Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-27 / 124. szám, csütörtök

Tanácskozik Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa 1971. V. 27. 13 Lenárt elvtárs felszólalása bevezető részében kijelentette, hogy a Központi Bizottságnak a XIV. kongresszus elé terjesztett beszámolója jól mérlegeli Csehszlovákia Kommunista Pártja harci útjának eredményeit, a pártnak, a munkásosztály és Csehszlovákia nemzeteinek érdekeiért folytatott fél évszázados küzdelmének eredményeit. Külön értékeli a legutóbbi időszakot, melyet pártunk 50 éves múltja legnehezebb és legbonyolultabb időszakaként jellemez. A szlovákiai kommunisták — mondotta — nagyra értékelik azt az elvhűséget és határozottságot, amellyel a CSKP Központi Bizottsága 1969 áprilisa után intézkedéseket hajtott végre, a párton belüli és társadalmi válság leküzdésére, a párt marxista—leninista jellegének felújítására, társadalmi vezető szerepének felújítására, a testvéri szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való baráti és szövetségi kapcsolatok felújítására és megszilárdítására. Az elmúlt időszak értékelése azt mutatja, hogy 1968-ban a jobboldali opportunista és szocialistaellenes erők céljai azonosak voltak Szlovákiában és a cseh országrészekben is, annak ellenére, hogy hatásuk intenzitása nem volt egyforma. A párt helyzetének fejlődésében más tényezők mellett nagy jelentősége volt annak a ténynek, hogy az SZLKP vezető szerveiben 1968 első felében Vasil Biíak elvtárs vezetésével kialakult azoknak az elvtársaknak a. csoportja, akik védték a marxizmus—leninizmus elveit és felléptek a szocialistíiellenes erőkkel szemben. Ennek ellenére 1968 nyarán, amikor állandóan fokozták az uszító nacionalista, kommunistaellenes és szovjetellénes kampányt, Szlovákiában ls fokozatosan veszélyes ellenforradalmi helyzet alakult ki. 1968 augusztusában a bomlás olyan méreteket öltött, hogy a vérontást csakis a szocialista szövetségesek segítségével akadályozhattuk •meg, csak az ő segítségükkel védhettük imeg a szocializmust, a szocialista vívmányokat. Ezért a kommunisták és a pártonkívüliek öntudatos része mint a testvéri internacionalista segítség aktusát értékelte a szövetséges csapatok bevonulását. Lenárt elvtárs a továbbiakban az SZLKP 1968. augusztusi kongresszusával foglalkozott, melynek első részét a jobboldali erők irányították, melyek kihasználták a szocialistaellenes hisztéria légkörét és a vysočanyi összejövetel platformját. Az SZLKP kongreszszusának ez a része tartalmával a szövetséges csapatok bevonulása ellen tiltakozó provokációs felhívással és a vysočanyi összejövetel határozatainak jóváhagyásával ellentétben áll a párt marxista—leninista irányvonalával. Más jellegű lett a kongresszus második része, a CSKP Központi Bizottsága Husák elvtárs vezette küldöttségének megérkezése után. Husák elvtárs tájékoztatta a kongresszust a moszkvai jegyzőkönyvről, egyértelműen állást foglalt a jegyzőkönyv teljesítése mellett és a küldötteket a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való szövetség megszilárdítására és elmélyítésére orientálta. Husák elvtárs egyértelmű, elvhű fellépésének hatására a rendkívüli kongresszus jóváhagyta küldöttségünk moszkvai állásfoglalását, valamint a moszkvai jegyzőkönyvet. Nem ismerte el a vysočanyi összejövetel legalitását, s ezzel gyakorlatilag hatálytalanította az SZLKP kongresszusa első részének határozatait. Annak ellenére, hogy a kongresszuson elhangzottak egyes helytelen nézetek, helytelen dokumentumokat fogadtak el és megválasztották a jobboldal egyes vezető képviselőit, az SZLKP rendkívüli kongresszusának határozatai nagy jelentőségűek voltak a nacionalista egység szétzúzásában, a differenciálódási folyamat elmélyítésében, valamint a pártegység lenini elvek alapján történő felújításában. Husák elvtárs a kongresszuson elfoglalt határozott álláspontjával a marxista—leninista erőknek a jobboldal ellen folytatott küzdelmének élére állt, ami nagy segítséget jelentett a cseh országrészek kommunistái