Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-26 / 123. szám, szerda

GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE (i-utytatás a S. oldalról) az élet általános kulturáltságának növelésére, a munka- és az életkörnyezetről való fokozott gondoskodásra, a szakképzettség és a műveltség, a társadalmi öntudat fejlesztésére, és az erkölcsi ösztönzők erősítésére. Az anyagi fogyasztás növelését nem tartjuk öncélnak, hanem kiindulópontnak ahhoz, hogy általában gazdagodjék az emberek élete, kibontakozzanak alkotóképességeik, fejlődjenek azok az elemek, amelyek a társadalomban, az emberekben és kölcsönös kapcsolataikban megszilárdítják a szocialista életmódot. Tekintettel ezekre a jövőt illető mérlegelésekre, de ugyanakkor az égető problémákra is, az életszínvonal emelésének programja a következő öt év alatt mindenekelőtt a következő döntő és legsürgetőbb feladatokra összpontosul 1 A nemzeti jövedelem tervszerű ' • növelése alapján a lakosság reáljövedelme évente mintegy 5 százalékka! emelkedik, ami lehetővé teszi a személyi fogyasztás további folyamatos emelkedését. Emellett az ipari árucikkek, elsősorban a háztartások jobb ellátottságára, a sportra és az üdülésre szolgáló áruk eladásának gyorsabb ütemére, valamint az építőanyagok eladásának növekedésére számítunk. A következő öt évben mintegy 700 000 személygépkocsi kerül eladásra. A motorizmus fejlődésével egyidejűleg figyelembe kell venni azokat a problémákat is, amelyeket ez objektíven előidéz, és gondoskodni kell arról, hogy azok ne lépjék túl az elviselhető mértéket. A belkereskedelemtől megkívánjuk, hogy lényegesen javítsa munkáját, fokozza az eladás kulturáltságát, érvényesítse a fogyasztók érdekeit. A termeléstől elvárjuk, hogy sokkal rugalmasabban és idejében alkalmazkodjék a kereslethez. Közös kötelességük, hogy kölcsönös együttműködéssel, a kereslet kutatásának korszerű módszereivel és a tervezés tökéletesítésével gyorsan leküzdjék a piac ellátásában tapasztalható különféle fogyatékosságokat, amelyek nehézkességükből származnak. Lényegesen kell növelni a szolgáltatások méreteit, és meg kell javítani minőségüket, gyorsabban kell kiküszöbölni a komoly fogyatékosságokat, és gyakran a kimondott spekulációkat és rendellenességeket is, amelyeket jogosan bírálnak a dolgozók. o Tovább emelkednek az átlagbérek. 1975-ben a munkások és az alkalmazottak átlagbére körülbelül eléri a havi 2300 koronát. Nyomatékosan fogjuk érvényesíteni a szocialista elvet: mindenkinek munkája szerint, jobban értékeljük a becsületes és a jól végzett munkát, ugyanakkor szigorúbban megkülönböztetjük a rossz és a lelkiismeretlenül végzett munkát. Ezen elv alapján készítjük elő és valósítjuk meg fokozatosan a bérrendszerek átépítését. Gondoskodni kell arról, hogy összhangban legyen a termelési és a nem termelési szféra fizetési szintje. Egyes fizetésrendezéseket készítünk elő az iskolaügyben és az egészségügyben. O A következő öt évben tovább szilárdul az emberek szociális biztonsága. Meg kell tartanunk a kiskereskedelmi árak átlagos szintjének stabilitását. Az ötéves terv intézkedéseket tartalmaz azon személyek életszínvonala megfelelő emelésének érdekében is, akik nem vehetnek részt a termelési folyamatban. Első helyre állítjuk főként a népesedési fejlődés megjavítását célzó intézkedéseket, a gyermekes családok és a fiatal házasok fokozott támogatását. Az ötödik ötéves tervben e célra lényegesen nagyobb összeget fordítunk, mint az