vében, mely egyben bizonyítéka annak is, mennyire lépést tart az NDK a fejlődéssel, s min­dent megtesz annak érdekében, hogy a kereskedelem és a la­kosságnak nyújtott szolgáltatá­sok évről évre tökéletesebbek legyenek. Az új áruház méreteire jel­lemző, hogy árusítási területe 15 ezer négyzetméter, alkalma­zottainak a száma pedig két­ezer. Megközelítőleg tehát kát és félszer nagyobb a bratisla­vai Kő-téri Priornál. Az Alexander téri CENTRUM áruház nyolcszintes épület. Két alagsora, földszintje és emelete van. Az áruház második alagso­ra az ipari áruk raktározására, a gépezet és más technikai be­rendezések elhelyezésére szol­gál. A felső alagsorban törté nik a áruátvétel és itt raktá­rozzák az élelmiszerekét. A földszinten élelmiszereket és apró ipari cikkeket árulnak. Az első, második és harmadik emeleten raktározzák és árusít­ják az ipari árut. A negyedik emeleten vendéglő áll a vásár­lóközönség rendelkezésére. Ugyanitt rendezték be az áru­ház alkalmazottai számára a szociális helyiségeket és társal­gókat. A legfelső emeleten az áruház adminisztratív részlege dolgozik. Az új áruházban bő a válasz­ték, és sokrétű a szolgáltatás s az alkalmazottakról is sokol­dalúan gondoskodnak. Az árucikkek választéka Bútorokon, szőnyegeken és lakberendezési tárgyakon kívül az áruházban élelmiszerek és ipari cikkek is kaphatók. Az épület földszintjén, az ön­kiszolgáló élelmiszerboltban az élelmiszereken kívül húst, hús­készítményeket, baromfit, zöld­séget, gyümölcsöt és különböző élelmiszeripari különlegességa­ket árulnak. Az önkiszolgáló 2000 négyzetméternyi területet ölel fel. A kozmetikai cikkektől a konyhai és iparosfelszerelésig, a papír és az ajándékt'éléktc!, a textilműárukig, a kesztyűkig, a harisnyákig és a férfi fehér­neműig, valamint a gyermek­holmikig minden kapható. A vásárlóknak nyújtott szolgáltatások A CENTRUM áruház nem csu­pán árucikkek vásárlási köz­pontja, hanem a szolgáltatások központja is, amely a földszin­ten kapott helyet. Ennek kere­tén belül a szolgáltatások egész sorát nyújtják, amelyek kelle­messé teszik a közönség számá­ra a vásárlást. Ide tartozik a ruhatár, a poggyász- és gyer­mekkocsi megőrző stb. A szol­gáltatásokhoz tartozik a gyer­meksarok. Ebben a vásárlási központban gondoskodnak azon gyermekek szórakoztatásáról is, akiknek a szülei az áruház­ban zavartalanul akarnak vásá­rolni. A nagyobb és több elárusító osztályon vásárolt árukat a vá­sárló átveheti a központi áruki­adóban. A vásárló kívánságára, a vásárolt áruk ajándékcsoma­golását is biztosítják, tájékoz­tatnak az áruházról és Berlin­ről, vendégkíséroket bocsáta­nak a vásárlók rendelkezésére stb. A szolgáltatások szerves részét képezi a részletfizetéses kölcsön, valamint a bank és a takarékpénztár nyújtotta szol­gáltatások. A szolgáltatások központján kívül — minden osztályon — működik az ún. javítószolgálat. Ezek információkat nyújtanak az áruházról, árumegrendelése­ket vesznek fel, vállalják a gyártmányok javítását, az igé­nyesebb javítások esetében pe­dig közvetítő szerepet játsza­nak a javítóvállalatok és a vá­sárló között. A kulcsok és fényképmásolatok készítését, névjegyek nyomását stb. is itt végzik. Az alkalmazottakról való gondoskodás Az alkalmazottakról való gon­doskodásra jellemző, hogy az áruház negyedik emeletén ren­dezték be a 270 személyt be­fogadó üzemi éttermet. Itt na­ponta négy főétel, valamint diétás étel között választhatnak az alkalmazottak. Az üzemi ét­terem ezenkívül a munkaidő alatt frissítőkkel látja el az áruház dolgozóit és gondosko­dik — az igények szerint '— az alkalmazottak háztartása félkészárukkal történő ellátá­sáról. Ilyen módon az áruházi alkalmazottak bevásárlási ide­jét a minimálisra