Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-27 / 124. szám, csütörtök

ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás az 5. oldalról) a jelenlegi helyzet, valamint a kitűzött célok igazolják, hogy ezeket az eredményeket csupán az orvoslás első lépésének tekinthetjük. Az ötödik ötéves tervben az építés terjedelmének meghatározásakor abból az elvből indulunk ki, hogy mintegy a jelenlegi szinten kell stabiizálnunk a beruházások mértékét. Ügyellünk a beruházások és a termelési lehetőségek, az anyagi és pénzforrások közötti összhangra. A bruttó nemzeti jövedelemben a beruházások 29—30 százalékos részarányára számítunk. Ez azt jelenti, hogy az ötödik ötéves tervben 520 milliárd koronát, azaz terjedelmét tekintve 35 százalékkal többet ruházunk be a népgazdaságba, mint az előző ötéves tervben. E volumen további bővítése az életszínvonal és a többi társadalmi szükségletek rovására történnék. Ezért nem hátrálhatunk meg a beruházások terjedelmének bárminő bővítésére irányuló nyomás elől. A beruházások szerkezeti irányzata terén az irányelvtervezet a népgazdaság döntő szükségleteinek és arányainak biztosítását követi. Ezért a döntő ágazatok fejlesztése érdekében a fűtőanyag- és energiaágazatban az építés több mint 70 százalékos, az építőanyagiparban 86 százalékos, a komplex lakásépítésben 63 százalékos, a közlekedésben és távközlésben 50 százaié kos, Prága főváros építésében a beruházások mintegy 85 százalékos növelését tervezzük. Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a beruházásokkal biztosítsuk a termelés racionalizálását lehetővé tevő fejlesztési programokat, a felújítást és rekonstrukciót. A beruházások igényes feladatai megkövetelik a műszaki és gazdasági előkészítés megjavítását a beruházó, és tervező szervezetekben. Sajnos, éppen a legkiterjedtebb és legfontosabb akciók soí'án mutatkoznak a tervbe iktatáskor és megkezdéskor a legnagyobb fogyatékosságok. A következményeket azután az építés folyamán érezzük; sor kerül a tervek megváltoztatására, a beruházási akciókat utólag kibővítik, nem is szólva a költségvetések túllépéséről. Az építés elhúzódik, a várt hatékonyság elmarad. Ennek az állapotnak az okai a tervező szervezetek, a számitógépek és a beruházók nem kielégítő munkájában rejlenek. Ezért a tervező szervezetek anyagi érdekeltsége formáinak módosítását készítik elő úgy, hogy a progresszív megoldás során a költségvetési kiadások csökkentésére irányuljanak, s nem úgy mint eddig az építkezés általános költségvetési kiadásainak részarányaira. Ezt az irányítás valamennyi fokán a beruházások szakértői véleményezésének is hatékonyabban kell elősegítenie. Nem engedhetünk abból a követelményből, hogy minden tervezett beruházási akció figyelemmel kövesse a gazdasági és műszaki haladást, és mindenkor rendesen megindokolt gazdasági kalkulációk támasszák alá. Következe tesebben meg fogjuk követelni a kötelező műszaki és gazdasági jellemzők és standardok betartását. Már az előkészület folyamán szükséges a szállítók aktív részvétele, hogy kezdettől fogva biztosított legyen az építés folyamatossága. Az építési munkálatok nagy terjedelmének kellő fellendülését mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozásával kell elérnünk. E célt kell szolgálnia az építőipari technológia és technika modernizálásának, az irányítás magasabb színvonalának valamennyi fokon, a befejező munkálatok kapacitása fejlesztésének, a rendteremtésnek az anyagi és műszaki ellátásban, valamint a munka- és technológiai fegye lem megjavításának Csak így lehet meggyorsítani az építést és egyidejűleg fokozni az átadott épületek minőségét. Az irányelvtervezet az építőanyaggyártás gyors fejlődését is feltételezi, éspedig mind a szilikátiparban, mind a többi ágazatban. Tekintettel arra, hogy az építés egyes területeken — az észak-csehországi kerületben, Prága fővárosában, a nyugat-szlovákiai kerületben és Bratislavában — rendkívül koncentrálódik, beruházási terveink teljesítésének feltétele az építési kapacitások nagyszabású áthelyezése. Meggyőződésünk, hogy kellő megértésre találunk nem csak a vezetőknél, hanem a termelő munkásoknál és technikusoknál is, akik családjuktól távol fognak dolgozni ott, ahol a köztársaságnak szüksége van rájuk. A