Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-26 / 123. szám, szerda

GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE 1971. szél, hogy munkásosztályunk a burzsoá­zia ellen, a társadalom szocialista át­alakításáért a parasztsággal szövetség­ben harcolt, és ez a dolgozó nép ha­talmának politikai alapja hazánkban. A szövetkezeti mezőgazdaság növekvő sikereivel egyidejűleg kialakult a szö­vetkezeti parasztság új osztálya, amely a munkásosztály megbízható szövetsé­gese, szocialista társadalmunk szilárd támasza. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés lényegesen megváltoztatta a parasztság munkáját és helyzetét, anya­gi és kulturális színvonalát a szétfpr­gácsolt kisüzemi paraszti termeléshez viszonyítva. A technika és a gépek fo­kozódó felhasználása a mezőgazdasági termelésben közelebb hozza a mező­gazdasági munkát az ipari munkához, és eredményesen folyik a város és a íalu közti szociális és kulturális kü­lönbség kiegyenlítődése. Ez a folyamat fokozódni fog, különösen a szövetke­zetek közötti kooperációval és a mező­gazdaság további műszaki és anyagi el­látottságával. A közelmúlt válságos évei meggyőztek bennünket arról, hogy a mezőgazdaság szocialista formái szi­lárd gyökeret vertek a szövetkezeti pa­rasztság tudatvilágában: egységes föld­művesszövetkezeteink szervezetileg szi­lárdak maradtak, konszolidáltak, és a termelésük, valamint a parasztság élet­színvonala emelkedő irányzatú. A falu ma más, örömteljesebb, kulturáltabb életet él. A szocialista építés folyamatában sor kerül a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség közeledésére. Oj értelmi­ségünk döntő része munkás- és paraszt­családból származik. A közeledésnek ez « folyamata különösen figyelemremél­tó közvetlenül az anyagi termelés te­rületén. A szocialista értelmiség küldetése ab­ban van, hogy minden alkotó energiá­ját a népnek szentelje és sokoldalúan hozzájáruljon a szocialista társadalom fejlődéséhez. Hazánk hagyományai, történelmi öröke és a jelenkori világ feltételei szempontjából ez a legmeg­tisztelőbb történelmi feladat, amelyet értelmiségünk teljesíthet. A pártmunka számos fogyatékossága a múltban az értelmiség egy részében a fölérendelt­ség és kiváltságosság irányzatait vál­totta ki. A kispolgári lázongás 1968-ban a társadalom vezetésére hivatott értel­miségi elit tézisét szorgalmazta. A jobb­oldal a tömegtájékoztatási eszközökben elfoglalt, szinte monopolhelyzetét dur­ván arra használta ki. hogy manipulál­ja az „alsóbb rétegeket", azaz a dol­gozók millióit. Ezeket a társadalmi osz­tályok és rétegek helyzetéről vallott burzsoá és kispolgári elképzeléseket nemcsak elméletileg utasítjuk vissza, hanem a saját példánkon győződtünk meg arról, hogy milyen katasztrófákba vezetnek. A szocialista társadalom ren­geteg eszközzel támogatja a művelődés, a kultúra, a tudomány és az értelmiség összes rétegei fejlődését. Nagyra becsü­li a szocialista társadalom fejlődését segítő, a munkásokkal és parasztokkal együtt a pozitív munkában résztvevő értelmiség munkáját. Azon leszünk, hogy az értelmiség kiegészüljön a mun­kásosztály és a szövetkezeti paraszt­ság soraiból, erősíteni fogjuk szoros kapcsolatát a dolgozó néppel, a szo­cializmus és a kommunizmus céljaival. Nekünk az a fontos, hogy az értelmi­ség összes rétegei a szocialista haza felvirágoztatásának szolgálatába állít­sák tudásukat, eszüket és erejüket. Ezen a téren különösen sok politikai nevelő munka vár ránk. A munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság, a szocialista értelmiség és a többi társadalmi rétegek közeledésé­nek a marxista—leninista ideológia, a szocializmus fejlődése bázisán végbe­menő törvényszerű folyamatát erősíte­nünk