csökkentik. Az egészségügyi gondosko­dást, valamint az elsősegély­nyújtást is biztosítják s orvosi rendelő és pihenőterem áll a vásárlók rendelkezésére. A fodrászati és kozmetikai szalon főként az áruház női alkalmazottai számára előnyös. Minden itt dolgozó nő havonta egyszer igénybe veheti ennek a központnak a szolgálatait. Az áruház alkalmazottainak 80 százaléka nő, ezért a bölcső­dékben és az óvodákban előny­ben részesítik a dolgozó anyák gyermekeinek elhelyezését. A Hoppengarten gyermekotthon­ban külön szobákat rendezteK be a beteg gyermekek számára, hogy így csökkenthessék a dol­gozó nők munkából való kiesé­sét. Az alkalmazottak gyerme­kei 7-től 14 évig minden évben nyaralhatnak az áruház nyári üdülőtáborában. A nyári hónapokban nyitva tart az ötödik emeleten létesí­tett belső udvar is, ahol a nö­vények és a nyugágyuk a mun­kaszünetek alatt kellemes kör­nyezetet, illetve pihenést nyúj­tanak az alkalmazottaknak. Az alkalmazottak rendelkezésére állnak olyan helyiségek is, melyek a kulturális rendezvé­nyek stb. céljait szolgálják. KOVÁCS ZOLTÁN A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség e heti legjelentősebb eseménye a SZISZ Cseh és Szlovák Központi Bizottságá­nak együttes prágai iilése. A plánumot röviddel Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa befejeztével hív­ták össze, s fő napirendi pontja azoknak a feladatok­nak a megtárgyalása lesz. melyeket a párt a társadalmi) és az ifjúság elé tűzött. Ezek a feladatok igényesek, de a fiúk és a lányok — az ifjúsági szervezel tagjai — felkészül tek teljesítésükre. Hogy a legmagasabb iíjúsá gi szervek határozatai minél elobh az alapszervezetekhez kerüljenek, a központi bizott­ság elhatározta a szövetség együttes Ülésének összehívá­sát. A fo beszámolót juraj Varhulík, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke tartja. A beszámoló után a hazánk legkülönbözőbb helyeiről összegyűlt fiatalok alapszer­vezetük problémáiról, de fő­leg arról tanácskoznak, ho­gyan teljesitik alapszerveze­tükben Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XIV. kongresszu­sának határozatait. A SZISZ Központi Bizottsága az ifjúsá­gi szervezet együltes iilését nem véletlenül és nem a lát­ványosság kedvéért hívta ösz­sze. A tanácskozáson elfoga­dott határozatokat méw f szünidő és a sza.iadságidény megkezdése előtt ismertetik a fiatalokkal. A szlovákiai fiatalok fontos feladatai közé lartozik a pár­tunk XIV. kongresszusa tisz­teletére indított kötelezettség­vállalásai mozgalomban való aktív részvétel, valamint „A fiatalok kezdeményezésének és tetteinek Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Cseh­szlovák Komszomol 50. évfor­dulójára indított stafétája" prugrainjának értékelése. A fiúk és a lányok ebben a programban nemcsak az épí­tés, hanem mindenekelőtt az ideológiai nevelőinunka terü­letén vállalták olyan felada tuk elvégzését, melyek elha nyagulása a múltban elősegí­tette a jobboldali erőknek az ifjúságra gyakurolt káros be­folyásának érvényesülését. A szovjet katonákkal és az idős párttagokkal való baráti találkozókon a fiúk és a lá­nyok nyílt eszmecserét foly­tattak az internacionális se­gítségről, melyet a Szovjet­unió nyújtott és nyújt mun­kásosztályunknak és kommu­nista pártunknak. „A kezdeményezés stafétá­ja" programjának kicsúcsosu­dása Bratislavában az 1971. június 25-től 27-ig tartó szlo­vákiai értékelés lesz. BARTEK (Tóthpál Gyula felvétele) H áromszor egymás után megszólalt a harang. Ogy szólalt meg, mint­ha kiveszett volna a lelke: nem zengett, nem csilingelt, csak megszó­lalt. Háromszor egymás után. Találóan nevezte el a nép a temetők ravatalának harangját lélekharangnak. Úgy szólt, mint ha kiveszett volna be­lőle