Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-09 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
RÉSZT VESZNEK A KONGRESSZUSON Május 13-án kezdődik az SZLKP kongresszusa, mely értékelni fogja az elmúlt időszak eredményeit és kitűzi az előttünk álló legfontosabb feladatokat. A kongresszusra olyan időszakban kerül sor, amikor pártunk és annak vezetésével az egész társadalom sikeresen halad a konszolidálódás útján. A kongresszus küldötteit a kerületi pártkonferenciákon választották meg. A konferenciák olyan kommunistákat választottak a kongresszusra, akik arra valóban méltóak: helytálltak a válságos időszakban és példás munkával bizonyítják elkötelezettségüket pártunk politikája mellett. Néhányat közülük bemutatunk. Fontos a tapasztalatok átadása Strezenecky Lőrincet a nyugatszlovákiai kerületi pártkonferencián választották küldötté, mégpedig mind az SZLKP, mind a CSKP kongresszusára. így figyelemmel kísérheti nemcsak járása, hanem az egész ország kommunistáinak tanácskozását, mely — mint mondotta — elsősorban a feladatok megjelölésére, a célok kitűzésére, a még fennálló problémák eltávolítására Irányul. Strezenecky elvtárs féli (Tomášov) lakos és a helyi szövetkezetben dolgozik — munkabiztonsági felelős és egyben az ellenőrző bizottság elnöke. Elmondja, hogy a bizottság a szövetkezetben havonta 4—5 nagyobb váratlan ellenőrzést tart, közben ügyel arra, hogy a gépeket a lehető legjobban kihasználják, a tervezett munkákat határidőben és lelkiismeretesen elvégezzék stb. A szövetkezet a járásban a jobbak közé tartozik. Különösen az utóbbi időben lendült fel a tagok munkakezdeményezése. A párt fennállása 50. évfordulójának tiszteletére számottevő munkakötelezettségeket vállaltak. Kötelezettségvállalásaik a falu közepén elhelyezett faliújságon is láthatók. A szövetkezetben érvényesül a párt vezető szerepe, a fontos tisztségeket kommunistákra bízzák. A párt elnökét — ezt a tisztséget Strezenecky elvtárs látja el — minden értekezletre meghívja a szövetkezet vezetősége. Itt jegyezzük meg, hogy 1968-ban akadtak olyanok a szövetkezetben, akik azt követelték, hogy a kommunisták ne „dirigáljanak". A szövetkezet mellett működő pártszervezet 22 tagú. Külön falusi szervezet nincs a községben. Ezért jó lenne, ha a falu határain túl dolgozó kommunisták is mind jelentkeznének regisztrálásra. A pártszervezet foglalkozik a község fejlesztésével is. Fél azon községek közé tartozik, amelyekben a felszabadulás óta alig épült valami. A legszámottevőbb létesítményük az új művelődési otthon, amelynek építéséből a lakosság szívesen kivette részét. Nagy szükségük lenne egy új iskolára, mivel a féli tanulók — a hatodik osztálytól kezdve — a szomszédos Malinovóra, Sápra (Nová Dedinka) és Nagymagyarra (Zlaté Klasy) járnak iskolába. Az iskola építéséhez is szívesen hozzájárulna a lakosság, a hnb is megadna minden tőle telhető támogatást, csupán a járási szervek részéről nem kapnak kellő segítséget, pedig ezt már nagyon sokszor kérték. Strezenecky elvtárs a járási pártkonferencián az idő rövidsége miatt már nem szólalhatott fel, így írásban nyújtotta be felszólalását, melyben szintén sürgette a kérdés megoldását. Reméli, nem eredménytelenül. A pártelnök azt is megemlíti, hogy szervezetüknek kevés fiatal tagja van. Egyelőre nem tudják, nti az oka annak, hogy a fiatalok nem akarnak aktivizálódni. A konferenciákon szerzett tapasztalatok nyilván ebben a kérdésben is hasznosíthatók lesznek. Strezenecky elvtárs a tapasztalatszerzésnek és átadásnak igen nagy jelentőséget tulajdonít.'Ebben látja a kommunisták tanácskozásának egyik célját. Fontosnak tartja, hogy a konferenciák és a kongresszusok küldöttei odahaza beszámoljanak a tanácskozáson szerzett tapasztalataiktól. F. J. A jelenlegi pártpolitika mellett szavazok A közép-szlovákiai kerületi pártkonierencián, amelyen Jolana Salaiovát az SZLKP kongresszusának küldöttévé választották, sok szó esett a nők helyzetéről, érvényesülésük szükségességéről a politikai és gazdasági életben. Elvégre a népgazdaság dolgozóinak több, mint a fele nő, de ez sem a politikai tisztségek, sem a vezető gazdasági pozíciók betöltésében nem tükröződik megfelelő mértékben. Ezt a helyzetet nemcsak bírálták a konferencián, hanem tényekkel is bizonyítottak, hogy lehetséges a nők eddiginél nagyobb mérvű és eredményes bekapcsolódása mind a közügyek, mind a gazdaság irányításába. — Szép és szükséges e probléma felvetése — mondja a kérdésről Jolana Salaiová, apátfalusi munkásasszony, a Pofana textilgyár kivarró részlegének dolgozója. — Ahhoz azonban, hogy a nők valóban nagyobb szerepet kaphassanak a közéletben és a gazdaságirányításban, ennek feltételeit is meg kell teremteni. A nők eddiginél jobb érvényesülésének fő feltétele a közellátás lényeges megjavítása és a szolgálatok kellő színvonalú fejlesztése — Pontosan erre gondolok — mondja Salai elvtársnő. Attól tartok azonban, hogy — bár a szolgáltatások szám szerinti fejlesztése jelentős — ez mégsem elég. Véleményem szerint ez csak a probléma egyik oldala. A lénye ges az, hogy ezekben a szolgáltató Szemekben a munka lelkiismeretes is legyen. Hiába van például nálunk Losoncon (Lučenec) modern új ruhatisztító, ha a beadott^ ruhadarabot úgy kapom vissza, hogy végül Is magamnak kell kitisztítanom, mint az épp a múlt héten történt meg velem. Ilyen szolgáltatások bizony nem könnyítik meg a nők helyzetét. A nők politikai aktivitásában ennek a tényezőnek, higgye el, elképzelhetetlenül nagy jelentősége van. Részt vehetnék-e jómagam például konferencián, kongresszuson, ha történetesen nem lenne odahaza egy nagymama, aki kisegít a házimunkában? Vagy megértő férjem, aki saját tapasztalatából tudja, hogy a politikai aktivitás nemcsak jóakarat, hanem idő kérdé- . se is? Míg egy férfinak a társadalmi tevékenységre fordított ideje a szabad idő rovására megy, addig a nő ugyanilyen tevékenységt3 a szükséges háztartási munka rovására, amit senki sem végez el helyette. A politikai életbe bekapcsolódó nok kiválasztásában mégsem lehet mérce az, hogy van-e odahaza nagymama, vagy nincs. Mert végeredményben erre a kérdésre szűkül le a nők aktivitásának problémája. Tehát általános értelemben van szükség a házimunkákat helyettesítő szolgáitatásokra. A nők politikai aktivitása nem függhet attól, milyenek otthoni életkörülményei. — Mit tesznek üzemükben, a Pofanában annak érdekében, hogy legalább részben felszabadítsák a nők többségét a legtöbb időt igénylő házimunkáktól? — E kérdések megoldása csak akkor lehetséges, ha az üzemben vannak nők, akik ezt a kérdést felvetik és szorgalmazzák. Azt hiszem, nem véletlen, hogy üzemünkben a válságos időszakban nem hódítottak a demagóg jelszavak. Mi női üzem vagyunk és a nők — talán ösztönösen — a konkrét problémákat mindig fontosabbnak tartják, mint a nagy szavakat. Pártszervezetünk mindig a realitás talaján maradt és így foglalkozhattunk a bennünket közvetlenül érintő problémákkai is. Most például a megrendeléses vásárlást újítjuk fel, ami a legidőigényesebb házimunkában, a bevásárlásban jelent nagy segítséget. — Sok függ azonban az üzemen kívüli tényezőktől is — folytatja a gondolatot Jolana Salaiová. — Minden bevásárlásnál tapasztalom, hogy az áru egyre javuló minőségű. Például ismét nagyobb mértékben kapható hazai gyártmányú cipő, amely olcsóbb az import árunál, és véleményem szerint, jó is. A 400—500 koronás olasz cipőkkel, amelyek az első esőben tönkre mennek, nem segít a kereskedelem a munkásasszonyokon. Így van ez más árufajtáknál is. A probléma megoldásának kulcsa tehát nemcsak a mi üzemünkben van, hanem az egész népgazdaságban. Ezért legfontosabbnak a népgazdaság-fejlesztési feladatok nemcsak szám szerinti, hanem mindenekelőtt lelkiismeretes teljesítését tartom. — Mit vár az SZLKP kongreszszusától? — Remélem, a kongresszus jóváhagyja a jelenlegi pártvezetés politikáját. Ügy tapasztalom, hogy ez a politika a becsületes dolgozók érdekeinek kedvez. Én mellette szavazok. VILCSEK GÉZA Magasabb szinten Amikor Pathó Gyula, a muzslai — érsekújvári (Nové Zámky) járás — alapszervezet tagja felszólalt a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián, büszkén mutathatott rá, hogy olyan szervezet küldöttje, mely munkájában a megalakulásától, vagyis 1922-töl a marxizmus—leninizmus elveit érvényesíti. Szervezetük az elmúlt válságos időszakban sem ingott meg. Felszólalásában Pathó elvtárs azt ls hangsúlyozta, hogy alapszervezete már a burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején is figyelemre méltó politikai és szervező munkát fejtett kl: egyesítette a nincstelen mezőgazdasági munkásokat a mindennapi kenyérért vívott küzdelemben, és nyíltan hangsúlyozta, hogy az új társadalmi rendszer megteremtéséért harcol. Elmondta, hogy a tornőci (trnoveci) manifesztáció még ma is úgy él az idős pártharcosok emlékezetében, mint az internacionalizmus legszebb példája. A muzslaiak az elsők közt léptek a közös gazdálkodás útjára. Később, 1966-ban a kollektív gazdálkodás magasabb formáját választották: társultak a szomszédos Ebed község szövetkezetével. Országos viszonylatban Is elsőként hoztak létre — az egyesített szövetkezet mellett — összüzemi pártbizottságot. A pártszervezet jő munkájának ls köszönhető, hogy a szövetkezet egyre jobb gazdasági eredményeket ér el. 1966-ban a mezőgazdasági termelés értéke 27 és fél millió, 1970-ben pedig már több mint 32 és fél millió korona volt. Pathó elvtárs azt ls elárulja, hogyan érték el kimagasló eredményeiket: „Szakkáderek elhelyezésével és szaktudásuk intenzív kihasználásával, az állattenyésztés és a növénytermesztés szakosításával, a meglevő nagy teljesítményű gépek intenzívebb kihasználásával, ésszerűbb beruházásokkal és a munkaerővel való helyesebb gazdálkodással." Problémák is akadnak. Közülük mindenekelőtt a munkaerőhiányt említi. A község lakosságának zöme az iparban dolgozik. A fiatalokat csak úgy nyerhetjük meg a mezőgazdaság számára, ha a vidék fejlesztésére is éppen olyan nagy gondot fordítunk, mint a városokéra. Ezt a helyes módszert tapasztalta a Szovjetunióban, ahol már többször is járt. A mezőgazdaság fejlesztését nem lehet kapkodva, kampányszerűen végezni, csak komplett, átgondolt terv alapján. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy meghallgassák a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták és pártonkívüliek véleményét. A muzslai szövetkezeti pártszervezet 70 tagú. Az ebedi falusi pártszervezet, amelyet szintén az összeüzeml pártszervezet Irányít, 19 tagú. Az egyesülés előtt a muzslai szövetkezet 2400, az ebedi pedig 1200 hektáron gazdálkodott. A problémák közt említi Pathó elvtárs, hogy nehéz maradéktalanul megoldani a mezőgazdaság kemlzálását, mivel baj van a vegyi anyagok beszerzésével. Ez évi tervüket már a fokozottabb kemizálásra alapozták, de attól tartanak, hogy az Illetékes üzemek nem tudják majd idejében biztosítani a szükséges vegyi anyagokat. Gondot okoz a gépesítés fejlesztése is. E kérdéssel Pathó elvtárs szerint a legfelsőbb szinten kellene foglalkozni. A kongresszuson Pathó Gyula ls ott lesz. A szlovákiai kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásától elsősorban azt várja, hogy az meggyorsítja a politikai és gazdasági fellendülést. Meggyőződése, hogy a kongresszus nemcsak a múlt értékelésével foglalkozik, hanem a távlati tervekkel, a Jövőbeli feladatokkal ls. A programot a legfelsőbb szervek egyedül nem képesek megvalósítani: minden kommunistának és pártonkívüllnek aktívnak kell lennie. Pathó elvtárs a legszívesebben a feladatokról beszél, magáról alig ejt szőt. Pedig lenne mit mondania, hiszen már 50 éves. A pártnak 1948 óta tagja. Ifjúmunkásként részt vett a tornócl manifesztáción is. Hárman mentek Muzsláről Tornőcra, méghozzá kerékpáron. Sosem felejti el azt a manifesztációi. Főleg arra emlékszik, amint a templom előtt vörös zászlókkal felsorakoztak. Pártkonferenciákon már többször részt vett. Sőt, Jelen volt a XII. pártkongresszuson is. Eddigi tapasz talatai alapján azonban az idei konferenciákon nyilvánult meg leginkább a marxista szellem ... Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, hogy Pathó Gyula kongresszusi küldött nagyon szeret emberekkel dolgozni, és minden munkájában következetes. Jelenleg a szövetkezet főgépesítője. Bárhol dolgozott, számtalan újítást nyújtott be. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1953Ig Bratislavában dolgozott. Utána egy Ideig Cseklészen (Bernolákovo) mint gyakorlatvezető tanító működött a mezőgazdasági iskolábaa. Tulajdonosa a „Kiváló dolgozó" Jelvénynek, melyet odaadó munkájáért és sok újításáért kapott. Más szőval, olyan kommunista, akit megillet az a megtiszteltetés, hogy részt vegyen az SZLKP kongresszusán. FÜLÖP IMRE