Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-23 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN C heti karikatúránk A béke bástyáján Egymásra utaltan Lapunk riporterei számta­lanszor tapasztalták, hogy munkájukat külső munkatár­saink, tudósítóink és levele­zőink közvetlenül is segí­tették. A jobb személyi kap­csolatokkal és helyismeret­tel rendelkező tudósítók számtalan esetben adták át ismereteiket riportereinknek, akik fel is használták eze­ket munkájukban. Nincs ebben semmi külö­nös. Sőt, inkább arról van szó, hogy erre az együttmű­ködésre szükség van. Egy­másra utaltságunk nyilván­való. Bizonyos esetekben pe­dig káros, ha hiányzik az egvüttműködés. Fordítottan is nyilvánvaló az egymásra utaltság. A tu­dósítók, a levelezők is Igénylik a szerkesztők út­mutatását. Ha valóban jól akarnak dolgozni, feltétle­nül igénylik. A legtöbb le­velező, tudósító gyorsan és önállóan dolgozik, de ismeri jól szerkesztőjének munka­stílusát, ízlését, jelölési módszereit. Ezért néhány szavas levélből, üzenetből is megérti a szerkesztőségi el­képzeléseket. Legutóbb Baffi Árpád tu­dósítónk megírta: „Ha köz­lik a tudósításomat, nem fontos ezt külön levélben jelezni". Mások is írtak már hasonló tartalmú levelet. Te­hát sokan vanna'k, akik már leegyszerűsítve is értik a szerkesztők ..jelrendszerét". Természetesen a vélemé­nyek és elképzelések egyez­tetése, úgy a szerkesztők fe­lől a tudósítók felé, mint fordítva, időbe kerül. Gyak­ran szoktuk mondani: az Újságírás egy kicsit verseny­futás az idővel. Nos, ha hiegŕrtik egymásrautaltságu­kat a szerkesztők és a tu­dósítók, akkor ez a ver­senyfutás nem lesz hiábava­ló. A következő UJSZO tartalmából A FELLENDÜLÉS ÜTjAN (Haraszti Gyula riportja » keletszlovákiai vízgazdasági rendezésről) SZABÓ BÉLA: OTIJEGVZETEK — BÉCS AZ DRAK (Thury Zoltán novellája) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Úgy fogunk élni holnap, ahogy ma dolgozunk Pártunk a dolgozók élcsapata, érthető tehát, hogy célkitűzé­sei megegyeznek a dolgozók, vagyis a legszélesebb tömegek érdekeivel. Ezl az egész pártpolitika dokumentálja. Az SZLKP kongresszusa is aláhúzta a dolgozók életszínvonala állandó emelésének szükségességét. Lenárt elvtárs beszámolójában na­gyon konkréten foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor hang­súlyozta „Kommunista pártunk politikájának célja, egész tö­rekvésünk értelme a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedése. Ezért a következő időszakban is pártunk politikája figyelmének központjában az életszínvonal marad. Az életszínvonal további emelkedésének döntő fontosságú té­nyezője a személyi fogyasztás. 1975-ig 35 százalékkal emel­kedik 1970-hez viszonyítva." Ez a konkrét számadat igazán sGkat elárul arról, hogyan fogunk élni néhány éven belül. Ráadásul azt is megtaláljuk a beszámolóban, hogy a személyi fogyasztási cikkek árusítá­sa biztosításának érdekében tovább bővítjük és korszerűsít­jük az üzlethálózatot, ami hozzájárul az elárusitás kulturált­ságának fokozásához. Az életszínvonal emelése szinte elképzelhetetlen a lakás­kérdés megoldása nélkül. Növekvő igényeink velejárója, hogy egyre korszerűbb és jobb lakásban akarunk lakni. Ugyanak­kor kevés a lakás. Ezért helyez olyan nagy súlyt a lakáskér­dés megoldására pártunk politikája. Ismert tény, hogy 1975-ig legkevesebb 180 000 lakást építünk, miközben ügyelni fo­gunk a lakótelepek ellátottságában mutatkozó hiányok enyhí­tésére is. Más területekről is hozhatnánk példákat életszínvonalunk emelésével kapcsolatban. Például azt, hogy az elkövetkező ötéves tervben 144 kilencéves iskolát építünk fel — 1670 tan­teremmel. Jelentősen növeljük a tanulóotthonok befogadóké­pességét. Figyelemre méltó az egészségügyi létesítmények ka­pacitásának növelése: 4272 ágy. Azt is hangsúlyozta a kong­resszusi beszámoló, hogy továbbra is a társadalom figyelmé­nek előterében marad a népszaporulat megjavításához szük­séges feltételek biztosítása. Egyre jobban megszilárdítjuk a dolgozók biztonságérzetét, anyagi és szociális téren egy­aránt. Ehhez nagyban hozzájárul a kiskereskedelmi árak szintje stabilitásának, valamint valutánk vásárlóereje megszi­lárdításának politikája. Egyszóval emelkedni fog életszínvonalunk az elkövetkező időszakban. Ez persze csak úgy képzelhető el, ha mindany­nyian ki is vesszük részünket a párt politikájának megvaló­sításából. Ezt Lenárt elvtárs is hangsúlyozta: „Természetesen az életszínvonal elsősorban a gyárakban, a földeken, az üze­mekben és minden más munkahelyen dolgozók becsületes, jól szervezett munkájától függ, annak az elvnek az értelmé­ben, hogy úgy fogunk élni holnap, ahogy ma dolgozunk." Hogy ma hogyan dolgozunk, arról az egyre fokozódó mun­kakezdeményezés tanúskodik a legjobban. A párt 50. évfordu­lója és a XIV. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek már maguk is bizonyítják, hogy a dolgozók sajátjuknak tekin­tik a párt politikáját, melynek éppen az a célja, hogy egyre biztonságosabban és egyre jobban éljünk. Tehát minden raj­tunk múlik. F. I. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A béke kiáltványa A Béke-világtanács idei budapesti közgyűlése kétségkívül az elmúlt napok egyik legkimelkedőbb, legfajsúlyosabb nemzet- g közi politikai eseménye volt. Ismét bebizonyította, hogy a bé­ke erőinek sikerült szorosra zárniuk soraikat, s nemzetközi fórumuk egy olyan tényező, amellyel mindig, mindenütt fel­tétlenül számolni kell. Az idei ülészszaknn elfogadott dokumentum, a Béke-világ­tanács kiáltványa körvonalazza azokat a sikereket és ered­ményeket, amelyeket a berlini ülésszak óta sikerült elérni, ugyanakkor felvillantja a problémákat, meghatározza a soron következő feladatokat is. A kiáltvány többek között rámutat, hogy az imperialista agresszív erők az elmúlt esztendőkben fokozták aktivitásu­kat. Ennek kézzelfogható bizonyítéka az indokínai háború eszkalációja, a közel-keleti feszültség fenntartása. Vitathatat­lan, hogy ez a két válsággóc rendkívül súlyosan veszélyezteti a világ békéjét, a háború kiterjesztése — amennyiben nem sikerül a világ haladó közvéleményének erélyesen közbelépnie — egy általános világégéshez vezethet. A Béke-világtanács éppen ezért fordul kiáltványával a vi­lág demokratikus és haladó erőihez, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az agresszió megfékezése céljából. Ar­ra kell kényszeríteni az agresszív katonai tömböket, a hábo­rús politikát szövögető kormányokat, hugy békés úton, a tárgyalásos rendezés keretei között oldják meg a~Ielmerülő problémákat. Egyre több aggodalomra ad okot Izrael magatartása, amely egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ENSZ Biztonsági Taná­csa határozatait s nem hajlandó kivonulni a megszállt arab területekről. Természetesen ezért a magatartásáért is első­sorban azok az erők felelősek, amelyek egyoldalúan támogat­ják az expanzív politikát folytató izraeli héjákat. Nem véletlen, hogy a Béke-világtanács budapesti üléssza­kán aránylag nagy teret szenteltek az európai biztonság kér­déseinek. Tény, hogy kontinensünk biztonsága nagy mérték­ben járulhat hozzá a világbéke megszilárdításához. Ebben a tekintetben az utóbbi hónapokban valóban ígéretes kezdemé­nyezésekre került sor. Immár megértek a feltételek ahhoz, hogy az európai államok megkezdjék az európai biztonsági értekezlet konkrét előkészítését. Egy ilyen értekezlet számos vitás kérdést oldhat meg, olyan légkört teremthet, amelyben fokozottabb mértékben válna lehetővé a kölcsönős kapcsola­tok kiépítése, a nemzetközi együttműködés elmélyítése mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban. Tovább kell lépni az általános és teljes leszerelés kérdéseit illetően. A Béke-világtanács kiáltványa megelégedéssel nyug­tázza azt a tényt, hogy a világ országainak túlnyomó több­sége csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez s ezzel egyide­jűleg további megállapodásuk vannak előkészületben az álta­lános és teljes leszerelést illetően. Vitathatatlan, hogy csupán ezen az úton haladhatunk, ha el akarjuk kerülni egy újabb világháború borzalmait, ha békét, biztonságát, boldog, nyu­galmas életet akarunk biztosítani földünk minden országa, minden lakója számára. IB. P. I.) m 1 rr D 2 1971. május 23. 3.56, nyugszik: 19.40 óra kor Košice: 3.40, nyugszik: 19.24 órakor A HOLD kel: 2.43, nyugszik: 18.41 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük DEZSŐ - ŽElMlRA nevű kedves olvasóinkai • 1786-ban halt meg BE­NYOVSZKY MÓRIC ÁGOST híres utazó, emlékiratíró (szül.: 1741). • 1796-ban született STINGL VINCE FERENC keramikus, a he rendi porcelángyár alapi­tója (+1850?). • 1861 ben született RIPPL RÓNAI JÓ ZSEF festő, grafikus és iparművész, a posztimp resszionizmus rendkívül egyéni és magas kvalitású fejlesztője (+1927). A CSKP 50. jubileumának tiszteletére ünnepi hangversenyt adott a Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekara, amelyet Pa­vol Bagin, a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttesének mű­vészeti vezetője vezényelt. Előadásra került R. Scsedrin: Le­nin a nép szívében című oratóriuma. A szólót Ľudmila Zykino­va, a Szovjetunió nemzeti művésze, Lenin-díjas operaénekes­nő értékelte. (ČSTK) Trudeau kanaaat miniszterelnök hivatalos látogatásra a szov­jetunióba érkezett. A repülőtéren Alekszej Koszigin a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke fogadta a vendéget. (ČSTK — TASZSZ j A francia dolgozók hatalmas tömegtüntetést rendeztea vietnami háború eszkalációja ellen. A tüntetés megszervezésé­ben mintegy negyven haladó szervezet vett részt. /CSTK) A Szovjetunió térképe. (A Junge Welt rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents