Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-11 / 137. szám, péntek

Koszigin: A BÉKE MEGŐRZÉSÉT ÉS MEGSZILÁRDÍTÁSÁT A LEGFONTOSABB FELADATUNKNAK TEKINTJÜK Nagy részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Moszkva — A Szovjetunióban vasárnap választják meg a szövetségi köztársaságok és az autonóm köztársaságok legfel­sőbb tanácsainak, valamint a helyi tanácsoknak küldötteit. A moszkvai kommentátorok az SZKP XXIV. kongresszusa utáni legnagyobb jelentőségű belpolitikai eseményként értékelik a néphatalmi szervekben helyet foglaló képviselők megválasz­tását. Mint arról már hírt adtunk, Koszigin szovjet miniszterelnök Moszkva Frunze választókörzetében a napokban tartott beszé­det, melyet kivonatosan közlünk. A választási kampány keretében tegnap este Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet főváros leningrádi választókörzetének dolgozóival ta­lálkozott, akik jelölték őt az Oroszországi Föderáció Legfel­sőbb Tanácsába. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pén­teken találkozik a választókkal. Koszigin beszédében hangoz­tatta, hogy egészségvédelemre, népművelésre, lakásépítésre, a munka- és életviszonyok javítá­sára, a dolgozók művelődésének növelésére, a népgazdasági szakemberek szakmai tudásának tökéletesítésére még sohasem fordítottak akkora összegeket, mint az új ötéves terv idősza­kában. Ugyancsak lényegesen emelik a nyugdijakra és a sok­gyermekes családok segélyezé­sére fordított összeget. Az életszínvonal fellendítésé­nek egyedüli alapja az ország gazdasági erejének szakadatlan növelése. Az iparágaknak a tu­domány és a technika legújabb eredményeinek bevezetése útján való korszerűsítése a IX. ötéves terv központi kérdése —, mon­dotta Koszigin, hangsúlyozva: — Minden lehetőségünk meg­van, hogy a népgazdaság min­den ágazatában meggyorsítsuk a műszaki fejlesztést. Külpolitikai kérdéseket érint­ve, a szovjet kormányfő egye­bek között kijelentette: — Pár­tunk és államunk változatlanul egyik legfontosabb feladatának tekinti a béke megőrzését és megszilárdítását. Politikánk azonban sohasem jelentette a nemzetközi kapcsolatokban be­következő kedvező változások passzív kivárását. Politikánk mindenkor a békéért és a nem­zetközi biztonságért vívott ak­tív harc politikája volt. A szovjet—amerikai kapcsola­tok kérdését érintve Koszigin kijelentette: — Elvben lehetsé­gesnek és kívánatosnak tartjuk, hogy javuljanak a kapcsolataink az Egyesült Államokkal, csak­úgy mint más államokkal. Vi­szont nem lehet elválasztani kétoldalú kapcsolatainkat az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszív politikájától, az Indokínában elkövetett bar­bárságtól, Más népek semmibe vevésétől törvényes jogaik és érdekeik durva, lábbal tiprásá­lól. A szovjet—amerikai kapcso­latokra feltétlen negatív hatás­sal vannak az olyan amerikai akciók, mint az izraeli expanzió tényleges támogatása a Közel­Keleten, az európai feszültség enyhülésének megakadályozása. A szovjet kormányfő nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió konstruktív maga­tartásának soha sem volt és nem is lehet semmi köze az úgy nevezett „két szuperhatalom" politikájához. Az az állítás, amely szerint a Szovjetunió az Egyesült Államokkal együtt „monopolizálta" a nemzetközi problémák megoldását, más or­szágokat és népeket megkerül­ve vagy azok ellenére politizál szovjetellenes koholmány. Koszigin hangoztatta, hogy a szocialista országokkal való együttműködést a Szovjetunió mindig elsőrendű fontosságú po­litikai kérdésként kezelte. Az európai földrész helyzeté­vel foglalkozva a szovjet minisz­terelnök jelentős pozitív válto­zásokról számolt be, amelyek — inint mondotta — a Szovjet­unió, a testvéri szocialista or­szágok és az összes európai bé­keszerető erők sokéves, követ­kezetes munkájának eredmé­nyei. — Teljességgel osztjuk Brandt kancellár nemrég el­hangzott kijelentését — mondot­ta —, amely szerint a Szovjet­unió és az NSZK, illetve a Len­gyelország és az NSZK szerző­dése jó példája annak, hogyan lehet a béke megteremtésében egyenrangú partnerként együtt­működni, hiszen e szerződések jő célja hozzájárulni ahhoz, hogy