Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-27 / 124. szám, csütörtök

A párt 1971-1975. évi gazdaságpolitikájának f

^ • g // / • o célkitűzéséi ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE Elvtársak, a CSKP Központi Bizottsága elbírálásra a XIV. kongresszus elé terjeszti az 1971—1975. évi népgazdaságfejlesztési ötödik ötéves terv irányelveinek javaslatát. A párt új vezetősége egyik fő feladatának tartotta az ötödik ötéves terv kidolgozása munkálatainak felújítását. E munkákat annak eredményeképpen folytathattuk, hogy a párt új vezetőségével az élen rövid idő alatt meg tudta oldani a politikai és a gazdasági felfordulás legkomolyabb következményeit, és fel tudta újítani a munka és a pártélet, az állam és a gazdaság marxista-leninista alapelveit. A párt Központi Bizottságának elnöksége és a kormány, hála az összpontosított erőfeszítésnek, már 1970 júliusában megtárgyalhatta az ötödik ötéves terv alapvető feladatait, és azokat az 1971. évi terv előkészítésének irányelveivel, egyidejűleg szétírhatta. Az irányelvjavaslat tehát az ötéves terv viszonylag magas fokú előkészítéséből indul ki. Az irányelvek a további gazdasági fejlődés alapvető orientációját és fő arányait úgy határozzák meg, hogy az kiegyensúlyozott és szilárd legyen. Ez elsősorban azoknak a strukturális változásoknak szempontjából szükséges, amelyek hosszú tartamú beruházási ak ciót igényelnek. Ezenkívül szükséges gazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba való hathatósabb bekapcsolása koncepciójának, és általában külső gazdasági kapcsolatainknak szempontjából. Végül pedig szükséges a társadalom szükségleteiben és életmódjában bekövetkező változások tervezése szempontjából. Abból a célból, hogy a hosszabb idő re szóló célkitűzéseink társadalmunk távlati szükségleteinek megbízható ismeretén alapuljanak, megkezdtük már a következő 10—15 évi gazdaságfejlesztési prognózisok kidolgozását is. Arra számítunk, hogy a hatodik ötéves tervet, amelynek előkészítését 1973-ban akarjuk megkezdeni, már a hosszú időre szóló távlati célkitűzésekkel össz hangban állítjuk össze. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ötödik ötéves tervet fő irányaiban és célkitűzéseiben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államai, főként a Szovjetunió ötéves terveinek munkálataival összehangolva készítettük elő. Az SZKP XXIV. kongresszusának eredményei számunkra ösztönzést és biztonságérzetet jelentettek, egyszer smind gazdasági törekvéseink és szociális-gazdasági célkitűzéseinket is alátámasztják. Emellett lehetővé teszik számunkra, hogy még jobban támaszkodjunk ä Szovjetunió hatalmas gazdasági alapjára, gyorsan fejlődő tudományára és technikájára, s a Szovjetunióval elvtársi együttműködésben megsokszorozzuk saját erőnket, és így hozzájáruljunk az egész szocialista tábor gazdasági erejének növeléséhez. Az ötödik ötéves terv irányelvtervezetének megvitatása megerősítette alapvető gazdasági célkitűzéseink helyességét. A javaslatot megítélte Szlovákia Kommunista Pártjának kongreszszusa, a Központi Bizottság irodája, a kerületi konferenciák, a járási és a ke rületi pártbizottságok, valamint e szervek politikai és gazdasági aktívái. Meg tárgyalták továbbá a társadalmi szer vezetek szervei, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége, a többi politikai párt, valamint a gazdasági szervek és szervezetek. Az irányelvjavaslatnak elsősorban a párt- és egyéb szervekben történt meg tárgyalásából a következő két összefog laló következtetést vonhatjuk le: — megerősítést nyert a párt 1969 április utáni gazdaságpolitikája irány vonalának helyessége, és pozitívan értékelték az elért gazdasági eredményeket; — aktív politikai támogatásban ré szesülnek a párt gazdaságpolitikájának az 1971—1975. évi népgazdaság-fejlesztési ötödik ötéves terv irányelvjavaslatában lefektetett alapvető célkitűzé sei. Ezzel egyidejűleg a vitában számos észrevétel és javaslat hangzott el, amelyek pontosabbá teszik vagy kiegé szítik az irányelvjavaslutot. Egyes