Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-04 / 104. szám, kedd

Összhangban a társadalom érdekeivel A MAGÁNLAKÁSÉPÍTÉS PROBLÉMÁI A LÉVAI JÁRÁSBAN A magánlakásépítés jelentős mértékben hozzájárul a lakás­probléma megoldásához. Ez megköveteli, hogy a lakásépítés­nek ezt a formáját megfelelően irányítsák. Járásunkban a nem­zeti bizottságok arra törekszenek, hogy a inagánlakásépítús necsak az egyének lakásszükségleteit elégítse ki, hanem egy­ben teDjesítse társadalmi küldetését is, ami főleg a vidéki tele pülések új formálásában nyilvánul meg. magánlakásépítést a körzeti és a helyi jelentőségű központi községekben akarjuk összpon­tosítani. Szem előtt tartjuk a szükséges csatornahálózat és a szolgáltatási létesítmények épí­tősét. A többi, nem központi jel­legű községbe helyezzük a 100/67. számú kormányhatáro­zatban leszögezett elvek szerin­ti magánlakásépítést. NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS A magánlakásépítés folyama­tos fejlődését bizonyos akadá lyok fékezik. Az újonnan kez­dett lakásépítések tervezett számából nem tudjuk kielégíte­ni járámmkban az érdeklődők aránylag nagy követelményeit. Az idén például 340 új ház épí­tésére kaptunk limitet, de a já­rásban kb. 800—900 lakásépí­tésre kértek engedélyt. Az ér­deklődők már túlnyomó több­ségben elkészítették a parcel­lák vagyonjogi rendezését, anya­gilag is felkészültek az építke­zésre, és ugyanakkor a kedve­zőtlen lakásfeltételekre való tekintettel családi házak építé­sére szorulnak. Az alacsony li­mit miatt nem tudjuk majd ki­elégíteni az érdeklődők jogos követelményeit. A kritikus hely­zet megoldására kifejtett igye­kezetünkben megkértük a köz­ponti szervet, hogy emelje az új lakások számát, s ez irány­ban bizonyos segítségre számí­tunk. Járásunkban az építőipari technikusok segítséget nyújta­nak az építkezőknek a telkek beszerzésénél, vagyonjogi ren­dezésénél, különféle anyagi elő­nyök intézésénél, az építőanyag beszerzésénél. Azzal a feltétel­lel, ha megengedik 600 új la­kás építésének megkezdését, képesek leszünk megbirkózni az évi feladatokkal a kívánt szín­vonalon. KIELÉGÍTJÜK A JOGOS IGÉNYEKET Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérhessük, szükséges az épít­kezők és az építkezés iránti ér­deklődők teljes fegyelme. 3aj­nos, be kell vallanunk, hogv még mindig vannak olyan épít­kezők, akik jogtalanul kérnek engedélyt családi ház építésé­re, csak azért, mert semmi eset­re sem akarnak lemondani sa­ját telkükről egy másik, jobban rászoruló építkező javára, bár lakásfeltételeikre való tekintet­tel erre a parcellára nincs is szükségük. Különféle spekulá­ciókkal megszerzik az illetékes TELJESÍTETTÜK FELADATAINKAT Az elmúlt évben járásunkban a családi házak építési tervét 120, e házak átadási tervét pe­dig 117 százalékra teljesítettük. A kedvező eredmények elérését elősegítette a nemzeti bizottsá­gok szlovákiai versenye, mely­nek célja az volt, hogy a mun­kacsoportok segítségével meg­szervezzék a magánépítkezők­nek nyújtandó mindenirányú se­gítséget, s ezzel fokozzák a csa­ládi házak befejezéséről való gondoskodást. A lakásépítési ügyosztály annak érdekében, hogy a versenyben a legjobb eredményeket érhessék el, új segítés! formákat keresett. Két munkacsoportot alakított, ame­lyeket azzal bízott meg, hogy szervezzék meg a magánépítke­zőknek nyújtandó segítséget. Az egyik csoportba tartoznak a jnb fejlesztési, pénzügyi és keres­kedelmi osztályának dolgozói, a másik csoportba pedig a nemze­ti bizottságok körzeti hivatalai­nak építőipari