Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-09 / 135. szám, szerda

1971 VI. 9. SZOLGÁLJA A HOLD-KUTATÁS A BÉKÉT Szovjet tervezet az ENSZ-ben Moszkva — A szovjet kor­mány az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztette a Holdra vonatkozólag megköten­dő nemzetközi szerződés terve­zetét. A tervezetet Gromiko szovjet külügyminiszter juttatta el U Thant ENSZ-főtitkárhoz egy levél mellékleteként, amelyet kormánya nevében intézett a főtitkárhoz. A levél, amely in­dítványozza, hogy a Holdra vo­natkozó nemzetközi szerződés kidolgozásának kérdését tűzzék az ENSZ-közgyűlés most követ­kező 26. ülésszakának napirend­jére, többek között ezeket mond­ja: A szovjet kormány véleménye szerint ideje lépéseket tenni azoknak a nemzetközi jogszabá­lyoknak konkretizálására és to­vábbi kidolgozására, amelyek szabályozzák az államok tevé­kenységét a Holdon. Mint a Föld egyetlen természetes szputnyik­ja a Hold fontos szerepet tölt be a világűr meghódításában és az égitestet kizárólag a béke ér­dekében, az egész emberiség ja­vára szabad felhasználni* Feltét­lenül meg kell akadályozni, hogy az államok tevékenysége a Holdon nemzetközi konfliktu­sok forrásává váljék, biztosíta­ni kell a Hold esetleges felhasz­nálásának jogi alapját. E fel­adatot szolgálná egy megfelelő nemzetközi szerződés megköté­se. — A Holdra vonatkozó szerző­dés-tervezet az alábbi fő rendel­kezéseket tartalmazza: — a Hold-kutatást és az égi­test felhasználását a mai élő és a jövendő nemzedékek érdekei­nek figyelmébe vételével kell végezni; — a Holdon tilos erőszak al­kalmazása és minden egyéb el­lenséges cselekmény: hasonló­képpen tilos a Holdat ilyen cse­lekményekhez felhasználni a Földdel szemben. Tilos a Hol­don elhelyezni nultleáris és egyéb tömegpusztító fegyvert, tilos továbbá minden egyéb te­vékenység, amely a Hold kato­nai célokra való felhasználásá­ra irányul; — a Hold talajának felületét és mélyét nem vezetik saját tu­lajdonukba államok, nemzetkö­zi, kormányközi és nem kor­mányszervezetek, nemzeti szer­vezetek, jogi vagy fizikai sze­mélyek; — a szerződést aláíró államok minden lehetőt megtesznek a Holdon tartózkodó emberek éle­tének és egészségének védel­mére; — a szerződést aláíró álla­mok a Holdat kizárólag békés cé­lokra használják fel. Tilos a Holdon katonai támaszpontokat, katonai létesítményeket és erő­dítményeket építeni, bármiféle típusú fegyvert kipróbálni, had­gyakorlatokat tartani; — a szerződésben résztvevő államok együttműködésre törek­szenek a Holdon végzendő tevé­kenységükkel kapcsolatos kér­désekben; — a szerződésben résztvevő államok ténykedései nem gá­tolhatják más államoknak a Hol­don végzendő tevékenységét; — a szerződésben résztvevő államok kötelesek menedékjo­got nyújtani saját állomásaikon, berendezéseikben vagy létesít­ményeiken más aláíró állam Holdon tartózkodó személyei­nek, ha azok bajba jutnak; — a szerződés nyitva áll alá­írás végett minden állam számá­ra. Olyan állam, amely hatály­ba lépte előtt nem írja alá a szerződést, később bármely idő­pontban csatlakozhat hozzá — mondja a szovjet szerződéster­vezet. BEVONTÁK A KELET-PAKISZTÁNI BANKJEGYEKET Karachi — A pakisztáni kor­mány bevonta a forgalomból az összes 500 és 100 rúpiás bankje­gyet, valamint minden kelet-pa­kisztáni jelzéssel ellátott pénzt. Az intézkedést azzal indokol­ják, hogy az elmúlt hónapok ke­let-pakisztáni eseményei során a kormány kincstárából, az ál­lami bankokbői és más kelet­pakisztáni hivatalokból óriási mennyiségű pakisztáni bankje­gyet zsákmányoltak, amelyek forgalombahozatala kárt okoz Pakisztán nemzetgazdaságának és biztonságának. Szadruddin Agha Khan her­ceg, az ENSZ menekültügyi fő­Kommen tárunk A vietnami háború és a fegy­verkezési kiadások állandó nö­vekedése gyorsltja az inflációs irányzatokat az Egyesült Álla­mokban. Amerikai közgazdászok éles vitát folytatnak arról, ho­gyan lehetne csillapítani az in­flációt. A Nixon-adminisztráció már tett néhány intézkedést a konjunktúra fékezésére s így az infláció megállítására is. Ma már szinte mindenki egyetért az­zal, hogy ezek az intézkedések teljesen kudarcot vallottak. Az inflációt ugyan nem sikerült feltartóztatni, de az intézkedé­seknek volt egy kellemetlen mellékhatása: tavaly ismét hir­telen emelkedett a munkanélkü­liek száma. Most ötmillió 400 ezer amerikai van munka nél­kül, ami azt jelenti, hogy min­den 16. felnőtt és munkaképes amerikai állástalan. A Nixon­kormány alatt mintegy megkét­szereződött a munkanélküliek száma. 