Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-21 / 119. szám, péntek

SZÓLJON HOZZÁ...! Megy a gőzös, megy a gozos • • • ATADJAK-E HATARIDÖRE AZ ÚJ ZVOLENI MOZDONYJAVÍTÔT? „...A vontatás korszerűsítésével egyidejűleg át kell alakítani a mozdonyteíepeket, továbbá Plzeňben, Zvolenben és Trnaván be kell fejezni a mozdonyjavító műhelyek építéséi." : „. '.. Az új zvoleni mozdonyjavító építőmunkálatai az eredeti határidőhöz képest 2 évvel lemaradt ..." Az első mondatot az ötéves terv irányelvei tartalmazzák. A második mondat néhány héttel ezelőtt hangzott el az SZLKP zvoleni járási konferenciáján. A mozdonyjavító üzemi pártszervezetének küldötte, Štefan Lapin beszélt a munkahelyével kapcsolatos égető problémákról. A leírt és az elhangzott mondatat szavai között ellentét lappang, ami nem is látszólagos. Nyilvánvaló, hogy az irányelvek nem hiába tesznek említést arról, hogy a zvoleni mozdonyjavító építését be kell fejezni. Köztudott, hogy vasutaink évek éta nehezen birkóznak meg a reájuk háruló feladatokkal. A nehézségeket egyrészt az is okozza, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő mozdony. Az frj mozdonyjavító átadása lényeges javulást hozott* volna. Csakhogy az építési haláridő kltoolajiszapos sár borítja, a fokozott balesetveszély kézenfekvő, a szociális és egészségügyi berendezések távolról sem érik el a kívánt szinvonalat. Annak ellenére sem, hogy a fölöttes szervek és a szakszervezet minden lehetőt megteltek, hogy javítsanak a helyzeten. A jószándék azonban az alapvető feltétel hiányával került szembe. Az alapvető feltétel az új épületkomplexum átadása. oz Bonyodalmak „újszülött" köriül Legelőször néhány számadat: a- zvoleni javítóműhelyben eredetileg gőzmozdonyokat javítottak. Az első motoros lokomotívát 1965-ben adták vissza rtíndeltétésének, s most már néhány éve csakis motoros mozdonyokat bocsátanak útra. Ez évre 275 és jövőre már 5 híján 300 mozdony javítását vették tervije. Arról, hogy mennyi fejtörésre, találékonyságra, kitartásra eh türelemre van és lesz szükség. hogy ezek a számok valósággá váljanak, oldalakat lehetne írni. Ugyancsak oldalakut lehetne í/ni arról, hogy vasutasainknak egyre több' mostdony• - V V* » . Ax épülő zvoleni mozdony javító egyik részlege lódott, és a lemaradást minden további munkanap csak fokozza. Hogy ml ennek az oka? Hol szorít legjobban a csizma? Erre próbálnak válaszolni az alábbi sorok. Két születésnap A mozdonyjavítás Zvolenben nem újdonság. Jövőre tesz éppen száz éve annak, hogy átadták az első „megreperált" gőzmozdonyl. Úgy tervezték, a századik „születésnapot" együtt ünneplik az új javítóműhely átadásával, „születésével". Csakhát — ember tervez — Az egykori, legelső javítóműhelyt ma már hiába keresnénk a városban. Helyén sínpárok fényes acélkígyója kanyarog. A soron következő műhely falai még nem ünnepelhetik százéves születésnapjukat, de testvérek között is túl vannak a legszebb férfikoron. Pontosan 70 évesek. Az a 261 mozdony, melyet tavaly Zvolenben megjavítottak, ezek közül az öreg falak közül futott ki próbaútra. Itt, ebben az idejétmúlt, sötét, barátságtalan, korszerűtlen épületben javítják a mozdonyokat, gyártják a pótalkatrészeket, itt folyik a karbantartás. A helyszűke, mellyel állandóan küzdenek, igen enyhe kifejezés a viszonyok ismertetésére. Pontosabban szólva: mozdulni is alig lehet a motoroktól és más alkatrészektől agyonzsúfolt csarnokban. Az ún. padlatot ra van szükségük, s