Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-26 / 123. szám, szerda

A párt tevékenysége, a társadalom fejlődése a CSKP XIII. kongresszusa óta, és a párt további feladatai GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE Tisztelt Elvtársaki Kedves Vendégek! Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa összeült, hogy mint a párt legfelsőbb szerve felülbírálja a pártunk XIII. kongresszusa óta eltelt utolsó öt év fejlődését és meghatározza munkánk további ütemét. Az elmúlt évek Csehszlovákia Kom­munista Pártja ötévtizedes történetében a legnehezebbek, a legbonyolultabbak közé tartoztak. Pártunk és társadal­munk olyan mélyreható válságon ment át, amely valamennyi területet érintett, felforgatta a pártot, a társadalmi szer­vezeteket, az állami és gazdasági szer­veket, kaotikus állapotot idézett elő a népgazdaságban, a dolgozó nép szociá­lis biztonságát és külpolitikai kapcsola­tainkat veszélyeztette. Súlyosan veszé­lyeztette a nép forradalmi vívmányait és a szocialista építés eredményeit is, és végső következményeiben hazánk szocialista rendjét fenyegette. Pártunk és szocialista társadalmunk számára ezek a kemény próba évei vol­tak. Ma felelősségünk tudatában kije­lenthetjük, hogy visszavertük az ellen­forradalmi erők támadását, megvédtük a szocialista rendszert. 1969 áprilisa óta a Központi Bizottság szilárd irányvona­lat érvényesített a pártban és a társa­dalomban felmerült válságjelenségek felszámolására. A veszélyes válság fel­számolásának feltétele a jobboldali-op­portunista, revizionista és antiszocia­lista erők veresége, a párt, a társadalmi szervek megtisztítása, a pártpolitika marxi—lenini elvszerűségének felújítá­sa volt. A kommunisták százezreinek kétévi kitartó és fáradságos politikai és szer­vező munkája után joggal állapíthatjuk meg, hogy a párt eszmeileg, politikai­lag és szervezetileg is egységes és ak­cióképes. Társadalmunk konszolidáló­dott, felújult a népgazdaság stabilitása, és dinamikusan fejlődik. Megszilárdult a nép szociális és jogi biztonsága. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politikai irányvonalával és konkrét eredményei­vel elnyerte a munkásosztály és a dol­gozók többi rétegének egyre nagyobb bizalmát és támogatását, s ismét szo­cialista társadalmunk vezető ereje és a nemzetközi kommunista mozgalom szi­lárd része. Teljes mértékben felújítottuk baráti és szövetségi kapcsolatainkat a Szov­jetunióval és a többi szocialista ország­gal. A dolgozók alkotó munkájához és életéhez szükséges normális feltételek felújítása, a pártban, a társadalmi szer­vezetekben, az állami és képviseleti szervekben, a gazdasági és szociális té­ren, valamint külföldi kapcsolatainkban végrehajtott konszolidáció eredményei lehetővé tették a párt rendes kongresz­szusának összehívását. A kongresszust megelőző kampány­ban minden alapszervezet, járási és ke­rületi konferencia, valamint Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is teljes egyetértését fejezte ki Központi Bizottságunk politikai irányvonalával és szerveinek gyakorlati tevékenységével. Nemrég néhány millió ember vett részt a május elsejei felvonuláson köztársa­ságunk mintegy ezer városában és köz­ségében, ami a párt és a tömegek kap­csolatának magas fokát mutatja, vala­mint azt, hogy a munkások, parasztok és az értelmiség is támogatja a Köz­ponti Bizottság politikáját. A pártkong­resszus előkészítése összhangban állt az alapszabályókkal, és egyidejűleg az üzemekben és más munkahelyeken szé­les körű munkakezdeményezésre lelkesí­tett a CSKP 50. évfordulója és XIV. kongresszusa tiszteletére. Kongresszusunk előkészítésében ihle­tő példa volt a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXIV. kongresszusa. A szovjet kommunisták lenini elvszerűsé­ge, igényessége, a jövőbe nyúló bátor terveik tárgyilagossága lelkesítette né­pünket és tanulságot jelent munkánk számára. A szovjet kommunisták őszin­te kapcsolata pártunkkal és a csehszlo­vák néppel, ahogyan