kell. Államunkban cseh és szlovák nem­zet, magyar, lengyel, ukrán, német nemzetiség él. Pártunk történelme fo­lyamán harcolt a nemzetek és nemzeti­ségek viszonyában való egyenlőség és egyenjogúság lenini elveinek érvénye­süléséért. Nemzeteink kapcsolatainak fejlődését államunk föderatív elrende­zésének lenini alapelvével tetőztük be. Meg kell mondanunk, hogy a föderatív elrendezés annak ellenére, hogy nálunk újdonság és kevés tapasztalatot sze­reztünk vele kapcsolatban, bevált, és mind nemzeteink és nemzetiségeink fejlődésének, mind a csehszlovák állam szilárdulásának pozitív tényezője lett. Továbbra is fejleszteni fogjuk nemze­teink kapcsolatainak ezt a lenini for­máját, és törekedni fogunk mindkét köztársaságunk optimális fejlődésére, ugyanakkor az egész állam egységének, erejének és felvirágzásának szilárdítá­sára. A nemzetiségi problémakör nagyon ér­zékeny. A múlt tapasztalataiból sok minden megragad benne és sok a na­cionalista előítélet. Ez egyike azoknak az övezeteknek, ahol az ellenséges, re­akciós és különféle revizionista erők igyekeznek megkapaszkodni és gyöngí­teni szocialista társadalmunkat. Pár­tunk alapításától kezdve internaciona­lista jellegű, a két nemzet és az ösz­szes nemzetiségek dolgozó népének in­tegráló ereje. Ezért össze kell fognia a két nemzet és a nemzetiségek mun­kásosztályát, parasztságát és értelmisé­gét, hogy az egységes marxista—leni­nista ideológia és politika bázisán kö­zös szocialista célt kövessen. Küzdeni kell a nacionalista csökevé­nyek ellen, bárhol is mutatkozzanak nálunk, akár belső, akár nemzetközi kapcsolatainkban. Amellett, hogy büsz­kék vagyunk nemzeti, demokratikus és forradalmi hagyományainkra, a két nemzet és az összes nemzetiségek dol­gozó népét proletár nemzetköziségre, testvériségre fogjuk nevelni, erősíteni fogjuk a dolgozók csehszlovák tudatá­nak egységét. A szocialista nemzetek és nemzetiségek fejlődése nemcsak, hogy nincs ellentétben a föderatív szo­cialista állam fejlődésével, hanem el­lenkezőleg, szorosan összefügg vele. Ezért internacionalista pártunk első­rendű feladatai, a szocialista állam erősítésének elsőrendű feladatai közé tartozik, hogy erősítsük valamennyi ál­lampolgár szocialista öntudatát, együ­vétartozását, közös érdekeit és céljait. • • • Csehszlovákiában a nép kezébe került a politikai és államhatalom abban a küz­delemben, amelyet munkásosztályunk és dolgozóink a burzsoázia ellen vív­tak. Alapvető oszlályátalakulás követ­kezett be. Megdöntöttük az uralkodó burzsoáziát s a munkások és parasztok elnyomott és kizsákmányolt tömegei uralkodó döntő erővé váltak az állam­ban. Ez a dolgozó nép osztályállama, a munkásság, a parasztság és a dolgozók többi rétegei szocialista osztálycéljai megvalósításának az eszköze. Az el­múlt években ezen a téren is sok fogal­mat eltorzítottak és revizionista módon magyaráztak. Revizionista és antiszocia­lista erők csoportjai az államról és a demokráciáról alkotott absztrakt fo­galmak segítségével igyekeztek lénye­gében megdönteni a munkásosztályunk és dolgozó népünk hatalmát és ural­mukba venni ennek az államnak fon­tos hatalmi eszközeit. Ezért fontos újra megvilágítani az állam és szervei funk­ciójának alapvető osztályszemléletét. Mérhetetlen károkat okozott nekünk az. hogy opportunista módon figyelmen kívül hagyták az állam funkciójának osztályszemléletével kapcsolatos lenini gondolatokat. Ma elmondhatjuk, hogy a csehszlo­vák szocialista állam betölti a munká­sok, a parasztok és a többi dolgozók osztályhatalma eszközének funkcióját, fokozatosan tökéletesíti munkamódsze­reit szervezési, gazdasági, nevelési, kul­turális és minden egyéb téren. Szilár­dítani fogjuk csehszlovák szocialista ál­lamunkat, teljesen