beruházás a gazdasági fejlődés egyik legbonyolultabb területe. Minden egyes építkezés a beruházók, tervezők, számos szállító és az állami szervek tevékenységének a metszőpontja. Egybehangolt munkájuktól, a társadalmi érdekek következetes érvényesítésétől, a szigorú fegyelemtől és összes kötelezettségűk teljesítésétől függ minden egyes mű és az általános tervezett szándékok sikere. VIII. Az ötödik, ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek teljesítése elképzelhetetlen gazdaságunk intenzív bekapcsolódása nélkül a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek kifejezője külső gazdasági kapcsolataink gyors fejlődése. Míg a nemzeti jövedelem kb. 28 százalékkal gyarapszik, a külkereskedelmi forgalom 38 százalékkal nő. Döntő feladat hárul a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkra. A velük folytatott külkereskedelmünk forgalma mintegy 45 százalékkal nagyobbodik. Az a tény, hogy az irányelvtervezet a tervek KGST országokkal való koordinálásának eredményeire, valamint hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményekre támaszkodik, a következő években gazdasági fejlődésünk stabilitásának egyik legfontosabb biztosítéka. Mint már megemlítettem, külső gazdasági kapcsolatainkban döntő jelentősége van mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésünknek. Erre építjük fejlesztési szándékainkat, a progresszív strukturális változásokat és a gazdaság általános hatékonyságának fokozására irányuló törekvésünket. Természeti és gazdasági feltételeink között — további energia- és nyersanyagforrások korlátozott lehetőségei és viszonylag szűk piac folytán — e szándékok megvalósítása lehetetlen volna a szovjet gazdasággal való integráció elmélyítése, a Szovjetuniónak a többi szocialista ország létfontosságú gazdasági kérdései megoldásához való internacionalista viszonyulása nélkül. Abban az időben, amikor a kapitalista monopóliumok tovább törekszenek a világ nyersanyag forrásainak uralására, a Szovjetunió lehetővé teszi Csehszlovákiának és a többi KGST-országnak, hogy részt vegyenek a Szovjetunió természeti gazdaságának fejlesztésében és hosszú időre szavatolja számunkra a létfontosságú nyersanyagok szállítását. A Szovjetunióval folytatott együttműködésünk feltéteket teremt és impulzust ad feldolgozó iparunk hatékonyságának fokozására, műszaki fejlesztésére a termelés tömegessé tétele alapján. A Szovjetunió segítsége nélkül képtelenek volnánk hatásosan és hatékonyan megoldani olyan problémákat, amilyeneket a tudományos-műszaki forradalom folyamata sürgetően vet fel előttünk, és képtelenek volnánk olyan beruházási szándékok megvalósítására, mint amilyen az atomenergetika fejlesztése, a számítástechnika gyártásának bővítése és alkalmazása, a színes televízió vagy a prágai metró építése. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködés létfontosságú jelentősége gyakorlatilag gazdasági életünk valamenynyi döntő területén megnyilvánul. 1971 és 1975 között az elsődleges energiaforrások növekedésének mintegy 90 százalékát behozattal fedezzük, — s legnagyobb részét a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk keretében. Az olajbehozatal a Szovjetunióból az említett időszakban mintegy kétharmaddal nő, a földgázbehozatal a háromszorosára fokozódik. Ez a fűtőanyag jelentős helyet foglal el a fűtőanyag- és energiamérlegünkben. Rendkívül nagy szerepet fog játszani a szovjet földgáznak Csehszlovákia területén keresztül haladó, az NDK-ba és további európai országokba való szállítását szolgáló gázvezeték. Építése ennek az ötéves tervnek legnagyobb akciója lesz. Elsődleges energiaforrásaink növekedésének egy részét fokozott lengyelországi szénbehozatallal és romániai villanyárammal fogjuk fedezni. A Szovjetunió dúsított ércszállítmőnyai többek között elősegítik a vaskohászat hatékonyságának fokozását is. Hiánnyersanyag szükségletünk döntő részét pl. a színes fémek szükségletét a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Jugoszláviával folytatott gazdasági együttműködésünk, hosszú lejáratú egyezmények alapján fogjuk fedezni. A szocialista országokkal folytatott k«reskedelem legdinamikusabb részét a gépgyártmányok alkotják. 