ez a szám a jövőben már távolról sem elégíti ki az igényeket. A kapacitás növelése és a munkaviszonyok lényeges megjavítása érdekében tehát a kormányszervek már évekkel ezelőtt jóváhagyták az új javítóműhely építését. Az alapkövet 1967-ben lerakták, az építkezést megkezdték, s a Banská Bystrica-i Stavoindustria az 1960-es év derekáig be is tartotta a határidőket. Az említett év második feleben azonban az építőmunkások egy részét más, fontosabb építkezésekre irányították, s etlől az időtől a haláridők csak papíron léteznek. Mikor ezeket a sorokat írom, az új mozdonyjavító átadása az eredeti tervhez képest két évet késik. Közben az eredeti tervet módosították, miszerint az átadási határidő 1974 vége. A kiesés azonban ehhez a terminushoz mérten is egy teljes év. Pénzértékben kifejezve 20 millió korona. Az ok: lassan kél éve tartó idült és súlyos munkaerőhiány. A nagyméretű építkezésen jelenleg mintegy 130-an dolgoznak. Sokkal kevesebben a tervezettnél. Tárt karokkal fogadnak itt szakmunkást, segédmunkást, iparost, kőműveseket, ácsokat betonozokat, lakatosokat, mázolókal. Mert a kiesés minden nappal száz munkáskéz 8 órai teljesítménye. Milyen lesz az újszülött Elsősorban korszerű, tágas, minden követelménynek megfelelő. A régi javítóműhely főcsarnóka 7000 négyzetméter alapterületet foglal - el. Az új műhely ugyanezen részlegében 32 000 négyzetméter munkaterület áll majd rendelkezésre. A teljes új komplexumot 14 különálló, modern épület alkotja majd. A korszerű technológia révén a munka gyorsabbá, hatékonyabbá és biztonságosabbá válik, a szociális szolgáltatások összehasonlíthatatlanul megjavulnak. Ha a műhelyt 1974-ben átadják, 1976-ban már 600 mozdony rendszeres, és 138 lokomotíva kisebb-nagyobb, esetleg baleset utáni javítását vehetik tervbe, a pótalkatrészek gyártásáról nem is beszélve. Ma egy mozdony javítási ideje átlagosan kb. 29 nap. Az új üzem lehetővé teszi, hogy ez az idő 13 nappal csökkenjen. És még egy „csillagászati" szám: az állampénztár az új zvoleni mozdony javítóra kereken 330 millió koronát fordít. Befejezésül — csupa kérdés Az építkezés menetét ez év januárjától a szövetségi kormány is figyelemmel kíséri. Az idült és súlyos munkaerőhiány enyhítésére ígéretet tett mind a Stavoindustria, mind'pedig a Zvoleifi Jnb illetékes iigyósztá' lya. Sajnos, a* miinkaerötriborzás eddig nemi nevezhető eredményesnek. A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság illetékes ügyosztályához eddig még nem fordul t a mozdony javító vezetősége segítségért. Ez a lehetőség valahogyan elkerülte a figyelmüket, pedig talán itt se találnának zárt ajtókra. A fő ok tehát fennáll: a száz munkáskéz hiánya. S ezzel együtt felmerülnek a kérdések is. Kap-e az építkezés segítséget? fis ha kap, idejében kapja-e? Akad-e valahol száz olyan szakmunkás, segédmunkás, iparos, aki itt szándékszik és itt is fog dolgozni? Mert ha nem akad, okvetlenül előtérbe kerül egy további kérdés is. Kérdés, mely a jelen pillanatban még teljes bizonyossággal nehezen megválaszolható. Röviden ilyenformán fogalmaznám: vajon megjelenik-e majd 1974 végén a napisajtóban a hír, ami így kezdődik: „Zvolenben ma határidőre átadták az új, modern mozdonyjavítót. Az átadással valósággá váltak az ötéves terv erre vonatkozó irányelvei." RÉNYI MAGDA Segítenek a fiatalok „Az ifjúsági fényszóró" a harmadik feladat teljesítése során különösen arra törekszik, hogy felszámolja az állami és a