számára is. Azok a határozott lépések, melyeket a későbbiekben a CSKP Központi Bizottságának Strougal elvtárs által vezetett cseh bizottsága tett a jobboldal ellen, támogatást jelentettek a szlovákiai marxista—leninista erők számára. A marxista-leninista erők egységes fellépése a cseh országrészekben és Szlovákiában meghiúsította a jobboldali erőknek azt a tervét, hogy meghoszszabbítsák a válságot és a társadalmat a katasztrófa peremén tartsák. Lenárt elvtárs beszéde további részében arról beszélt, hogy a reakciós propaganda az antikommunista, imperialista központok hogyan próbálták rágalmazni az elmúlt időszak fejlődését és rámutatott, hogy egész csehszlovák hazánk, elsősorban a mai Szlovákia, a lenini eszmék életképességének és érvényességének, Csehszlovákia KommuJozef Lenárt elvtárs felszólalása nista Pártja politikája helyességének szemléletes példája. Nem véletlenül keltette fel a figyelmet az SZLKP kongresszusának az a megállapítása, hogy ma Szlovákiában 12 nap alatt gyártanak annyi árut, mint 1937-ben az egész év alatt. Csehszlovákiában az ipari termelés 1970-ig több mint hétszeresére növekedett 1937-hez viszonyítva, Szlovákiában pedig 23,5szörösére. Szlovákiában a mezőgazdasági termelés 1970-ben a háború előtti színvonalhoz viszonyítva 73 százalékkal növekedett. 1937-ben Szlovákia az országos ipari termelés 7,8 százalékát biztosította, a mezőgazdaságban a termelés 24 százalékát. 1970-ben ez a részarány az iparban 23,5 százalék, a mezőgazdaságban 32 százalék volt. A termelés gyors növekedése lehetővé tette a nép életszínvonalának a művelődés ban, teljes mértékben támogatta és egyetértett az 5. ötéves terv irányelveinek javaslatával. Nagyra értékelte a javaslat józanságát, realitását és mozgósító erejét. Értékeljük, hogy az 5. ötéves tervben folytatjuk a gazdasági kiegyenlítődés programjának megvalósítását. A javaslat szerint Csehszlovákiában az ipari termelés volumene 36 százalékkal emelkedik, Szlovákiában 57 százalékkal. Csehszlovákiában a mezőgazdasági termelés volumene 14 százalékkal, Szlovákiában 15 százalékkal, Csehszlovákiában az építőmunkák volumene 38 százalékkal, Szlovákiában 40 százalékkal növekszik. A széles körű építkezési beruházások ellenére a szlovákiai építő kapacitások az országos szükségletek megoldása érdekében a Cseh Szocialista Köztársaságban, elsősorban az Jozef Lenárt elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára az elsők között szólalt fel a párt XIV. kongresszusán. (Telefoto - ČSTK) és a kultúra színvonalának emelését. A valamikor nyomorúságos, a sok kivándorló és nehéz életkörülmények által jellemzett Szlovákiában az élet teljesen megváltozott a dolgozók javára. Hogyan küszöbölhette ki Szlovákia két évtized alatt elmaradottságát, hogyan sorakozhatott fel a korszerű fejlett országok közé? Ez annak köszönhető, hogy legyőztük a burzsoáziát, a munkásosztály és az egész dolgozó nép saját országának gazdája lett. A párt marxista—leninista politikája alapján értük el ezeket az eredményeket. Hozzájárult ehhez a nemzetiségi kérdés lenini megoldása, a cseh munkásosztály segítsége, testvéri nemzeteink és nemzetiségeink szoros együttműködése. Az eredményeket csak azzal a feltétellel érhettük el, hogy Csehszlovákia a szocialista közösség országai közé tartozik, hogy fejlesztettük barátságunkat, szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval. Szlovákia dolgozó népe tudja, hogy csak a szocializmusban érvényesítheti tömegesen alkotó képességeit, munkaszeretetét és tehetségét. A pártnak, a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldására kifejtett törekvésének eredménye, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi rendezése. Az SZLKP kongresszusa hangsúlyozta, hogy a föderáció kifejezi két nemzetünk érdekeit és megteremti a feltételeket optimális fejlődésükhöz és egységükhöz. A csehszlovák államiság alapján teljes mértékben fejlődhetnek nemzeti köztársaságaink, gazdasági, kulturális fellendülésükkel megszilárdíthatják közös államunk egységét, gazdasági