a lélek. És mindig akkor húzták meg, ha valakiből kiveszett a lélek. Most háromszor szólalt meg. Az em­berek riadtan néztek össze és találgat­ták: Kikért szól a lélekharang, kik mentek oda, ahonnan még senki nem tért vissza? És miért háromszor? Csak nem hárman haltak meg egyszerre? Pedig így volt. Hárman. Az egyik a halkan felszisszenő gázt, a másik a kö­telet, a harmadik a mérget választotta. Megunták az életüket? Aligha. Az apa ötvennyolc, a fia harmincöt, a nő pedig harminckét éves volt. Először a lány ment el. Becsukta az ajtót, ablakot és kinyitotta a halál csap­jait. A férfi későn érkezett. S mert éle­te most már nem ért egy fabatkát sem, mérget vett be. Az apja, mikor megtud­ta, kiment az udvarra és sokat időzött a ház mögött. Mire rátaláltak, már hi­deg volt. Ezért szólalt meg háromszor a lélek­harang. Zengés nélküli kongása a ma­radiságot, a régmúlt idők megbúvó kí­sértetét, a középkor szellemét vádolta. Az emberek hidegrázósan hallgatják. Van, aki keresztet vet, van ki gondo­latban végigfut eddigi életén és arra gondol: egykor majd értem is szól a ha­rang, van aki ökölbe szorítja a kezét és káromkodás szakad fel a lelkéből: De a — Szétváglak, ha el mersz valili. — Márpedig elválok. — fin, az apád megtiltom. — Nagykorú vagyok, nem tilrhatsz meg semmit. é I e k h u r a n r/ jó istenit, hát miért kellett ennek így lennie? És neki van igaza! A harang kong... Csak annyit hal­lani, hogy odacsapódik a harangnyelv a harang falához és utána hirtelen csend. Aztán megint odacsapódik és ismét csend. — Mi lesz a gyerekkel? — Apja maradok továbbra is. Gon­doskodom róla. — És mit mondanak az emberek? — Mondjanak, amit akarnak. Én is boldog akarok lenni és nem szalasztóm el az alkalmat. , v -j-i,De a gyerek! — Mondom, hogy törődöm vele. - Mit ér az ilyen törődés? — De mit ér az olyan élet, amikor a gyerek csak civakodást és, gyűlölkö­dést lát? — Majd meglátjuk. — Akkor hát lássuk! Az apa és nős, családos fia között ez volt az első komoly szóváltás. Ezt kö­vette a második, a harmadik, a száza­dik. És végül a lélekharang. 11a háború, hát legyen háború - gon­dolta a fiatalember —, akinek idegeit elnyűtte a feleségével való örökös civa­kodás. Talált valakit, aki más volt, mint a felesége! Ha a lány megszólalt, rej­tett hárfák rezdültek meg a lelkében, ha zongorázott, elzongorázta a gondo­kat, a fejfájást, ha simított, gyengéd mozdulatával messzire űzte a halált, amely gyakran lesengett már a férfi kö­rül. De jó volt boldognak lenni! Mások „szennyesében" azoban szeret­nek kotorászni az emberek. Főleg a kis­város népe. Először a lányt kezdték ki. ' *Nem szégyenli magát! Nős ember­rel kezd ki! Pedig nem is ő kezdett. A férfi fedez­te fel őt, találta-meg, csókolta először szájon. Meddig titok az ilyen titok? Még a falnak is füle és szeme van. S ahogy nőtt, hullámzott, gyűrűzött a lány kö­rül a pletyka, úgy vesztettek csillogá­sukból a buzavirágkék szemek, vará­zsukból a meghitt együttlétek, forrósá­gukból a csókok. Olykor a belemenekü­lés, a felejteni-akarás szárnyakat adott szerelmüknek, aztán reccsent a padló, percegett a szú a bútorokban s az arany­szárny elrebbent... Most pedig a harang szól . . . A z emberek összerezzennek. Aztán tesznek-vesznek tovább. Kinek a vonatja indul, ki a gyermekéért siet az óvodába. A fővárosban szágul­danak a villamosok, a szobrászok mű­termeiben kezet vagy lábat kap a készü­lő férfi vagy" női akt. Megy tovább az élet. Mindenkinek egyszerre sok a dol­ga. Nincs ideje hallgatni a harang mo­noton kongását. A bódult illatokkal teli kertek virágai becsukják szirmaikat. A nagy, nagy messzeségből aztán megérkezik végre a gyászoló est. CSALLÓKÖZI LAJOS VI.

Next

/
Thumbnails
Contents