munkafegyelem terén tapasztalható fogyatékosságokai, és őrjáratai gondot fordítanak arra, hogy a társadalmi eszközöket és az anyagi forrásokat gazdaságosan használják ki. Az országos mozgalom ez ideig az első két feladat teljesítésével feltárta az elfekvő készleteket, s hozzájárult az energiatakarékossághoz. A verseny központi törzse június elején hirdeti ki a harmadik feladatot, amely elsősorban arra törekszik, hogy minőségi javulást érjen el az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és az ipari üzemekben. Az őrjáratok ellenőrizni fogják, hogy a felelős technológusok, mesterek és munkások hogyan tartják be a műszaki fegyelmet. (CSTK) A léikész aruk iránt nagy az érdeklődés, ezt a szerkesztőségünkbe érkezett levelek is jelzik. Sajnos, a kisebb városokban és falvakon a télkész áru egyelőre még „fogalom", a dolgozó nők egyik megvalósításra váró óhaja. Vajon miként lehetne kielégíteni e/.t az igényt? E kérdésről beszélgettünk Viera Koleéaniová mérnöknővel, a bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet félkész eleiek osztályának vezetőjével. Miként látja a kutató » félkész áruk iránti egyre növekvő keresletet? — Tekintettel a tiők foglalkoztatottságára és a munkahe lyén, valamint más funkciókkal való túlterheltségére, érthető » félkész áruk iránti kereslet növekedése. Ez azt jelenti, hogy ma a szabad időben végzett munka nagyon fontos gazdasági tényezővé vált. Az élelmiszeripar a poralakban gyártott mézeskalácson kívül egész sör félkész árut termel, pl. palacsintát, lepényt, buktát, azután a jól ismert szárított leveseket, végül fagyasztott és konzervált félkész ételeket. A félkész áruk közé soroljuk pl. a fagyasztott spenótot és a zöldséggel kevert borsót. Készétel pl. a töltött paprika — amelyhez a háziaszszony mártást készíthet, esetleg elég csak felmelegíteni — aztán a jól ismert pacalleves és a szilvásgombóc. Intézetünk már több éve foglakozik ezzel a problematikával. És mert láttuk. hogy a választék gyorsan bővült — és gyakran tekintet nékül az egyes termékek tápértékére — már 1965-ben megbíztak bennünket valamennyi lerinékuňk felülvizsgálatával. Ennek eredményeképpen teljesen világossá vált. hogy foglalkoznunk kell mind a léikész áruk. mind a készételek kikísérletezésével és fejlesztésével. Éppen a múlt évben fejeztük be egy ilyen kérdés megoldását, még pedig a fagyasztásra keriiln áruk helyes választékának- kidolgozását. Már ez idő óla nyolcféle terméket továbbítottunk a fagyasztóüztfmekbe. Melyek voltak ezek? - Alufóliákból készült tálcákba csomagolt készételek, amelyeket elég 20—25 percre a sütőbe tenni és azonnal fogyaszthatók. Tányér nélkül is, mert a csomagolás helyettesíti, az alufólia, mely használat után eldobható. És a vásárlók is hozzájutnak majd ilyen félkész áru hoz? — A készételek Bratislavában már kaphatók. Mini említettem, nyolcfajtu már az üzletekben van. Konkrétan: paprikás sertéshús galuskával, bécsi rostélyos rizzsel és borsóval, párolt marhaszelet kellel 4s pirított burgonyával, brindzés galuska, szalonnán sült csirke rizssel és borsóval, paprikáscsirke galuskával, sültkacsa párolt rizzsel, vörös káposzta és szárnyas aprólékból rizottó. Ezenkívül további termékeket készítettünk elő a termelésre, pl. sertésnatúrszelet vegyes zöldséggel és pirított burgonyával, sertéssült morva káposztával és burgonyával, vagdalt hús burgonyapürével és vegyes zöldséggel, szegedi módra készített sertéshús gombófccal, zöldséggel