Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-27 / 124. szám, csütörtök

Tanácskozik Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa Karel Neubert elvtárs felszólalása Antonín Kapek elvtárs felszólalása Felszólalása bevezető részében Karol Neubert elvtárs ismertette a dél-morvaországi kerület kommunistáinak a válságos időszakban szerzett tapasztalatait. Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy a kerületi gazdasági, politikai és kulturális potenciálja bizonyos feltételek között jelentősen elősegíthetik vagy negatív módon befolyásolhatják a szocialista társadalom fejlődését. A dél-morvaországi kerület 1968-ban és 1969 elején a jobboldali és antiszocialista ellenforradalmi fejlődésben kedvezőtlen szerepet játszott. Különösen jellemző volt a jobboldali csoportok tevékenysége a kerületi Brno városi és néhány járási pártszervben, ahol az úgynevezett haladó „brnói politikai iskolát" képviselték. A kerületben azonban elegendő olyan erős, egészséges, szilárd marxista—leninista és proletár internacionalista meggyőződésű kommunista volt, akik — bár kezdetben szervezetileg nem egységesen — 1968-ban az ellenforradalmi fejlődés ellen harcoltak, és a párt egészséges erőinek felsorakozása után a CSKP KB cseh irodájának hatékony segítségével kialakították a feltételeket arra, hogy már a CSKP kerületi bizottságának 1969. évi májusi plénumán — mint az első kerületi szervezetek egyike — szétzúzzák a jobboldalt. Az elért eredményeket értékelve — 'mondotta a felszólaló — túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a kerületben a nehéz helyzet ellenére jelentős politikai győzelmet értünk el, amely annyival értékesebb, mivel jól és hosszú ideig előkészített ellenféllel szemben harcoltuk ki, olyan emberekkel szemben, akiknek többsége fontos helyeket foglalt el a kerületben. Megtisztítottuk a pártszerveket és szervezeteket, az állami szerveket és a társadalmi szervezeteket. A revizionisták és a jobboldali opportunisták távoztak a gazdasági életből, valamint az iskolák és a kulturális intézmények vezetőségéből. Felújítottuk a kerületi pártszervezetek marxista—leninista jellegét, és teljes terjedelmében érvényesítjük a párt vezető szerepét. így alakultak ki a feltételek az 1970. övi népgazdasági terv fő feladatainak sikeres teljesítésére. Ugyancsak sikeresen kezdtük meg az 5. ötéves terv első éve főbb mutatóinak teljesítését. Az ipari termelés terjedelme 9,7 százalékkal nőtt, és a növekedést úgyszólván teljes mértékben a munkatermelékenység növekedése fedezi. A dolgozók gondolkodásmódját kifejezték a május 1-i és a hazánk felszabadulása 26. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségek, valamint a párt megalakulása 50. évfordulójának és XIV. kongresszusa tiszteletére kibontakoztatott munkakezdeményezés. E munka és társadalmi kezdeményezés tartalmát azok a kötelezettségvállalások adják, amelyek arra törekednek, hogy népgazdaságunk minden területén túlteljesítsék az állami terv mutatóit, fejlesszék városainkat és falvainkat, javítsák az élet- és a munkakörnyezetet. E szocialista kötelezettségvállalások számokban kifejezett értéke egy és fél milliárd korona. Tehát kerületünk küldöttei nem üres kézzel jöttek a kongresszusra. A dél-morvaországi pártszervezet megoldotta azokat a főbb feladatokat, amelyeket a realizációs irányelv és a párt Központi Bizottságának más határozatai jelöltek kl. Kerületi szervezetünk határozottan és egyértelműen csatlakozott pártunk Husák elvtárs vezette új vezetőségének elvszerű marxista-leninista politikájához. A dél-morvaországi