Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-11 / 137. szám, péntek

Koszigin: A BÉKE MEGŐRZÉSÉT ÉS MEGSZILÁRDÍTÁSÁT A LEGFONTOSABB FELADATUNKNAK TEKINTJÜK Nagy részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Moszkva — A Szovjetunióban vasárnap választják meg a szövetségi köztársaságok és az autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsainak, valamint a helyi tanácsoknak küldötteit. A moszkvai kommentátorok az SZKP XXIV. kongresszusa utáni legnagyobb jelentőségű belpolitikai eseményként értékelik a néphatalmi szervekben helyet foglaló képviselők megválasztását. Mint arról már hírt adtunk, Koszigin szovjet miniszterelnök Moszkva Frunze választókörzetében a napokban tartott beszédet, melyet kivonatosan közlünk. A választási kampány keretében tegnap este Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet főváros leningrádi választókörzetének dolgozóival találkozott, akik jelölték őt az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsába. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken találkozik a választókkal. Koszigin beszédében hangoztatta, hogy egészségvédelemre, népművelésre, lakásépítésre, a munka- és életviszonyok javítására, a dolgozók művelődésének növelésére, a népgazdasági szakemberek szakmai tudásának tökéletesítésére még sohasem fordítottak akkora összegeket, mint az új ötéves terv időszakában. Ugyancsak lényegesen emelik a nyugdijakra és a sokgyermekes családok segélyezésére fordított összeget. Az életszínvonal fellendítésének egyedüli alapja az ország gazdasági erejének szakadatlan növelése. Az iparágaknak a tudomány és a technika legújabb eredményeinek bevezetése útján való korszerűsítése a IX. ötéves terv központi kérdése —, mondotta Koszigin, hangsúlyozva: — Minden lehetőségünk megvan, hogy a népgazdaság minden ágazatában meggyorsítsuk a műszaki fejlesztést. Külpolitikai kérdéseket érintve, a szovjet kormányfő egyebek között kijelentette: — Pártunk és államunk változatlanul egyik legfontosabb feladatának tekinti a béke megőrzését és megszilárdítását. Politikánk azonban sohasem jelentette a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező kedvező változások passzív kivárását. Politikánk mindenkor a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott aktív harc politikája volt. A szovjet—amerikai kapcsolatok kérdését érintve Koszigin kijelentette: — Elvben lehetségesnek és kívánatosnak tartjuk, hogy javuljanak a kapcsolataink az Egyesült Államokkal, csakúgy mint más államokkal. Viszont nem lehet elválasztani kétoldalú kapcsolatainkat az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszív politikájától, az Indokínában elkövetett barbárságtól, Más népek semmibe vevésétől törvényes jogaik és érdekeik durva, lábbal tiprásálól. A szovjet—amerikai kapcsolatokra feltétlen negatív hatással vannak az olyan amerikai akciók, mint az izraeli expanzió tényleges támogatása a KözelKeleten, az európai feszültség enyhülésének megakadályozása. A szovjet kormányfő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió konstruktív magatartásának soha sem volt és nem is lehet semmi köze az úgy nevezett „két szuperhatalom" politikájához. Az az állítás, amely szerint a Szovjetunió az Egyesült Államokkal együtt „monopolizálta" a nemzetközi problémák megoldását, más országokat és népeket megkerülve vagy azok ellenére politizál szovjetellenes koholmány. Koszigin hangoztatta, hogy a szocialista országokkal való együttműködést a Szovjetunió mindig elsőrendű fontosságú politikai kérdésként kezelte. Az európai földrész helyzetével foglalkozva a szovjet miniszterelnök jelentős pozitív változásokról számolt be, amelyek — inint mondotta — a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok és az összes európai békeszerető erők sokéves, következetes munkájának eredményei. — Teljességgel osztjuk Brandt kancellár nemrég elhangzott kijelentését — mondotta —, amely szerint a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyelország és az NSZK szerződése jó példája annak, hogyan lehet a béke megteremtésében egyenrangú