és burgonyával töltött sertéshús, rostonsült vegyes zöldséggel és burgonyapürével, párolt marhahús és zölséggel töltött sertésszelet pirított burgonyával. Ezeken kívül nagyon beváltak mint félkész áruk a fagyasztott tésztafélék. Ilyenek a leveles tésztából készített tésztafélék, a sós rudacskák és a lekváros derelye és ezek ízletesebbek, minthu otthon készítenénk el friss tésztából. További félkész termékek a mákos vagy lekváros bukta és kalács, a kikevert tésztából készült kalács, „márványoskalács" és a püspökkenyér. Ezenkívül előkészítették a termelésre a páráii főtt gombőcol és a túróval töltött pirogot. Jelenleg a palacsinta készítése foglalkoztat bennünket, amely fagyasztás után is megőrzi kiváló minőségét. A választék igy állandóan buviil, és no az érdeklődés, hiszen minden asszony örömmel vásárol félkész árut, mert elég csak felmelegíteni, és kész a vacsora. Ügy gondolom, a probléma csupán az, hogy kevés a mennyiség. Milyenek a kilátások? — Gondolom jók, mert már az idén megkezdték a bratislavai fagyasztóifžem rekonstrukciójának előkészítését. A rekonstrukciót a jövő évben kezdik el, és 1974-ben műszakonként tízezer adag gyártására számítanak Tudom, hogy ez nem sok, de kezdetben nagy segítség valamennyiünknek. S mik a tervek a jövőben? — A bratislavai üzemen kívül befejezéshez közelednek a nyitrai fagyasztó építési munkálatai is, ahol főleg zöldségből és gyümölcsből készült termékeket fognak készíteni. A zsolnai (Žilina) fagyasztókban már folynak az előkészületek, hogy megkezdhessék a zsírban sült burgonyaszeletek készít-ését is. Az ön véleménye szerint »x élelmiszeriparon kívül még kinek, vagy kiknek kellene foglalkozni e kérdés megoldásával? — Mint no azt momlh»t«>»t, lény, hogy a kapható félkész áruk választéka nagyon kicsi, főleg ami a friss árut illeli. Tudom, a tartósságukkal jelentós problémák vannak. De úgy gondolom, hogy ez megoldható. Vonatkozik ez elsősorban az üzemi konyhákra és vendéglőkre. Ezek olyan félkész árukat állíthatnának elő, amelyeknek előkészítése sok időt vesz igénybe. És ha megmaradna az áru, a vendéglőkben és az üzemi étkezdékben nem lenne probléma, mert íini nem fogy el. azonnal feldolgozhatják melegen és efadhatják vendéglőkben. Még egy jelentős probiéma a félkész áruk árusításának ideje. Konkrétan Bratislavában is az a helyzet, hogy délután három és négy órakor, amikor a legtöbb nő munkából megy haza és szüksége lenne a félkész árukra, többnyire csak néhány fajtát talál, vagy semmit. Igaz, kevés az ilyen üzlet is, és nagyon helyesen hangsúlyozta, hogy a félkész árut meg lehetne csinálni minden vendéglőben és üzemi étkezdében. — Ügy képzelem el, hogy az üzemi étkezdékben nem lenne szükség olyan nagy választékra a friss félkész árukból és lehetőség nyílna arra is, hogy előre kiírják a megrendeléseket, pl. ma ilyen és ilyen félkész áru van... Mire gondol? — Például palacsintára, tésztafélékre, ' a göngyölt húsra, amelynek elkészítése sok munkát igényel, vagy a rostonsültre. Ez kimondottan az üzemi konyhán múlik. Ha a dolgozó nťjk látnák, hogy az üzemi konyha vagy vendéglő holnapra milyen félkész árut kínál, akkor e szerint tervezhetné a következő napi főzést. Vagyis reggel megrendelné a kínált félkész árut. így az üzemi konyha már délelőtt 10 órakor tudná, hogy pl. szüksége van a dolgozóknak 100 darab palancsintára, vagy 50 darab töltött paprikára stb. Ez azt jelenti, hogy eladnák amit készítenek és nem marai>na meg.