Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-19 / 117. szám, szerda

PARTIA KONGRESSZUSÁNAK VITA1A Mikuláš Štefan elvtárs felszólalása Kerületünk összes kommunistája és a pártonkívüli dolgozók nevében köszöne­tet mondok kommunista pártunknak az­ért, amit az elmúlt 50 év alatt tett a falusi proletariátus a kis- és közép pa­rasztok és az összes dolgozó érdeké­ben. A kelet-szlovákiai falvakban nvélv gyökeret eresztett a szocializmus. Ma a mezőgazdasági dolgozók szilárdan állnak szocialista vállalalataik mellett védik a szoeiaizmus vívmányait. Kn­nek bizonyítéka, hogy 1988-ban az el­lenséges erők propagandája ellenére egyetlen egy szövetkezet sem hullott szét. Pártunk 50 éves politikájának leg­nagyobb győzelme volt, hogy a szö­vetkezeti parasztok és a dolgozók ma­guk védték meg szocialista üzemeiket. A kelet-szlovákiai falvakban ezért nem győzhetett az ellenforradalom. 1968 au gusztusában, amikor sokan meginog­tak. elvesztették józan ítélőképességü­ket, becsületes szövetkezeteseink és az állami gazdaságok dolgozói tudták, hon­nan érkezett hozzánk a szabadság, és ezért nem lazultak meg kapcsolataik a baráti vállalatokkal. Abban az időben, amikor még sokan nem tudták, ho­gyan nevezzék a Varsói Szerződés csa patainak internacionalista segítségét, szovjet kombájnok érkezteik a kelet­szlovákiai síkságra, hogy segítsenek a gabonatermés megmentésében. A kelet-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók munkaeredményeik megjavítá­sával válaszoltak a párt új vezetőségé­nek konszolidálási programjára és a májusi irányelvekre. 1971 egész pártunk számára jelentős év, mivel alkalmunk nyílik arra, hogy mérlegeljük pártunk 50 éves harcos út­ját. Ez az 50 éves párt arra ösztönöz valamennyiünket, hogy ugyanúgy, mint ma, a jövőben is merítsünk gazdag ta­pasztalataiból s ezekkel fegyverkez­zünk fel a veszélyes, ártalmas irány, zatok ellen. A kelet-szlovákiai mező­gazdasági dolgozók hálásak az irántuk tanúsított gondoskodásért. A CSKP Központi Bizottsága elnök­ségének javaslata az ötödik ötéves terv Irányelveivel kapcsolatban élénk visszhangot keltett a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták között. Elvtársa ink bíznak abban, hogy az irányelvek valóra váltása további előrehaladást je lent szocialista társadalmunk megszi­lárdításában és fejlesztésében. A mező­gazdasági termelés fejlesztése terén igényes feladatok állnak előttük. Ki­használom az alkalmat és kijelentem: Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában ele­gendő tartalék van ahhoz, hogy a nö­vekvő élelmiszer--szükségletünket a ter­melés további fokozásával fedezzük. A legnagyobb tartalékot a kelet-szlo­vákiai és a Bódva menti síkság követ­kezetes kihasználásában látjuk. A leg­felsőbb szervek határozatot hoztak e területek termővé tételéről. Sokat tet­tünk az árvízvédelem terén, de nem va­gyunk elégedettek a Iecsapolási mun­kálatok és az öntözőberendezések épí­tésének ütemével. Nem teljesítettük a kormány által kitűzött feladatot, mert 1970-íg az előirányzott 31 500 ha he­lyett csak 13 000 ha-t csapoltunk le és az öntözőberendezéseket 24 900 ha he­lyett csak 5700 ha-on építettük meg. A Szovjetunió tapasztalati alapján he lyes lenne, ha egy kézben összpontosí­tanánk a Iecsapolási munkálatokat és az öntözőberendezések építését, és ez az egy üzem felelős lenne a kormány­nak az egyes akciók gyors befejezéséért. Nagy ipari vállalatokat 4—5 év alatt építettek fél, és ezen a sjkságon már 13 éve folynak a munkálatok. így nem tehetjük