technikusai. Ezenkívül az ügyosztály saját anyagkiadó lapjaival leltározás alapján biztosította a minden­nemű építőanyag eladásét olyan építkezőknek, akik megígérték, hogy családi házaikat ez év végéig felépítik és az összes pénzügyeket az előírások értel­mében intézik el. Ez volt a se­gítség egyik része. A nemzeti bizottság ügyosztálya ugyanak­kor egyezményt kötött a Lévai (Levice) Mezőgazdasági Termo­lési Igazgatósággal, hogy az il­letékes efsz-ek kölcsönzik gé­peiket és szállítóeszközeiket a magánépítkezőknek. Ez a segít­ség gyümölcsöző volt. Ami pedig az új építkezések megkezdését illeti, járásunk e téren túlteljesítette az előirány­zott évi feladatokat. Az ered­mények annak köszönhetők, hogy előkészítették az építke­zéshez a parcellákat, sőt tarta­lékot létesítettek a tulajdonjo­gilag is rendezett parcellákból. A lakásépítés intenzív megvaló­sításához hozzájárultak a kü­lönféle anyagi előnyök, ame­lyek enyhítik az építkezők anyagi nehézségeit. Ilyenek voltak a térítésmentes kölcsö­nök, az árpőtlék és a prémiu­mok a családi házak mielőbbi befejezésére. Bár az elmúlt évet az évi fel­adatok teljesítése szempontjá­ból kedvezőnek értékeltük, nem lehetünk teljesen elégedettek (Kekkel az eredményekkel, fő­leg ami a magánlakásépítés mi­nőségi színvonalának emelését illeti. Járásunkban a családi há­zak önsegéllyel történő hagyo­mányos építési módja, számos esetben pedig a nem elég szak­szerű épülettervezés okozza, hogy az újonnan épített családi házak általános színvonala, mi­nősége, főleg vidéken, még ala­csony. Az új családi házak ar­chitektonikái külalakja nem ki­elégítő. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉGI MUTATOK 1971-ben — az ötéves terv el­ső évében e téren is szeret­nénk áttérni a mennyiségről a minőségre, vagy észlelhetőb­ben előtérbe juttatjuk a minő­séget a lakásépítkezés előkészí­tésében és megvalósításában egyaránt. A jövőben e lakásépí­tés koncepciójának keretében a tervezés terén lényegesen akar­juk javítani a helyzetet. A csa­ládi házak tervrajzai katalógu­sainak segítségével előirányoz­zuk az építészeti megoldást, he­lyesebben lehetőséget nyújtunk, hogy a tervrajzok közül a leg­jobban megfelelőt válasszák. Nagyon lényeges, hogy az új épületek beilleszkedjenek az adott környezetbe, természete­sen a lakóházak szerepének és építészeti megoldásának megja­vításával. A házak elhelyezésé­nél teljes mértékben érvénye­sül a távlati települési terv, a 100/67. számú kormányhatáro­zat értelmében, és a lévai já­rás lakótelepi rendszerére vo­natkozó javaslattal összhang­ban. A községek kidolgozott la­kóte.lepei és hálózata alapján a hivataltól az építkezési enge­délyt, csak azért, hogy befek­tethessék pénzüket, emellett még igénybe akarják venni az államtól nyújtott különféle anyagi előnyöket. Az érdeklő­dőket ebből a szempontból az illetékes helyi nemzeti bizott­ságokon keresztül ellenőrizzük, s igyekszünk korlátozni az liyen esetek számát. Ezen a té­ren elsősorban öntudatosságot és rendet követelünk a lakos­ságtól, hogy a parcellatulajdo­nosok ne okozzanak nehézséget az építkezést irányító hivatal­nak a parcellák megvásárlásá­nál és jogtalan igényekkel ne befolyásolják más építkezők jo­gos követelményeit. Főleg az idén kell szigorúan ragaszkod­nunk az érdeklődők jogosultsá­gához, mivel az idei aránylag alacsony építkezési limitet olyan építkezők között kell elosztani, akiknek munkájukra való te­kintettel fontos a köszégben va­ló építkezés, és ezt szükséges­sé teszik lakásviszonyaik is. SZIGORÍTJUK AZ ELLENŐRZÉST