1970 az amerikai gazda­ság rendkívül kedvezőtlen éve volt. Az ipari termelés 0,4 szá­zalékkal csökkent, s a ^tráj­kok okozta munkaidőkiesés oly nagy volt, hogy csak a har­mincas évek gazdasági világvál­sága idején lezajlott heves szo­ciális küzdelmek időszakával ha­sonlítható össze. Amióta a Nixon-kormány hi­vatalba lépett, két állami költ­ségvetés készült. Mind a kettő ráfizetéses. A június 30-án be­fejeződő gazdasági év költség­biztosa, megkezdte tárgyalásait a pakisztáni hatóságokkal az Indiába, menekült pakisztániak ügyében. A hírügynökségi jelentések segélyszállítmányokról számol­nak be: a Norvég Vöröskereszt 10 000 adag kolera elleni oltó­anyagot indított útnak a jár­vány sújtotta területre. Hason­lóképpen intézkedett a kanadai és a brit kormány is. A követ­kező napokban összesen 75 000 tonna, főként orvosságból és egészségügyi felszerelésből álló segélyszállítmányt küldenek az angol jótékonysági szervezetek Calcuttába. néhány sorban JOSEF LUKAS professzor ve­zetésével Moszkvába utazott a Csehszlovák Békebizottság kül­döttsége, hogy eleget tegyen a Szovjet Békevédelmi Bizottság meghívásának. A megbeszélé­sek homlokterében az európai biztonsággal kapcsolatos kérdé­sek állanak. CHABAN-DELMAS francia mi­niszterelnök fogadta William Rogers amerikai külügyminisz­tert. ALEKSZEj KOSZIGIN szovjet miniszterelnök megbeszélést folytatott Szingh indiai külügy­miniszterrel. A tanácskozáson részt vett Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter is. BOHUSLAV CHŇOUPEK, ha­zánk moszkvai nagykövete hi­vatalos látogatáson Ukrajnában tartózkodik. OSLÓBAN mintegy 20 000-en tüntettek Norvégia közös piaci csatlakozása ellen. Ez volt a második világháború óta az egyik legnagyobb tüntetés a norvég fővárosban. TECOU JAMADA, Hirosima polgármestere táviratot intézett Pompidou francia elnökhöz, és fölkérte a csendes-óceáni fran­cia nukleáris kísérletek azon­nali beszüntetésére. MOSZKVÁBAN tartózkodik az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) küldöttsége, hogy a Szovjetunió képviselőivel hold­talajmintákat cseréljen. WASHINGTONBAN sajtóérte­kezleten jelentették be, hogy az Apollo-15 útja rekord időtarta­mú, 12 napos lesz. Az űrhajó­sok, akik a tervek szerint jú­lius 26-án indulnak a Holdra, 67 órát töltenek az égitesten és összesen 36 kilométert tesz­nek meg speciális járművekkel a Hold felszínén. A BALTI-TENGERI országok újságíróinak klubja hétfőn a Helsinki melletti Kilvában meg­tartotta harmadik értekezletét. A finn, norvég, lengyel, svéd, NDK-beli, dán és szovjet újság­írók képviselőinek részvételé­vel megrendezett konferencián kiáltványt fogadtak el, az eu­rópai biztonsággal kapcsolat­ban. AZ AMERIKAI szenátusban mondott beszédében Mansfield szenátor, a szenátus demokrata párti többségének vezetője sze­mére vetette a NATO tagálla­mainak, hogy „túlságosan halo­gatják" a Közép-Európában el­helyezett fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vo­natkozó tárgyalások megindítá­sát. KOHL—BAHR TALÁLKOZÓ Bonn — Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi állam­titkára és Egon Bahr, a nyugat­német kancellári hivatal állam­titkára tegnap folytatta tanács­kozásait a két német állam kap­csolatainak rendezéséről. Találkozójukat, amely sor­rendben a tizenharmadik, a Nyugat-Berlinről nagyköveti szinten folyó négyhatalmi tár­gyalások hétfői „sikeres ülése" folytatásának nevezi a Reuter iroda. Conrad Ahlers, a bonni kor­mány szóvivője sajtóértekezle­tén a négyhatalmi tárgyalások­kal, valamint az európai bizton­sági konferencia előkészítésével és a nyugat-berlini