partnerként együttműködni, hiszen e szerződések jő célja hozzájárulni ahhoz, hogy az ellenségeskedés és bizalmatlanság korszakából átlépjünk az igazi kibékülés, az együttműködés, az egymás iránti megértés korszakába. A fő feladat ma az, hogy ne engedjük meg a militarista köröknek az európai fejlemények visszájára fordítását, az államok közötti feszültség fokozódásához való visszatérést. Budapest — Tegnap Budapesten a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el a 86 éves korában elhunyt Lukács Györgyöt, a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosát, kétszeres Kossuthdíjas akadémikust. A Munkásmozgalmi Pantheon területén a gyászolók sokasága állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a kiváló marxista filozófusnak és esztétának vörös szemfödéllel borított, virágokkal és koszorúkkal övezett ravatalát. A gyászszertartáson a hozzá tartózókon kívül részt vettek ás a koporsó mellett díszőrséget álltak a párt-és állami vezetők, a magyar tudományos és kulturális élet ismert személyiségei, a különböző társadalmi szervezetek képviselői. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Friss István az MSZMP KB tagja, akadémikus búcsúzott Lukács Györgytől. Ma már nem vitatható — mondotta —, hogy Lukács György nagyot alkotott. Megtermékenyítően hatott az utolsó évtizedek filozófiai,esztétikai, társadalmi-politikai, tudományos gondolkozására. Üj felismerésekkel gazdagította a marxizmus—leninizmust. Hatása messze túlterjedt hazája határain. Nemzete, a haladó tudomány és a nemzetközi fórra dalmi mozgalom gyászolja benne nagy halottját. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót a Pantheon te metőjébe vitték, s az Internacionálé hangjai mellett bocsi tották a sírba, amelyet elbontottak a gyász és a kegyelet virágai. AZ NDK DOLGOZÓI LELKES MUNKÁVAL KÖSZÖNTIK az NSZEP VIII. kongresszusát MEGÉLÉNKÜLŐ HARCOK DÉL-VIETNAMBAN Phom Penh — A U Pl Phom Penh-i tudósítójának jelentése szerint a kambodzsai kormánycsapatok a fővárostól keletre mintegy három kilométerre! visszavonultak, miután hét hónap óta legsúlyosabb vereségüket szenvedték el. Múlt év novemberében mértek a népi erők hasonló vereséget a LonNol-rendszer csapataira, amikor a stratégiai fontosságú Pich Níl szorosban lerohanták azok több hadosztályát. A kormánycsapatokat most átcsoportosítják. Saigon — A saigoni amerikai parancsnokság csütörtökön, immár az egymást követő harmadik napon azt közölte, hogy Dél-Vietnamban említésre méltó harci cselekmény nem történt. A dél-vietnami főparancsnokság ugyanakkor a harcok megélénküléséről számolt be. Jelentette, hogy helikoptereken J00 katonát szállítottak az 5-ös tüzérségi támaszpontra, amelyet a partizánok május 23 óta körülzárva tartanak. Az akciót megelőzően B—52-es bombázók szőnyegbombázást hajtottak végre a támaszpontot övező térségben. A Washington Post az amerikai kongresszus tagjaihoz intézett nyílt levelet közölt. A nyílt levél aláírói megállapítják, hogy az Egyesült Államok olyan háborúban vesz részt, amelyet az amerikai nép több sége nem támogat. így a Gallup közvéleménykutató intézet legutóbb megállapította, hogy az amerikaiak 73 százaléka a csapatok Délkelet-Ázsiából való kivonását akarja még ez év végéig. Berlin — A Német Demokratikus Köztársaságban utolsó „ szakaszába érkezett az NSZEP VIII. kongresszusának előkészítése. Az NDK kommunistái a jövő hét elején kezdik meg nagy jelentőségű tanácskozásukat. A kongresszust megelőzően nagy arányú országos vita folyt az 1971—-75-ös évekre szóló népgazdaságfejlesztési ötéves terv irányelveinek javaslatáról. E vita május elején kezdődött, s az NDK valamennyi munkahelyére kiterjedt. A kongreszszus tárgyalásainak fő tartalmát e vita eredménye és az irányelvek javaslata képezi majdAz új ötéves terv javaslatát az NDK dolgozói az ország sokoldalú felvirágoztatásának konstruktív programjaként fogadták. amelynek célja az anyagi, kulturális és életszínvonal további emelése. A következő öt év alatt a nemzeti jövedelem 26—28 százalékkal, a közszükségleti árucikkek termelése több mint