Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-02 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

! K

erek ötven esztendeje annak, hogv megálakult a Föderatív Munkás Testnevelő Egyesület (FRTJ), Csehszlovákia Kommunista Pártjához hasonlóan 1921 májusában alapították meg. A szervezet tagjai a kommunistákkal vállvetve harcoltak Csehszlovákia népének jobb jövőjéért. A kapitalista kizsákmányolás nehéz körülményei között szervezték a proletariátus testnevelését, sportját, és a Föderatív Proletár Testneveléssel megvetették a jelenlegi egyesített testnevelés és sport alapjait. Mindez természetesen nem ment egykönnyen. A Csehszlovák Köztársaság első éveit a kiélezett osztályharc jellemezte. A forradalmi akciók elkülönítettsége, az egység hiánya volt az oka annak, líbgy a kormány minden egyes kísérletet, mely a proletariátus diktatúrájának megvalósítására törekedett, könnyen felszámolt. Az 1920-as decemberi vereség ugyan végleg eldöntötte, hogy a Csehszlovák Köztársaság kapitalista ország lesz, a nép viszont tanult a keserű tapasztalatokból, és a szociáldemokrácia balszárnya is tudatosította, mit kell a jövőben tennie. Bebizonyosodott, hogy a proletariátusnak a burzsoázia elleni sikeres harcához forradalmi, marxilenini pártra van szüksége. 1921 januárjában Lubochftán azután a küldöttek úgy döntöttek, hogy elfogadják a Kommunista Internacionálé 21 pontjából álló szabályzatát és megalapítják Csehszlovákia Kommunista Pártját Az FMTE megalakulása Mindezt azért. mondottuk el, mi vei a CSKP megalakulásával, történetével, életével, szorosan összefügg Csehszlovákia testnevelésének fejlő dósé, A Föderatív Munkás Testnevelő Egyesületet 1921 május 8-án alapították meg, s munkájában, tevékenységében a marxi—leniüi eszmékből, a proletár internacionalizmusból, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságaiból indult ki. Ezek olyan elvek voltak, amelyek ékesen rámutattak arra, miben különbözik az FMTE a többi sportszervezetektől. A proletár testnevelés fejlődésében jelentős szerepet játszott a Föderatív Proletár Testnevelés. Az FTT, miután a szovjet hadsereg felszabadította Cseh Szlovákiát, hagyományaihoz híven következetésen kiállt a csehszlovák testnevelés egységesítése mellett. Erre 1949-ben került sor, amikor a Nemzetgyűlés elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében a testnevelést állami támogatásban kell részesíteni, így a testnevelés a nemzeti kultúra fontos és szerves részévé vált, és a dolgozók egészségét, munkaképességének növelését volt hivatva biztosítani. Alig egy hónappal- az FMTE megalakulása után a vezetőség úgy határozott, hogy megrendezi országos sportbemutatóját a manini Spartakiádot, amelyen számtalan szlovákiai föderációs sportoló is részt vesz. Igaz, sokan közülük a munkás olimpiára indultak, de amikor tudomást szerez-, tek a Munkás Testnevelési Szövetség [RTJ) vezetőinek árulásáról (megtagadták a manini Spartákiádon való részvételt), a Letná helyett Maninra meneteltek. Az I. Spartákiad — melyet évekkel később továbbiak követtek — páratlan sikerének visszhangja eljutott Szlovákiába is, az itteni FMTE viszonyai konszolidálódtak, aktív tevékenységet kezdtek kifejteni. Ebben AZ HAGYDMANYAIUAL A SZOCIALISTA TESTNEVELÉSÉRT nagy szerepe volt Klement Gottwald elvtárs közreműködésének, aki 192J szeptemberében jött Banská Bystricára, és már évek óta dolgozott a munkás testnevelési mozgalomban. Az ó áldásos munkájának volt köszönhető, hogy abban a kerületben, amelyben tevékenykedett, a föderatív szervezetek száma megnégyszereződött. A Vörös Sport Internacionálé segítsége A Szovjetuntóban mutatott példa szerint azt a juttatást, mélyben a testnevelés részesült, arányosan felhasználták tömeges fejlesztésére, s ez nem maradhatott visszhang nélkül. A funkcionáriusok, oktatók és az FMTE tagjai tudatosították, hogy a sporttal, testedzéssel is lehet szolgálni a haladó eszméket, hogy a sportot nemcsak a testedzésre, hanem a nevelésre is fel lehet használni. Mindezt azonban csak úgy lehetett maradéktalanul megvalósítani, ha egyesítik a munkás testnevelési szervezeteket. Ebben nagy segítséget jelentett a Vörös Sport Internacionálé III. moszkvai kongresszusa, mely tüzetesen foglalkozott a csehszlovák munkás forradalmi mozgalommal, és hogy ennek munkája megjavuljon, a következő határozatokat hozta: a) átszervezni az FMTE alapszervezetét, összevonni az eddigi önálló forradalmi proletárszervezeteket; b) a tornász- ós cserkészmozgalmat sporttevékenységgel bővíteni; c) a testnevelést mozgalmat, mint proletár osztályszervezetet kiépíteni; d) a munkás forradalmi testnevelési szervezet felépítését befejezni tekintet nélkül a tagság politikai hovatartozására; e) ezt a szervezetet mint Csehszlovákia valamennyi nemzetiségének egységes proletár szervezetét kiépíteni Mennyire nem volt egyszerű feladat, erre a későbbi évek adták meg a választ. A burzsoá szervek nagy nehézségeket gördítettek az alapszabályok megváltoztatása elé. Az iskolaköteles fiataloknak megtiltották, hogy az FMTE tagjai legyenek. Mivel csak a legodaadóbb munkásszülők gyermekei tartottak ki az FMTE mellett, a szervezet tagjainak létszáma erősen megcsappant. Harc a II. Spartakiádért Miután 1926-ban az FMTE, a Mukás Kerékpáros Szövetség és a Munkás Turista Klub a Föderatív Proletár Testnevelésben (FPT) egyesült, a szövetség munkája lényegesen megjavult. 1927-től az FPT serényen készül a Prágában megrendezendő II. Spartákiádra. Már 1928 januárjában több mint 20 000-re rúgott a jelentkezők szánta. A II. Spartakiádnak a CSKP irányításával a proletariátus testnevelési kultúrája nagy inanifesztációjának kellett volna lennie. Ezért a burzsoázia érthetően minden igyekezetével arra törekedett, hogy lehetetlenné tegye a II. Spartákiád megrendezését. A dolgozók május 1-i hatalmas demonstrációja azonban arra kényszerítette a burzsoáziát, hogy hozzájáruljon a járási spartákiádok megtartásához. Viszont annak is tudatában volt, mit jelentett a manini Spartakiád a forradalmi munkás testnevelési mozgalomban, s ezért a II. Spartákiádot betiltotta. A „Vörös napot", melyet a Spar- takiád helyett akartak megrendezni, erőszakkal elfojtották. Több mint 10 000 rendőrt és csendőrt vontak össze Prágában, ellenőrizték az oda érkező csoportokat, egyéneket, és lehetetlenné tettek minden kezdeményezést. De éppen ez a balsiker járult hozzá á párt bolsevizálódásához, mely az 1929-es V. kongresszusán következett be. Bár a későbbi évek során a csehszlovák burzsoá kormány nem küzdött kellőképpen a fasiszta propaganda ellen, a nép széles tömegei határozottan ellene foglaltak állást. A testnevelési mozgalomban a fasizmus elleni harcnak nagy erkölcsi segítséget nyújtottak a szovjet sportolók Csehszlovákiában tett látogatásai. A müncheni árulás Csehszlovákia feldarabolásához vezetett, a CSKP és az FPT illegalitásba vonult. Szlovákiában például 1938-ban valamennyi testnevelési szervezetet felszámolták és a Hlinka Gárdában „egyesítették". Művelődési tevékenység Az FMTti-ben megalakulása >1 kezdve nagy súlyt helyeztek az ideológiai-politikai nevelésre és a műveAz FMTE 1921-ben a brnói spartakiádra készült. Az előkészületek során több helyen tömegbemutatókra került sor. Felvételünk Vrutkyn készült és a férfiak nagy sikert aratott gyakorlatának egy mozzanatát örökítette meg. (Foto ŰTK) lödésre, s e téren nagy szerepük volt a föderáció által kibocsátott lapoknak. Ilyen volt Szlovákiában a Spartacus, melyet 1925-ig Klement Gottwald szerkesztett. Ebben olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint pl.: a proletárgyermek élete, az ifjúság helyzete és kizsákmányolása Nagyon kedveltek voltak az edzé sek előtti 5—10 perces előadások, melyek a következő témákról szóltak, marxista világszemlélet, szocialista forradalom, nacionalizmus és internacionalizmus, a kommunizmus és a vallás, kommunizmus, szerelem, házasság és család, stb. A politikai-eszmei nevelésben kitűnő szolgálatot tett az ének, a szavalás és a színielőadások. A burzsoá kormány nagyon jól felmérte az eszmei-politikai nevelés hatását, s ezért amikor és ahol csak tudta, korlátozta a föderáció eme tevékenységét. Nagyon gyakran betiltotta, feloszlatta a proletár testnevelő egyesületeket. Ennek ellenére az eszmei-politikai tevékenység nagyon fontos feladatot töltött be a föderációban és általa számtalan olyan oktatót, sportolót sikertilt nevelni, akik odaadó harcosai voltak nemcsak a föderációnak, hanem a pártnak is. Testnevelési munka a föderációban Az FMTE megalakulása óta a testnevelési tevékenység a tornára és a tömegbemutatókra összpontosult. Ahogy múltak az évek, oly mértékben terebélyesedett a sporttevékenység. A hatalmas tömegeket megmozgató Spartakiádokon és a tornásztevékenységen túl sok sikerrel működtek a labdarúgók, kézilabdázók, röplabdázók és kosárlabdázók. A szovjet testnevelés példájára, mely sokoldalúan érvényesítette a szocialista testnevelés adta lehetősé geket, viszatiikröződött a föderáció munkájában is. Ez a rohamos fejlődés érthetően nem volt a burzsoázia ínyére. és így nem csoda, hogy több he lyen a proletár testnevelő egyesüle tek illegalitásba kényszerültek. A testnevelési tevékenységet szoro san egybehangolták az eszmei-politikai munkával s ennek köszönhető, hogy a proletár sportolók ott voltak a május elsejei felvonulásokon, a munkanélküliség, a fasizmus, a háború elleni tüntetéseken, sztrájkokon stb. A proletár sportolók nagy segítséget jelentettek a kommunista pártnak, különösen a kommunista sajtó, a röplapok, és plakátok terjesztésében. Most. amikor a CSKP és az FMTE megalakulásának 50. évfordulóját ün nepeljiik, és megemlékezünk a sportolók, valamint a kommunisták tevékenységéről, elsősorban azt kell tuda tosítanunk, milyen nehéz gazdasági és társadalmi viszonyok között gyakorolták a proletárok a testnevelést és a sportot. Mennyi áldozatkészségre, lelkesedésre, és önfeláldozó munkára volt szükség, hogy ideálisnak semmiképpen sem mondható körülmények között a munkás testnevelési mozgalom megfelelő színvonalra jusson. Önkéntelenül is fel kell lennünk a kérdést, hogyan sikerült ez? Ilyen tetteket véghez vinni, ilyen áldozatkész munkát vállalni csak azok tudtak, akik önzetlenül lelkesedtek a proletariátus igazságos ügyéért és hitték abban, hogy harcuk győzelemmel végződik. Ezért kell ma ismételten szólni a proletár sportolók odaadó munkájáról, hogy a mai fiatalok is megértsék: a legnehezebb körülmények között is lehet nemes célt szolgálni, de csak akkor, ha ebből mindnyájan aktívan kivesszük a részünket. KOLLÁR JÓZSEF Kiadjo Szlovákia Xommutijta Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Grula Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Teleion: 537-16, 513 2J. 335-68. Főszerkesztő: 53S-2Í. Titkárság 550 >a sportrovat: 505-29. gazdasági ügrek 504 39. távíró: 093M. lournal Kiadóhivatal, Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavátialat bratisiavai üzeme, Bratislava, Štúrovo 4 Hirdetőiroda: Bratislava, lesenskeho 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Úi Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirtapszolgálat. Előfizetéseket eltagad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eipedicta tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie U/VII. MIMPI Ú J szó