kerületi szervezet a jobboldal veresége, az évzáró taggyűlések, a Járási és a kerületi konferenciák után az eszmei-szervezeti és akcióegység olyan fokát érte el, amellyel teljesítheti és teljesíteni akarja a legigényesebb feladatokat is. Azonban ezzel semmi esetre sem akarjuk azt mondani, hogy már nincs semmiféle problémánk. Neubert elvtárs felszólalásának további részében a dél-morvaországi kerület néhány gazdasági problémájával foglalkozott. A kerület gazdasági helyzetének különös jelentőséget azok a nagy termelési kapacitások biztosítanak, amelyeket bizonyos feltételek között mág hatékonyabban lehet kihasználni. — Alapvető és kulcsfontosságé felírdatnak tartjuk a szerkezeti változások nélkülözhetetlen megvalósítását. Ezek íiílkQl a komplex szocialista racionalizáció nem lehet teljesen hatékony, ezek nélkül nem határozhatjuk meg helyesen a tudományos-műszaki alapok fejlődésének Irányát. A legfontosabbnak a gépipar helyzetét tartjuk, amely kerületünk gazdasági életének a gerince, mivel számos olyan gyártmányt állít elő, amelyek nélkülözhetetlenek az egész köztársaság gazdasági fejlődése szempontjából. Ezért nagyra értékeljük, hogy a tervjavaslat kijelöli a brnói és a gottwaldovi agglomeráció helyzetének megoldását, azt, hogy kifejezőbb módon kell befolyásolni további fejlődésüket, éspedig ágazati és területi méretű hatékonyabb intézkedésekkel, ide számítva a lakásépítés területi elosztását is. Az elvszerü megoldáshoz a központi szervek világos határozata szükséges, amely szem előtt tartja az egyes ágazatok és a kerület sajátos feltételeinek tényezőit is. A területi szerveknek kellene javasolniuk, de a koncepciót központilag kell kidolgozni. Átgondolt, de határozott intézkedések nélkül nem jutunk előre, nem sikerül áthidalnunk az extenzív fejlődésre irányuló tendenciákat. A kerület népgazdasága további fejlődésének egyik meghatározó tényezője a vízgazdálkodás sürgető problémáinak megoldása. A kerület és az egész népgazdaság szükséglete szempontjából különösen jelentősnek tartjuk a dalešlcei vízmű realizálását. Ez nem csupán az országos energetikai rendszert erősítené meg, hanem befejezése után -Csehszlovákia második atomvillanytelepe számára is biztosítja a vízellátást. Az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen helyzet javítása céljából javasoljuk a kooperáció kihasználását, különösen a szlovák vállalatok és szervezetek tapasztalatainak felhasználását. Mi és velünk együtt az egész kerület dolgozói nagyra értékeljük, hogy a Központi Bizottság az 5. ötéves terv beterjesztett javaslatában pozitív., módon reagál a kerület és Brno város hosszútávú életszükségleteire. Kerületünknek ezt az életfontosságú problémáját sokévi igyekezet után éppen a párt és az állam új vezetősége értette meg. Ebben is a kerület jelentőségének politikai és gazdasági értékelését látjuk. A dél-morvaországi kerület vízellátási helyzete valóban szélsőségesen kedvezőtlen. Az 5. ötéves tervben kitűzött komplex lakásépítési feladatokat is limitálja. A célok elérését szolgáló kulcsfontosságú akciók közé tartozik a Brno ellátását szolgáló brežovskei vízmű építése, továbbá a slušovicei víztároló és szűrőállomás felépítése, továbbá a jihlavai vízgazdálkodási építmények befejezése. A kerület mezőgazdaságában — amely jelentősen veszi ki részét az országos termelésből — szintén nem használják ki kedvezően a klimatikai és a természeti feltételeket, különösen a kerület déli részében. Ezek kihasználása érezhető lenne a mezőgazdasági termelés országos növelésében is. Ezért a délmorva vidék vízügyi viszonyainak