Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-23 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

A CSKP tit/a 1921-től, a párt megalakulásától a nehéz harcokon keresztül máig, a szocialista társadalom megteremtéséig, a csehszlovák dolgozó nép történetének legjeIpntösebl szakasza. Azok az eredmények, amelyeket a párt a munkásosztály és a társadalom többi dolgozóiával karöltve elért azt bizonyítják, hogy a megalapításkor kitűzött első jelszavaktól és programelvektől egészen a mai napig híven harcolt Marx, Engels és Lenin eszméiért. A CSKP mint a csehszloőiik szocialista társadalom vezető ereje, a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd láncszeme lép be történetének második jél évszázadába ... A Vasárnapi Üj Szó előbbi számában közölt összeállításunkban a megalakulástól az 1948-ig, a hatalom megszerzéséig ívelő utat mutattuk be. Ezúttal az 1948 utáni időszak néhány eseményét villantjuk fel. A termelési viszonyokban végbement szocialista változások következtében minőségi változások történtek a csehszlovák társadalom osxtálystruktúrájában és szociális viszonyaiban. A munkásosztály, az egykori kizsákmányolt és elnyomott osztály a politikai hatalom képviselője és a szocializmus építésének döntő ereje lett. Megszületett a szövetkezeti parasztság Aj osztálya. Kialakult a munkásosztállyal rokon új szocialista értelmiség. A gazdasági változások eredményeképpen jelentősen emelkedett a dolgozók széles rétegének az életszínvonala. Csehszlovákia —« életszínvonalát tekintve — világviszonylatban is az első országok közé került. Képünkön: a szocialista építés harcosai. Az iparosítás megteremtette a feltételeket a falvak szocialista átépítéséhez és a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztéséhez. A szocializmus építésének irányvonala kitűzte a vidék elmaradottsága következményeinek kiküszöbölését, mégpedig a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztésével. Az iparosítás lehetővé tette, hogy a falvakat gépekkel és különböző vegyipari termékekkel lássuk el. A munkásosztály sokoldalú segítséget nyújtott a falvaknak. A dolgozó parasztság meggyőződött arról, hogy az egységes földművesszövetkezetekben való közös gazdálkodás fokozza a termelékenységet, felszabadítja őket a fizikai robot alól, és anyagi, kulturális fellendülést hoz. A párt sikeresen valósította meg a lenini szövetkezetesítés! tervet. A falusi gazdagok elleni harccal párhuzamosan megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Már á második ötéves tervben a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok győztek a szövetkezeti és állami vállalatok formájában. A történelmi gyakorlat bebizonyította, hogy a mezőgazdaság szövetkezetesítése Csehszlovákiában is nagy előnyöket hozott. Képünkön: szénfejtés Oslraváu és kombájn a szövetkezet földjén. A CSKP a szocialista építés szakaszába — a lakosság dönlő többségére támaszkodva — mint a Nemzeti Front elismert, vezető politikai ereje lépett. Irányításával fokozatosan befejeződött az 1945-ben megkezdett államosítás. A Május 9-i alkotmány igazolta a népi demokratikus Csehszlovákia forradalmi vívmányait és törvénybe iktatta, hogy a teljes hatalmat a parasztsággal és a többi dolgozóval szövetkezelt munkásosztály vette át. Klement Gottwald személyében a történelemben első ízben választottak munkáselnököt az állam élére. A szociáldemokrácia és a CSKP egyesítésével — a marxizmus-leninizmus alapján — befejeződött é csehszlovák munkásmozgalom sok évi megosztottsága. A kétéves terv sikeres teljesítésével kialakultak a kedvező feltételek a csehszlovák népgazdaság fejlődéséhez. Képünkön: Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság első munkáselnöke és Antonín Zápotocký. A társadalom szociális és gazda.sagi változásainak tolyamalában 1948 februárjától kezdve fokozatosan kialakult a szocializmus építésének fő irányvonala. Ezt a CSKP 1949. évi IX. kongresszusa jelölte ki. A IX. kongresszus fő irányvonala lett az alapja a szocializmus építése nagyszabású művének. Kifejezte népünk érdekét, szükségletét, valamint azt az elhatározását, hogy felépíti a szocialista társadalmat. Az irányvonal célja elsősorban az volt, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzelmét. E feladat teljesítésének fő feltétele iparunk kiépítése és átépítése volt. A szocialista iparosítás biztosította országunk termelőerőinek hatalmas fejlődését, védelmi erejének növekedését, és egyúttal megteremtette a szükséges feltételeket a mezőgazdaság szocialista átépítéséhez. Lehetővé tette Szlovákia elmaradottságának leküzdését, a kapitalista igazságtalanságok kiküszöbölését, a nép életszínvonalának emelését. Csehszlovákia szocialista iparosításával növelte erejét, tagja lett a kialakulófélben levő szocialista világrendszernek, s megszüntette a kapitalista államoktól valő gazdasági függőséget. Képünkön: az 1949. május 25—29 én megtartott IX. kongresszus küldöttei. A szocializmus építése — a CSKP IX. kongresszusán kitűzött — lő céljainak megoldása után a hatvanas évek elején az a Céladat állt a CSKP előtt, hogy biztosítsa a szocialista társadalom sokoldalú fejlődését s kitűzze az áj programot. A CSKP XIII. kongresszusa, melyet széles körű párton belüli vita előzött meg, rámutatott a pártpolitika több fogyatékosságára és hibájára, sok helyes határozatot fogadott el, ami lehetővé telte, bogy a párt liatékunyabhan érvényesítse vezető szerepét, s teljes mértékben érvényesítse a pártélet lenini módszereit, reális kivezető utat talált a megérett társadalmi problémák mFgoldásálioz. A régi vezetés azonban erőtlennek bizonyult, a feladatokat nem tudta sikeresen megoldani. Képünkön: az 1966 májusában tartott XIII. kongreszszus A hatvanas évek végén a CSKP vezetőségében a jobboldali opportunisták és a revizionisták befolyása egyre nagyobb mértékben érvényesült. Tevékenységük következtében később megbomlott a párt ideológiai, politikai és akcióegysége, nem érvényesült vezető szerepe sem. A tömegtájékoztatási eszközök — beleszámítva a párt tájékoztatási eszközeit is — néhány kivétellel a jobboldali opportunizmus és a reakció szolgálatába kerültek. A lakosság többsége, és a párttagok nagy része is, a bonyolult helyzetben nem, vagy csak igen nehezen tudott tájékozódni. A szövetségesek csapatainak az idejekorán történt bevonulása egy borzalmas tragédiát előzött infig, támogatást nyújtott a belső marxista—leninista erőknek, segítette a párton, valamint a társadalmon belüli politikai differenciálódást. A CSKP és Csehszlovákia bel és külpolitikájában a marxista—leninista elvek felújításával egyidőben harcot kellett folytatni a jobboldali és ellenforradalmi erők ellen, melyek meg akarták hoszszabbitani és el akarták mélyíteni a válságot. A párt és o társadalom történelmi küzdelme a CSKP Központi Bizottsága 1969 áprilisi plénumán csúcsosodott ki. Azóta a párt akkor megválasztott új vezetősége eredményesen oldott meg több nehéz kérdést. Egyebek között konszolidálta a társadalom életét és felújította a szövetségesekhez, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságunkat. Képünkön: a csehszlovák—szovjet barátság ünneplése Prágában, 1970 májusában. r ÚJSZÚ f§s _ 4