Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-25 / 122. szám, kedd

SZÄZ BRIGÁD Ezt a versenyt nem műkedvelők irányítják Hí Ahol a vásárló ellenőrzi a versenyt O 25 milliós többlet negyedév alatt A Považská Bystrica-i Vágmtmti Gépgyár (Považské strojárne) nagyüzem a javából. Van kohóműje, négy csapágygyára, hengerműje, öntödéje, villanyeröműve, motorkerékpár-gyára, még asztalosüzeme is, s ki tudná felsorolni, hány részlege. A szocialista munkaversenyt ilyen viszonyok között szinte lehetetlen „kisipari" színvonalon, műkedvelő módra — más szóval: ösztönszerűen, a dolgozók, vagy a kollektívák jóakaratára bízva megszervezni. A kisebb kollektívák és egyének versenye szükségszerűen az üzemen belüli kooperációs kapcsolatok láncolatában is érezteti hatását. Képtelenség például a motorkerékpár-iizemben több robogó gyártására felajánlást tenni, ha a csapágygyár nem ad ehhez elég csapágyat, a hengermű profilacélt. az öntöde motorfejet stb. Mindezeket az összefüggéseket szakemberek koordinálják szolgálati beosztásuk, feladatkörük alapján. Nélkülük eredményes verseny úgyszólván lehetetlen lenne. Ezért nem véletlen, hogy a „Mindenki szocialista módon" mozgalom ebben a nagyüzemben igen gyorsan gyökeret vert. Ez a mozgalom ugyanis éppen ezekre, a koordinációs munkát végző emberekre is kiterjed. Közel járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy a Vágmenti Gépgyár szocialista munikaversenyének sikere nem kis mértékben azzal is magyarázható, hogy például az anyagbeszerzők 96 százaléka, azaz 243 ember bekapcsolódott a versenybe. A nagyüzemi munkaverseny nagyüzemi, modern versenymódszert követel. S ilyen a termelést irányító embereket a versenyeredményekben érdekeltté tevő „Mindenki szocialista módon" mozgalom. A gépgyár munkahelyein öszszesen ÍCÍO szocialista munkabrigád dolgozik, amelyek taglainak száma 2614 fő. A száz brigád a kulcsfontosságú szakaszokon alakult és munkájuk befolyásolja az egész üzemmenetet. Ez egy igen jól átgondolt versenyszervezés eredménye: a szocialista brigádok jellegüknél fogva sokkal több mutatót és összefüggést kísérnek figyelemmel, mint az általános tervszámokért felelős részlegvezetők. A részlegvezetőtől az üzemvezetőség teljesített tervet, a költségvetés betartását, az elő írt minőségi szintet követeli meg. De azt, hogy ezek az öszszesített eredmények milyen részmegoldásokat igényelnek, milyen szervezési formákat követelnek, milyen kollektíván belüli viszonyoktól, s nem utolsósorban milyen politikai elkötelezettségtől függnek, azt csak az ezeket a tételeket versenyükben mutatóként ellenőrző szocialista brigádok láthatják. Ezért örül a részlegvezető, ha kulcsfontosságú helyen szocialista brigádja van. Ezen keresztül ó is érdekelt nemcsak az általános tervmutatókban, hanem a tágabb összefüggéseket, mélyebb bepillantást lehetővé tevő versenymutatókban is. A nagyüzem egyik legattraktívabb részlege a motorkerékpárgyár. Itt gyártják az MS 50-es robogókat és a jawa 90-as rrio tor kerékpárokat. A motorkerékpár-üzemben 12 szocialista brigád dolgozik 244 taggal. Csupán az első negyedévben ez a 244 ember 126000 koronával szárnyalta túl a tervezett termelési szintet, és 36 000 koronát takarított meg az önköltségeken. Ezek általános irányszámok és eltakarhatnak minőségbeli, vagy akár szervezési fogyatékosságokat is. De éppen azért szocialista brigádok ezek a csoportok, hogy ne csak a szép számokat, hanem munkájuk minőségét és hogyanját is figyelemmel kísérjék, és a még meglevő fogyatékosságok kiküszöbölésére törekedjenek. Tévedés 'enne, azt hinni, hogy ez a törekvés mindig egyezik a MOTO-részle? anyagi érdekével. A módosítások a motorkerékpár konstrukcióján anyagilag nem mindig előnyösek, sőt többletmunkát is jelentenek néha. Ilyen például az 1., illetve a 2. minőségi fok eléréséért folytatott verseny számos vonatkozása. Az MS—50-es motorkerékpárokat ezért úgynevezett laikusvizsgáknak vetik alá, amelyek során a vásárlók igénye és észrevételei alapján végeznek módosításokat. Figyelemre méltó, hogy ezeket az észrevételeket m i n d e n héten rendszeresen értékelik és a vállalati ellenőrző szervek együttműködésével az esetleges hibákat azonnal helyrehozzák, illetve módosítják a művelettervet. A Jawa 90-esnél az állami ellenőrzési és értékesítési szerveze tek értékeléséből indultak ki, és két szakaszra osztották a módosítások megvalósításának folyamatát. Ezt úgy ütemezték be, hogy a legközelebbi minőségi vizsgálatnál ez a típus 1. osztályú világszínvonalú gyártmány legyen. Az ilyen módosítások nagy körültekintést, rengeteg aprólékos munkát követelnek. Egyszerűbb lenne sok fejtörés nélkül útjukra engedni a motorkerékpárokat, a vásár ló — ha nem kap mást hasonló kategóriában — úgy is megvenné őket. De éppen az ilyen gvakorlatot akadályozzák meg a szocialista brigádok, hiszen ez versenyük minőségi mutató inak lerontását jelentené. Az ő minőségi követelményeik n többi, kapcsolódó részlet/ mun kájára is kihatnak. Ezért a mn torkerékpár-üzem vezetőségének közvetlen érdekévé válik a jó versen yszervezés más szakaszokon is. I-Ia a motorkerékpár-tizemben tapasztaltak alapján végigpillantunk a többi részlegen is, látjuk, hogy a 8210 felajánlás egy szorosan egymásra kapcso lódó, vállalati szinten a kooperáció zavartalansága érdeké ben központilag szervezett ter melésnövelési folyamat elen gedhetetlen része. Az eredménv az első negyedév alatt: 25 millió koronás terven felüli érték többlet megteremtése. A Vágmenti Gépgyár páldája meggyőző bizonyítéka annak, hogy a szocialista munkaver seny. ha kiterjesztik a termelést Irányító dolgozókra és a vállalaton belüli kooperációra is — a szocialista iparfejlesztés komoly tényezőjévé válik. Ez Igen lényeges jelenség. Bizo nyitja, hogy a helyes verseny nemcsak váratlan problémák megoldásának, „tűzoltásnak", veszélyeztetett szakaszok mentésének az eszköze, hanem Iparszervezési tényező, a n ö v ek e d é s forrása, a, fejlesztést mozdítja elő. Ez a példa megdönti azt a nézetet, mely szerint, ahol jól mennek a dolgok, nincs tere a versenynek, nincs miért versenyezni, a hivatásos munkavégzés elegendő kell, hogy legyen. A jól szervezett verseny a hivatásos, a „profi" termelésirányítás ösztönzője is lehet, sfit, kell is, liogv legven. VILCSEK GÉZA A Skloexport kiállítása A Skloexport külkereskedelmi vállalat május végén Kijevben „Csehszlovákiai üveg" címmel kiállítást rendez. Az üvegkiállításon műszaki laboratóriu ml üveggyártmányokal, művészeti kristályüveget, festett ólom és sajtolt üveget mutatnak be. Nem hiányoznak majd a klasszikus kristálycslllárok és a korszerű világítótestek sem. A Szovjetunióban évről évre növekedik az érdeklődés a csehszlovákiai üveg Iránt. 1970-ben a kivitel elérte a 12 millió rubel értéket. 1975-ben a Szovjetunióba szállított export 51 millió rubel értékű lesz. j C STK / Ozv. Majur Istvánné a kosúti sortűz 40. évfordulójának em. lékünnepségein virágot helyez el Zsabka Sándor, a csendőrönkény egyik áldozata sírján. dán Lofaj, CSTK felvétel) Már a jövő évre gondolnak A ČEDOK és az Inturiszt szovjet utazási iroda képviselői a múlt héten írták alá az 1972. évre szóló utazási és turista forgalmunk fejlesztését megalapozó megállapodást. Ez a korainak semmi képpen sem tekinthető, sőt időhen történő intézkedés feltétlenül elismerést érdemel, mert lehetővé teszi az utasok gondos előkészítését mind a közlekedés, mind turistáink elszállásolása tekintetében. Örvendetes tény. hogy az utóbbi években elmélyültek az országaink közötti kapcsolatok. Míg 1969-ben mindössze 23 ezer turistánk látogatott el a ČEDOK-kal a Szovjetunióba, a múlt évben számuk 53 ezerre emelkedett. Az idén kb. 55 ezren készülnek a Szovjetunióba a ČEDOK közvetítésével. Az érdeklődés azonban még ennél is nagyobb volna. A nehézségek az elszállásolással és "a közlekedéssel kapcsolatban merülnek fel. Az utak java részét — mindenekelőtt a fekete-tengeri üdülőkbe és a Kaukázusba irányulókat — a ČEDOK néhány nap leforgása alatt kiárusította. Ám hazánk lakossága a lobbi utazási iroda szolgálatait is igénybe veszi, sőt egyénileg is felkeresi a Szovjetuniót, ahol 1971 ben összesen 150 ezren jártak tőlünk. Mondanunk sem kell, hogy hasonló a szovjet em!>erek érdeklődése hazánk iránt. Míg 1970-ben mintegy 100 ezren érkeztek hazánkba (ebből az Inturiszt útján 31 ezren) — az idén az Inturiszt 40 ezer, a jövő évben pedig 43 ezer szovjet polgárnak teszi lehetővé cseh szlovákiai útját. Az Inturiszt figyelembe veszi az egyes csoportok kívánságait is, ezért 1972-ben új útvonalakat vezet be, pl. Kuhányba, Zaporozsjéba, Bakuba, Kisinyovbe, Tbiliszibe, Grúzia régi városaiba, sőt az érdeklődésnek megfelelően a kolhozok, szovhozok és az ipari vállalatok felkeresését ís lehetővé teszi lakosságunknak. Turistáink jelentős hányada tehát a Szovjetunióban kívánja eltölteni szabadságát, hogy ilymódon is bizonyítékát adja az országaink közti kapcsolatok elmélyülésének s ezzel konszolidációs folyamatunk sikerének. -km— Áliatkiállítást rendeznek A michalanyi alapiskola mellett működő állattenyésztői szakkör az idei nemzetközi gyermeknap alkalmából állatkiállítást rendez. A kiállításon amerikai, magyar és hazai galambokat, különféle baromfifajtákat és más állatokat mutatnak be. A kiállítás iránt a környező községek iskoláiban és a lakosság körében is nagy az érdeklődés. Horosz Árpád, Trebišov Nyugtázhatnánk a közönyös dicséret egykedvűségével: a férfifodrászok országos versenyét megrendezték az idén is, a bajnok, a győztes ismét egy losonci (Lučenec) fodrász, a huszonhét esztendős Soós Ferenc, aki a bemutatón szabadon választott férfi-frizura elkészítéséért kapta az első díjat. Ha csak ennyi lenne az érdeme, nem kellene tovább szólni róla. A szabó szab, a színész játszik, a fodrász pedig frizurát készít. Lehetőleg jól. Az is természetes, hogy időnként szakmai vetélkedőket rendeznek és Ilyenkor kitűnik: ki igazán mestere a szakmájának. A fodrászok vetélkedőjét az idén Trnavában rendezték meg. Soós Ferenc kapta az első díjat, a galántai Klokner Iván lett a második, míg a harmadik helyre a bratislavai Granát József került. A bemutatót nemzetközi bizottság értékelte. Ennek egyik tagja Franz Guske (NDK) volt, aki nemcsak neves fodrász, hanem a DER FRISEUR képeslap főszerkesztője is, továbbá egy lengyel és egy jugoszláv fordász, valamint há rom hazai fodrászmester, közülük ketten bratislavaiak, egy pedig košicei. Meglepő azonban, hogy a győztes i s niét egy losonci fodrász. Ugyanis tavaly, u fodrászok országos versenyén, a női frizurák bemutatóján az ugyancsak losonci Petrőczi Barnabás került az első helyre. Ö azóta már megjárta Moszkvát is, ahol részt vett a szocialista országok fodrászainak bemutató versenyén. Ha tehát ő indult volna ezen a versenyen, akkor a neve mellé oda írhatnánk a kevesetmondó közhelyei: „a tőle megszokott magas színvonalon oldotta meg feladatát". Csakhogy most másról van szó. Más személyről és egészen más versenyről, ugyanis Soós Fe renc férfifodrász. Ezért utaztam Losoncra, a fodrászok városába. Bár a gondolattársítás mindenkinél másféle, nekem, valahányszor Losoncot FODRÁSZOKKÁ! A FODRÁSZATRÓL ISMÉT LOSONCI FODRÁSZ NYERTE A VERSENYT emlegetik, mindjárt a fodrászok jutnak az eszembe, és ha véletlenül a hétvégi hajrá idején nyiratkozom, s ügyetlenül „belevágnak" a hajamba, mindjárt Losoncot emlegetem magamban: Ott legalább rendes frizurát készítenek! Amikor betoppantam a losonci fod rászat termébe, mégsem azt kértem a borbélyoktól, hogy nyírjanak meg, ha nem megpróbáltam magyarázatot keresni a kérdésre: Miért Ismét losonci fodrász nyerte meg az országos versenyt? A borbélyműhely vezetője T a r i József. Régi szakember. A műhelyben négy segéddel dolgozik. Kettő délelőttös, kettő délutános. Vezetőjük „ingázik", azaz a szükségletnek megfelelően hol délelőtt, hol délután dolgozik. A műhely évi bevétele 200 000 korona. Nem ők mondták, mások, szakmabeliek állítják: szép teljesítmény. Ebben a műhelyben dolgozik, mint segéd Soós Ferenc. Kissé furcsa segédként emlegetni, hisz teljesítménye bi zonyítja, hogy mester ő a javából. De hát ebben a műhelyben csak a segédek egyike. Ne csodálkozzon ezen senkii Losonc a fodrászok városa. Rangot jelent íosonci fodrásznak lenni. Tari József mester pedig valóban mester. Tavaly országos jellegű gyermekfrizura-bemutatőt tartottak Losoncon. Ö kezdeményezte. És Soós Ferencet is ő tanította. Az országos verseny győztese tőle tanulta meg, hogyan kell ollót venni a kezébe, hogyan kell tartani, mit kell tenni, ha valójában ízlésesen akar elrendezni egy-egy hajtincset. Büszke is neveltjére. Lelkesen magyarázza, hogy Soós Ferenc a kilencedik osztály elvégzése után került a műIvelybe, s ö idejében felismerte a fiú rátermettségét. Elismeréssel emlegeti, hogy már tizenkettedik esztendeje munkatársak, komoly „fiú" a Feri, nős, van egy hároméves kislánya és valóban szereti szakmáját. Gyönyörű szőke! Igen, gyönyörű szőke haja van Soós Ferenc modelljének — mondja. És mindjárt meg is magyarázza, hogy ini ennek a jelentősége: — Tudja, kérem, eddig általában az volt a szokás, hogy barna, fekete, hajszíneket kedveltek a férfi frizurákat készítő borbélyok. Azt mondták, hogy a nők frizurájánál a szőke hajszín elő Hyösebb, a férfiaknál pedig valamilyen sötétebb szín. Nos, a modell rácáfolt erre, mert Šindliar Péternek, aki egyébként fiatal építőmunkás;' nagyon, de nagyon szép szőke haja van . . — És milyen a díjnyertes -frizurái' — Több frizurát is készített Feri azon a bemutatón. A versenyszabályok értelmében egy „klasszikus", azaz választék nélküli férfifrizurát kellett készítenie, és egy gyermekfrizurát. És csak ezek után kerülhetett sor a szabadon választott frizura elkészítésére. Feri újat alkotott. Mi,' szakemberek felismerjük, hogy van valami a „Rómeó" típusból ís ebben az új friztirában ... De csak a fele. Vagy még annyi sem. Ez kérem. Soós Feri műve. Modern frizura, laza hajállással, a fejtetőn- 4 -5 centiméteres hajjal. Tetszik a közönségnek is . A közönségre való hivatkozás persze bizonytalan érv. Annyit jelez csak, hogy a fiatalok kísérletezését egészséges atmoszféra veszi körül. A fiataloknál sohasem volt hiány a merész, bátor, oly kor vad, szellemes ós modern megoldásokban. Ezek azonban csak akkor igazán „befutott" megoldások, ha a kö zönségnek nemcsak tetszik majd az új frizura, hanem viselni is fogja azt. Ezért még gyorsan meg is kérdeztem: — Mikor ismerkedhet meg az új frizurával a közönség? A mester sóhajtott. — Ez a nagy probléma. Helyes, nagyon helyes elv a takarékosság. Sokan persze úgy gondolják, ha mellőzik a propagációt, takarékoskodnak ... Nem erdemes azonban vitázni ezzel a fel fogással. Még nem kész tény, de úgy tudom, hogy majd ősszel frizurabemu tatót tartanak, s akkor megismerkedhetnek több űj frizurával is . . . Egyszerű a magyarázat Nemcsak Tari Józseffel beszélgettem, hanem másokkal is. Kérdezősködve, vitatkozva kerestem választ a kérdésre; „Miért ismét losonci fodrász nyerte meg az országos bajnokságot?" a mindenkit kielégítő választ. Az egyik vendég ezt mondta: Tari József úgy ismeri a német, az osztrák, a jugoszláv fodrászműhelyeket, mint más ember nálunk az utcákat. Egy borbélytanonc így biisz kélkedett: Tőlünk, kérem, még a tanoncok is versenyezni járnak. Az idén kö ziilünk egy másodéves tanulólány is benevezett az országos versenybe. Volt ilyen vélemény is: Nem ma kezdték a versenyzést, hanem évekkel ezelőtt, amikor a tanonciskolában na gyon komolyan kézbe vették a szak mai oktatást. Egy középiskolás így prö hálta megmagyarázni: Ök nem csupán foglalkozásnak tekintik munkájukat, hanem egy kicsit művészetnek is. Leegy szerűsítette a -választ egy idős bácsi: A legjobb mesterek mellett nőttek fe

:. Még tovább egyszerűsítem: Tettvágy él bennük. HAJDÜ ANDRÁS