termővé ezt a területet. Ezért megkérném kormányunkat, értékelje a mai helyzetet, tárja fel az okokat és hozza meg a szükséges intézkedéseket. Az irányelvek részletesen beszélnek a mezőgazdaság komplex szocialista ra­cionalizálásáról, általánosságban a mezőgazdaság korszerűsítéséről. Saját munkahelyem tapasztalatai alapján meg­állapíthatom, hogy az állandó mező­gazdasági munkások számának csök­kentését csakis a munkatermelékeny­ség növelésével pótolhatjuk. Az előttünk álló feladatok nem köny­nyűek. Tapasztalatból tudjuk, ha bo­nyolult feladatokat adunk az emberek­nek, csak akkor értik meg azok szük­ségességét, ha részletesen megmagya­rázzuk nekik. így is érvényesíthejük az „Arccal a tömegek felé" gottwaldi jel­szót. Konkrét munkával akarjuk támo­gatni párt vezetőségünk bölcs, körülte­kintő politikáját, amely biztonságot, nyugalmat teremt az életünkben. Štefan Chochol elvtárs felszólalása Csehszlovákia Kommunista Pártja 50 éves fennállása alatt rendkívüli figyel met szentelt és szentel a nevelés kér­déseinek. A szocializmus és a kapita­lizmus történelmi harcában az iskola és az egész nevelési, oktatási rendszer jelentős szerepet játszik az ideológiai harcban, hozzájárul a szocialista gaz daság fejlesztéséhez, a kulturális szín vonal emeléséhez. Engedjék meg, hogy legalább egy tényt ismertessek, amelv jól jellemzi, millyen előrehaladást ér­tünk el. 1953-ban a főiskolát és közép­iskolát végzett szakemberek részará nya 5,02 százalék volt. 1970-ben ez az arány már 14,7 százalék és csak 0,2 százalékkal kevesebb, mint a Cseh Szo­cialista Köztársaságban. így tehát ezen a téren kiegyelítődőtt a helyzet a két köztársaság között. 2,5 százalékkal ma radunk le a nem érettségivel végződő középiskolákat végző szakembereket ii letőleg. Az iskolai fejlődés elemzése azt mu­tatja, hogy az elmúlt negyed évszá zad alatt szüntelenül harcoltunk a szo­cialista iskoláért. A jobboldali oppor tunista és ellenforradalmi erők táma­dása elsősorban az iskolaügy ellen irá­nyult. 1968—69-ben ifjúságunk és a ta­nítóság egy részének tudató tan jelen­tős erkölcsi, politikai károk jelentkez tek, amelynek alapvető oka a kommu­nista párt és a társadalom bomlása volt. Az iskolaügy keretében a destruk­ciók forrása a tanítók hiányos marxis­ta-leninista elméleti felkészülése voll. Ezért sokan nem tudták idejében meg­különböztetni az ellenséges erőket, tak­tikájukat, s nem tudtak elég hatéko nyan fellépni ellenük. A jobboldal ter­ve azonban, hogy a tanítóságot nyíltan a párttal és a szocializmussal szembe­állítsák, nem sikerű;'. Ma a nevelés kulcsfontosságú kérdésének tartjuk^ hogy tanítóink és ifjúságunk helyesen értelmezzék szocialista barátaink 1968 auguszt'isi segítségét, amely megmen­tett minket a katasztrófától, lehetővé tette életünk aránylag gyors konszoli­dálódását. Tanítóink túlnyomó többségének konkrét tettei a CSKP megalapításának 50. évfordulója alkalmából azt bizonyít­sa, hogy tanítóink helyesen értelmezik az új pártvezetőség politikáját. En­gedjék meg, hogv köszönetet mondjak azoknak, akik megértették hol a he­lyük, és elkötelezetten támogatják pártunk politikáját. mánya és szövetségi kormány elé. Ezeknek az intézkedéseknek a valóra váltása lehetővé teszi a rendkívül fon­tos társadalmi probléma fokozatos meg­oldását. A műveltség színvonalának az. okta­tás színvonalának további emelkedése törvényszerűen megköveteli, hogy meg­teremtsük a megfelelő anyagi feltétele­ket az iskolák és a tanítók munkájá­hoz. Az iskolaügyben saját tartalékaink feltárásává! nagyobb takarékossággal és munkánk hatékonyabb uövelésévól akarunk hozzájárulni ehhez. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjával együttműködve tovább ' fej­lesztjük a „Gyermekek a nemzetnek" című mozgalmat, amely a rövid idő alatt jó eredményeket hozott. Meggyőződésünk, hogy iskolaügyünk a CSKP vezetésével további jelentős si­keteket ér el, és a fiatal nemzedék szocialista nevelése az egész társada­lom ügyévé válik. Rudolf Kuklovský elvtárs felszólalása Nem akarjuk túlbecsülni az ele. t eredményeket. Tudjuk, hogy csak az alapfeltételeket alakítottuk ki ahhoz, hogy hozzáláthassunk a problémák és fogyatékosság Jk következetes megol­dásához. Biztosítani akarjuk, hogy Is­koláinkban nemcsak a színvonalas ok­tatás, hanem a marxizmus—leninizmus alapján az ideológiai politikai nevelés, a politechnikai oktatás, az iskola és a szocializmus építése közti szoros kapcsolat feltételei is meglegyenek. Az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározataiból kiindulva a mi iskola­ügyünk előtt is az a távlati feladat áll, hogy kialakítsuk az egységes szocia­lista nevelési és oktatási rendszert. En­nek érdekében fel kell használnunk mindent, ami iskoláinkon bevált, va­lamint a szocialista országok tapasz­talatait. Társadalmunk egyik távlati fe­ladata, a kötelező teljes középiskolai végzettség bevezetése, amihez megvan­nak a feltételeink. Ez nem áll ellen­tétben népgazdaságunknak a szakkép­zett munkáskáderekre irányuló igé­nyeivel. Üzemeink számára szakkép­zett munkásokat akarunk nevelni, ter­mészetesen magasabb színvonalon, ál­talános műveltséggel és nemcsak a tanonciskolákban, hanem a szakközép iskolákban is. A teljes középiskolai végzettséggel rendelkező munkások növekedő szá­nia hozzájárul népgazdaságunk fejlődé­déséhez és egyúttal népünk magas élet­színvonalának forrása. A CSKP XIV. kongresszusának a nép­gazdaság fejlesztése ötödik ötéves ter­ve irányelveinek javaslata a fiatal nem­zedék felkészítésével kapcsolatban azt a feladatot tűzi , ki, hogy biztosítsuk az összhangot a munkaerő-szükséglet és forrásaink között a szakképzettség és szakfelkészítés szempontjából is. Ezen a téren iskoláink minden fokán nagy fogyatékosságok tapasztalhatók. A ki­lencéves iskolát végzett diákjaink már évek óta egyoldalúan a szakközépis­íkolák felé orientálódnak, nincs érdek­lődés az iparitanulóiskolák iránt, míg a középiskolát Végzett diákjaink inkább a humán és művészi jellegű főiskolák iránt érdeklődnek. Ez azt bizonyítja, hogy iskoláink a szülők és a tömegtá­jékoztatási eszközök nem szentelnek kellő figyelmet a tanulók céltudatos nevelésének. Ezzel kapcsolatban konk­rét intézkedésekét terjesztettünk a Szlovájí Szocialista Köztársaság kor Kuklovský elvtárs felszólalásában a vágsellyei (Sala) Duslo egyes politikai és gazdasági problémáival foglalkozott. Megállapította, hogy 1968—1969 politi­kai atmoszférája erősen befolyásolta az üzem életét és a párt politikai nurnkú­já.t. Az 1968 márciusában megtartott nyilvános gyűlés után a pártellenes és szocialistaellenes erők kerültek előtér­te. Sok jobboldali elem került l>e az üzemi pártvezetőségbe. A pártszervezet egészséges magva azonban fokozatosan eredményeket ért el a helyes marxis­ta—leninista irányvonalért folytatott harcban. Az első jelentős sikereket az évzáró gyűléseken és különösen a CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisi plénuma után érték el. Az üzemi párt­bizottság tevékenységének elemzése alapján változásokat eszközöltek a párt­bizottságban. A szervezet munkájában döntő változást hozott 1970-ben a CSKP KB januári határozatának valóra váltá­sa. A pártszervezet megtisztult a jobbol­dali opportunista nézetek hordozóitól, a különböző pártellenes és szocialista­ellenes akciók kezdeményezőitől. A be­szélgetések kialakították a feltételeket a párt akció- és ideológiai egységéhez. A beszélgetések alapján több kádervál­tozásra került sor. Az üzemi pártbizott­ság értékelte a tömegszervezetek mun­káját is. Határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy a tömegszerevezetek­ben, elsősorban a szakszervezetekben és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben következetesen érvényesüljön a párt ve­zető szerepe. A pártnak a tömegszer­vezetekben kifejtett munkáját megjavít­va értük el, hogy a CSKP megalapítá­sának 50. évfordulója tiszteletére széles körű kötelezettségvállalási mozgalom fejlődött ki. A továbbiakhan az üzeni néhány gaz­dasági feladatáról beszélt. Az. ez évre elfogadott tervet 180 millió koronával emelték, ami 19.3 százalékos többlelet jelent. A növekedések 50 százalékát új kapacitások üzembe helyezésével akar­ják elérni, a másik 50 százalékot pe­dig a munkatermelékenység növelése vei. Az 1971. április 19-i szerencsétlen­ség azonban befolyással van terveink­re. A kaucsukgyártást ez évben nem újítjuk fel annak ellenére, hogy a terv számolt ezzel. A pártszervezet, az üzemvezetőség és a szakszervezeti bizottság a felsőbb párt- és állami szervek hatékony segít­ségével megtesz minden szükséges in­tézkedést, hogy a baleset következnie nyeit felszámoljuk. Meg kell állapíta­nunk, hogy a baleset következményei­nek kiküszöbölésénél a párttagok és a pártonkívüliek nagy politikai aktivitást fejtettek ki. Áldozatkész munkájuk eredménye, hogy az üzem egy hét után megkezdte az ammónium, a mű t rág y H és a klór gyártását. Ezek a részlegek túlteljesítik havi tervüket. Tekintettel a szerencsétlenségre, módosítottuk az 1970. évi termelési tervet. Feladataink teljesítése érdekében nemcsak a már termelő üzemrészlegekben, hanem kü­lönösen ott, ahol még folyamatban van a baleset következményeinek kiküszö­bölése, nagy törekvést kell kifejtenünk. Az 1971. évi terv teljesítését mind­járt kezdetben megnehezítették a vil­lanyenergia szolgáltatásának zavarai. Ezért szükségessé vált egy stabil tar­ta lékforrás biztosítása. A pártszervezet az üzem vezetősége és a szakszerve­zet foglalkozott ezzel a problémával. Az üzein jó példájának egyik alap­feltétele a káderek stabilizálása. Az üzemi pártbizottság, az üzem vezetősé­ge és a szakszervezet kidolgozta 1971 — 75-re a szociális programot. Sok terve­zett akció nem valósítható meg azon­ban a legfelsőbb párt- és állami szer­vek segítsége nélkül. Szükséges lesz, hogy az illetékes szervek megoldják ezeket a problémákat, hogy megteremt­sük a feltételeket a munkaerők stabili­zálásához. E tervünknek alapgondola­tai az össztársadalmi jellegű, újonnan épült kapacitások költségeinek fedezé­se, a vegyi üzemben dolgozók bérezé­sének előnybe helyezése, valamint a munkaerők irányítása, elosztása, az üze­mek és vállalatok társadalmi fontossá­ga szerint. A dolgozók politikai- szakmai és kul­turális színvonalának rendszeres emel­kedése a szocialista ipar fejlődésének kísérő jelensége. Ezért az üzemek kö­telessége, hogy megteremtsék ehhez a/, előfeltételeket. Az üzemnek egyre sú­lyosabb problémát jelent az állandó m unkaerő vándorlás. Ez alkalomból is kérném az SZLKP újonnan megválasz­tott Központi