a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszu­sán kifejezték, jelentősen hozzájárult a pártjaink és népeink barátságának megszilárdításához Azok az eredmények, amelyeket az utóbbi két esztendőben minden téren elértünk, bizonyossá teszik, hogy XIV: kongresszusunk felelősségteljesen le­zárhatja a történelem válságos szaka­szát, pártunkat és egész társadalmun­kat a szocializmus további fejlődése fe­lé vezeti hazánkban Csehszlovákia Kommunista Pártja 50 éve Elvtársak! Boldogok vagyunk, hogy pártunk és társadalmunk növekvő sikereink idő­szakában a XIV. kongresszussal tetőz­hetjük be Csehszlovákia Kommunista Pártja ötévtizedes forradalmi útját, amely népeink újkori története legje­lentősebb és legragyogóbb fejezetének része és mozgató ereje volt. Ma joggal jelenthetjük ki, hogy a párt eredményesen teljesítette és telje­síti azt a történelmi feladatát, melyet mint a munkásosztály és a többi dolgo­zó vezető ereje vállalt magára, ötven­éves története telítve van a szociális és nemzeti szabadságért vívott hősi és ál­dozatkész harccal. Ez bizonyítja, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép és ál­lamunk népeinek szolgálata a múltban, a jelenben és a jövőben a legfontosabb törvény Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységében. A párt győzel­mes útja nálunk is igazolta, a marxiz­mus—leninizmus eszméinek helyességét és érvényességét; ezért a tapasztalatok élő forrása és tanulság munkánk szá­mára. Fél évszázad távlatából kellőképpen tudjuk értékelni azt a nagy történelmi jelentőségű tettet, melyet a munkásosz­tály legfejlettebb része Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapításával hajtott végre. Ez törvényszerű követ­kezménye volt az egész társadalmi fej­lődésnek, a forradalmi-demokratikus és nemzeti-felszabadító mozgalom és a forradalmi munkásmozgalom osztály­harca fellendülésének, az 1918—1920-as évek keserű tapasztalatai és az 1920. évi vereség után, amikor is megértette, hogyha győzni akar a burzsoázia és a kizsákmányolás elleni harcban, akkor politikailag-eszmeileg és szervezetileg is el kell válnia a szociáldemokrata re­formizmustól, és az orosz bolsevisták példáját követve, meg kell szerveznie az új típusú, forradalmi párlot. Ezáltal Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása a burzsoázia leveréséért vívott eredményes harc alapvető felté­tele volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja programszerűen csatlakozott a marxiz­mus—leninizmus eszméihez, kiállt a burzsoáziával való osztálybéke ellen és célként tűzte ki a társadalom forradal­mi átalakítását. A nacionalizmussal szemben magasra emelte a proletár in­ternacionalizmus lobogóját. Tevékenysé­gében kezdettől kezdve a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom inspirálta, és a bolsevik párt tapasztalataiból ta­nult. Soha nem feledjük el, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és Vla­gyimir Iljics Lenin segített fiatal pár­tunknak a forradalmi kezdet idején. Csehszlovákia Kommunista Pártja több nemzetiségű államunkban, mint a munkásosztály egységes internaciona­lista pártja és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom elválaszthatatlan része alakult ki. Internacionalizmusa össz­hangban állt az igazi hazafisággal. A párt a nehéz osztály-, szociális és nem­zeti harcokban a dolgozó nép jobb jö­vőjéért küzdött és olyan hazáért, amelyben felszámolják az embernek ember által való kizsákmányolását és a nemzeti elnyomást. Olyan hazáért, amely mindkét nemzetünk és nemzeti­ségeink valamennyi dolgozójának jó anyja lenne. A kommunisták mint a szo­ciális igazságért, a nemzeti szabadsá­gért és a csehszlovák állam önállósá­gáért vívott küzdelem legkövetkezete­sebb harcosai népeink haladó hagyomá­nyainak hordozóivá és folytatóivá vál­tak. A párt minden történelmi jelentőségű győzelme egybekapcsolódik a marxiz­mus—leninizmus iránti hűséggel, a fel­tételeink között történő alkotó érvé­nyesítésével, a revizionista és opportu­nista torzulások elleni könyörtelen harccal. Az eltérés ezektől az alapel­vektől mindenkor nehézségeket és vál­ságokat okozott. A CSKP új vezetőségé­nek fellépése Klement Gottwalddal az élén a CSKP 1929. évi, V. kongresszu sán, majd az opportunizmus ellen foly­tatott harca lehetővé tette, hogy felszá­molják a válságos helyzetet a pártban és következetesen érvényesítsék feltéte­leink között az osztály- és forradalmi politika marxista—leninista elveit. Ez a forradalmi irány és osztályharc, me­lyet pártunk a burzsoá köztársaságban vezetett, lett az alapja annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az egyetlen politikai erő, amely becsü­letesen helytállt a gazdasági válság bo­nyolult helyzetében, a köztársaságot fe­nyegető fasizmus idején, valamint a nemzeteink számára legnehezebb évek­ben, a náci megszállás időszakában. A CSKP mozgósította a dolgozó népet a gyalázatos müncheni diktátum ellen, s a kommunisták egyesítétték őszinte ha­zafiságukat a nemzetközi antifasiszta harc feladataival. Az antifasiszta nemzeti felszabadító küzdelem vezető erői voltak, munkájuk, tetteik és áldozataik kifejezően láttat ják a hazai és a külföldi antifasiszta harcot, a Szovjetunióban megalakult el­ső csehszlovák hadtest harcait, a Szlo vák Nemzeti Felkelést, a hazánk terüle tén vívott partizánharcokat és a cseh nép májusi forradalmi felkelését is. A háború éveiből Csehszlovákia Kommu­nista Pártja úgy került ki, mint a dol­gozók széles rétegei által elismert har cos, amely küzdött a nemzeti szabadsá gért, a csehszlovák állam felújításáért, és azért, hogy társadalmunkat szociá lisan igazságos alapokon építsük át. Dolgozóink emlékezetéből soha ki nem törölhető, hogy nemzeti ős állami szabadságunkat a szovjet hadsereg hő­si küzdelme újította fel. A München előtti köztársaságban, de különösen az 1938—1945-ös nehéz években megszer­zett tapasztalatok dolgozóink millióiban megerősítették azt a mély meggyőző­dést, hogy a csehszlovák állam önálló­ságát, a cseh és a szlovák nép nemzeti létét csak szoros szövetségünk a Szov­jetunióval szavatolhatja. Így kialakul­tak a népek győzelmének külső felté­telei, valamint annak, hogy a demokra tikus forradalom fokozatosan szocialis­ta forradalomba nőjjön át. Az 1945—1948. évi politikai és osz­tályharcokban Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megnyerte programjának a munkásosztály és a dolgozó nép ab­szolút többségét. Ezzel kialakultak a reakciós erők 1948 februári vereségé­nek feltételei. A Februári Győzelem végleg hatalomra juttatta országunk ban a munkásosztályt és a dolgozó né­pet, és megnyitotta az utat a társada­lom szocialista átépítéséhez, úgy, aho gyan pártunk IX. kongresszusának irány­vonala kijelölte. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja azért érhette el ezeket a győzelmeket, mert a munkásosztály ha­talmáért folyó harcban alkotó módon érvényesítette a lenini stratégiát és tak­tikát, mert megszervezte a munkásosz­tály, a parasztság és a többi dolgozó széles körű szövetségét, amely a politi­kai küzdelemben döntő társadalmi erő­vé vált, és mert a Szovjetunióhoz fűző­dő szoros szövetségre támaszkodott. A társadalom forradalmi átalakítása végtelenül bonyolult feladat, és nálunk mégis sikerült aránylag rövid idő alatt megvalósítani. Végleg felszámoltuk az embernek ember általi kizsákmányolá­sát. A munkásosztály a parasztsággal és az értelmiséggel szövetkezve a társa­dalom uralkodó osztálya lett. Biztosí­tottuk a dolgozók demokratikus jogait és szociális biztonságát, nemzeteink és nemzetiségeink egyenlőségét. A nép igazi ura lett saját hazájának. A népgazdaság valamennyi ágazatá­ban a rendkívüli fellendüléssel egyide­jűleg győztek a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági fellendülés fő tényezője a szocialista ipar tervezett fejlődése volt, amely lehetővé tette a mezőgazdaság és a többi ágazatok szo­cialista átépítését, Szlovákia iparosítá­sát, és hazánk védelmi képességének