megoldását mezőgazdaságunk szükségletei szempontjából különösen jelentősnek tartjuk. Vitafelszólalása befejező részében K. Neubert elvtárs rámutatott a közelmúltban szerzett tapasztalatokra, amelyek arra tanítanak bennünket, hogy a szocialista társadalom további fejlődését célzó törekvések nemcsak az anyagi alapok építését követelik meg, hanem ezzel egyidejűleg a szocialista társadalmi tudat formálását is. Abból indulunk ki, hogy igyekezetünk célja dolgozó nép anyagi és kulturális szükségleteinek szüntelen kielégítése. Ugyanakkor nem fogadhatjuk el a szocializmus fogyasztói értelmezését, sem azt a téves elképzelést, hogy a szocialista ember tudata automatikusan irányítható. Tapasztalataink világosan igazolják, hogy a szocialista társadalmi tudatot csak rendszeres neveléssel és az élet minden területére gyakorolt következetes befolyással lehet kialakítani. Ezért ideológiai munkánkban visszatérünk pártunk bevált tapasztalataihoz, tanulni akarunk a testvérpártok, különösen a Szovjetunió tapasztalataiból, ahol a marxizmus—leninizmus és a párt jelenlegi politikájának rendszeres önműveléssel történő elsajátítása a párt minden funkcionáriusának és tagjának is mindennapi életszükséglete. A dél-morvaországi kerületi bizottság és valamennyi kommunista nevében biztosltjuk a kongresszust, kerületi szervezetünk teljesen felkészült arra, hogy erejét nem kímélve maradéktalanul teljesítse a XIV. kongresszus döntéseit és határozatait, amelyek kitűzik szocialista társadalmunk fejlődése lenini útjának további győzelmes szakaszát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa kétségtelenül Jelentős történelmi határkő lesz munkás- és kommunista mozgalmunk, pártunk és népeink, a szocializmus megszilárdításáért és további fejlesztéséért vívott harcának történetében. Kifejezi a proletár internacionalizmus nagy eszméit és azoknak az eredményeknek a mérlege, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja a válságos fejlődés után a jobboldali és antiszocialista erők ellen vívott osztályharcban ért el. Kapek elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy a prágai pártszervezetek kifejezték teljes támogatásukat a párt 1969 áprilisi és májusi plénuma után kezdődő politikája iránt. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongreszszusát azért tarthatjuk meg, mert 1968. augusztus 21-én, a pártunk számára legválságosabb időben a testvérpártok vezetői, élükön a szovjet elvtársakkal, osztályszempontból helyesen értékelték azt a helyzetet, amely országunkban kialakult, és testvéri internacionalista segítséget nyújtottak. Most arra törekszünk — mondotta Kapek elvtárs —, hogy minden kommunista aktívan harcoljon az önök törté nelmi jelentőségű segítségének megér téséért, hogy a Szovjetunióhoz és a többi testvérpárthoz fűződő valóban őszinte barátság aktív hordozója legyen, A küldöttek elé terjesztett kongresz szusi anyagok, valamint Husák elvtárs beszámolója helyesen mutat rá néhány olyan hibára és tévedésre, amit a szocializmus építése során elkövettünk. A Tanulságok című dokumentum ezeket részletesen elemzi. Rámutat azokra az okokra, miért fogadták az egyszerű párttagok és a többi dolgozó bizalommal és reménykedéssel az 1968. évi januári plénum eredményeit. Azonban ráfizettek arra, hogy az akkori pártvezetők egy részének nem olyan volt a kapcsolata a párttal, mint a becsületes kommunisták tízezreinek. Az akkori párt- és állami vezetők nagy részének politikai árulása, felelőtlensége ós tehetségtelensége. az, hogy eltért a helyzet marxista—leninista értékelésétől, továbbá az osztályellenséggel szemben tanúsított békülékenység, a kispolgári nacionalizmus előtt való kapituláció, és a proletár internacionalizmus elárulása 1968. agusztus 21-ének éjszakáján vált teljes nagyságában láthatóvá. Annak ellenére, hogy humanistáknak adták ki magukat, saját céljaik érdekében mérlegelés nélkül szerencsétlenségbe taszították volna népünket. Látható, milyen éles az ellentét az ő tetteik és a becsületes egyszerű párttagok cselekedetei között, akik Prágában és egész köztársaságunkban a felkorbácsolt sovinizmus idején ls nyíltan kiálltak internacionalista meggyőződésük, a Szovjetunióhoz fűződő barátságuk mellett. így a prágai kommunisták soraiban is fokozatosan felsorakoztak a marxizmus—leninizmushoz hű párttagok, akik segítettek a jobboldal politikai vereségét célzó feltételek kialakításában. A prágai pártszervezetek 1969 decemberében megválasztott új vezetősége fő feladatának tartotta arra ügyelni, hogy a párttagság a marxizmus-leninizmus alapján álló egységbe tömörüljön. Tudtuk, hogy ez a folyamat Prágában különösen bonyolult lesz. 1968-ban és 1969-ben a jobboldali opportunizmus a városi pártszervezetet fertőzte meg a legjobban. Jobboldali vezetősége a számos tudományos-kulturális és oktatásügyi berendezésekben, és a tömegtájékoztatási eszközökben tevékenykedő opportunisták segítségével jelentősen dezorientálta számos párttag gondolkodásmódját és cselekedeteit. A továbbiakban Kapek elvtárs értékelte, hogy a prágai szervezet olyan becsületes elvtársakra támaszkodhatott, akik a nehéz és bonyolult helyzetekben vállalták és vezették a harcot a DubCek-féle vezetőség és a Jobboldali erők ellen. Ezekből a bátor kommunistákból alakult ki 1970-ben a beszélgetések és a tagsági igazolványok alkalmával az aktíva alapja és a városi bizottság. Kapek elvtárs a tagsági igazolványok cseréjével összefüggő beszélgetésekről szólva hangsúlyozta, hogy a tisztogatás Prágában sem ment végbe kilengések, problémák és fogyatékosságok nélkül. Ennek ellenére a beszélgetések és a tagsági igazolványok cseréje a prágai pártszervezetekben megteremtette az új minőséget, amely a pártfegyelem, valamint a párttagság egysége és akcióképessége megszilárdulásában lett tapasztalható. A pártmunkában ismét érvényesíteni kezdték a lenini elveket és normákat, különösen a demokratikus centralizmust, amelyet a jobboldal 1968-ban és 1969-ben annyira összpontosítva támadott, mivel tudta, hogy felszámolása gyengíti a pártfegyelinet, felbomlasztja a párttagság sorait, s megbénítja a párt vezető szerepét és tevékenységét. Ezért a prágai városi bizottság és a párt városkörzeti bizottságai ma tevékenységükben teljesen a Központi Bizottság elnökségének irányelveiből és a Központi Bizottság kötelező határozataiból indulnak ki, ezeket a helyi feltételekre alkalmazzák, és az alapszervezetek kommunistáival együtt megszervezik realizálásukat. E határozatok és feladatok tisztázása az elvszerü szervezett eszmecserével együtt kialakítja a feltételeket, hogy a szervező, eszmei és tömegpolitikai munkában minden kommunista következetesen harcoljon a párthatározatok teljesítéséért, a párt politikájáért, s így aktívan részt vegyen a politikai irányvonal megvalósításában, a helyi viszonyokra való alkotó alkalmazásában az üzemekben és az állampolgárok között is. Okulva a közelmúlt válságos fejlődéséből, amelynek egyik oka a városi pártszervezetben a szervezet munkásjellegének fokozott gyengítése volt, a prágai pártszervezet elé sürgető feladatként állítottuk: biztosítani kell, hogy a párt XV. kongresszusáig kifejezően megjavítsuk a városi szervezet munkásjellegét és korösszetételét. Ezzel a feladattal kapcsoljuk össze a politikai munka további aktivizálását, a munkásosztály soraiban, különösen a prágai döntő fontosságú üzemekben a fiatal munkások és technikusok között. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a prágai ifjúság között fokozzák a politikai nevelőmunkát mind a SZISZ szervezeteiben, mind az iskolákban és az ipari tanulók soraiban. Az elmúlt évek gyakorlata arra iá megtanított bennünket, hogy a kommunista tekintélyét nem az általa betöltött funkció alakítja ki, sem társadalmi helyzete, hanem politikai tevékenysége, a párt iránt tanúsított odaadása, valódi tehetsége és jelleme. Az emberek az osztályszempontból szilárd funkcionáriusokat tisztelik, akik a többiekre mindenekelőtt saját személyes példájukkal tudnak hatni. Hisznek a becsületes, a szerény, az áldozatkész párttagokban, akik nem fölényeskednek, akik emberien cselekednek, akik megértik és átérzik a dolgozó ember szükségleteit, meg tudják a dolgozó embert nyerni, szervezni és vezetni. Nekünk kommunistáknak ki kell fejlesztenünk saját magunkban ezeket a tulajdonságokat, és az emberekkel való kapcsolatban tudatában kell lennünk annak a felelősségnek, ami párttagságunkból ered. A párt tekintélyének foka és szilárdsága sok szempontból függ a kádermunka lenini elveinek érvényesítésétől. Abból indulunk ki, hogy az embereknek csak olyan feladatokat adhatunk, amilyeneket teljesíteni tudnak. A jövőben nem engedhetjük meg, hogy olyan elvtársak kerüljenek funkciókba, akik ezek betöltésére nem megfelelők. A párt ezzel kockáztatja, hogy elveszti a bizalmat, igaz, ugyanúgy megbocsáthatatlan hiba lenne az is, ha nem használnánk ki a tehetséges szakembereket. A tagsági igazolványok cseréje alkalmával a párt szervezetileg megvált sok volt tagjától. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek megszűntek számára létezni, hogy ezekről megfeledkeztek, hogy ezekkel nem fog dolgozni. Ezek különböző emberek és különféle a párt iránt elkövetett vétségük is. Ezért megkülönböztetett módon kell hozzájuk közelednünk. Azonban társadalmunk részei maradnak, tehát a pártnak is figyelnie kell rájuk. Fontosnak tartjuk, hogyan sikerül őket bekapcsolni a szocializmus építésének folyamatába. Azt akarjuk, hogy teljes mértékben megértsék hibáikat, tévedéseiket, de azt is; érezzék, hogy munkájukra, amennyiben becsületesen fognak dolgozni, a jövőben is számítunk. Nem szabad tőlük elszigetelődnünk, elzárkóznunk előlük, nem látnunk problémáikat. Olyan elvszerű lenini magatartásról van szó, ami megakadályozza, hogy a volt párttagok személyi problémáját az osztályellenség a párt, a társadalom ellen használja fel. Ki kell használni szakmai tapasztalataikat és ismereteiket, és segíteni kell nekik, hogy megtalálják a megfelelő helyet a társadalomban. Beszéde befejező részében Kapek elvtárs kijelentette: kérlelhetetlenül kell fellépnünk a formalizmus és a passzivitás minden megnyilvánulása ellen, ami nem csupán a tehetségtelen funkcionáriusok kényelemszeretete és alibizmusa, hanem mindenekelőtt méreg, amely belülről bomlasztja a pártot, és nem más, mint leplezett kispolgáriasság és az opportunizmus tartaléka a pártmunkában. Engedjék meg, elvtársnők és elvtársak, hogy önöket, a XIV. kongresszus küldötteit, és kedves vendégeinket is biztosítsam, hogy a prágai városi szervezet következetesen fogja védelmezni a pártélet és a pártmunka lenini elveit, és az újonnan választott Központi Bi zottság szilárd támasza lesz a kong resszus határozatainak megvalósításá ban. 1971 V. 27. 14