probléma rendezésével foglalkozott. Ki­jelentette: Bonn számít arra, hogy a Nyugat-Berlinről nagy­követi szinten folyó tárgyalások a város körüli szabad forgalom biztosításához vezetnek. A továbbiakban hangoztatta: ahhoz, hogy megkezdjék az eu­rópai biztonsági konferencia elő­készítését, nem szükséges a két német állam közötti összes füg­gő kérdés megoldása. Ahlers annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy még az európai biztonsági konferen­cia előtt lehetőség van a két német állam közötti közeledés összes problémáinak rendezésé­re. KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEK TANÁCSKOZÁSA Bonn — A nyugat-németop­szági Gummersbachban véget ért a szovjet és nyugatnémet köz­életi személyiségek találkozó­ja, ahol az európai biztonság megteremtésének problémáival foglalkoztak. Ez alkalomból Bonnban sajtóértekezletet tar­tottak. L. Tolunov, a szovjet kül­döttség vezetője, az Izvesztyija főszerkesztője a sajtóértekezle­ten adott nyilatkozatában hang­súlyozta a találkozó nagy jelen­tőségét a két ország kapcsola­tainak további rendezése szem­pontjából. /« / / / Az újságírók között szétosz­tották a találkozó résztvevői ál­tal elfogadott kommüniké szö­vegét. A kommüniké üdvözli a Szovjetunió és az NSZK, vala­mint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződések aláírását. Mindkét fél hangsúlyozta más fontos nemzetközi kérdések rendezésének szükségességét is, különös tekintettel a fegyveres erők és a fegyverzet csökkenté­sének problémájára Közép Euró pában. Gierek újságírókat fogadott Varsó — Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta a Lengyel Üfságíró Szövetség küldöttségét. A sajtó szerepéről és felada­tairól folytatott eszmecsere so­rán Edward Gierek rámutatott, hogy az újságíróknak követke­zetesen részt kell venniük a párt programjának végrehajtá­sában, s a társadalom aktivitá­sának széles körű kibontakoz­tatásában. „A tömegtájékoztatá­si eszközöknek — mondotta — szüntelen harcot kell folytatniok minden negatív jelenség ellen. A kritika fokozásának, azonban a felelősségérzet növekedésével is kell párosulnia. Nem elég a hibákat csupán feltárni, hanem segíteni kell azok felszámolását is. Másfelől eredményeink iránt megbecsülést kell keltenť'. A találkozóra a Lengyel Új­ságíró Szövetség június 11— 12-én sorra kerülő kongresszusa előkészületeinek jegyében ke­rült sor. Fokozódik a kampány a brit EGK-tagság ellen London — A Nagy-Britannia közös piaci tagságával kapcso­latos aránylag sima lefolyású hétfői luxemburgi tárgyalások után Nagy-Britannia EGK-tagsá­gának ellenzői fokozzák az or­szág belépése elleni kampányt. Nagy-Britannia Kommunista Pártja további haladó szerveze­tekkel és szakszervezeti szövet­ségekkel közösen vasárnapra nagy tüntetést szervez, melyen határozottan tiltakoznak majd a konzervatív kormány politiká­ja ellen. Londonban a font jövőbeni feladatával kapcsolatban meg­kötött egyezményt követően Nagy-Britannia és más országok közös piaci tagságát már úgy szólván biztosra veszik. Terrorakciók Belfast — Keddre virradó éj­szaka, húsz perc leforgása alatt, két bomba robbant Belfast bel­városában. Az első hétfőn este 22.00 óra tájban egy ruházati boltban okozott súlyos károkat, és betörte a környező üzletek kirakatait, a második pedig egy elektromos transzformátorházat rongált meg, néhány háztömb bel távolabb. Egyik robbanás sem okozott emberi életben kárt. vetése ugyan 1 milliárd 300 millió dollár többletet feltétele­zett, az élért azonban más me­derben folyt, mint ahogy az a Nixon-kormány hitte. Már most világos, hogy a költségvetési hiány legalább 18 milliárd dol­lárt tesz ki. Nixon előtt csak közvetlen elődje, Johnson vezet, vélik, hogy még két év múlva is négy és fél százalékos lesz a munkanélküliség az Egyesült Államokban. A következő gazdasági évi költségvetés 229 milliárd 200 millió kiadást irányoz elő, mely­ből 79 milliárd 200 millió dol­lárt katonai célokra fordítanak. Inflációs veszély az Egyesült Államokban aki 1968-ban 25 milliárd dollá­ros költségvetési