esetekben olyan problémák megoldását kí vánták, amelyek nagyon indokoltak ugyan, megoldásukra azonban ebl>en az ötéves tervben még nincs lehetőségünk. Az észrevételeket és javaslatokat megvalósításuk lehetőségeit mérlegel ve gondosan elbírálják. Több javaslatra már most reagálnak az önök elé terjesztett irányelvjavaslat kiegészítésével. A komoly javaslatokat tekintetbe veszik az ötödik ötéves terv végle ges kidolgozásakor. Az irányelvjavaslat társadalmi-politikai jelentőségét szélesebb összefüggé seiben Husák elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában már elemezte. A beszámoló köztársaságunk politikai és gazdasági fejlődésének a jövő évek re szóló koncepcióját jelenti I. Gazdaságunk háború utáni felújítása és szocialista átalakítása irányvonalának kitűzése óta gyakorlatilag két évtized telt el. Körülbelül ennyi ideig létezett az első köztársaság, összehasonlíthatjuk tehát mit értek el a kapitalisták a termelőerők fejlesztésében az első köztársaságban, ős ezzel szemben mit ért el a munkásosztály, amely a CSKP vezetésével megszervezte szocialista államát. Ez jellegénél fogva két teljesen eltérő időszak, s az eredmények teljes mértékben a szocializmus előnyeit bizonyítják. A szocialista építés éveiben — tekintetbe véve országunk kiterjedését és feltételeit — hatalmas anyagi-műszaki alapot építettünk ki, biztosítottuk az életszínvonal emelkedését és olyan szociális intézkedéseket valósítottunk meg, amelyek meggyőzően bizonyítják a szocializmus előnyeit és fölényét. Gazdasági szinvonalunkat tekintve ma a világ gazdaságilag fejlett országai közé tartozunk. Gazdaságunk fejlődése természetesen nem volt nehézségektől mentes. Túlsúlyban voltak azonban a sikeres mun ka időszakai. A fogyatékosságok és a hibák ellenére, amelyeket a jobboldali opportunista erők szándékosan felnagyítottak, a szocialista építés eredményeinek értékelése kimagasló sikereinket bizonyítja. — 1948 óta a nemzeti jövedelem csaknem a négyszeresére, a szemé'yi fogyasztás pedig a háromszorosára növekedett. Ez a munkások, a szövetkezeti parasztok és a dolgozó értelmiség munkájának sikeres mérlege. A burzsoá Csehszlovákia gazdasági fejlődésének történetében ennek nincs példája. A nemzeti jövedelem az első világháború előtti színvonalat csupán az 1925-től 1929-lg terjedő években haladta meg. A gazdasági világválság időszakában a nemzeti jövedelem ismét a mélypontra süllyedt ós onnan a burzsoá köztársaság végéig nem tudott kievickélni. Könnyen elképzelhető, ilyen körülmények között hogyan fejlődött a dolgozók reálbére és életszínvonala. — Az ipari termelés az 1937-es évhez viszonyítva a hétszeresére növekedett. Szlovákia ma többet termel, mint amennyi a háború előtti csehszlovák ipar egész produktuma volt. Az ipari termelés és a kivitel összetételében túlsúlyban vannak a korszerű gazdaságra Jellemző ágazatok — a gépipar és a vegyipar. — A mezőgazdaságban a háború előtti munkatermelékenységnek csaknem három és félszeresét értük el, az egy hektárra eső termelés hatékonysága egyharmadával emelkedett. Ezt csakis a mezőgazdaság szocialista termelési viszonyai, a gépesítés és a nagyüzemi termelési technológia széles körű érvényesítése, a takarmánykészltő ipar fejlődése és az ipari műtrágya nagymértékű alkalmazása tette lehetővé. Ennek köszönhető, hogy a gabona hektárhozamai a háború előtti színvonalhoz viszonyítva kétharmaddal, a cukorrépa hektárhozama csaknem egyharmaddal, a tejhozam egyenegyedével növekedett, a hústermelés pedig több mint a kétszeresére emelkedett. — Az építőipar, amely azelőtt túlnyomórészt kisipari ágazat volt — főként a lakosság építkezéseit szolgálta — áttért a korszerű ipari munkamódszerekre, és sikerrel végzi a nagy ipari objektumok, vízgazdasági művek és a közutak építését. — A vasúti közlekedésben túlsúlyban van a villamos- és Diesel-motoros vontatás. Az ország autóbuszhálózata páratlan a világon. Az autóbuszhálőzat közvetlenül a községek 80 százalékát érinti, a községek további 14 százaléka pedig az autóbuszmegállótól nincs