Szükségesnek tartom megem­líteni azokat az építkezőket, akki nem tartják be az építke­zési rendről szóló törvényeket és előírásokat, s minden enge­dély nélkül hozzáfognak az építkezési munkákhoz. A laká­sok építését engedély nélkül végzik, nem tartják tiszteletben a területi építkezési irányter­vet, az építkezéseket nem a ki­mért utcák vonalain belül kez­dik meg, az építkezést irányító hivatal előző jóváhagyása nél­kül változásokat eszközölnek a községek tervezésében és több esetben szándékosan halaszt­gatják az építkezést. Olyan ese­tek is előfordulnak, amikor az építkezők csak azért nem feje­zik be az épületet, mert van lakásuk, s az új ház építését csak akkor akarják befejezni, ha nyugdíjba mennek. Ami pedig a különböző épít­kezési kihágásokat illeti, ezek száma jelenleg csökken, még­pedig abból az okból, hogy a hivatalok ilyen építkezőknek nem nyújtanak semmilyen anya­gi segítséget. A járási nemzeti bizottság községfejlesztési ügyosztálya ré­széről hatékony intézkedéseket teszünk az építkezést irányító hivatalokon keresztül, hogy megakadályozzuk a különféle építkezési kihágásokat és az en­gedély nélküli építkezést. Eh­hez azonban szükségünk van a lakosság segítségére, megérté­sére, hogy közreműködésükkel biztosíthassuk járásunkban — a társadalom érdekeivel össz­hangban — a magánlakásépí­tés folyamatos fejlesztését. PAVOL TARABA, a lévai jnb elnöke Teljesítik vállalásaikat A tavasz kezdete van. Ha­zánk több részén hozzáfogtak a dolgozók a lakó- és munka­környezet javításához és ezzel pártunk jubileumi évfordulója tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségeik teljesítéséhez, tgy van ez az 1315 lakosú Čaj­kov községben is, amely a lévai járásban az élenjárók közé tar­tozik. — Pártunk megalapításának 50. évfordulója tiszteletére az idei jubileumi évben községünk lakossága vállalta, hogy 15 000 brigádórát ledolgozik. A munka értéke 510 000 korona — mond­ja Anton Čulík, a hnb elnöke. Kihasználtuk a több napon át tartó jó Időt és hasznos társa­dalmi munkát végeztünk. Ez év május 9-én ünnepélyes kerete között adjuk át a Szlovák Nem­zeti Felkelés emlékművét, va­lamint a kultúrház előtti par­kot. Nemrég látogatást tett a köz­ségben Martin Dzúr vezérezre­des, hazánk honvédelmi mi­nisztere, aki a CSKP KB kül­döttségét vezette a járási párt­konferencián. A lakosság a nemzeti szokáshoz híven népvi­seletben, kenyérrel és sóval fo­gadta. A miniszter beszédet mondott. Elismerően nyilatko­zott a község fejlődéséről, majd megköszönte a szíves vendég­látást. A faluban a lakóházak 85 szá­zaléka új, illetve átépült. Az utóbbi két évtizedben egy ki­lencosztályos iskolát és 350 fé­rőhelyes kultúrházat építettek. Az óvodát újjáépítették, az uta­kat portalanították és a község­ben modern világítótesteket sze­reltek fel. — A járási pártkonferencián dicséretet kapott a 72 tagú he­lyi Szocialista Ifjúsági Szerve­zet. A nemzeti bizottságtól az ifjúság minden segítséget meg­kap — mondja az elnök. Az ed­dig elért jó eredményeket a la­kosság és a képviselők szorgal­mának köszönhetjük. Arra tö­rekszünk, hogy amit vállaltunk, maradéktalanul teljesítsük, il­letve túlteljesítsük. KOVÁCS JÓZSEF • BEFEJEZŐDTEK a buda­pesti televízió eddigi legna­gyobb szabású, leglátványosabb produkciójának, a „Rózsa Sán­dorénak a felvételei. A 12 ré­szes film rendezője Szinetár Miklós. Az első magyar színes sorozat után máris újabb „szu­perprodukció" következik. Hoz­záláttak Mikszáth Kálmán „A fekete város" című regényéből írt tv-film forgatásához is. A hét folytatásból álló színes film külső felvételeit Csehszlovákiá­ban és Romániában forgatják. adta... Amikor 1939. március 14 ének előestéjén a német Wehrmacht katuoái megjelentek Ostrava ut cáin, a tizennyolc éves Miloš Sy­kúrán és társain lehangoltság vett erőt. Másnap jutott el hozzájuk a hír, hogy Mistekben a csehszlovák katonák szembeszálltak a meg szállókkal. Milošban és társaiban új reménysugár ébredt: a megszál­lók ellen fel kell venni a harcul. Tizenhárom hónapig tevékeny kedhettek illegálisan. A németek azunban Ostravára nagyon ügyel­tek, mivel a haza felszabadná sáért küzdeni vágyók e várusun keresztül jututtak cl Krakkóba. A német titkosrendőrség 1939 május elején Miluš Sykurát letartóztat ta . . . Az SS lisztekből álló hadbíróság Wruclawban, az akkori Breslatt ban UH össze. Huszonnyolc ustra vai fiatalt, küztiik Milušt is haza­árulással vadulták. A göndör hajú, életerős Miloš oda sem figyelt az államügyészre. Jól ismerte a vá­dat. Minek is figyelt volna nda. amikor tudta, hogy amit tett, azt hazája felszabadításáért tette. Az ítélethirdetést is egykedvűen vette tudumásul. miközben arra gundolt, hogy a többi munkásfiataluk he­lyettük is harcnlni tagnak a fa siszták ellen. Leveleiben szüleit, barátalt biztatta. „Egyszer majd minden jobbra furdul" frta leve lében. Három és fél év inúlva szaba dult. Útravalóul a fiilébe rágták, ha ismét folytatja felforgató tevé­kenységét, bitófa vár rá. Miluš alig pár hétig „tétlenkedett", ami kur az egyik őszi estén a kuni munisták az ustravai temetőben megtartutták illegális összejüvete lukét. Milušt ismét megbízták at illegális ifjúsági ellenállási cso­port irányításával. S 6 megszer­vezte. irányítutta. pedig a fasiszta kopók ugyancsak vigyáztak rá. Teltek múltak a hónapok. A frontvonal egyre közeledett Ostra­vához. Az illegális csoport munká ja megnehezült, de nem szfint meg. Antikor 1945. április 30 án a frontvonal Ostravához ért. Miloš élete legjelentősebb és legveszé­lyesebb feladatát kapja: Megaka­dályozni a két városrészt összekö­tő híd felrobbantását. Miloš tudta, elvtársai bíznak benne, nem sza­bad csalódást ukuznia. Azt is tn datusitutta, hogy élete forog koc­kán. dn közben arra gondolt, hogy­ha a híd nem robban fe), az ellen seggel hamarabb leszámolnak • szuvjet, a csehszluvák és a len gyei egységek. Reggel Miloš és társa. Olša, egy német lakásból két géppisztolyt „szerzett". Mivel tudták, merre hú­zódik a vezeték a hidrái a robban­tóegységhez, a Salamon Bányánál bújtak meg. Várták, hogy az övéik elérjék a folyót, és teljesítsék fel­adatukat. Tizenhét órakor a cseh­szlovák és a szuvjet harckocsizók egy csoportja elérte a hidat, illet­ve az Ostravice folyót. Miloš Nyi­kolaj Ivaszjukkal. az első tank pa­rancsnokával rövid tanácskozást tartott. Aztán egy rakétapisztolyt, s egy zöld és egy piros rakétát magukhoz véve elindultak. Gyor­san az acélhíd alá kúsztak, ahol a németek nem láthatták meg őket. Nyíkolaj lvaszjuk órája hal­kan ketyegett. Máskor a harc za­jában ezt észre sem vette. Most azunban . . . Egy zöld és utána egy piros rakéta kúszik az úg felé. Tankjába ugrik s kiadja a paran­csot: Előre, harckocsizók!... Sykoráékra még egy nehéz fel­adat teljesítése várt. Visszajutni. Szerencsésen elérték a partot. A« egyik közeli házban akartak me­nedéket keresni. A fasiszták erős tűzzel pásztázták a partul. Minden­kire lőttek. Egy lövedék Miluš Sy­korát is eltalálta, s kitiltotta fia­tal életét. Azonban örökké élni fog annak a hősnek a neve, aki 24 éves korában éleiét áldozta a haza oltárán népünk