Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-30 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

SZÜKSÉG VAN-E AZ átellenőrzésre? Előző írásomban említettem, és példákkal is Igazoltam, hogy az át Igekötő idegen hatásra hogyan szorít ki más |6 igekötőket. Ezzel szemben gyakran tanúi vagyunk olyan jelensé­geknek is, hogy a pontoskodók akkor ls oda­ragasztják az igéhez (szintén idegen minták szolgai utánzása folytánj, amikor arra sem­mi szükség sincs, ugyanis az így létrehozott Igekötős ige egy csöppet sem jelent többet vagy mást, mint az igekötő nélküli. Az át-igekötő semmitmondó, vagyis fölösleges használatára hadd említsem meg az utóbbi évtizedben elterjedt álellenőrii, átel­lenőriés szót. A szövetkezeti könyvelő pl. a számlák helyességét nem felülvizsgálja vagy e 11 e n ő z i, hanem „átellenőrzi", a népi el­lenőr a raktári készleteket szintén „áitelíen­őriz", pedig akkor is eleget tenne kötelessé­gének, ha csak ellenőrizné. A vámvizsgálaton is — gyakran hallom — alaposan „átellenőriz­ték" a bőröndöket, az iskolában a tanítók a dolgozatokat, az iskolaorvos a tanulók egész­ségi állapotát stb. Annyira rabjai lettünk az „áteftlenőrzésnek", hogy már tulajdonképpen nem is tudunk ellenőrizni, felülvizsgálni, meg­vizsgálni vagy átvizsgálni valamit. Ha kutatjuk, keressük az „átellenőrzés" ere­detét, nem nehéz meglelni a gyökért, amely­ből kisarjadt: a szlovákban mind a köznapi, mint a hivatali nyelvben úton útfélen hasz­nálják a kontrolovať és prekontrolo­vať igét, bár az ellenőrzés, felül-vagy átvizs­gálás kifejezésére van jó, tősgyökeres szlo­vák szó is: preskúmať. A szlovák nyelvér­zék azonban ennél rokonszenvesebbnek, kifeje­zőbbnek tartja a kontrolovať, prekont­rolovať Igét. Ehhez nem kis köze van a francia eredetű kontrolór szónak, mely a szlovákban annyira meghonosodott, hogy az ellenőrzést végző személyt rendszerint kont­rolórnak nevezik, és csak ritkán revizornak (a kettő között tényleges jelentéskülönbség van). Valószínűleg a prekontrolovať gyako­riságának tulajdonítható tehát, hogy egyesek olyan görcsösen ragaszkodnak az „átellenőriz" szóhoz, bár ez sem jelent többet, mint az el­lenőriz, minthogy az utí'bbi igekötő aélkül ls kifejezi a cselekvés befejezettségét. Pl. A vámtisztek minden csomagot ellenőriztek, vagyis: átvizsgáltak, azaz az ellenőrzést befe­jezték. Ha azonban már iít mondom: 1 íann­lók számtanból megírták a dolgozatot. Míg az utóbbi mondat a megírták szóval határo­zottan kifejezi a dolgozatírás befejezését, ad­dig az előző kétségben hagy afelől, sikerült-e befejezniük. Az ellenőriz valószínűleg azért képes tükrözni a cselekvés befejezettségét, mivel szerkezeti szempontból külsőleg az ellenáll, ellenszegül stb. igekötős igével mutat azonos­ságot. De csakis külsőlegl Keletkezésére néz­ve, nyelvtörténeti szempontból teljesen elüt tőlük, mivel nem önálló fejlemény, vagyis nem HZ ellen és az őriz ige összekapcsolásából ke­letkezett, hanem az ellenőr összetett fő­névből, ennélfogva előtagja az ellen, nem igekötő, tehát az ellenőriz sem igekötős ige. Érdemes ezzel kapcsolatban még megemlíteni, hogy az ellenőr alapszót Kazinczy fő fegyver­társa, Szemere Pál, „a péceli bölcs" a nyelv­újítás során alkotta meg a francia c o n t r o­leur (ejtsd: kontrolór) jelentésének, sőt hangzásának mintájára. Állítólag erre a jó) sikerült szóalkotására volt a legbüszkébb. Az ellenőr, ellenőriz történeti hátte­réről a szakembereken kívül mások talán sem­mit sem tudnak. Nem meglepő és nem elíté­lendő tehát, ha a nem nyelvszakos füle az el­lenáll, ellenszegül stb. igéhez hasonlóan ige­kötős igének fogja fel az ellenőriz szót is, és tagjait szigorú parancs közlésekor fordított sorrendben használja. Nemegyszer hallottam már határállomásokon, hogy az egyik vámtiszt a másikat így utasította: „Csak a nagyobb cso­magokat őrizd elleni" Vagy üzemekben az igazgató a kapust így figyelmezteti: „Minden­nap őrizze ellen a táskákat, mivel sok szer­szám tűnt el már!" Persze szépen, választéko­san és magyarosan így kell mondani: vizsgáld át a csomagokat, vizsgálja át a táskákat stb. Nyelvművelőink a mai napig sem értenek egyet azzal, hogy az ellenőriz igét Igekö­tőre és igére bontsuk fel. Álláspontjuk jogos­sága és helyessége nyelvtörténeti szempontból vitathatatlan. Ma még azonban korai volna jós­lásokba bocsátkozni, hogy ötven vagy száz év múlva tartható lesz-e ez a nézet, vagy pedig engedve a nyelvszokás erejének, ledől a tila­lomfa. Annyi azonban bizonyos, hogy ha az ellenőriz illetőséget nyerne is az ellenáll, ellenszegül stb. igekötős igék sorában, akkor még inkább nem vehetné fel az át - vagy más igekötő, mivel a magyarban ugyanahhoz az igéhez egyszerre két különböző Igekötő nem járulhat. KAPÁS FERENC ZALABAI ZSIGMOND: AZ ÜVÖLTŐ NAPOCSKA HIMNUSZAI (Részlet) Könözsi István felvélele Korok és lábak vaskapcsa fogja hetedik földrészre úszó tutajunk. Fénylik a melled: arany vitorla, csillagok, kések között suhanunk. Tárgyak nyüzsögnek: levert lakatok, kő-virágon lepke-ablakok, magok, táruló sziromlevelek; egy percbe zsúfolt boldog önkívület: bőr: becéz, csont: dalol, száll, száll a kulcszene, s Buddha-arcú nagy sötét kövek s nyitott kagylók közt már látszik a sziget: tündököl - innen kilenc mérföldnyire. 4. Már zöldoranybon ringatod magad, vŕzmélyi angyal, eleven bója. Már összegombolod kobátjainkat, északról ha zúdul a bóra, a2 anya-szájjal enni kérsz, az anya-szájjal enni kapsz, az apa-szájjal te beszélsz: „EJ a hely, kérem, itt szabad?"­s bár láthatatlan, hallhatatlan, te szólsz rá minden utazóra, és csukott ablok zárja a huzat útját, s a férfiak vonulnak füstjükkel — ki a folyosóra. 8. Szelíd szavai végére pontot nagy szemetekkel ti tegyetek, pontyok. Meg ne ugasd, ha általlép, küszöb; gáncsvető gyökerek lábát te fogd le, rög. Lába alá futó — szalagként csússz, járda; április szele, szélként tekeredj nyakába! Ovjo őt, szoknya, harangnyelvet harang, iker-szívzaját kongasd ki, harang! Emelt kezekkel áldjátok, néma fák, rázzátok csörgőt feléje, orgonák! Hírhozó madár, óra mutatója: repülj égre - jelezd, közel az az óra. 9. Mesék kútjában ő a zöld béka. Képedre varázsold, képemre varázsold, amíg hajadban erdőtűz szalad, míg homlokodon a patok földfakad, míg lélegzeted úgy szakad át szádon, súgva-súrlódva, huzat a házon, omíg, beteg madár, mielőtt zuhanna ­csillár tekint a műtőasztalra, míg mindentudó igéid suttogod, „Bujj, bujj zöld ág, zöld levelecske" ­a csontkapun áttör a konok, kerek, kemény kis szőke fejecske, szőke kezecske, vaksi kezecske, vörös orcocsko, üvöltő napocska. mummmmmmmammam

Next

/
Thumbnails
Contents