távolabb két kilométernél. Gyors ütemben fejlődik a közúti teherforgalom, és az egyént motorizmus, megkezdődött az autóműút és a prágai metró építése. — A háború előtt úgyszólván nem volt saját tudományos kutatóalapunk. A szocialista építés éveiben ezt olyan mértékben építettük ki, amilyen megfelel iparilag fejlett országunknak. Ennek eredményeképpen számos ágazatban a tudományos-műszaki fejlődés élvonalába kerültünk. A tudományos kutatásban és fejlesztésben mintegy 146 ezer dolgozó tevékenykedik. — Országunkban jelentős a műveltség színvonala. Lényegesen kibővítettük az iskolák és egyéb oktatási intézmé nyek hálózatát, a kulturális értékeket hozzáférhetővé tetlük a lakosság leg szélesebb rétegei számára. — A szocialista rendszer lerögzítette és gazdaságilag megalapozta az olyan vívmányokat, mint a munkára vaió alkotmányosan biztosított jog, a munkaidő nálunk egyike a legrövidebbeknek, a szabadság pedig egyike a leghosszab baknak a világon, a szociális biztosítás gyakorlatilag kiterjed a lakosság valamennyi rétegére, ingyenes az egészségügyi gondoskodás és a gyógysze rekkel való ellátása is. — Sikeresen teljesítjük a pártprog ram célkitűzéseit a város és a falu közötti különbségek gazdasági kiegyenlítésének, valamint a termelőerők és a munkalehetőségek egyes területek közötti elosztásának tekintetében. Sike resen teljesítjük azt a történelmi feladatot, hogy kiegyelítsük a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazda sági színvonalát. A táplálkozás, a ruházkodás, a ház tartások tartós használati cikkekkel való ellátásának színvonala eléri a gazdaságilag fejlett európai országok átlagát. A táplálkozás egy lakosra és egy napra eső kalóriaértéke már az évek hosszú sora óta 3100 kalória kö rül mozog, ami megfelel a legfejlettebb országok színvonalúnak. Az egy lakosra jutó évi textilfogyasztás meghaladja a 13 kg-ot, ami megfelel pél dául Svédország, az NSZK, vagy Belgium színvonalának. Háztartásaink rádió- és televíziókészülékekkel, mosógé pekkel és hűtőszekrényekkel való ellátottsága európai színvonalú. Most napirendre kerül a lakásépítésben és az egyéni motorizmusban való gyorsabb előrehaladás. Mindez ma már magától értetődőneK tűnik. És mégis éppen e tények alapján látható az alapvető különbség, ahogyan a szocialista állam és a lcommu nista párt viszonyul a lakosság életér dekeihez, és aközött, milyen álláspontra helyezkedik e kérdésekkel kapcsolatban számos fejlett tőkésállam. Szocialista társadalmunk elsősorban a tartós társadalmi érdeket, vagyis elsősorban az egész életre kiterjedő szociális biztonságot tartja szem előtt. Szüntelenül javulnak a lakosság legszélesebb rétegeinek élet- és munkafoltételei, az ember sokoldalú szocia'ista fejlődésére törekszünk. Ez valóban sikeres mérleg, amelyre joggal büszkék lehetünk. Még sikeresebb lehetne, ha mindig következetesen teljesíteni tudtuk volna a XIII. pártkongresszuson kitűzött feladatokat, főként, ha az 1968- és 1969-es években nem történtek volna súlyos kilengések. Az említett időszak gazdasági fejlődésének fő eredőit, és közvetlen okait feltárja a párt Központi Bizottságának decemberi ülésén jóváhagyott dokumentum: a „Tanulságok". A gazdasági elméletben és a gyakorlatban ls fokozatosan előkészítették és megvalósították a szocialista gazdaságnak olyan rendszerré való átalakítását, amelynek célja az volt, hogy a munkásosztályt és a dolgozókat megfossza az összes forradalmi vívmányoktól, az alapvető politikai és gazdasági biztonságtól. A jobboldali opportunista és antiszocialista erők tömbje arra számított, hogy a gazdasági helyzet fokozatos romlása ösztönös elégedetlenséget kelt a dolgozók körében, amit azután felhasznál a szocialista hatalom elleni harcban. É törekvések legerőteljesebben abban nyilvánultak meg, hogy gazdaságunk nem igazodott többé a népgazdasági tervhez. A gazdaság úgynevezett piaci modelljének kiharcolása komolyan megzavarta az anyagi források kialakításának és elosztásának a negyedik tö éves tervben feltételezett arányait. Ezáltal gazdaságunk válságos helyzetbe került. Súlyos helyzetbe került az újratermelés bővítésének anyagi és pénzügyi oldala, a közöttük szükséges összefüggés, ösztönösen és a reális lehetőségeket meghaladó mértékben indult meg az építkezési beruházás a lakosság gyorsan növekvő jövedelme éles ellentétbe került a piaci lehetőségekkel. A termelés fejlődésének általános mutatói mögött a közvetlen gazdasági öszszeomlás veszélye rejlett annak minden kedvezőtlen következményével a gazdaság és az életszínvonal további fejlődésére. A párt új vezetőségének e katasztrofális fejlődés elhárítására irányuló eré lyes beavatkozásai kivezették a gazda ságot a válságos helyzetből, mégpedig anélkül, hogy ez érintette volna az életszínvonalat. Ezt a nagy politikai sikert a pártban és a társadalomban meghúzódó jobboldali opportunista és antiszocialista erők elleni éles harcban értük el. Az iparban, az építőparban és a mezőgazdaságban tervezett feladatokat a múlt évben túlszárnyaltuk, kielégítettük a belső piacot, kiegészítettük az árukészleteket, visszatért a pénz szilárdságába vezetett bizalom, megjavult a kereskedelmi és a fizetési mérleg. A párt politikája iránt sikerült megnyernünk a dolgozók túlnyomó többségének bizalmát, amiről a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny kibontakozása is tanúskodik. Az ötéves terv sikeres megkezdésének alapja stabilizálódott, és a gazdaság fejlődésében túlsúlyba kerültek a pozitív irányzatok. Az ez évi terv gazdaságfejlődésünknek e pozitív elemeit továbbfejleszti. E kétségtelenül pozitív tény ellenére még számos fogyatékosság tapasztalható, amelyek fékezik és csökkentik gazdasági fejlődésünk hatékonyságát, ás kedvezőtlenül hatnak a lakosság életére. Már évek óta gondot okoz, hogy a termelés aránytalanul sok nyersanyagot és alapanyagot, tüzelőanyagot és energiát fogyaszt. Nem lehetünk elégedettek a termelési választékkal, mert nem felel meg iparunk lehetőségeinek, és a nagy kiterjedésű tudományos-kutatási és fejlesztési alapnak, fogyasztóink Igényeinek és ízlésének. Nem nézhetjük továbbra is tétlenül az álláalapok elégtelen kihasználását, miközben egyre növekednek a követelmények további építkezési beruházások megvalósítására. Továbbra ls sok a befejezetlen építkezés, az építkezési idők indokolatlanul hosszúak, az újonnan épült termelőhelyeket késedelmesen helyezik üzembe, a döntő beruházási akciók anyagellátása nem elég folyamatos. Sok esetben nem törődnek megfelelően a szocialista tulajdon védelmével. A kereskedelem és a szolgáltatások színvonala nem mindig nyeri el a vásárlók teljes elégedettségét. Ezek a fogyatékosságok túlnyomórészt az irányítás alacsony színvonalából, a munka-, a tervezési és a pénzügyi fegyelem megszegéséből, valamint a szűk szakágazati, vállalati és egyéni érdekeknek az össztársadalmi érdekek fölé helyezéséből következnek. Ezért valamenyi irányító szervnek e helyzet megjavítására kell törekednie. II. Csehszlovákia Kommunista Pártja a következő öt évben továbbra is józan és reális politikát folytat, amelynek helyességét és életképességét sikeresen megerősítette az 1969-es év vége és az 1970-es év. Ez a politika az anyagi források kialakítása és felhasználása összhangjának betartását, és a források olyan elosztását tartja szem előtt, amely biztosítja az életszínvonal állandó emelkedését, és ugyanakkor megteremti a népgazdaság sokoldalú tartós fejlődésének feltételeit. Az 1971-től 1975-ig terjedő évek gazdasági fejlődését konkrét arányaiban úgy fogalmaztuk meg, hogy az igényes fejlesztési célkitűzéseknél megszabott feladatok ne haladják meg az adot; lehetőségeket és ne feszítsék túl a belső tartalékok mozgósításának lehetőségeit Már ma számos tény erőteljesen befolyásolja a további gazdasági fejlődés feltételeit és forrásait, és a jövőben még nagyobb hatással lesz rájuk. A szabad munkaerőforrások Jelentős kimerítettsége, az energia és a legfontosabb nyersanyagok behozatalával szemben támasztott igények gyors növekedése, a lakosság szükségletelnek jobb kielé(Folytatás a 4. oldalon)