szabadságáért. -nj— ARCOSOK EMLÉKEIBŐL U EZ IS KOMMUNISTA PÁRTUNKNAK KÖSZÖNHETÖ Ötven esztendővel ezelőtt olyan események színhelye volt Krompachy, melyek méltó he­lyet juttattak számára a cseh­szlovák munkásmozgalom törté­netében. A tragrkus események egyik szemtanúja, a kommunis­ta párt alapító tagja, kipták Bertalan, elvtárs ma 18 Itt él. A nyolcvan éven felüli vete­ránnal a múltat idézv* lépke­dünk a város utcáján, melyet fél évszázaddal ezelőtt a bur­zsoá társadalom urait kiszolgá­ló csendőrök által legyilkolt munkások véra öntözött. - — Nagyon »ehéz Volt a mun­kásember élet® abban az idő­ben — emlékezik trlpták elv­társ. De többnyire a nélkülözé­sek és nehéz munka közepette is, — úgymond — „elégedett" volt, mert nem tudta, hogy job­ban is lehet élirf. Az emberek többsége szegény volt, s ennek a többségnek a kiválasztot­tak": a plébános, a kántor, a jegyző, no meg a Korcsmáros diktálta az életmódot. Lipták elvtárs tizenkét éves korában a cipésziuesterséget ta­nulta, majd munkásként dolgo­zott az iglói fűtőházban. Itt vett első ízben részt a május elsejei ünnepségeken. 1910 táján tele­pedett le végleg Eorompán. — Ez a város már abban az időben is ipari jellegű volt. Re­ményekkel telve érkeztem ide, de itt is olyan volt az élet, mint másutt. A munkásemberre mindenütt a nehéz munka és nélkülözés várt. A lakosság ösz­Szetétele vegyes volt, szlovákok, csehek, lengyelek, románok, magyarok, horvátok éltek Itt, és mi munkások jól megértet­tük egymást. A közös sors egy­másra utalt bennünket. Abban az időben a magunkfajta ember „kölcsönből" élt. A Isozszükség­letl cikkeket ugyanis a gyár üzletéből kaptuk részletre. Min­denkinek volt egy vásárlási könyvecskéje, ebbe beleírta a mester a havi, Hlatve heti ke­resetét, s ennek értékében vá­sárolhattunk. Ka gészben jö volt, de nem mindenki számára. Ugyanis voltak olyan nagy csa­ládok, ahol egyetlen fillér s» került a házhoz, mert az egész kereset a gyári üzletben m^ radt. Ez viszont nem azt jelen* ti, hogy jól is laktak a család­tagok, mert a „fejadag" riagyoií szerény, viszont az árak annál magasabbak voltak. Ez a hely­zet váltotta ki a munkásság elé« gedetlenségét ós lázadását... Lipták elvtárs a gyári szali­szervezeti tanács tagjaként dol* gozott sok-sok éven át, mér öt­ven évvel ezelőtt is. Mint fiatal ember, aktívan harcolt a mun­kásosztály érdekeiért. NagyoH őszintén, lelkesen végezte, mA* sokkal együtt a rábízott mu»* kát. Ennek ellenére nem min* dig sikerrel. Az előírások, pa­ragrafusok megtévesztő labirint tusában inkább érvényesült as „úri huncutság", mint az iga»­ság. — Tudtuk, éreztük s vallot­tuk: hiányzik valami, ami ké­pes szervezetten összefogni és győzelemre vinni a munkásosz­tályt — hangsúlyozza Lipták elvtárs. A cári Oroszországban bebizonyosodott, ezt az erőt csuj)án a bolsevikok pártja, a kommunista párt képviselheti. Ezért igyekeztünk 1921 májusá­ban mi is, hogy megalapítsuk a pártszervezetet. Nem tévedtünk, a CSKP vezetésével, — ha ne­héz körülmények között is — harcunk egyre eredményesebbé vált. Viszont a munkásosztály számára az emberibb életforma alapjai a felszabadulással egy­időben rakódtak le. S milyen változás, fejlődés történt azóta a párt irányításával kibontako­zó szocialista társadalomban, arról kötetekre valót lehetne Ír­ni. Ennek a változásnak egyilr alapvető jellemzője, hogy ebben a társadalomban az alkotó, munkálkodó ember, a szó leg­nemesebb értelmében vett meg­becsülést élvezi. Ez is kommu­nista pártunknak köszönhető. (kulik}

Next

/
Thumbnails
Contents