Bizottságát, támogassa üzemünkben a munkaerők stabilizálá­sával kapcsolatos kérdések megoldásút. Kuklovský elvtárs befejezésül meg­győződését fejezte ki, hogy a Duslo kommunistái mindent megtesznek a szocialista társadalom fejlődéséért, s elsősorban is jó gazdasági eredmények­kel akarnak hozzájárulni az ország fej­lődéséhez. A CSKP megalapításának 50. évfordulóját, az SZLKP kongresszusát és a CSKP XIV. kongresszusát azzal akarják köszönteni, hogy a vállalat kollektívájának munkájában döntő for­dulatot érnek el. A part vezető szere­pének érvényesítésével bizonyára telje síteni is tudják majd ezt a célt. ián Danis elvtárs felszólalása Mindaz, amiről a beszámoló, valamint az Ellenőrző és Revíziós Bizottság be­számolója beszélt, a mi szervezetünk­ben, a partizánskei Augusztus 29. Üzem páFtalapszervezetében is éreztette hatá­sát. Gyárunk a Szlovák Szocialista Köz­társaság egyik legnagyobb üzeme ós a beszélgetésig 1200 párttagunk volt. Ter­mészetes, hogy az ilyen nagy kollektí­vában a nézeteket és a letteket nem könnyű mindig összeegyeztetni. 1968­ba,n a tömegtájékoztatási eszközök na­gyon negatívan hatottak és sok kom­munistát félrevezettek. A mi üzemünk­ben is az üzemi rádió és az üzemi lap negatív szerepet játszott. Nem az összes párttag került a de­magógok befolyása alá, de a marxista pozíciókon szilárdan álló elvtársak olyan kevesen voltak, hogy nem tudták megakadályozni a deformációkat. En­nek ellenére 1968-ban is teljesítettük tervünket és exportfeladatainkat. A politikai munkában döntő fordulat történt az 1969 áprilisi plénum után. Megtisztítottuk sorainkat a jobboldali és a passzív tagoktól. Szervezetünk ma egységes, akcióképes, és következete sen érvényesíti a párt vezető szerepét. Az évzáró gyűlések után az üzemi párt­bizottság pozíciója még szilárdabb lett. Újból a kommunisták álltak az üzem élére, akik a felsőbb pártszervek ösz­szes határozatát érvényesítik. A harc és a munka éveire vissz_ate­kintve úgy látjuk, hogy munkánk nem volt hiábavajó. Olyan eredményeket ér­tünk el, melyeket semmilyen más po­litikai párt, semmilyen rendszer nem ér­hetett volna el. A CSKP ereje a dolgo­zók tömegeivel való kapcsolatában és abban a képességében rejlik, hogy az egész tiépet meg tudja nyerni prog­ramja teljesítésére. Üzemünk dolgozói a múltban többször tanúbizonyságát adták a párt iránti hű­ségüknek; 1944. augusztus 29-én csak­nem egységesen, fegyverrel a kezük­ben léptek fel a fasiszták ellen. A sza­badságért folytatott harcban 147 volt munkatársunk áldozta életét. A CSKP megalapítása 50. évforduló­ja és a XIV. knogresszus tiszteletére dolgozóink egyéni és kollektív kötele­zettségeket vállaltak. Az első negyed­évben az évi terv 27,9 százalékát telje­tettük. Folyamatban van minden mun­kahelyen a kötelezettségvállalások nyil­vános ellenőrzése. Az üzemekben, üzem­egységekben, műhelyekben értékeljük, mit tettünk jól és mit rosszul. Kollektívánk mint egyik munkását megbízott azzal, hogy bejelentsem a kongresszusnak összüzemi kötelezett ségvállalásunk módosítását. Pártunk kongresszusa tiszteletére és a piac hely­zete megjavítása érdekében vállaljuk, hogy 1971 végéig a megtakarított anyagból terven felül 140 000 pár cipőt készítünk, ami a termelési tervnek 6 millió koronával történő túlteljesítését jelenti. Felhívjuk az összes vállalatokat, hogy nyilvánosan ellenőrizzék szocia­lista kötelezettségvállalásukat, és így járuljanak hozzá az állami termelési terv teljesítésének megjavításához. 1971. V. IS.

Next

/
Thumbnails
Contents