egyharmadával, a lakosság reáljövedelme pedig 21—23 százalékkal növekedik. A nemzeti jövedelem gyarapodása a legnagyobb lesz az NDK ötéves terveinek történetében, s terjedelme elérj a 136—138 milliárd márkát, az A z utóbbi hetekben Jugoszláviában egymást követik a bel" politikai események. Lassan befejeződik az alkotmánymódosítási javaslatokról folyó nyilvános vita. E javaslatok célja mindenekelőtt az, hogy erősödjék a dolgozók szerepe az egyes üzemek és vállalatok önigazgatási rendszerében, nagyobb legyen az egyes köztársaságok és autonóm területek önállósága, elmélyüljön a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága. Április végén Brioniban ülésezett a jKSZ elnöksége, s megtárgyalta az ország további szocialista építését fékező legégetőbb politikai, gazdasági és szociális kérdéseket. Május elején Szarajevóban kongresszust tartottak az üzemek és vállalatok képviselői — jugoszláv kifejezésmóddal élve az önigazgatás, a közvetlen termelők — így nevezik a dolgozókat "— képviselői. Május első felében az egyes köztársaságok és a két autonóm terület legfelsőbb pátszervei üléseztek, s megvitatták a JKSZ brioni elnökségi ülésének következtetéseit. ta építését. Az elnökség beszámolójában szó van az ún. önigazgatási kapcsolatok elégtelen fejlődéséről, amely kedvez a bürokratikus-technokratikus irányzatoknak és erőknek, és csökkenti annak lehetőségét, hogy a munkásosztály befolyásolja saját társadalmi helyzetét. Az ország gazdasági problémáival kapcsolatban nacionalista és soviniszta irányzatok ütötték fel a fejüket. Ezt részben az alkotmánymódosítási javaslatokról folyó nyilvános vita, részben egyes jugoszláv lapok cikkei 1971 Jugoszlávia nyugtalan gazdasági és mondhatjuk, politikai időket él. Joszip Broz Tito elnök utóbbi komoly beszédeiben rámutatott a nyugtalanító helyzetre, a nyugtalanságok okaira és gyökereire. Ez elsősorban a legfőbb élelmiszercikkek árának emelkedése, annak ellenére, hogy a kormány az árak befagyasztására törekszik. Az év első három hónapjában az iparcikkek további 11,4 százalékkal, drágultak, a kiskereskedelmi árak 12, a vendéglátóipari árak 18,6 százalékkal emelkedtek. A lakosság létfenntartási költségei átlag 30 százalékkal nagyobbak. Az állandó áremelkedés a legkisebb jövedelmű dolgozókat sújtja. Egymillió százezer dolgozót foglalkoztató, 9414 jugoszláv vállalatban egy munkás havi keresete nem éri el az ezer új dinárt. Tavaly több mint 300 ezer dolgozó havi keresete a 800 dinárt sem érte el. Vannak kisebb jövedelmű kategóriák is. Ezért mind Tito beszédei, mind a szarajevói kongresszus küldöttei többségének felszólalásai a helyzet gyors megjavítását sürgették, akár adminisztratív intézkedésekkel is. Az alacsony Mozgalmas hetek Jugoszláviában bérekkel, a dolgozók életszínvonalával, szociális biztonságával, a lakosság egyes rétegei közötti lényeges szociális különbségekkel kapcsolatos szociális kérdéseket vetettek fel. E kérdésekről a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének áprilisi brioni ülésén is szó esett. Az utóbbi időben ez volt a legkomolyabb ülés, mely a pártszervek és szervezetek és az egyes pártagok aktivizálását eredményezte. Az ülésen hangoztatták, hogy a gazdaságpolitikában tekintettel kell lennie az alacsony keresetű munkások életszínvonalára és szociális különbségekre. Határozatot fogadtak el a beruházási programok felülvizsgálásáról és az olyan építkezések leállításáról, amelyek finanszírozására nincsenek eszközök, vagy pedig a fedezetlen beruházások megterhelik a jugoszláv dolgozókat, főként a kiskeresetűeket. A |KSZ tudatában van az egész társadalomra kiható fogyatékosságoknak, melyek fékezik az ország szocialisidézték elő, amelyeket Tito nagyon élesen megbírált, mert a nacionalista kirohanások zavart keltenek a jugoszláviai népek körében. A szarajevói kongresszuson Kicsovics küldött felszólalásában, hangoztatta, hogy a jugoszláv munkásosztály vágya szocialista integráció, nem pedig nemzetiségi dezintegráció. Kijelentette, hiba lenne, ha a nemzetiségi problémákban feloldódna az osztálytartalom. „Azok, akik ezt óhajtják, a valóságban meg akarják osztani, el akarják szigetelni a munkásosztályt, tudatosan vagy tudat alatt jeltételeket alakítanak új politikai hatalmi központok formálódására". Az alkotmánymódosítási javaslatok nyilvános vitájában főként a 21. és 22. alkotmánycikk körül zajlik nagy eszmecsere. E cikkeknek kell biztosítaniuk a dolgozók nagyobb politikai és döntési jogkörét az üzemek és vállalatok irányításában. A cikkek hivatottak tompítani a technokrata erők agresszivitását. Az üzemekben ugyanis gyakran önkényesen, a munkások szavának figyelembe vétele nélkül döntenek. A vitában érdeklődés további tárgya új kollektív elnöki testület, a Jugoszláv Szocialista Szövetség köztársaság elnökségének létrehozása. A gyakorlatban ez venné át az államfői tisztséget, noha a szarajevói kongresszuson a küldöttek ünnepélyesen javasolták, hogy Tito maradjon életfogytiglani elnök. Az államelnökségben minden köztársaságot három tag, az autonóm területeket két tag képviselné. A legvalószínűbb, hogy e szerv élén Tito fog állni. Az események hatása a JKSZ soraiban is visszatükröződik. Tito egyik beszédében a párt aktivizálódásának fontosságáról beszélt és mindenekelőtt kiemelte a kommunisták felelősségét a rájuk bízott szakaszért. Radicsevícs küldött szarajevói felszólalása is igazolja, hogy a kommunisták felelőssége időszerű kérdés a pártban. „Ma valami fölösleges történt, vagy nem történt meg az, aminek, meg kellett történnie, ha nem valósul meg a politikai irányvonal, a jóváhagyott törvény, döntés, ezért valakinek felelnie kell. Mind az egyének, mind a szervek és a szervezetek felelőssége kérdésének megoldása, szükséges és nem tűr halasztást". Mint látjuk, a JKSZ és a dolgozó nép jelenleg az utóbbi időben felszínre tört égető kérdések megoldásának feladata előtt áll. Jlftt JAKOUBEK belgrádi levele 1970. évi 108 milliárd márkával szemben. A tervelőirányzat élteimében mintegy 500 000 ú| lakás épül, s mintegy 30—10 milliárd márkával emelkedne* a művelődésre, a kultúrára, az üdülésre, egészségügyre és sportra fordított kiadások. Az országos vita. amelyben aktivan részt vettek az ipari és mezőgazdasági dolgozók százezrei, egyúttal további lendületet adott a szocialista muii kaversenynek. A dolgozók újabti értékes munkafelajánlásoka' tettek a kongresszus tiszteletére. néhány sorban A CSKP prágai városi bizottságának küldöttségét, melyet Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára vezet, hivatalos magyarországi baráti látogatása során az MSZMP KB épületében fogadta Biszku Béla, az MSZMP Polili kai Bizottságának tagja, a KB titkára. A szívélyes találkozáson jelen volt František Dvorský, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. RAUL ROA kubai külügymi niszter Havatmából Moszkvába utazott, hogy eleget tegyen a szovjet kormány hivatalos meghívásának. ROMES CSANDRA, a Béke vi lágtanács főtitkára táviratban köszöntötte az Afrikai Egység Szervezete miniszteri tanácsának június 11-én Addisz Abebában megnyíló ülésszakát. JOZEF CYRANKIEWICZ, a len gyei államtanács elnöke fogad ta a Lengyelországban tartóz kodó Malik indonéz külügymi nisztert. Varsóban közleményt adtak ki Adam Malik lengyelországi látogatásáról. NICOLAE CEAUSESCUT, a Ro mán Kommunista Párt főtitkárát a román párt- és állami kül döttség további tagjaival együtt Pjöngjangban fogadta Kim Ír Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK minisztertanácsának elnöke. U THANT ENSZ-főtitkár június 11-én részt vesz az Afrikai Egység Szervezete Addisz Abe bábán megnyíló ülésszakán. Ezt követően a Szovjetunióba, a Mongol Népköztársaságba és Lengyelországba látogat el. A KALIFORNIAI San Rafael bírósága elhalasztotta Angela Davis azon kérésének megtárgyalását, hogy óvadék ellené ben helyezzék szabadlábra. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN egyre több szervezet tiltakozik a Szabad Európa és a Szabadság amerikai rádióállomások tevékenysége ellen. A BRIT KORMÁNY beleegyezett az ugandai fegyverszállítások ba. A Daily Telegraph szerint Idi Amin tábornok, ugandai elnök közölte a hírt.