1966— 1970-hez viszonyítva a gépipari kivitől 55 százalékkal, a behozatal 65 százalékkal nő. A súlypont egyes fejlődő ágazatokban lesz. így pl. n számítástechnika terén folytatott sokoldalú együttműködés lehetővé teszi, hogy öt év folyamán mintegy nyolcszorosára növeljük e termékek cseréjét a többi KGST-országga). A személy- és teherautók csoportjában, valamint az építőipari és. űtépítőgépek csoportjában mintegy 80 százalékkal bővül a forgalom. Fontos helyet toglal el egyes KGSTországokkal folytatott kétoldalú gazdasági együttműködésünk á kiválasztott szakaszokon, mint pl. a Szovjetunióval atomerőmű-berendezések gyártásában, az NDK-val komplex géprendszerek kialakításában, vagy teherautógyártási kooperációról Bulgáriával kötött megállapodásunk. A vegyipar íejlődése is szintén a Szovjetunióval, az NDK-val és a Magyar Népköztársasággal folytatott szoros együttműködésre épül. A KGST-szervezetekben aktívan részt veszünk a komplex integrációs program kidolgozásában. Az ágazati minisztériumoknak és a vezérigazgatóságoknak is következetesebben kell hozzálátniuk e feladat gyakorlati megoldásához. A mi viszonyaink között még égetőbben lép előtérbe a szovjet kommunisták XXIV. kongreszszusán megjelölt feladat: olyan intézkedések kidolgozása, amelyek gazdinsági rendszerünk valamennyi láncszemét fokozottabban érdekeltté teszik a szocialista országokkal ápolt hosszúlejáratú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A szocialista országokkal lenntartott említett gazdasági kapcsolataink ban a kölcsönös előnyök alapján tovább akarjuk fejleszteni a kétoldalúén hasznos együttműködést a kapitalista és a fejlődő országokkal is. Ezeknek az országoknak kormány-, kereskedelmi és ipari köreitől függ, hasonló érdeklődést tanúsítanak-e ilyen feilesatés iránt. IX. A társadalmi termelés hatékonyságának fokozása és a lakosság életszínvonalának emelése megköveteli, a népgazdaság ágazati és területi fejlesztése szerves egységének és komplex jellegének kidomborítását. A termelőerőknek az ötéves tervben feltételezett elhelyezése tiszteletben tartja az egész föde ráció egységes gazdaságpolitikájának elveit és ésszerűen kihasználja a két nemzeti köztársaság természeti és gazdasági feltételeit. A CSKP nek a marxista—leninista nemzetiségi politika következetes megvalósítására irányuló eddigi törekvése éppen gazdasági téren eredményezett jelentős sikereket. Az elmúlt 20 évben az országos ipari termelésben 14 százalékról mintegy 24 százalékra nőtt Szlovákia részaránya. Szlovákia ipari fejlődése így jelentősen hozzájárult az egész állam ipari potenciájának bővüléséhez és modernizálódásához. Az ötödik ötéves terv irányelvei meghatározzák, hogy a társadalmi összterméknek a Cseh Szocialista Köztársaságban 24, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 41 százaiékkal kell nőnie. Tekintetbe vesszük, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban nem lehet tovább fokozni a munkaképes korú la kosság gazdasági aktivitásait. Szlovákiában azonban ínég növelhető a foglalkoztatottság, noha a források korlátozottak, de elsősorban a nők nagyobb foglalkoztatására lehet számítani. E szempontokból indulnak ki az irányelvek a két köztársaság ipari és mezőgazdasági termelése növelésének és szerkezetének meghatározásában. Az ötödik ötéves terv végén a terme lési övezet egy dolgozójára számítva szinte ugyanolyan munkatermelékenységet érnek el Szlovákiában, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. Az objektív különbségek tekintetbe vétele mellett a személyi és társadalmi fogyasztás színvonala is tovább fog közeledni egymá;;hoz. A jövőben is érvényes az az alapelv, hogy a gazdasági kiegyenlítődés elsősorban a nemzeti jövedelem képzése azonos feltételeinek megteremtésében rejlik. A mfiltíul szemben sürgetőbben lépnek előtérbe az egyes területek problémái. Az elsó helyre állítjuk" Prága fővárost, élete, alapvető kerdésemek gyors megoldását, főként a lakásokat, a közlekedést és a közszolgáltatásokat. Prága építésére és fejlesztésére mintegy 40 milliárd koronát irányozunk elő. Ez lehetővé teszi mintegy 40 000 lakás építését, a metro építésének meggyorsítását és első vonalának használatba vételét még ebben az ötéves tervben, lényeges előrehaladási a közlekedési hálózat kiépítésében és korszerűsítés ben. Nőnek az üzletek