megszilárdítását. Falvaink élete alapvetően megválto­zott. Szövetkezeti alapokon kiépült a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. Az egységes földművesszövetkezetek szi­lárd gyökeret vertek falvainkon, és tel­jes mértékben helyt álltak az utóbbi évek politikai megpróbáltatásaiban. Ki­alakult a szövetkezeti parasztság új osztálya. Rohamosan emelkedett a fal­vak szociális és kulturális színvonala, és eredményesen folytatódik a város és falu közötti különbség eltávolítása. Szembetűnően nőtt a nép műveltsége. Gyorsan fejlődik a tudomány, a kuta­tás, a cseh és a szlovák kultúra. A tö­megek széles rétegei számára hozzáfér­hetővé váltak a kultúra és a művészet legjobb alkotásai. A szocialista termelés fejlődése bizto­sította a nép anyagi és kulturális élet­színvonalának tartós emelkedését. A München előtti köztársaságban az ural­kodó burzsoázia semmit sem tudott megoldani az állam alapvető szociális, nemzetiségi, vagy nemzetközi kérdései­ből, és hazánkat a katasztrófába vezet­te. A munkásosztály a kommunista párt vezetésével történelmileg rövid idő alatt meggvvőzően bizonyította, hogy a szocializmus összehasonlíthatatlanul igazságosabb, demokratikusabb és ha­ladóbb társadalmi rend, és több boldog­ságot és gazdagabb életet nyújt a dol­gozó embernek. A szocialista építés si­keres eredményei hazánkban bizonyít­ják a marxista—leninista eszmék alko­tóerejét és egész pártunk nagy szervező munkáját. A szocializmus építésében nagy segítséget jelentett számunkra a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág tapasztalata és az együttműködés velük. A szocializmus építése nem volt köny­nyű. Sok akadállyal és nehézséggel ta­lálkoztunk. Bonyolult fejlődés során sa­játította el a párt és a munkásosztály az irányítás és a kormányzás művésze­tét. Közben hibák és súlyos tévedések is történtek. Okai objektívek, és embe­riek, amelyek nem voltak elkerülhetet­lenek. A fontos a hibák és tévedések felismerése és mielőbbi jóvátétele. Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusán azt mondta: „A mai szocialista világ eredményeivel és távlataival, minden problémájával fiatal, növekvő, szociális szervezet, amelyben még nincs minden szilárdan elrendezve, sok minden ma­gán hordja a múlt történelmi szakaszok nyomait. Az egész szocialista világ moz­gásban van, szüntelenül tökéletesedik, fejlődik — természetesen abban a harc­ban, melyet a belső ellentétek megol­dása során vív az új a régi ellen. A szer­zett tapasztalatok segítenek a testvér­pártoknak helyesen és idejekorán meg­oldani az ellentéteket és biztonságosan haladni azon az úton, amelyet nekünk a proletariátus nagy tanítói — Marx, Engels és Lenin mutattak". Az elmúlt 50 évben és különösen a szocializmus építésének időszakában szerzett tapasztalataink is arra taníta­nak bennünket, mennyire fontos, hogy a szocializmus építésében és a szocia­lista társadalom fejlesztésében marxis­ta—leninista elvszerűséggel járjunk el, a társadalmi folyamatokat és az egyes területek problémáit nagy körültekin­téssel és idejekorán felismerjük és meg­oldjuk, a hibákat jóvátegyük és szün­telenül tökéletesítsük a párt munkáját, valamint a társadalmi, állami, gazdasá­gi és egyéb szervek munkáját. Elvtársaki Mozgalmunk néhány nemzedékének áfldozatkész munkája és a harcosok szenvedése nem volt hiábavaló. Ma pár­tunk megalakulásának 50. évfordulóján tisztelettel emlékezünk meg mindazok­ról, akik ott álltak munkásmozgalmunk és pártunk bölcsőjénél, mindazokról, akik soraiban harcoltak és azokról is, akik támogatták. Mindazokról, akik helytálltak a nehéz küzdelmekben, ós lerakták szocialista jelenünk alapjait. Emlékezünk azokra az elvtársakra és elvtársnőkre, akik nem érték meg a mai napot. Sem a mi nemzedékünk, sem a jövő nemzedék soha nem felejti el a*0kat, akik a dolgozó nép jogaiért, i»4mzoteink szabadságáért vívott harc­bflvi az életüket áldozták. Nem feledke­11 (Folytatás a 4. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents