Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-09 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
Ifjumunkasok, cselekedjetek! (I.) Az internacionalista szervezet kialakulása Pártunk fél évszázados történelmének egyik dicső fejezetét a kommunista ifjúsági mozgalom képezi. Ifjúsági rovatunkban — a jelentős jubileumnak tisztelegve — röviden felidézzük az elmúlt ötven esztendő ebből a szempontból fontiis eseményeit. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küzdelmeivel szorosan összefonódott a kommunista ifjúsági mozgalom, mely fél évszázaddal ezelőtt lépett a forradalmi harc útjára. Az első világháború befejezése után az Osztrák—Magyar Monarchia romjain megalakult Csehszlovák Köztársaság proletárifjúsága is a forradalmi fellendülés sodrába került. A fiatalságot nem elégítették ki a nemzeti felszabadító harc eredményei, a polgári demokratikus köztársaság vívmányai. Nyíltan szembeszállt a szociáldemokrata vezetőkkel, akik a különféle önképzőkörökben és testedző egyesületekben tömörülő ifjúmunkásokat és tanoncokat igyekeztek távol tartani a politikai élettől, azt akarták elérni, hogy a fiatalság csupán kulturális vonalon tevékenykedjen. Az ifjúság harcba kezdett a szervezeti önállóság kivívásáért. A kizsákmányolás ellen küzdő baloldali ifjúsági csoportok alakutak. 1919 őszén forradalmi ifjúmunkás csoport alakult Kassán és Bratislavában, s 1920 márciusában Szlovákia területén már több mint negyvenkét olyan ifjúsági csoport működött, mely az egész munkásosztály célkitűzéseit és feladatait vallotta magáénak. A szociáldemokráciától való elszakadást Szlovákia területén jelentős mértékben meggyorsította a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság forradalmasító élménye és a magyarországi emigránsok segítsége. A szlovákiai forradalmi ifjúmunkás csoportok már 1920 májusában konferenciát tartottak Liptovský Mikuláson, mely kimondta a Szocialista Ifjúmunkások Szlovákiai Szövetségének megalakítását, és. határozatot hozott a szervezet önálló lapjának, az Ifjú Gárdá nak a kiadásáról. E szövetség csupán ifjúság haladó törekvéseit kifejező átmeneti szervezet szerepét töltötte be, a szervezeti önállósulást, a szociáldemokrácia befolyásától való megszabadulást tükrözte. A kapitalizmus megdöntéséért harcoló fiatalság számára a legfontosabb feladat a kommunizmus eszméit valló internacionalista szervezet megalakítása lett. Ennek szorgalmazásában a szlovákiai ifjúmunkások jártak az élen. 1920. szeptember 5-én a bratislavai Munkásotthonban megalakult a szlovákiai ifjúmunkások kommunista szervezete, a Kommunista Ifjúmunkásuk Szlovákiai Szövetsége, mely magáévá tette a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé határozatait és irányelveit. Célul tűzte ki Cseh Szlovákia fiataljait nemzetiség F re való tekintet nélkül tömörítő országos szervezet létrehozását. Röviddel a bratislavai kongresszus után a cseh és a német szociáldemokrata ifjúság is csatlakozott a III. Internacionáléhoz. „Vasárnap, február 27 én kongresszust tart a kommunista ifjúság, készültséget rendeltek el. remélem, mindenki tudja, mit kell majd tennie" — jelentette ki 1921 február elején beosztottainak Janda, prágai rendőrfőfolügyelő. Minden úgv ment mint a karikacsapás. A rendőrök vasárnap kora hajnalban megszállták a Central-szálló környékét azonban egész nap semmi gyanúsat nem észleltek. A főfelügyelő abban a tudatban tett jelentést feletteseinek, hogy a kongresszus megtartását sikerült megakadályoznia. Valaki azonban