hiánnyal zár­ta a gazdasági évet. Az állami költségvetési hiány azonban ko­rántsem csak az államkincstár ügye. Az egész gazdaságot érin­tő ügy ez, mert az infláció egyik forrása éppen az állami költ­ségvetés nagy hiánya. A Nixon-adminisztráció a kö­vetkező gazdasági évre kidolgo­zott költségvetési javaslatában U milliárd 600 millió dollár ösz­szegű fantasztikus méretű hiányra számít. Nixon igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ez valójában reális költségvetés, mert semmit sem leplez, bevall­ja a várható hiányt. Szerinte a költségvetés kiegyensúlyozott volna, ha az országban nem vol­na munkanélküliség. Abban az esetben ugyanis csökkennének a kiadások és emelkednének az adóbevételek. Csakhogy a teljes foglalkoztatottságra most még csak nem is gondolhatnak. Úgy Ez 60 százalékkal több, mint amennyit az Egyesült Államok 1964-ben költött katonai célok­ra, amikor katonailag fokozott mértékben kötelezte el magát Vietnamban. Mintegy ötmilliárd dollárral lesznek nagyobbak a katonai kiadások, mint a jelen­legi gazdasági évben voltak. Az állami költségvetés 217 milliárd 600 millió dollár bevételre szá­mit. Ennek elérése érdekében azonban jobban meg kell adóz­tatniuk a magánjövedelmeket és a társaságok profitját. Egyes amerikai közgazdászok már most úgy látják, hogy az 1971/72. évi amerikai költségve­tés 25 milliárd dollárt megha­ladó hiánnyal fog zárulni. A Nixon-adminisztráció már most igyekszik fékezni az árak növekedését és a dolgozók kö­veteléseit. A kormány beavatko­zással fenyegeti a további bér­követeléseket bejelentő építő­ipari munkásokat. Adminisztra­tív intézkedésekkel azonban nem lehet azonos szinten fenn­tartani az árakat, legalább is nem hosszabb ideig. Az árak emelkedése viszont arra kész­teti a dolgozókat, hogy küzdje­nek, bérük és fizetésük emelé­séért. A United States News and World Report azt írta, hogy a bérek és fizetések emelkedé­se az amerikai -dolgozóknak csak a felénél fedezi az árak emelkedését. Az amerikai dol­gozók másik fele még olyan jö­vedelem-emelkedést sem vívott ki magának, hogy fenntarthas­sa jelenlegi életszínvonalát. A legrosszabbul járnak a nyugdí­jasok, mert nyugdíjuk nem vál­tozik, viszont az árak rohamo­san emelkednek. Az amerikai közgazdászok vé­leménye megegyezik abban, hogy az Egyesült Államokban a kormány intézkedései ellenére is, folytatódik az infláció, éš sokan elismerik, hogy, az inflá­ció megállítására nincs recept. Az amerikai infláció más orszá­gokat is érint, sőt kihat az egész dollárövezetre. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok szem­pontjából emelkedik a pénzügyi politika fontossága. Komoly po­litikai következményei lehetnek, ha nem sikerül tompítani az in­flációt. Már most világos, hogy a következő elnökválasztáson Nixon ellenfelei az inflációval szembeni tehetetlenségére hi­vatkoznak. JÁN BLANSKY Emberrablás La Paz — Négy vagy öt fegy­veres bolíviai fiatalember elra­bolta hétfőn este Alfredo Kus­ser Kappeler svájci állampol­gárt, a La Paz-i „Volcan" kohá­szati vállalat műszaki igazgató­ját. A harminchat esztendős férfit La Paz-i otthona előtt támadták meg, amint kiszállt kocsijából, hogy kinyissa a garázs ajtaját. A támadók leütötték feleségét — aki férje segítségére sietett — majd a férfit egy közelben várakozó gépkocsiba tuszkolták és elhajtottak. A bolíviai rendőrség feltétele­zése szerint az emberrablást a Nemzeti Felszabadító Hadsereg, nevű illegális szervezet hajtotta végre, amely mintegy hónappal ezelőtt elrabolta és 50 000 dol­lár ellenében engedte szabadon von Bergen nyugatnémet szár­mazású gyárost. HERVÉ ALPHAND, a francia külügyminisztérium főtitkára fogadta Valerian Zorint, a Szov­jetunió párizsi nagykövetét. Megbeszélésük „a két fél ér­deklődésére számol tartó kér­dések fölötti rendszeres kon­zultációk sorába illeszkedik" — közölték Párizsban. A BORGHESE herceg által szervezett múlt decemberi fa­siszta puccskísérlet ügyében újabb 19 emberre terjesztették kf a vizsgálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents