Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-30 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. május 30. A NAP kel — Bratislava: 3.48, nyugszik: 19.49 órakor Košice: 4.32, nyugszik: 19.33 órakor A HOLD kel: 10.44, nyűg szik: — órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük FERDINAND nevű kedves olvasóinkai 1786-ban született FÄY ANDRAS író, a reformkor je lentős irodalmi és közéleti alakja (+ 1864). — 1841 ben született PAVOL KRIZKO szlovák történész, levéltáros, népneveifi ( + 1902). — 1876-ban halt meg (OSEF KRIEHÜBER osztrák testo, litográfus, a bécsi Dteuermeier egyiK legjellegzetesebb es legnepszerfibb képviselője (szül.: 18U0). — 1916-ban született LEVIN TIBOR a magyar kommunista mozgatom mártírja (a német fasiszták megölték 1945 ben). Anyagtorlódás miatt... Az elmúlt hetekben szerkesztőségi postánkban nem volt ritkaság az olyan levél, melyben olvasóink reklamálták, illetve megkérdezték: miért maradt ki az Oj Szó utolsó oldaláról a megszokott „Tudósítóink írják" c. rovatunk? Érdekes és számunkra elismerés olvasóinknak ez a reklamációja. Ugyanis ezek a reklamációk nemcsak azt tanúsítják, milyen figyelemmel kísérik olvasóink a lapunkban megjelent anyagokat, hanem azt ls, hogy még fokozottabb figyelemmel kísérik és olvassák a tudósítóink, levelezőink tollából megjelenő híreket. Sokéves szerkesztői tapasztalatból tudjuk, milyen nagy eseménynek számít egy faluban, ha csak néhány soros hír is megjelenik róluk. „Az Oj Szó Irt rólunk" — mondogatják az emberek, s ilyenkor nagy keletje van az újságnak. Mint oly sokszor hangsúlyoztuk, tudósítóink, levelezőink munkájának nagy jelentőségét éppen abban látjuk, hogy hírt adnak olyan vidékekről és olyan eseményekről is, amelyekről egyébként szerkesztőségünk nem tudna információt szerezni. Most pedig adjuk magyarázatát, mi is volt az oka annak, hogy az elmúlt hetekben néhányszor kimaradt lapunkból a „Tudósítóink Írják" rovatunk. Egyszerű és kézenfekvő a magyarázat: anyagtorlődás miatt. Az Oj Szó — a többi laphoz hasonlóan — az elmúlt időkben nagy feladatok előtt állott. Alig két hónapja tartotta XXIV. kÓngresszusát a Szovjetunió Kommunista Pártja, két hete Szlovákia Kommunista Pártja, most pedig Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa tartja tanácskozását. Ezek nemcsak nagy jelentőségű események voltak, hanem a lap számára sok anyagot is jelentettek. És hiába, a lap terjedelme — a bővítés mellett ls — korlátozott, ezért az anyagtorlódás Diiatt voltunk kénytelenek néha kihagyni a „Tudósítóink írják" rovatunkat. HELYREIGAZÍTÁS. A Vasárnapi Oj Sző múlt heti számában, a 2. oldalon található A HÉT KÉPEKBEN c. rovat első képaláírásába saj nálatos sajtóhiba csúszott. A szöveg utolsó mondata helyesen így hangzik: A szólót Ľudmila Zykinova, a Szovjetunió nemzeti művésze, Lenin-díjas operaénekesnő énekelte. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Egyre erősebb az egységes ifjúsági szervezet Ma már tudjuk, hogy a revizionista és szocialistaellenes örök tevékenysége mennyire sokirányú volt a válságos időszakban. Természetesen az ifjúság körében és az ifjúsági szervezetekben is sok kárt okozott. Ezt Husák elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán elmondott beszédében is kiemelte: „Megbontották (a revizionista és szocialistaellenes erők — a szerk. megjegyzése) ifjúságunk egységes szervezetét és az újonnan alakult ifjúsági szervezetek többségét a pártellenes, szocialistaellenes politika szolgálatába állították. Az ifjúság körében kifejtett bomlasztó tevékenység kiküszöbölése megkövetelte a kommunisták és a többi dolgozók politikai munkáját". Hogy az ifjúsági szervezet egységének felbomlasztása helytelen és veszélyes volt, azt már 1968-ban és 1969-ben is sokan látták és aggódtak miatta. Ám az ifjúsági szervezet addig végzett munkájának és szerzett érdemeinek tagadására és bizonyítására a szocialistaellenes erők azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az egységes ifjúsági szervezet elavult, nem képes betölteni hivatását. A szervezet eredményeinek bagatelizálása, a becsületes tisztségviselők bemocskolása és egyéb tisztességtelen eszközök abban az időben más területen is gyakoriak voltak. Pedig még a legelfogultabb ellenzőknek is észre kellett venniük, hogy az ifjúsági szervezet olyan tevékenységet fejtett ki és olyan eredményeket ért el az elmúlt években, melyekre méltán lehet büszke. Ki ne emlékezne a nagyszabású ifjúsági építkezésekre, brigádokra, találkozókra és nagyon hosszan sorolhatnánk még, mi mindennel hívta fel magára a figyelmet az egységes ifjúsági szervezet, melyet a tagjai valóban kedveltek és becsültek. Természetesen tisztelték a kommunista pártot is, melynek irányítása alatt álltak. Éppen ezért tartották fontosnak a revizionista és szocialistaellenes erők az újonnan alakult ifjúsági szervezeteket a pártellenes és szocialistaellenes politika szolgálatába állítani. És éppen ezért volt szükség a kommunisták és becsületes pártonkívüliek politikai munkájára a bomlasztó tevékenység káros következményeinek eltávolítására. Annál is inkább, mivel az ifjúság könnyebben megtéveszthető, mint a felnőtt generáció, aki a régi rendszert a saját tapasztalataiból isineri. A konszolidálódási folyamat az egész társadalomban sikeresen halad, így az ifjúsági mozgalomban is. Főleg az egységes ifjúsági szövetség létrehozása tette ezt lehetővé, mellyel kapcsolatban Husák elvtárs ezt mondotta: „Már több, mint egy éve megalakult az ifjúság új, egységes szervezete — a Szocialista Ifjúsági Szövetség —, amely mint a párt jelentős segítője, egyre erősebb és fokozza az ifjú nemzedékre gyakorolt hatását." Olyan elismerő szavak ezek, amelyek nyilván még nagyobb aktivitásra fogják serkenteni az ifjúságot, mely egyre jobban bekapcsolódik a kommunista párt politikájának megvalósításába. Ezt bizonyítja az a fokozódó munkakezdeményezés is, melyet a fiatalok a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére és a XIV. pártkongresszus tiszteletére fejtettek ki. Az ifjúsági szervezet tagjai közül sokan, akik munkájukkal és helytállásukkal arra rászolgálnak, a kommunisták soraiba is belépnek. Hogy a SZISZ létrehozása helyes volt, azt éppen a kongresszusi beszámoló megállapítása igazolja: „. . a Szocialista Ifjúsági Szövetség... egyre erősebb és fokozza az ifjú nemzedékre gyakorolt hatását." FÜLÖP IMRE KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Biztató fordulat Az első konkrét lépés — így jelleinezhetnok a szovjet— amerikai SALT-nyilatkozatot. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a nyilatkozat egymagában semmit sem old meg, mindössze kiindulópontot jelenthet, gyakorlati síkra terelheti az eleddig inkább elméleti szinten folyó tanácskozásokat. Kétségtelen, hogy a SALT-tárgyalások négy fordulója során a szovjet fél kezdeményezett többet. Alapjában véve ennek eredményeképpen született meg a szóban forgó nyilatkozat is, amely tulajdonképpen egy részleges megállapodást helyez kilátásba. Mint ismeretes, a megbeszélések során mindeddig nem sikerült megállapodni a támadó jellegű stratégiai fegyverzet definíciófában. Ekkor indítványozta a szovjet fél, kössenek részleges megállapodást, illetve kezdjenek ilyen irányú tárgyalásokat a védelmi rendszerek korlátozásával kapcsolatosan, hiszen ez utóbbiak meghatározásában sikerült közös álláspontra helyezkedni. Tény, hogy a rakétaelhárító rendszerek korlátozása rendkívül kedvezően befolyásolná a stratégiai fegyverkezés korlátozását általában, sőt komoly hozzájárulást jelentene az általános és teljes leszerelés ügyében. Nos, bár a közös nyilatkozat elhangzott, Washingtonban szükségesnek tartották hangsúlyozni: a konkrét tárgyalások megkezdése nem jelent engedményt az Egyesült Államok részéről. Mindennek nyomatékot adva a képviselőház katonai költségvetési bizottsága újabb egymilliárd dollárt szavazott meg a Safeguard rakétaelhárító rendszer fejlesztésére. Nem tudni, vajon a Fehér Ház szóvivője iniért nevezi „engedménynek" a rakétaelhárító rendszerek arányos csökkentéséről kötendő esetleges megállapodást? Hiszen éppen az amerikai sajtó, a tengerentúli szakfolyóiratok hangoztatják egyre sűrűbben, hogy a Szovjetunió elegendő eszközzel rendelkezik határai és a szocialista tábor megvédéséhez, az Egyesült Államok nukleáris fölényének réges-rég nyoma veszett, tgy tehát az „engedmény" nem éppen helyénvaló kifejezés, a szóvivői szóhasználatban inkább azt a benyomást kívánja kelteni, hogy az erősebb fél az Egyesült Államok. Ogy véljük, ez a kérdés immár nem alkothatja vita tárgyát, viszont tény, hogy a gyengébb fél nyilvánvalóan Nixon elnök és adminisztrációja, amely lépésről-lépésre hátrál meg a béke erői előtt. S ezen immár nein segíthet a „csendes többség" elmélete sem, amely ideig-óráig illúziókba ringatta a Fehér Ház főnökét. Az Egyesült Államok belpolitikai helyzete — nem vitás, hogy éppen a háború, a fegyverkezés ellenzőinek tömeges megmozdulásai következtében — rendkívül labilis, mondhatnók nap mint nap újabb válsággal fenyeget. Ez az a realitás, amellyel Nixonnak és pártjának számolnia kell, ez kérdőjelezi meg az egyre közelgő elnökválasztási kampány kimenetelét. Nixon számára tehát egyetlen járható út marad csupán: a fegyverkezési hajsza leállítása, az indokínai háború deeszkalációja. Amennyiben erre az útra lép, az a világ haladó és békeszerető közvéleményének átütő győzelmét is jelenti majd. BALOGH P. IMRE Tévedés Washingtonban — De, uraim, Hiszen en a csendes többséghez tartozomI... (A Punch karikatúrába) A prágai Július Fučík Park Kongresszusi Palotájában megkezdődött a CSKP XIV. kongresszusa. Felvételünk a kongresszus első napjának szünetében készült: balról — Zsamszrangijn Szambu elvtárs, Gustáv Husák elvtárs, Leonyid Brezsnyev elvtárs, Erich Honecker elvtárs, Edward Gierek elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs a Kongresszusi Palota előtt. (ČSTK felvétele) A délkelet-ázsiai hadszinterekről érkező hírügynökségi jeieitr tések a hazafiak fokozódó harci aktivitásáról számolnak be. Az amerikai agresszorok és szövetségeseik egyre-másra szenvedik el súlyos vereségeiket. (ČSTK) Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak a kubai katonai iskolák növendékei. A harci felkészültség seregszemléjén részt vett Raul Castro honvédelmi miniszter is. (ČSTK)