Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-23 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

DÜRER SZÜLETÉSÉNEK 500. ÉVFORDULÓJA Rotterdam! Eraztnusz, a reneszánsz kiváló humanista tudósa így jellemzi kortársát, Dürert: „Az ábrázolhatatlan t is, minden szenvedélyt, a testből elővilágló emberi lelket, a beszédet is képes vászonra varázsolni ', „a kor Apellese". Ki volt Dürer, az ember, miként fejlődött, tökéletesedett művészete? Ű volt az első személyiség, aki a középkori német névtelenek sorából kilép, hátrahagyva naplószerű önéletleírását, leveleit, németalföldi útinaplóját, feljegyzéseit és elméleti munkáit, Ősei Békés megyében éltek, Ajtóson. Ajtósi németül Türer, Dürer, címerükben is látható e nyitott ajtó. Apja, Albert, Gyulán ötvösséget tanult. Vándorévei során eljut a gazdag patrícius kereskedők és iparosok városába, Nürnbergbe, aliol a XV. századtól a humanista kultúra ls meghonosodott. Itt telepszik le s megnősül. Második gyermeke, Albrecht, 1471. május 21-én született. Az otthoni műhelyben tanulja meg a szép formák szeretetét, a pontos és finom munkát, a fémtárgyak vésését, rézmetsző technikája alapismereteit. 13 éves karában tükörből megfesti önarcképét, a művészettörténet első hiteles önportréját. A bátortalan vonások már a későbbi művész jellegzetes orrát, száját idézik, a kéz formálása kedvesen ügyetlen, de hajkezelése lágy, finom. A gyerejí érzi, hogy festőnek született. Nagy családról gondoskodó, szerény viszonyok közt élő apja eleinte vonakodik, de 1768-ban mégis elviszi fiát a késő gótika középtehetségű, németalföldi hatás alatt álló Wolgentut műhelyébe, ahol a társadalmi igényeknek megfelelő vallási témájú képeket festenek. A törekvő Albrecht itt is alapos mesterségbeli képzettségre tesz szert, és a fametszést is elsajátítja. Négy évvel később a szokásos vándorútra indul. Huszonegy éves, mire Bázelbe jut. Tekintélyes könyvkiadók foglalkoztatják. Itt készül első, új szellemet hirdető, önálló fametszete, mely plaszticitásávai, térhatásával jóval felülmúlja a bázeliek lapos körvonalú rajzát. Szabad felfogású, érdekesen jellemző illusztrációi a szöveget társadalmi bírálattal teszik korszerűvé. A tömegek nincstelenségét, a feudalizmus túlkapásait erőteljesen érezteti. Innét Strassburg felé veszi útját, ahol fest is, és jó tájs emberábrázolónak, bizonyul. Először a nép erejét éreztető, kedvelt Kristóf-motívumot dolgozza föl. A hatalmas termetű szent a régi idők partjáról az új idők partjára hátán viszi át az egyház és hűbérurak igája alól felszabadulni vágyó parasztokat s polgárokat. A vándorlások alatt Dürerben végbemenő érési folyamat jelzői második önportréja, az irányt és a társadalomban helyét kereső ifjú képe. A harmadik már önvizsgálatról, egyéni adottságai mind teljesebb érvényesítéséről s tisztázott szándékairól szól. 22 éves korában az újkori önportré úttörőjének értékelik. Szemlélete kialakult, feladata világosan áll előtte. Tanúja a régi s az új versenyének, s büszke, hogv ebben maga is részt vehet. Szülővárosába 1794 ben tér vissza. Feleségül ve szí a jómódú polgárjányt, Ágnes Freyt. Az anyagi lag önálló Dürer úgy érzi, hógv még nem tanult eleget- Mos' vívja harcát egymással a gótika és a reneszánsz. A feltételezett antik művészet a kor döntő formálója. A reneszánsz ember nemcsak a tudást, de a természet ajándékait is értékeli. Ünnepli az embert, a meztelen test szépségét, s annak megnyilvánulásait. A szépség önmagában érvényes, ellentétben a középkori művészettel, ahol a ruhátlan embert csak bibliai összefüggésben jellemezték. A reneszánsz aktnak nemcsak esztétikai jellege van, de a valóság pontos tükrözésére, a természet lényegének tanulmányozására is törekszik — Dürer nem éri be a mesterségbeli tudással. Ezért veszi most újból kezébe a vándorbotot és Olaszországba megy, hogy megismerkedjék az antik mű vészettel, áz új szépség-kánonnal, a perspektíva tanával. Már eddig is foglalkoztatták Mantegna karcai, s volt némi etképze.léše az antik monumentalitásról. Innsbrucktól Trient felé akvarellben rögzíti a tájat, kezdetben még a későbbi gótika felfogásához kapcsolódva. Majd látása fokozatosan felszabadul, s