bővítésére elő irányzott eszközök, e téren főként kél nagy áruház építésére, a ház és lakásalap rekonstrukciójára és modernizáló sára számítunk, beleértve a műemléképületek karbantartását is. Jelentős összegeket száriunk a közművesítésre is, aminek folytán 1975 után is feltételek nyílnak a főváros gyors fejlődésére. Az igényes program megvalósítása megköveteli, hogy az egész államból Prágába összpontosítsák az építőipari kapacitásokat. Másrészt ez feltételezi a főváros irányító szervei részérői, hogy fokozottan figyeljék saját erőforrásaik hatékony felhasználását és biztosítsák a munkálatok maximálisan gazdaságos jó előkészítését és megszervezéséi Szlovákia fővárosának, Bratislavának építése is céltudatos hozzálátást feltételez, amely gátat vet a jövőbeni fejlődés iehetséges konfliktusainak. Az összpontosított beruházást igénylő ipari agglomeráció közül fokozott figyelmet kell szentelni az észak-csehországi kerületnek, főként a fűtő- és energia bázis fejlesztésében döntő ré szeinek. Rendkívül igényes feladat az erőmüvek építéséhez, a lakás- és polgári építkezéshez szükséges építőipari kapacitások elegendő mennyiségének biztosítása. Az ötéves tervben a Cseh Szocialista Köztársaság határmenti járásainak és kiemelt kelet- és dél-szlovákiai járások nak további fejlesztéséhez szükséges megfelelő eszközökre számítunk. Ha célszerűen akarjuk felhasználni a két nemzeti köztársaság és az egyes területek erőforrásait, akkor a területi problémák necsak a nemzeti, hanem a szövetségi szervek állandó gondoskodásának tárgyát aíkossák. Társadalmi szempontból is fokozódnia kell a nemzeti bizottságok felelősségének e problémák megoldásáén X. Elvtársak! Kommunista pártunk mindig arra törekedett, hogy feltételeket teremtsen a lakosság életszínvonalának gazdasági eredményekkel megalapozott eme lésére. Az irányelvtervezet is olyan célt tűz ki, amely hozzájárul az életszínvonal összes összetevőinek kiegyensúlyozott fejlődéséhez és a lakosság életbiztonságának fokozásához. Folytatjuk azt a politikát, hogy é munkajövedelmek gazdasági eredményeinkkel arányosan emelkedjenek, biztosítjuk a létfsntartásl költségek állandóságát a kiskereskedelmi árak szintjének stabilitása mellett úgy, hogy a nominál jövedelmek növekedése alapjában meg fog felelni a reáljövedelmek növekedésének. Továbbra ic asz eddigi terjedelemben fogunk Aj tani díjtalan közszolgáltatásokat, javítani fogjuk a szociális ellátást, a család- és gyermekgondozást. Ária számítunk, hogy mindenekelőtt a társadalmi munkatermelékenység állandó fokozásával alátámasztott gazdasági fejlődés lehetővé teszi, hogy a takosság reáljövedelmei — főként a munkadíjazás, a járadékok, betegsegély — évente mintegy 5 százalékkal gyarapodjanak. Az ötödik ötéves tervben a bérek általános volumene mintegy 30—32 milliárd koronával bővö*; a munkások és alkalmazottak átlagos Horninál bére az íltéves terv végén eléri a mintegy 2300 koronát. Az alupelv továbbra ís a raunkaszerintí díjazás, a teljesítmény és a kereset közötti függőség erősítése A lakosság pénzjövedelme terén rendkívül nagy politikai és gazdasági kihatása lesz az nlapbérrendszer fokozatos átépítésének. Minden kifizetett koronát társadalmilag hasznos munkával kell alátámasztani. A nagy teljesítményű, kezdeményező és állandó dolgozókat szembetűnőbben meg kell különböztetni azoktól, akik nem teljesítik feladataikat. Sokkal nagyobb energiával kell kiküszöbölni az ösztönösség elemeit, a díjazásban mutatkozó rendetlenséget, és egészségtelen egyenlősdit. Teljes mértékben támogatjuk azokat a vezetőket, akik a munka díjazá sában és normázásában következetesen betartják a rendet, akik igazságosan értékelik egyének és munkaközösségek munka eredményeit. Készen állunk, hogy a közeljövőben megoldjuk a Jutalmazást az egészségügyben és az Iskolaügyben. A társadalom és az egyének kapcsolatának a dolgozók egész életre szóló szociális távlatából kell kiindulnia, ezért — azonkívül, hogy fejlesztjük a Jelenleg munkafolyamatba bekapcsolódó egyének érdekeltségének rendsze rét •— jelentős figyelmet kell fordítani a fiatal nemzedékre, valamint azokra, akik már teljesítették feladataikat a társadalommal szemben. A szociális po lttikában kl akarjuk alakítani a félté 11 (Folylatás a 7 oldalon)