kidolgozzuk egyes szerveit és funkcióit, hogy betöltse kül­detését a társadalom általános fejlesz­tésében. Nálunk a dolgozó nép hatalma a szo­cialista demokrácia sokoldalú formái által valósul meg. Sohasem tagadtuk, hogy a szocialista demokrácia a dolgo­zó nép millió6 rétegeinek osztályde­mokráciája. A dolgozó nép uralmának alapvető formája a nemzeti bizottságok és kép­viselőtestületek rendszere. A nemzeti bizottságok egyenesen és közvetlenül oidják meg a dolgozók helyi, városi, járási és kerületi problémáit. Nagy mér­tékben az ő munkájuktól függ a dolgozó nép elégedettsége és növekvő részvé­tele az irányításban és igazgatásban. Több mint 220 000 képviselő dolgozik bennük és a polgári bizottságokban, albizottságokban és egyéb szervekben, az aktivistákkal együtt a lakosság so­raiból több mint félmillió önkéntes munkatárs tevékenykedik. A nemzeti bizottságok a háború utáni megalakulá­suk óta óriási munkát végeztek, de munkájukban még sok a fogyatékos­ság. Ez gyakran az állampolgárokkal szembeni tapintatlanságban, abban nyil­vánul meg, hogy nem oldják meg kö­vetkezetesen azokat a kérdéseket, amelyekért felelősek. A nemzeti bi­zottságod — mint a nép közvetlenül választott szervei — kötelesek úgy dol­gozni, hogy a lakosság jó képviselőit lássa bennük, akik mindennapi és táv­lati érdekeik és szükségleteik megoldá­sával törődnek, hogy ne tűrjenek ren­detlenséget, felelőtlenséget, -egyéni meggazdagodást, protekciózást és sok egyéb bajt. A párt szenteljen fokozott figyelmet a nemzeti bizottságok mun­kájának és főként e nagy kiterjedésű népi szervekben dolgozó kommunisták munkájának ügyeljen főként arra, hogy a városok és falvak irányításában és igazgatásában kibontakozzanak a la­lakosság közvetlen részvételének ösz­szes formái. Belátható időn belül választásokat kell tartanunk a nemzeti bizottságokba és az összes képviseleti szervekbe. E szervekben meg kell szilárdítani a munkásosztály éš a többi dolgozók helyzetét, lényegesen növelni kell a nők és a fiatalok képviseletét és ma­ximális erőfeszítést kell tennünk tár­sadalmi rendszerünk és a szocialista demokrácia ezen jelentős láncszeme munkájának tökéletesítésére. Államunkban a néphatalom képvise­lői a képviseleti rendszer legfelső lánc­szemei —* a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács. Az alkotmány és szocialista alapelveink értelmében e szervekre nagy felelősség hárul a dolgozó nép alapvető osztályérdekeinek érvényesí­téséért, mind a nemzeti, tnind a szö­vetségi szervekben. Ezt az igényes kül­detésüket csak a képviselők és a nem­zeti bizottságok, valamint a választók szoros kapcsolatával teljesíthetik. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista törvényhozás tökéletesítésé­nek, hogy megfeleljen államunk fej­lesztése jelenlegi szükségleteinek, a lakosság és a társadalom védelmének. A konszolidáció időszakában a szö­vetségi kormány és mind a két nem­zeti kormány nagy pozitív munkát vég­zett. További fejlődésünk eredményes­sége nagy mértékben az ő munkájuk színvonalától, az egész Jagolí állam­szervezet egyes szakaszainak koncep­ciójától, a pártpolitika következetes 'ér­vényesítésétől, minden egyes szerv fe­lelősségétől és munkájának hatásossá­gától függ. A közelmúlt évek újra megtanítottak minket arra, mennyire szüksége van a szocialista társadalomnak a meg­bízható, lel készült hatalmi szervekre, hogy védjek a forradalmi vívmányokat a külső és belső ellenségtől. Az imperialista világ határán élünk és egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy szövetségeseinkkel együtt fel kell készülnünk nemzeti és állami függetlenségünk és szocialista rendszerünk védelmére. Ezt a felada­tat a Varsói Szerződés államai közös erőfeszítésének keretében, a Szovjet­unió szilárd, megbonthatatlan barátsá­gára támaszkodva teljesítjük. Szabadságunk és szocialista vívmá­nyaink védelme az egész társadalom, nemcsak a fegyveres erók, hanem mindazon állami, társadalmi szerveze­tek és intézmények állandó feladata, . amelyek komplex módon az állam egy­séges védelmi rendszerében biztosítják a honvédelmi feladatokat. E feladato­kat nagyon elhanyagoltuk. A párt ezért intézkedéseket tett a iakosság, iöként az ifjúság honvédelmi nevelésének el­mélyítésére, hogy szilárduljon a had­sereg és a nép egysége, hogy szocialis­ta államunk védelme minden állampol­gár megtiszteltetése és hazafias köte­lessége legyen. A párt nagy figyelmet szentel az á'ilam védelme erősítésének és főként a fegyveres erőknek, nép­hadseregünknek, amely a munkásosz­tály és a dolgozó nép hatalmi eszkö­ze, a dolgozó nép szerves része és az ő érdekeit védelmezi. Néphadseregünk az utóbbi két évben megszilárdult, megjavult soraiban a politikai munka •és a hadsereg harci felkészültsége. Sok mindent kell még javítani és tökéletesí­teni a hadseregen belüli pártpolitikai munkában és politikai eszmei nevelés­ben, valamint a harci felkészültséggel szembeni igényesség terén. A tiszto­gatás és egyéb intézkedések után had­seregünk ma erkölcsileg és politikailag a felkészültség olyan fokán áll, hogy veszély esetén a szövetséges hadsere­gekkel együtt teljesíteni tudja azokat a feladatokat, amelyeket népünk elvár tőle. A szocialista vívmányok védelmében nagyon pozitív szerepet játszik a népi milícia. Őszinte hálával tartozunk érte neki. Szilárd helyet foglalnak el az állam védelmi rendszerében. Tovább fogjuk erősíteni, szilárdítani a népi mi'iiciákat, fokozott figyelmet szente­lünk nekik. Szocialista rendszerünk védelmében jelentős szerepet töltenek be a bizton­sági szervek. A felforgató elemek, a bűnözés elleni küzdelemben a közrend és az állampolgári jogok védelmében, a szocialista rendszer védelmében és az imperializmus felforgató tevékeny­sége e'ileni küzdelemiien érdemdús és rendszeresen tökéletesedő munkát vé­geznek. A szocialista törvényesség kö­vetkezetes betartására, társadalmi rendszerünk védelmére, az összes külső és belső ellenséges erőkkel szembeni éberségre fogjuk késztetni a biztonsá­gi szervek munkatársait. Az elmúlt években nagymértékben megszegték a szocialista jogrend tör­vényeinek betartását. Nagy politikai ne­velőmunkát kell kifejtenünk annak ér­dekében, hogy az állampolgárok 4s a társadalom javára is betartsák a tör­vényeket, betartsák a szocialista együtt­élés szabályait. Legyen társadalmunk természetes jelensége a törvény- és jogtisztelet. A rendért fis fegyelemért, a törvé­nyek betartásáért, főként gazdasági szakaszon, folytatott küzdelemben fon­tos szerepet szánunk a népi ellenőr­zés szervezeteinek és szerveinek. E szervek munkarendszere kialakuló­ban van, ezt állandóan javítani kei), a szakértelmet a dolgozók széles körű társadalmi elkötelezettségével kell egy­bekapcsolni. Az ellenőrzés az irányítás fontos szerves része, s a dolgozók rész­vétele az ellenőrzésben a szocialista demokrácia fontos eleme. Meg kell mondanunk, hogy e téren még sok a fogyatékosság és sokkal következete­sebben kell majd fogl-ilkőznünk az el­lenőrzés kérdéseivel. Szocialista céljaink elérésének íel­téteíe valamennyi téren az állam- és gazdasági apparátus pontos, Jól szer­vezett és nagy teljesítményű munkája Ennek az apparátusnak a szocializmus iránti hűség szempontjából történt meg­tisztítása után a bürokratizmusnak, a felelőtlenségnek és az apparátus cél­szerűtlen felduzzasztásának még ész­lelhető irányzatai elleni küzdelemre, a munkájának ésszerűsítéséért, a reá bízott feladatok végrehajtásához való elkötelezett politikai hozzáállásért foly tátott küzdelemre kell helyeznünk a súlyt. A szocialista rendszerben a dolgozok nemcsak a Képviselőtestületek, <iz öl iami szervek, hanem a Nemzeti Front­ba tömörült tömegszervezetek poli­tikai pártok szélesen elágazó hálózata révén is részt vesznek a társad ilmu ik irányításában. A ná'lunk mintegy öt és léi millió tagot tömörítő, jól dolgozó Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra háruljon u legfőbb feladat abban, hogy a dolgo­zókat bevonják a társadalom : ámítá­sába. A szakszervezetek mindem DUÜ­kahelyen, minden üzemben és '.irsa­dalmi rendszerünk valamennyi 'okán részt vesznek a gazdaságfejlesztési problémák megoldásában. A tel fordu­lás időszaka után a For.vidalmi Szak­szervezeti Mozgalom ma fokozatosan újra átveszi jelentős szezonét mind a népgazdaság terén, mind a dolgozók­nak a munkához, a társadalmi tulajdon­hoz való szocialista viszonyra nevelé­sében, a dolgozók kulturális és szociá­lis szükségleteiről, egészségéről való gondoskodásban, valamint a dolgozok törvényes érdekeinek védelmében. A to­vábbi időszakban '.e kell küzdeni i ja­nuár előtti időszak hibáit, amelyeket wt szakszervezetek munkájában meg­nyilvánuló nagyarányú formalizmus okozott, valamint a szakszervezetekben revizionista felforgatást előidéző janu­ár utáni időszak hibáit. Ki kell dolgoz­ni e hatalmas tömegszervezet általá­nos tevékenységének gazdag skáláját, hogy fokozódjék szerepe és jobban használjuk ki lehetőségeit mint politi­kai rendszerünk egyik jelentős lánc­szemének lehetőségeit. A szakszerveze­teknek a szocialista nevelés iskolájává kell válniuk s ez azt jelenti, hogy egy­részt következetesen védelmezniük kell a dolgozók törvényes érdekeit és szük­ségleteit a bürokratizmus különféle megnyilvánulásaival, jogsértéssel szem­ben, másreszt ez nevelést is jelent a társadalmi érdekek, a szocialista élet és munkanormák tiszteletben tartására, e dolgozók milliói kezdeményezésének fejlesztésére. A Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak rendkívül nagy sze­repe van abban, hogy öntudatra éb­ressze és megnyerje a dolgozókat pár­tunk politikájának. A párt rendszeresen támogatni fog­ja a szakszervezetek tevékenységét, biztosítani fogja, hogy olyan kommu­nisták működjenek bennük, akik a dol­gozók millióit meg tudják nyerni a szo­cializmus ügyének, ahogy ezt Lenin hangoztatta. A párt ügyelni fog arra, hogy a szakszervezetek következetesen teljesítsék forradalmi szerepüket mint az irányítás iskolájának, a gazdálkodás iskolájának, a kommunizmus iskolájá­nak szerepét. Szocialista társadalmunk politikai, szociális és kulturális téren egyenjo­gúvá tette a nőket. Nagy és ál'iandőan növekszik a nők részaránya termelési folyamatban. Ez problémákat okoz a nők családi feladatai körül, a gyermek­nevelésben. Számos okból kifolyólag az évek során csökkent a nők képviselete politikai, közéleti és társadalmi funk­ciókban, noha a párt- és szakszervezeti szervekben, a nemzeti bizottságokban és politikai rendszerünk valamennyi szervezetében éppen a nők elkötele­zettsége folytán szűnnének meg sok­kal gyorsabban azok a fogyatékossá­gok, amelyeket az állásban levő nők, anyák ma még nagyon éreznek. A nők nagyméretű foglalkoztatottságával, a nők családi munkafeltételeinek, gyer­meknevelési, családerősítési feltételei­nek megkönnyítésével összefüggd in­tézkedések komplex rendszerét kell ki­dolgoznunk, annál is inkább, mert ná­lunk a népesedés rohamos csökkenése feszült helyzetet idéz elő a munkaerők terén, és számos szakaszon a további fejlődés korlátozó tényezőjévé válik. Máilunk a gyermekek és a 30 éven aluli fiatalok a lakosságnak mintegy (Folytatás a 10. oldalon^

Next

/
Thumbnails
Contents