erejét és a csehszlovák nép egységét. Azt az egységet, amely bevált a múltban, amely kiállta a nehéz próbákat, meghozta gyümölcseit és ma a szocialista építés további sikereinek szilárd alapját képezi. Az egységes csehszlovák gazdaság erejének és előnyeinek kihasználásával Szlovákia gyorsabb fejlesztésével megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy a forrásokat racionálisan kihasználjuk az egész csehszlovák gazdaság javára. A már létező anyagi-műszaki alap intenzív kihasználása és további célszerű fejlesztése egyre jobban hozzájárul a csehszlovák gazdaság hatékonyságának növeléséhez, a két nemzeti köztársaság életszínvonalának emelkedéséhez. Az ötödiki, ötéves terv Irányelveinek javaslata kitűzte ezt az alapvető feladatot. Ez a feladat megfelel az országos érdekeknek, valamint a két nemzeti köztársaság érdekeinek is. Szlovákia Kommunista Pártja a kerületi és járási pártbizottságok és pártszervezetek állásfoglalásával összhangészak-csehországi kerületben is részt vesznek a beruházási akciókban. Tudjuk, hogy Szlovákiában a gazdaság további fejlődését az egységes csehszlovák gazdaság szükségletei és lehetőségei, valamint a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba való célszerű és hatékony bekapcsolása feltételezi. Szlovákiában és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az 5. ötéves terv igényes feladatai teljesítésének fontos feltétele a népgazdaság tervszerű irányítást rendszerének tökéletesítése. Az irányítási rendszernek a revizionista hatások aluli megtisztításának folyamatában két káros Irányzattal találkozunk. Elsősorban revizionista pozíciókból alá akarják ásni a szocialista gazdaság tervszerű irányításának elveit, ami főként a terv funkciójának gyengítésében, a terv kötelező voltának tagadásában és az ösztönösség érvényesítésében nyilvánul meg. Ugyanakkor kísérleteket tesznek, hogy az irányítási rendszernek a CSKP Központi Bizottsága 1965 januári ülésén jóváhagyott elveit a revizionizmus megnyilvánulásának minősítsék. Nem érthetünk egyet ezekkel a helytelen, elfogadhatatlan irányzatokkal. A dinamikusan fejlődő gazdaság objektíven megköveteli a tervszerű irányítás rendszerének és módszerének állandó tökéletesítését. Teljes mértékben támogatjuk a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy tovább fejleszti az irányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatos munkákat úgy, ahogyan erről Husák elvtárs beszélt a beszámolóban. Lehetőségünk van, s egyben kötelességünk is, hogy saját ismereteinken kívül kihasználjuk a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatait is. Lenárt elvtárs a továbbiakban Szlovákia szocialista iparosításának éveiről beszélt, melyek folyamán nemcsak hogy számbelileg gyorsan növekedett a munkásosztály, hanem egyúttal arra törekedtünk, hogy megbirkózzunk a korszerű, igényes termelési feladatokkal is. A munkásosztály és a gazdasági-műszaki dolgozók megtanulták a termelés irányításának művészetét, miközben nagy ugrást tettünk a kisipari termelés viszonyaiból a korszerű nagyipari termeléshez. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tudományos-műszaki forradalom nem elégszik meg a munkás átlagos ügyességével, sem pedig a hivatalnok, műszaki szakember, igazgató átlagos teljesítményével, sokoldalúan művelt, szakképzett dolgozókra van szüksége, akik elsajátítják a szocialista nagyipari termelés követelményeit. Kijelentette, nálunk is érvényes az, amit Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán mondott: a munkásosztálynak, mint a kommunizmus építőinek vezető szerepe aszerint szilárdul meg, hogyan emeljük kulturáltságát, műveltségét és politikai aktivitását. Elvtársak! A párt 50 éves történelme szakadatlan küzdelmet jelent azért, hogy a párt a társadalom igazi élcsapata legyen, hogy a pártban érvényesüljön a leninizmus. Küzdelmet jelentett a merevség ellen, a dogmatizmus kiküszöböléséért, a munkamódszerekben és a munkastílusban, harcot — legfőképpen — az ösztönösség, a kispolgári nézetek, az