kitárul előtte a táj összefüggő egésze, szerves léte. Vízfestósei vándornaplója feljegyzései, melyek későbbi kompozíciói hátterét képezik Velencében találkozik először a reneszánsszal, s a fiatal lélek mohóságával szívja magába a benyomásokat, G. Betlinit tanulmányozza. Rádöbben az emberi forma megújítására, s tnost ezt tartja feladatának. Vonzza a város élete, építészete, festészete, emberei. Megtanulja a felfokozott kifejezést, ami majd a német művészetet társadalmi feladatára teszi képessé a közelgő reformáció harcaiban. Űj motívumokkal, formákkal, érzésekkel gazdagodva, a világhoz való új viszonyulással tér haza. S most egymás után születnek meg belsoséges felfogású, új testamentumi tárgyú képei és világos, erőteljes vonalú, minden részletre kiterjedő grafikai lapjai, melyeket 1497-től lát el jellegzetes kézje gyével. A megrendítően kifejező erejű, burjánzó formabőségű Nagy Passió és az Apokalipszis a késő gótika legremekebb alkotásai. A Passió Krisztusa már nem aszkétikus jelenség, hanem a reformáció szellemének megfelelően férfias, erőteljes és bátor. Az Apokalipszis látomásos formájában it, a 15. század széthulló társadalmi rendje és a népek szociális fejlődését gátoló Róma ellen irányított harcos alkotás. Müvei önálló nagyságának jellegét egyéni kifejezőképessége alkotja. Reneszánsz hatások: a művészi rendhez való ragaszkodás, a test minden tagjának plasztikus ábrázolása s a tér világos megrgagadása. Ennek az átmeneti kornak bonyodalmait: a jó s a rossz, a humanitás és a káosz harcát a sárkányöiő Mihály és György teste sitik meg ÖNARCKÉP A reformáció „a történelem eddig leghaladóbb mozgalma" (Engels). A vele járó titáni küzdelmet megelőző új szemlélet követeli meg a grafikától a támadó hangot, mely most szólal meg először a német fekete-fehér művészetben. A Kis Passiót is a reformáció szelleme sugallja. A kufárok kiűzése a szentélyből- súlyos vád az egyház ellen. Költőt érzésvílágú fametszetsorozat a Mária élete, a mindennapi s a jelképes harmonikus egyesítése. Három leghíresebb kifinomult technikájú rézmetszete: a „Lovag, a Halál s az Ördög". A minden aka dállyal és veszéllyel dacoló, győzelmében biztos férfit jeleníti meg. Az allegórikus „Melanchólia" bonyolultan mély értelmét az idők folyamán többféleképp magyarázták. „Jeromos a cellában" az emberek javán munkálkodó bölcs bibliafordítónak, a tudós elmélyültségének megtestesítője. — Ádám és Éva (1504) rézmetszetét a test arányainak beható tanulmányozásai alapján konstruálta. Bizonyos fokú hűvössége mellett is vallomás az ember ről, aki szépségével kiemelkedik a környezetből Gyöngéd megfigyeléssel jellemzi az édenkert növény- és állatvilágát. — Egyes akvarelljein nyulat, madarat, vagy pázsit egy darabját, szerény mezei virágokat ábrázol. Finom rajzát leheletszerű vízfestéssel teljesíti ki. Mint Leonardo, az egyénien formáit külső jellegen kívül a növény életfolyamatát is láttatja. A 16. század első éveiből származnak beszélgető, dudáló parasztjai, a vásárra készülők, a táncoló pár valóságlátást jelző metszetei. Jellegzetes, magas színtű emberábrázoló tehetsegére utal remek Önportréja. mely már a tipikus reneszánsz embert idézi, s Bölcs Frigyes és O. Krell híres arcmásai. 1505—06 között megismétli velencei útját, eljut Páduába,. s Bolognába is. Tisztelettel fogadják, s a megújuló élmények hatása alatt emelkedett hangulatban fest elragadó női arcképeket, madonnákat. A velencei német kereskedők egylete oltárképet rendel nála; a Rózsakoszorúzás ünnepét. Az érett reneszánsz stílusú művét később II. Rudolf vásároltatja meg, s így kerül Prágába. Látja Leonardo groteszk rajzait, karikatúráit, s ihletet merít belőlük. Izgalmas érdeklődéssel tanulmá nyozza elméleti munkáit, a matematikai alapon konstruált ember- és lófigurákat. Itáliai útja után munkái kompozíció és stílus szempontjából is mind több déli elemmel gazdagodnak. A századforduló évei nemcsak politikai és vallási síkon je lentenek megpróbáltatást Németországnak, de a művészetben is mélyreható változást idéznek elő. Ez a művészet hosszú évtizedeken keresztül zavar talanul fejlődött, most egy merőben Idegen, eltérő világszemlélet, az olasz reneszánsz stflustörekvé sek lebírhatatlan erővel sodorják magukkal egész Európát. Az új irányzat a német művészektől el sősorban egyszerűséget s nyugalmat kíván. A rész letek helyett a lényeg kiemelését, egységesen Iá tott formákat, visszafogott érzéseket s a gondolat ós tárgykör mitológiai és más témákkal való kíbő vítését. Dürert hatalmas egyénisége megőrzi ar. önállótlan utánzástól. Az új elveket individuálisan, a német szellemhez hangolva veszi s adja át. Nürnbergben 1507-ben alkotja Ádám és Éva c olajfestményét, német táblaképen a meztelen test első dicsőítését. Az első emberek nem a riadt bűnözök többé, hanem a szépség, egészség, életöröm kifejezői. A hazájában is méltó tekintélyt kivívott mesteri a patríciusok elárasztják megbízásokkal A hívőlelkű művész humanizált és dogmamentes felfogással, magas fokú alkotókészséggel festi az Oitái képeket: jézus születését, a Három királyok iinádását, Mária mennybemenetelét. Dürer vérbeli rajzoló, A színek szerepe nem elsőrendű nála. Nem jellemzi Grünewald színmámora, s művei nem a látomások jegyében születnek, de erkölcsi erőről tanúskodnak. Portréi sorában legmegindítóbb any jának szénrajz-mellképe. A jóságos, sokat szen vedett, sorsába beletörődő lény testén a halál már megkezdte romboló munkáját. Közeli elvesztésének fájdalmas tudata sem ingatja meg fiát a kérlelhetetlen realista ábrázolásban. Majd Fuger, a Tucherek Schumacher, Pirchhammer, a bizalmas barát, a nagyműveltségű humanista arcmásai a jellem, az egyéni vonások kiemelésével, nyugodt tónusokban, élő formákban fejezik ki osztályukat. Miksa császár portréi monumentálisan egyszerűek Udvari festőjeként különböző dekoratív munkákat is tervezett. Miksa imakönyvének díszeiben képze lete kötetlenül csapongva, bámulatos ötletességű ornamentalitással, a szeszélyesen hajlékony vonal finomságával szakértők szerint felveszi a versenyt Raffaello vatikáni Stanzáinak vonzó varázsú deko rációival. Évi járadékot kapott Miksától, kinek ha lála után az összeg biztosítása érdekében Német alföldre utazik, V. Károlyhoz. lítinaplójában. váz latkönyvében számol be élményeiről, a természetiül, városokról, a népről, festőtársairól Megemlíti hódolatteljes iinnepeltetését, a szellem fejedelmeivel kötött barátságát, az Erazmusét is, akit ké - sőbb rézmetszetben örökít" meg. Sok portré, természetstúdimn) és rajz készül itt. Megrendíti a köz ben lezajló parasztháború. Kezdetben Luther is pártolja a mozgalmat, de a kegyetlen pusztítások kiváltják ellenszenvét. Így inganak meg sorra a humanisták is, kik nein számoltak a lutherizmus összes következményeivel. Dürert, aki az új hit és a lotradalmár Hutten pártján állt, a felkelés leverése elkeseríti. Egyévi távollét után tér vissza a Dürer-házba, legtöbb alkotása színhelyére. Most új lendülettel, a kifejezés elmélyülésével fogalmazott arcmások születnek, a Melanchtoné ís. Városa ta nácsának ajándékozza utolsó hatalmas alkotását, a klasszikus értékű Négy apostolt, mely Wölffliri szerint: „Nemcsak politikai, vallási, de művészi tekintetben is élele eitraktumát jelenti". Dürer grafikáinak szelleme művésznemzedékek ihletője lett világszerte. 70 festménye Európa leghatalma sabb képtárainak féltett kincsei. A kutatószeilemű, intellektuális Dürer egész életében foglalkozott el méleti munkákkal. írt ae emberi test arányairól, a távlattanról, az erődépítésről is. Számunkra nem érdektelen, hogy szakértői vélemény szerint Vöföskő (Červený kameň) bástyái és szellőző be rendezésük a Dürer féle fortifikációs rendszer jegyett viselik magukon, s így a tervek vagy tőle vagy tanítványai egyikétől származnak. Dürer, a legnagyobb nómet festő, őszinte volt. Tehát korát hűségesen éreztette, fgy művei zöme magán viseli a korszak mozgató eszméinek szellemét. Biológiai halála 57 éves korában következelt be. Engels szerint: „A középkori iparosság korlátai közül a gondolat, a szenvedély a sokoldalú tu dás oly magaslatára emelkedett, mely a reme szánsz emberre jellemző". Születése 500. évfordu lóján az egész művelt világ ünnepli. Nürnbergben, a rekonstruált Dürer-házban, nagyszabású kiállításon 32 képe, 200 rajza, 300 metszete szerepel BARKANV(ENONÉ