elmúlt években. Felhasználását úgy kell meghatározni, hogy minél jobban hozzájáruljon a kitűzött célok eléréséhez. Tovább javítjuk a nyugdíjbiztosítási rendszert is, fokozatosan megoldjuk problémáit. Elsősorban az öregekre, a nyugdíjasokra gondolunk, mert itt a legsürgetőbb a rendezés. A járadékbiztosítási rendszert jobban kell az aktív munka önkéntes meghosszabbításához idomítani. H A következő ötéves tervben előtérbe kerül az élet- és a munkakörnyezet általános minőségéről, a kereskedelem és a szolgáltatások kulturáltságáról, a lakás- és a személyszállítás színvonaláról, az egészségügyi a

gondoskodás helyzetéről és a szabad idő felhasználásának feltételeiről való gondoskodás. Ez egyre nagyobb jelentőségű az emberek elégedettsége szem971. pontjából. Ezért az ötéves tervben erőv teljesen megnövekednek az e területe26. ken eszközölt beruházások. A következő években az életszínvo7

nal egyik központi kérdésének a lakásprobléma megoldását tartjuk. Tapasztalatból tudjuk, hogy nem elég kitűzni a jelszót, hanem konkrét intézkedések programját kell kidolgozni a tervezési és a területi előkészítéstől kezdve az anyagi alap és az építőipari termelési kapacitás biztosításáig. Az ötéves tervre kitűztük a feladatot, hogy legalább 500 000 lakást építünk. Nyíltan megmondom, hogy nem akarunk irreális feladatot kihirdetni. Az a tény, hogy 1970-ben több mint százezer lakás épült, e cél reális voltát bizonyítja, és arra utal, hogy a tervezett számokat túl is szárnyaljuk. Ugyanakkor az ötödik ötéves tervben jelentős eszközöket fordítunk az építőipar anyagi alapjának fejlesztésére. Végeredményben az erőket és az eszközöket a tervvel összhangban oda kell összpontosítani, ahol a lakásprobléma a legakútabb — Prágába, az észak-csehországi kerületbe és Bratislavába. A lakásépítés egész folyamatát feltétlenül lényegesen meg kell javítani, és gazdaságosabbá kell tenni, meg kell javítani az építés komplex voltát, és meg kell állítani az egy lakásra jutó költségek növekedését. Az új építkezéssel együtt anyagilag és pénzügyileg támogatni fogjuk a meglevő lakásalap karbantartását és korszerűsítését. A társadalom fejlődése olyan szakaszba jutott, amikor az életszínvonal tartós, kiegyensúlyozott és sokoldalú emelkedése nemcsak a szocializmus előnyeinek fontos kifejezője lett, hanem további szocialista fejlesztésének szükségszerű feltétele is. Minden erőnket latba kell vetnünk, hogy mindenütt megfelelő gondot fordítsanak az emberek nagy és látszólag apróbb szükségleteinek kielégítésére. BONTAKOZTASSUK Kl A TERMELÉS HATÉKONY FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJÁT Az életszínvonal emelése és a társadalmi szükségletek kielégítése terén kitűzött célok teljesítése megköveteli a társadalmi termelés lényeges növelését. Az irányelvek az ipari termelés 34—36 százalék os növekedésére, az építkezési szervezetek munkájának mintegy 38 százalékos emelkedésére és a mezőgazdasági termelésnek 14 százalékos növekedésére számítanak, főként az intenzív fejlesztési tényezők érvényesítésével. E célkitűzések nehezen valósulnának meg, ha eltűrnénk a termelésben és a munkaszervezésben tapasztalható komoly fogyatékosságokat, a munkaidő be nem tartását és ki nem használását, a fegyelem megsértését, amivel a termelésben, az építkezéseken és az irodákban még mindig találkozunk. Mindenütt olyan szilárd rendszert és rendet kell kialakítani, amely biztosítja a feladatok teljesítését, s amelyben nem érvényesülhet a naplopás és a felelőtlenség. A tartalékokat a komplex szocialista ésszerűsítés tartós módszerével kell feltárni és mozgósítani. A racionalizálást a szervező és irányító munka fontos elemeként állítottuk előtérbe, mint a terv összeáilításá'nak és teljesítésének részét az irányítás valamennyi fokán, mint a termelés és más területek tartalékai rendszeres feltárásának és kiaknázásának eszközét. Meggyőződésünk, hogy ebben a dolgozók teljes támogatására számíthatunk. Hisz a szocialista ésszerűsítés a teljesítőképességet növelő összes tényező kihasználására irányul, mégpedig a fáradságos munka egyidejű kiküszöbölésével és a munkafeltételek megjavításával. Oj alapot teremt a dolgozók kezdeményezésének kibontakozásához és a szocialista munkaverseny fejlődéséhez is. Tudjuk, mennyi bírálat hangzott el az irányító apparátus címére. Nem lehet számunkra közömbös, hogy hám' ember dolgozik az irányítás és az igazgatás területén, gyakran Lsekély teljesítménnyel és elavult módszerekkel. Ezen a téren is a takarékoskodás, az ésszerűsítés és a teljesítőképesség növelésének útján kell haladnunk. Az egész újratermelési folyamatnak a racionális szervezés bázisán történő átalakítása népgazdaságunk hatékonyságának és a tudományos-műszaki haladás felhasználásának nélkülözhetetlen feltétele. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a korszerű tudomány és technika leghamarabb és a legmélyebben éppen ott gyökeresedik meg, ahol szervezetileg előkészítették számára a talajt. Ebben az értelemben a komplex szocialista racionalizálás a tudomány és a technika gyorsabb kihasználásának fő útját is jelenti. GYORSÍTSUK MEG A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLŐDÉST Már sokszor elhangzott, hogy a jelenlegi feltételek között, amikor a tu domány közvetlen termelőerővé vált, a tudományos-műszaki fejlődés eiedményei érvényesítésének üteme terveink teljesítésének fő feltétele, a szocialista gazdaság fejlődésének legfontosabb lendítő kereke. Bár nem csekély eredményeket értünk már el, az új feladatok sürgetően megkövetelik a tudományos-műszaki fejlődés lénveges meggyorsítását. Ma az a legfontosabb, hogy hutái ozottabban bevezessük a gyakorlatba a kutatás eredmenyeit. A termelési programok váltakozása, a termelés és a termékek műszaki és technológiai színvonalának és hasznosságának növelése — ez az új technika bevezetésének igen hatékony útja. A hatékonyság növelése megkívánja, hogy a termelésbe sokkal több alkotó szellemű tudoraányos-műszaki gondolatot és ismeretet vigyünk. Érthetően kényelmesebb megmaradni a már bevezetett termelésnél ós a hagyományos módszereknél. Ez kevesebb kockázatta; és konfliktussal jár. A szocialista gazdaság azonban nem haladhat ezen az úton. Ahogy a gazdaság konszolidációjáért harcoltunk, éppen olyan energiával kell ma küzdenünk a gazdaság műszaki-gazdasági fellendüléséért. A gazdasági vezető dolgozók pártos működésének fő vonása az újítói eljárásra, a műszaki fejlesztésre való törekvés legyen. A műszaki fejlesztés meggyorsítására irányuló törekvés azonban nem vezethet ahhoz, hogy szétforgácsolódjanak erőink és eszközeink, illetve, hogy ne számoljunk, ne kalkuláljuk ki szigorúan, mi az, ami a leggyorsabban meghozza a megfelelő gazdasági eredményt. Űgy vélem, hogy a jövőben célszerűbben és tervszerűbben kell az eszközöket a vállalatokban, az ágazatokban és a szakágazatokban, valamint az egész népgazdaságban a fő feladatok megoldására, teljes szakaszok és üzemrészlegek korszerűsítésére, komplex gépesítésére vagy automatizálására, új technikai egységek komplex bevezetésére összpontosítani, amelyek a legnagyobb eredményt biztosítják. A szocialista feltételek között a tudományos-műszakí fejlődés meggyorsításának az egységes állami, technikai politika formáját kell öltenie, amely konkretizálja a párt gazdasági stratégiáját. Itt is érvényes, hogy az ügy kárára válik a szorosan vett helyi, vagy vállalati, ágazati és szakágazati érdekek érvényesítése. A tudományos-műszaki haladás jelentősége megkívánja, hogy megvalósítása az egész irányító és tervező tevékenység egyik kiindulópontja legyen. Megköveteli, hogy megfelelő változtatásokat eszközöljünk a tudományos kutatóés konstrukciós munkahelyek felfogásában és feladataiban is. Szükséges, hogy a tudományos kutatási alapot hatékonyan összekapcsoljuk a táisadalmi-gazdisígi fejlesztés szükségleteivel. Az ötéves terv irányelvei ebben az irányban is bizonyos haladást jelentenek. A termelés koncentrációjával és szakosításával arányban azonban ennél tovább kell menni, erőteljesebben kell csökkenteni a kutatási feladatok számát, a kutatást kiválasztott programokra kell összpontosítani, és sokkai nagyobb mértékben be kell sorolni a nemzetközi szocialista tudományos-műszaki együttműködésbe. Tudjuk, hogy a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, az ötödik ötéves terv igényes feladatainak teljesítését célzó áldozatkész munkára meg kell nyerni minden tehetséges, tudományos dolgozót és műszaki szakembert — tudományos-műszaki értelmiségünket. Ezt minden pártszervezet igényes és rendkívül fontos feladatának tartjuk: A műszaki fejlődés meggyorsítása az ötéves terv Időszakában összefügg azzal, hogy elkerülhetetlenül tökéletesíteni kell termelésünk, különösen az ipari termelés történelmileg kialakult szerkezetét. A következő ötéves tervben a vegyipar fejlődik a legdinamikusabban, és ezzel kapcsolatban népgazdaságunk kemizálási folyamata. Kifejező és szerkezeti változások lesznek a gépiparban. Mindenekelőtt itt érvényes, hogy a további növekedés nem képzelhető el a jelenlegi termelés egyszerű bővítésével a mai szerkezetben. Lényegesen gyorsabban kell fejlődniük azoknak a haladó ágazatoknak, amelyek meghatározzák az egész népgazdaság műszaki fejlődésének ütemét és döntő jelentőségűek abból a szempontból, hogy népgazdaságunk bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista integrációba. E feladatok jelentősége és igényessége teljes súllyal megköveteli, hogy haladéktalanul hozzálássunk konkrét feldolgozásukhoz. Egyidejűleg megköveteli, hogy megmondjuk, mit nem fognak továbbra termelni, s milyen szükségleteket fedezünk behozatalból. Ez gyakran azt fogja jelenteni, hogy beszüntetünk eddigi és bevezetünk új termeiési ágakat. Ez bizonyos nehézség-iket ielent, de nem hátrálhatunk meg továbbra is ezek előtt, hat>»m meg kell kezdeni következetes és tapintatos megoldását. A szerkezeti változások megoldásának sokkal fontosabb helyet kell kapnia az Irányító szervük munkájában a koriríénytól egészen le a vállalatokig. Megköveteli, hogy elmélyítsék és tökéletesítsék a szerkezeti és az ágazatok közti tervezést az arányosság igényeiuek teljes tiszteletben tartásával. FELADATOK A BERUHÁZÁSOK TERÉN A beruházások terjedelme a következő ötéves tervidőszakban körülbelül 520 milliárd korona lesz. E hatalmas eszköz hatékony felhasználásától függ nagymértékben a népgazdaság, a társadalom további fejlődése és a nép életszínvonala. Ezen a területen van azonban a legtöbb probléma és gyönge pont. A beruházási program igényességét fejezi ki az a jelentős mennyiségű, nagy és műszakilag igényes komplexum és építkezés, melyeket a következő években kezdenek meg. Tovább fokozódik az építkezés jelentős koncentrációja néhány területre, és ez m követeli az építkezési kapacitások n gykiterjedésü átirányítását. Sürgető igény, hogy javítani kell az építkezési beruházások irányítását a központtól kezdődőleg. Az ötéves tervjavaslat befejezése során felül kell vizsgálni a tervezett építkezések műszaki és gazdasági színvonalát és előkészítését. A múlt tapasztalatai után nem engedhetjük meg, hogy aránytalanul nőj jön a megkezdett építkezések és a oe nem fejezettek száma, amelyekről köztudomású, hogy egész népgazdaságunk számára negatív következményekkel járnak. A NEMZETKÖZI SZOCIALISTA MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE A további társadalmi-gazdasági fejlődés programjában a jövő években egyre jelentősebb helyet kap a nemzetközi szocialista munkamegosztás. Ebben látjuk gazdasági részével együtt a szocialista országok egysége megszilárdításának és az országok közeledésének jelentős eszközét. A KGST-országok gazdasági integrációjának közös hosszú távlati programja, amit most alkalmaznak a mi népgazdaságunkra is, nagy lehetőséget ad arra, hogy bekapcsolódjunk a szocialista gazdasági világrendszer fejlődésébe, és ebből a kapcsolatból merítsünk új erőt és forrást népgazdaságunk fejlődéséhez és hatékonyságának növeléséhez. A jelenlegi tudományos-műszaki fejlődés tügg a megíeielő leltételek kialakításától, mindenekelőtt a nagy kapacitásoktól, a termelés terjedelmétől, a választék széles skálájától és a piac lehetőségeitől. Egyetlen kis ország, és ma már a középnagyságú országok sem képesek e feltételeket saját maguk kialakítani. A belföldi piacunk és a belföldi forrásaink korlátainak áthidalásához vezető egyetlen út az új feladatok megoldásával kapcsolatban a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése. Ezért pótolhatatlan szerepe van az intenzív fejlesztésre való áttérésben. Mindezt elméletileg már régóta elismerjük, azonban állandóan találkozunk azzal a törekvéssel, hogy egyedül gyártsunk mindent, kerüljön bármibe is. A nálunk beindított gépeknek körülbelül háromnegyed részét saját magunk gyártjuk. Más azonos feltételű országban ez az arány 25—50 százalék. Ebből ered azután elkerülhetetlenül a műszaki és gazdasági lemaradás, a költségek növekedése és a kiviteli nehézségek. Ezért a csehszlovák feldolgozó iparnak, különösen a gépiparnak minden további halogatás nélkül át kell térnie a választék korlátozására, s olyan programokra kell összpontosulnia, amelyek lehetővé teszik a fejlődést úgy, hogy az összhangban álljon a nemzetközi szocialista munkamegosztás szükségleteivel. A nemzetközi szocialista integráció számunkra elvi jelentőségű népgazdaságunk osztálypolitikai stabilitása és szocialista távlata szempontjából is. A kilencedik szovjet ötéves terv a csehszlovák népgazdaság számára azt a stabil és egyidejűleg dinamikus bázist jelenti, amelyen biztonságosan bontakoztathatjuk ki a további gazdasági és műszaki fejlődés programját. A szocialista gazdasági integrációból eredő előnyök természetesen nem jelentkeznek automatikusan. Megkövetelik a kezdeményezést minden intézményünktől — a központi szervektől kezdve le egészen a vállalatokig. Meg11 (Folytatás a 8. oldalon)