individualizmus, a szociátdemokratizmus és az opportunizmus ellen. Pártunknak a hibák kiküszöbölésére kifejtett törekvése, amely a CSKP Központi Bizottságának 1968 januári plénumán összpontosult, azért volt szükségszerű, mert egyre inkább eltértünk a lenini elvektől, ami passzivitásba juttatta a pártot. Ez a törekvés nem volt sikeres és a párttagoknak a januári plénumba vetett reménye nem vált be. Többek között azért nem, mert a párt élére Dubčeket választottuk, aki amint később megmutatkozott, maga is eltért a leninizmustól, és nem tudta forradalmi aktivitásra vezetni a pártot. A Központi Bizottság 1969 áprilisa után elsősorban azért tudta kivezetni a társadalmat a válságból, mert kiharcolta a lenini elvek érvényesítését, betartotta Lenin tanítását. Nem a jobboldali opportunisták vezették ki a pártot a passzivitásból, hanem az 1969 áprilisában választott pártvezetőség, mely következetes politikájával aktivizálta a pártot. A szlovákiai kommunisták készen állnak, hogy támogassák és teljesítsék a Központi Bizottságnak ezt az irányvonalát és harcoljanak azért, hogy mindennapi munkánkban érvényesítsük a demokratikus centralizmust, a párton belüli demokráciát, a lenini értelmezésű kollektív vezetést. A párton belüli kapcsolatok lenini tartalma, a feltétele a pártegységnek, s egyúttal ez feltételezi vezető szerepének érvényesítését és a tömegekre gyakorolt hatását. A tömegpolltikai munkában pótolhatatlan a kommunista példaadása. A szlovákiai pártszervek ezért támogatják a párttagság jelentőségének kiemelését, valamint a pártalapszabályzat módosítására tett javaslatokat úgy, ahogy ezt a pártszerv a kongresszus küldöttei elé terjesztette. Teljes mértékben támogatják a CSKP Központi Bizottságának, az irányítás tudományos színvonalának emelésére és racionalizálására, a párt programalkotó tevékenysége céltudatosságának elmélyítésére irányuló törekvését. Elvtársaki Befejezésül engedjék meg, hogy néhány szőt szóljak az állami szuverenitás kérdéséről. Sok kioktatást hallottunk a burzsoá ideológusoktól. Az antikommunista Ideológiai központok és munkatársaik nem beszélhetnek másképpen, mint ahogyan beszélnek és nem is várunk tőlük mást. De hallgassák meg tapasztalatainkat ezekkel az osztály és konkrét-történelmi kategóriákkal, hallgassák meg népünk állásfoglalását. A szlovák nemzet, úgyanúgy, mint a testvéri cseh nemzet, évszázadokon keresztül harcolt a nemzeti léte fenntartásáért. A fasiszta, hitlerista tervek kitűzték a csehek és szlovákok nemzetének felszámolását, és meg is kezdték e tervek valóraváitását. Ezért 1945-ben a szovjet partizánok, majd a szovjet hadsereg megérkezését területünkre, senki sem értelmezte, úgy, mint az állami szuverenitás elvesztését, hanem éppen ellenkezőleg: állami szuverenitásunkat a szovjet hadsereg segítségével nyertük vissza. A dialektika arra tanít bennünknt, hogy a társadalmi forradalmi gyakorlat nemcsak a megismerés igazságának ismérve, hanem a megismerés forrása is. Ezért szerves összefüggést látunk az 1968. évi bratislavai tanácskozás és szövetségeseink 1968. augusztusi segítsége között. Az SZLKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, évtizedeken keresztül elismerjük Gottwald elvtárs azon szavainak igazságát, hogy a párt forradalmi tevékenységét a Szovjetunióban tanuljuk. Ez különösen érvényes ma, amikor a Szovjetunió Kommunista pártja hatalmas sikereket ért el a szocializmus építésében, az ország életének minden területén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai és XXIV. kongresszusa, tanulságul szolgál egész munkánk számára. Befejezésül kijelentette: biztosítani akarom Önöket, a CSKP XIV. kongresszusának küldötteit, hogy az SZLKP Központi Bizottsága és az összes szlovákiai kommunista mindent megtesz a kongresszus határozatainak teljesítéséért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért, Csehszlovákia dolgozó népe egységének megszilárdításáért, nemzeteink testvéri kapcsolatainak, valamint a Szovjetunióhoz fűződő őszinte barátságunk megerősítéséért