az ellenségeskedés és bi­zalmatlanság korszakából átlép­jünk az igazi kibékülés, az együttműködés, az egymás irán­ti megértés korszakába. A fő feladat ma az, hogy ne engedjük meg a militarista kö­röknek az európai fejlemények visszájára fordítását, az álla­mok közötti feszültség fokozó­dásához való visszatérést. Budapest — Tegnap Buda­pesten a Mező Imre úti teme­tőben nagy részvéttel búcsúz­tatták el a 86 éves korában el­hunyt Lukács Györgyöt, a Ma­gyar Tanácsköztársaság volt népbiztosát, kétszeres Kossuth­díjas akadémikust. A Munkás­mozgalmi Pantheon területén a gyászolók sokasága állta kö­rül a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a kiváló marxista filozófusnak és esztétának vörös szemfödéllel borított, virágokkal és koszo­rúkkal övezett ravatalát. A gyászszertartáson a hozzá tartózókon kívül részt vettek ás a koporsó mellett díszőrséget álltak a párt-és állami vezetők, a magyar tudományos és kul­turális élet ismert személyisé­gei, a különböző társadalmi szervezetek képviselői. A ravatalnál a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Friss István az MSZMP KB tag­ja, akadémikus búcsúzott Lu­kács Györgytől. Ma már nem vitatható — mondotta —, hogy Lukács György nagyot alkotott. Megtermékenyítően hatott az utolsó évtizedek filozófiai,esz­tétikai, társadalmi-politikai, tu­dományos gondolkozására. Üj felismerésekkel gazdagította a marxizmus—leninizmust. Hatása messze túlterjedt hazája hatá­rain. Nemzete, a haladó tudo­mány és a nemzetközi fórra dalmi mozgalom gyászolja ben­ne nagy halottját. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót a Pantheon te metőjébe vitték, s az Interna­cionálé hangjai mellett bocsi tották a sírba, amelyet elbon­tottak a gyász és a kegyelet virágai. AZ NDK DOLGOZÓI LELKES MUNKÁVAL KÖSZÖNTIK az NSZEP VIII. kongresszusát MEGÉLÉNKÜLŐ HARCOK DÉL-VIETNAMBAN Phom Penh — A U Pl Phom Penh-i tudósítójának jelentése szerint a kambodzsai kormány­csapatok a fővárostól keletre mintegy három kilométerre! visszavonultak, miután hét hó­nap óta legsúlyosabb vereségü­ket szenvedték el. Múlt év novemberében mértek a népi erők hasonló vereséget a Lon­Nol-rendszer csapataira, ami­kor a stratégiai fontosságú Pich Níl szorosban lerohanták azok több hadosztályát. A kor­mánycsapatokat most átcsopor­tosítják. Saigon — A saigoni ameri­kai parancsnokság csütörtökön, immár az egymást követő har­madik napon azt közölte, hogy Dél-Vietnamban említésre méltó harci cselekmény nem történt. A dél-vietnami főparancsnokság ugyanakkor a harcok megélén­küléséről számolt be. Jelentet­te, hogy helikoptereken J00 katonát szállítottak az 5-ös tü­zérségi támaszpontra, amelyet a partizánok május 23 óta kö­rülzárva tartanak. Az akciót megelőzően B—52-es bombá­zók szőnyegbombázást hajtottak végre a támaszpontot övező tér­ségben. A Washington Post az ame­rikai kongresszus tagjaihoz in­tézett nyílt levelet közölt. A nyílt levél aláírói megállapít­ják, hogy az Egyesült Államok olyan háborúban vesz részt, amelyet az amerikai nép több sége nem támogat. így a Gal­lup közvéleménykutató intézet legutóbb megállapította, hogy az amerikaiak 73 százaléka a csapatok Délkelet-Ázsiából va­ló kivonását akarja még ez év végéig. Berlin — A Német Demokra­tikus Köztársaságban utolsó „ szakaszába érkezett az NSZEP VIII. kongresszusának előkészí­tése. Az NDK kommunistái a jövő hét elején kezdik meg nagy jelentőségű tanácskozásu­kat. A kongresszust megelőzően nagy arányú országos vita folyt az 1971—-75-ös évekre szóló népgazdaságfejlesztési ötéves terv irányelveinek javaslatáról. E vita május elején kezdődött, s az NDK valamennyi munka­helyére kiterjedt. A kongresz­szus tárgyalásainak fő tartal­mát e vita eredménye és az irányelvek javaslata képezi majd­Az új ötéves terv javaslatát az NDK dolgozói az ország sok­oldalú felvirágoztatásának konstruktív programjaként fo­gadták. amelynek célja az anyagi, kulturális és életszín­vonal további emelése. A kö­vetkező öt év alatt a nemzeti jövedelem 26—28 százalékkal, a közszükségleti árucikkek ter­melése több mint egyharmadá­val, a lakosság reáljövedelme pedig 21—23 százalékkal nö­vekedik. A nemzeti jövedelem gyarapodása a legnagyobb lesz az NDK ötéves terveinek törté­netében, s terjedelme elérj a 136—138 milliárd márkát, az A z utóbbi hetekben Jugoszláviában egymást követik a bel­" politikai események. Lassan befejeződik az alkotmány­módosítási javaslatokról folyó nyilvános vita. E javaslatok célja mindenekelőtt az, hogy erősödjék a dolgozók szerepe az egyes üzemek és vállalatok önigazgatási rendszerében, nagyobb le­gyen az egyes köztársaságok és autonóm területek önállósága, elmélyüljön a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek egyenjo­gúsága. Április végén Brioniban ülésezett a jKSZ elnöksége, s megtárgyalta az ország további szocialista építését fékező legégetőbb politikai, gazdasági és szociális kérdéseket. Május elején Szarajevóban kongresszust tartottak az üzemek és válla­latok képviselői — jugoszláv kifejezésmóddal élve az önigazga­tás, a közvetlen termelők — így nevezik a dolgozókat "— kép­viselői. Május első felében az egyes köztársaságok és a két autonóm terület legfelsőbb pátszervei üléseztek, s megvitatták a JKSZ brioni elnökségi ülésének következtetéseit. ta építését. Az elnökség beszá­molójában szó van az ún. ön­igazgatási kapcsolatok elégte­len fejlődéséről, amely kedvez a bürokratikus-technokratikus irányzatoknak és erőknek, és csökkenti annak lehetőségét, hogy a munkásosztály befolyá­solja saját társadalmi helyze­tét. Az ország gazdasági problé­máival kapcsolatban nacionalis­ta és soviniszta irányzatok ütöt­ték fel a fejüket. Ezt részben az alkotmánymódosítási javaslatok­ról folyó nyilvános vita, részben egyes jugoszláv lapok cikkei 1971 Jugoszlávia nyugtalan gazda­sági és mondhatjuk, politikai időket él. Joszip Broz Tito elnök utóbbi komoly beszédeiben rá­mutatott a nyugtalanító helyzet­re, a nyugtalanságok okaira és gyökereire. Ez elsősorban a leg­főbb élelmiszercikkek árának emelkedése, annak ellenére, hogy a kormány az árak be­fagyasztására törekszik. Az év első három hónapjában az ipar­cikkek további 11,4 százalékkal, drágultak, a kiskereskedelmi árak 12, a vendéglátóipari árak 18,6 százalékkal emelkedtek. A lakosság létfenntartási költségei átlag 30 százalékkal nagyobbak. Az állandó áremelkedés a legki­sebb jövedelmű dolgozókat sújt­ja. Egymillió százezer dolgozót foglalkoztató, 9414 jugoszláv vállalatban egy munkás havi keresete nem éri el az ezer új dinárt. Tavaly több mint 300 ezer dolgozó havi keresete a 800 dinárt sem érte el. Vannak ki­sebb jövedelmű kategóriák is. Ezért mind Tito beszédei, mind a szarajevói kongresszus küldöt­tei többségének felszólalásai a helyzet gyors megjavítását sür­gették, akár adminisztratív in­tézkedésekkel is. Az alacsony Mozgalmas hetek Jugoszláviában bérekkel, a dolgozók életszínvo­nalával, szociális biztonságával, a lakosság egyes rétegei közöt­ti lényeges szociális különbsé­gekkel kapcsolatos szociális kérdéseket vetettek fel. E kérdésekről a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnök­ségének áprilisi brioni ülésén is szó esett. Az utóbbi időben ez volt a legkomolyabb ülés, mely a pártszervek és szervezetek és az egyes pártagok aktivizálását eredményezte. Az ülésen han­goztatták, hogy a gazdaságpoli­tikában tekintettel kell lennie az alacsony keresetű munkások életszínvonalára és szociális kü­lönbségekre. Határozatot fogad­tak el a beruházási programok felülvizsgálásáról és az olyan építkezések leállításáról, ame­lyek finanszírozására nincsenek eszközök, vagy pedig a fedezet­len beruházások megterhelik a jugoszláv dolgozókat, főként a kiskeresetűeket. A |KSZ tudatá­ban van az egész társadalomra kiható fogyatékosságoknak, me­lyek fékezik az ország szocialis­idézték elő, amelyeket Tito na­gyon élesen megbírált, mert a nacionalista kirohanások za­vart keltenek a jugoszláviai né­pek körében. A szarajevói kong­resszuson Kicsovics küldött fel­szólalásában, hangoztatta, hogy a jugoszláv munkásosztály vá­gya szocialista integráció, nem pedig nemzetiségi dezintegrá­ció. Kijelentette, hiba lenne, ha a nemzetiségi problémákban fel­oldódna az osztálytartalom. „Azok, akik ezt óhajtják, a va­lóságban meg akarják osztani, el akarják szigetelni a munkás­osztályt, tudatosan vagy tudat alatt jeltételeket alakítanak új politikai hatalmi központok for­málódására". Az alkotmánymódosítási ja­vaslatok nyilvános vitájában fő­ként a 21. és 22. alkotmánycikk körül zajlik nagy eszmecsere. E cikkeknek kell biztosítaniuk a dolgozók nagyobb politikai és döntési jogkörét az üzemek és vállalatok irányításában. A cik­kek hivatottak tompítani a tech­nokrata erők agresszivitását. Az üzemekben ugyanis gyakran önkényesen, a munkások szavá­nak figyelembe vétele nélkül döntenek. A vitában érdeklődés további tárgya új kollektív elnöki tes­tület, a Jugoszláv Szocialista Szövetség köztársaság elnöksé­gének létrehozása. A gyakorlat­ban ez venné át az államfői tisztséget, noha a szarajevói kongresszuson a küldöttek ün­nepélyesen javasolták, hogy Ti­to maradjon életfogytiglani el­nök. Az államelnökségben min­den köztársaságot három tag, az autonóm területeket két tag képviselné. A legvalószínűbb, hogy e szerv élén Tito fog állni. Az események hatása a JKSZ soraiban is visszatükröződik. Ti­to egyik beszédében a párt ak­tivizálódásának fontosságáról beszélt és mindenekelőtt kiemel­te a kommunisták felelősségét a rájuk bízott szakaszért. Radi­csevícs küldött szarajevói fel­szólalása is igazolja, hogy a kommunisták felelőssége idő­szerű kérdés a pártban. „Ma va­lami fölösleges történt, vagy nem történt meg az, aminek, meg kellett történnie, ha nem valósul meg a politikai irányvo­nal, a jóváhagyott törvény, dön­tés, ezért valakinek felelnie kell. Mind az egyének, mind a szervek és a szervezetek fele­lőssége kérdésének megoldása, szükséges és nem tűr halasz­tást". Mint látjuk, a JKSZ és a dolgozó nép jelenleg az utóbbi időben felszínre tört égető kér­dések megoldásának feladata előtt áll. Jlftt JAKOUBEK belgrádi levele 1970. évi 108 milliárd márkával szemben. A tervelőirányzat él­teimében mintegy 500 000 ú| lakás épül, s mintegy 30—10 milliárd márkával emelkedne* a művelődésre, a kultúrára, az üdülésre, egészségügyre és sportra fordított kiadások. Az országos vita. amelyben aktivan részt vettek az ipari és mezőgazdasági dolgozók százezrei, egyúttal további len­dületet adott a szocialista muii kaversenynek. A dolgozók újabti értékes munkafelajánlásoka' tettek a kongresszus tiszteleté­re. néhány sorban A CSKP prágai városi bizott­ságának küldöttségét, melyet Antonín Kapek, a CSKP KB el­nökségének tagja, a prágai vá­rosi pártbizottság vezető titká­ra vezet, hivatalos magyaror­szági baráti látogatása során az MSZMP KB épületében fogadta Biszku Béla, az MSZMP Polili kai Bizottságának tagja, a KB titkára. A szívélyes találkozá­son jelen volt František Dvors­ký, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. RAUL ROA kubai külügymi niszter Havatmából Moszkvába utazott, hogy eleget tegyen a szovjet kormány hivatalos meg­hívásának. ROMES CSANDRA, a Béke vi lágtanács főtitkára táviratban köszöntötte az Afrikai Egység Szervezete miniszteri tanácsá­nak június 11-én Addisz Abebá­ban megnyíló ülésszakát. JOZEF CYRANKIEWICZ, a len gyei államtanács elnöke fogad ta a Lengyelországban tartóz kodó Malik indonéz külügymi nisztert. Varsóban közleményt adtak ki Adam Malik lengyel­országi látogatásáról. NICOLAE CEAUSESCUT, a Ro mán Kommunista Párt főtitká­rát a román párt- és állami kül döttség további tagjaival együtt Pjöngjangban fogadta Kim Ír Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK miniszterta­nácsának elnöke. U THANT ENSZ-főtitkár jú­nius 11-én részt vesz az Afrikai Egység Szervezete Addisz Abe bábán megnyíló ülésszakán. Ezt követően a Szovjetunióba, a Mongol Népköztársaságba és Lengyelországba látogat el. A KALIFORNIAI San Rafael bírósága elhalasztotta Angela Davis azon kérésének megtár­gyalását, hogy óvadék ellené ben helyezzék szabadlábra. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN egyre több szervezet tiltakozik a Szabad Európa és a Szabad­ság amerikai rádióállomások te­vékenysége ellen. A BRIT KORMÁNY beleegyezett az ugandai fegyverszállítások ba. A Daily Telegraph szerint Idi Amin tábornok, ugandai el­nök közölte a hírt.

Next

/
Thumbnails
Contents