a jelentést tartalmazó iratcso.nóra ráírta, hogy: „tévedés, a kongresszus ülésezett". A hatóságok az újságokból tudták meg, hogy félrevezették őket. A kommunista ifjúság egy héttel későbbre hirdette meg a forradalmi fiatalság szervezetének alakuló kongresszusát, s így 1921. február 20-án zavartalanul alakíthatták meg a Kommunista Ifjúmunkások Csehszlovákiai Szövetségét, több mint negyvenezer cseh, szlovák, német és magyar fiatal kommunistát összefogó internacionalista szervezetet. CSINOSAK A Garam mentén több községben még őrzik a hagyományos népviseletet, de talán a kisgvarmatiak (Sikenicka) azok, akik a legszívesebben viselik még ma is. Ebben a faluban természetes jelenség, hogy az idősebb nemzedékhez tartozók még hordják a „kurtaszoknyát", de mint felvételünkön is látható, alkalmanként a fiatalok sem restellik magukra venni. Valamikor Esztergomban ktilön üzletben árulták a viselet hez szükséges díszeket, ma már csak néhány idősebb asszony ért elkészítésükhöz. Napjainkban, a midi- és a maxidivat feltörése idején csak az a kérdés, hogy ki foglalkoztatja őket. A jelek szerint azért lelkesednek a régi divatért a fiatalok, mert valóban csinosak ebben az öltözetben. IIARCZOS ANIJRÁSNÉ r SZÁZHETVENEN Gútán (Kolárovo), hazánk egyik legfiatalabb városában 1966 ban nyitották meg a Népi Művészeti Iskolát. Amint Sel ský Zoltán, az iskola igazgatója elmondta, ősszel új otthont kapott az iskola. A helyi bölcsőde épületét alakították át 115 Útin koronás költségen erre a céla. Hét tantermében 170 tanulót oktatnak a pedagógusok zenei, képzőművészeti és balettszakon. NÉMETH ISTVÁN & ^GYERMEKVILÁG T avasszal, az első herekaszáláskor történt. A földművesszövetkezet hatalmas herefüldjén három traktor zakatolva húzta a kaszálógépeket. Józsi bácsi kidolgozott, erős kezével fogta a kormánykereket, közben jólesően hallgatta gépe egyenletes, ritmikus dalát. Egyszerre csak valami megzavarta ezt a zenét, s az előtte haladó társa is integetett. Megállította a gépét, kiszállt belőle és körülnézett. A kaszálógép mögött egy furcsa kis gomolyag hevert a levágott herén. Egy barna szemű, kis őzike volt. J*wsi bácsi felvette a kis állatot, és iuost látta csak, hogy az egyik lábát levágta az éles kasza. — Agyon kell ütni — állapította meg a másik traktoros, aki közben odaért —, úgy sem maradhat meg, mert elvérzik. Józsi bácsi ránézett a kis állatra, látta, hogy mély barna szeme könnyes. Nagyon megsajnálta. Traktorjából kivette a kötszeres ládikát, és jó erősen elkötötte a véres csonk felett az elvágott lábat. Beült a gépébe és indult tovább, ölében a kis őzzel. Mikor kiért az útra, egy csoport vidám gyerekkel találkozott. A negyedik osztály tanulói jöttek megtekinteni honismeret órán a mezőgazdasági munkákat. A gyere kelc mosolyogva, jókedvűen inte gettek, hiszen mindenki ismerte közülük Józsi bácsit. — Hogy megy a munka, Józsi bácsi? — kérdezte kedvesen a tanító néni. — A munka az jól — állította le a gépét az idős traktoros —, hanem nézzetek csak ide — és megmutatta a gyerekeknek a szinKremmer Julianna: AL v/At te már alig pihegő kis özet. — Elvágta a kaszálógép — folytatta szomorúan —, nem hiszem, hogy megmarad, de sajnálom elpusztí tani. A gyermekek ajkáról egy pilla nat alatt eltűnt a mosoly. Szánakozva nézték a kis állatot. — Tanító néni, mentsük meg — szólalt meg a beállott nagy csönd ben a kis fekete szemű Marika —, hiszen tavaly a kiscsirke törött lábát is meggyógyította! — Tessék meggyógyítani — kérlelte a többi gyerek is szinte kórusban. A tanító néni, aki nagy állatbarát volt, nem szólt, de már nyúlt is a kis őz után. — Megpróbáljuk — mondta Józsi bácsinak. Huszonnégy gyermekszempár ra gyogott fel erre a szóra. — Ha megmarad, közösen felneveljük — lelkesedtek a gyere kek. — Én hozok neki naponta friss tüvecskét — ajánlotta Éva. — Én meg szalagot a nyakába — örvendezett a kis Jutka. — Nem bárány az, te — szólalt meg az osztály legelevenebb tanulója. A tanító néni haza vitte a kis őzet, és gondosan bekötötte a sebét. Estére a kis állat nagyon lázas lett. Két napig nem sok remény volt az életben maradására, de harmadik napra jobban lett. A gyerekek naponta haza kísérték a tanító nénit, hogy megláthassák kis védencüket. Hogy örültek, amikor két hét múlva lábra állt a kis őz. Három lábra. Mert megtanult három lábon járni. Sőt futni ls. Józsi bácsi is eljött megnézni a sánta őzikét. A gyerekek meg közösen gondoskodtak róla, és csak így mondták: a mi őzikénk. Az őz megszokta az emberi gondoskodást, és nagyon hálás volt érte. Már messziről futott a gyerekek eté. Hol volt, hol nem. Volt egyszer Egy zöld szfnfi Kék tenger. Közepében Fény-ország S benne csupa Csoki fák. A fák alatt Selyem-fű, A felbők közt Hegedő. A patakban Aranyhal, Hátán pénzes Puttonnyal. ESTI MESE A vízparton Ezüst rét, Oúdol örök, ' Halk zenét Onnan tndnl A szellő, S táncolni kezd Az erdő. A fák összehajolnak, Cgy nevetnek Nagyokat. Lemegy a Nap; Muzsikál, S gyöngyöt szór a Holdsugár. Egy kis törpe Felszedi, Álomporral Befesti. Sétál vele. Andalog, — Kisérik a Csillagok. S mire haza Eltalál. Hét kisfia Alszik már . . . KOVÁCS ISTVÁN VÍZSZINTES: 1. Petőfi Sándor egyik ismert verséből idézünk (a nyíl irányában folytatva). 10. Tó a Szovjetunióban. 11. Román pénznem. 12. Lúgja. 13. Végtag. 14. Görög betű. 15. Jelen nap. 171. Főnök. 18. Aróma. 19. Igen Rómában. 21. Elem! TANULÓK TÁNCDALFESZTIVÁLJA A Magyarbéli (Veľký Biel] kilencéves alapiskola Pionír izervezete a szervezet fenn •Hasának 22. évfordulója al (almából táncdalfesztivált .'endezett. A résztvevők két kategóriában versenyeztek. \z első kategória győztese Fülöp Éva második, a máso lik kategóriáé pedig Kollá -ovics Rozália 7. osztályos ta luló. A közönség díját Do *onay Éva S. évfolyamos ta inló nyerte el. A versenyző :et Szabó Zoltán zenekara kí iérte. Vendégként fellépett Kollárik Róbert, a szenei ma gyar iskola hetedikes tanuló ja is. A győztesek járási ver senyen vesznek részt ... A iikeres rendezvény Szabó Katalin pionírvezető munkáját dicséri. <-l 23. Növény része. 24. Az idézet második része. 26. Apátlananyátlan. 28. Odajuttat. 30. Övék németül. 31. Moll jellegű hangsor. 33. Jól álló (ék. h.). 34. Hangtalanul temet! 35. Tisztesség. 37. Japán pénznem. 38. Kiejtett betű. 39. Nem földi. 40. Hibázik. FÜGGŐLEGES: 2. Érez betűi. 2. Dudva. 3. Kettős mássalhangzó, fordítva. 4. Török férfinév. 5. Nem fél. 6. Lom ikerszava. 7. Kétes. 8. Egyik korszak. 9. Nem a fiatal. 10. Az idézet harmadik része, (a nyíl irányában folytatva). 14. Olasz gépkocsimárka. 16. Akkor németül. 10. Sajnál. 20. Az idézet befejező része. 22. Mádon lakik. 2-1 Szlovákiai város. 25. Fa ága. 27. Hisz. 29. A nedve. 31. Válogatott. 32. Nedve. 35. Cselekvést jelentő "szó. 36. Paripa. 39. Vércsatorna. 41. Múltidő jele. Április 25-i rejtvényünk helyes megfejtébe: A tudás több a vagyonnál, a tudás hatalom. Könyvjutalomban részesültek: Tyúkos Monika, Žiharec, Tárnok Mihály, Búč, Királyi Róbert, Bratislava, Bodnár Éva, Rožňava, Szűrös Irén, Král. Chlmec. 1