Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-19 / 117. szám, szerda

PARTIA KONGRESSZUSÁNAK VITAJA Ondrej Pražiak elvtárs felszólalása Pražiak elvtárs felszólalása bevezető részében megállapította: a tapasztalatok bebizonyították, hogy az opportunizmus ott nyilvánul meg, ahol nem tartják be a pártalapszabályzatot, ahol nem mutatnak rá bírálóan a hibákra, ahol a párttagok nem támogatják elkötelezetten a párt politikáját. Nem becsüljük le az opportunizmus elleni ideológiai harcot — mondotta, mi azonban elsősorban pártszervezeteink mindennapos gyakorlati tevékenységével harcolunk ellene. Ebben a törekvésben minden pártszervnek és szervezetnek megvan a saját szerepe. Arra törekszünk, hogy a járási pártbizottság ne helyettesítse az aiapszervezeteket, hanem olyan segítséget nyújtson nekik, mellyel segít továbbfejleszteni önálló alkotó munkájukat. Már ma több olyan alapszervezetünk van, mely az adott körülmények között maga tudja megvalósítani a pártpolitikát. Ezekben a szervezetekben a járási pártbizottság befolyása többé kevésbé csak a feladatok teljesítésének ellenőrzésére és a pozitív tapasztalatok általánosítására korlátozódik. Vannak viszont olyan szervezetek is, melyeknek szükségük van a járási pártbizottság rendszeres segítségére. Ezekben a szervezetekben aktivistáink dolgoznak, akik az emberek és problémák megismerésével hozzá járulnak a pártmunka színvonalának emeléséhez. Nagy gondot fordítunk a pártbizottságok elnökei és tagjai nevelésére, ismereteik bővítésére. Mindez természetesen nem megy a pártfegyelem következetes érvényesítése nélkül. Fokozott igényeket támasztunk a kiemelt káderekkel, a gazdasági vezetőkkel szemben. Elképzelhetetlen, hogy a gazdasági funkciókkal megbízott párttag ne tanúsítson érdeklődést a pártmunka iránt. Az elvtársaknak felhívtuk a figyelmét a pártkötelességeikre. Ott, ahol nem találtunk megértésre, káderváltozásokat hajtottunk végre. A fegyelem megszilárdításának ez a módszere a legtöbb esetben hatékonyan bevált. A martini járási pártbizottság elnöksége felelősségre vonja azoknak a pártszervezeteknek az elnökeit és pártbizottságait, ahol megsértik a pártalap1968 -1969 a pezinoki járásban is ha tással volt az iskolák oktató-nevelő munkájára. A szocialista iskola és nevelés alapelvei, a szocialista iskolaügy építésében elért eredmények elleni támadás, valamint a szovjetellenes kampány megbontotta a szocialista iskola és nevelés a.lápelveit. Csak a tapasztalatlan tanítók egy része került a szocialistaellenes erők befolyása alá. A nacionalista kérdések hangsúlyozása mély nyomokat hagyott ifjúságunk tudatában, megbontotta a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatát, és ezt most helyre kell hoznunk. Egyes tanítók és nevelők, akik nem sajátították még el a marxista—leninista világnézetet, provokatívan részt vettek a hitéletben. A vallásoktatás elterjedéséhez hozzájárult az a határozat, amely megengedte, hogy a gyermekeszabályzatot. Ez a gyakorlat arra kés«teti az alapszervezeteket, hogy igényesebbek legyenek a párttagokkal szemben a tagok alapvető kötelességének teljesítését illetően. Ez megnyilvánul a taggyűléseken való részvételben, a tagdíjilleték fizetésében és elsősorban abban, hogy a tagok nagyobb aktivitással végzik a pártfeladatokat. Az üzemek többségében a kommunisták mérlegelték, milyen feladatok várnak rájuk a szocialista vtíVseny fejlesztésében, új szocialista brigádokat szerveztek és példamutatásukkal hozzájárulnak a termelésben mutatkozó esetleges nehézségek kiküszöböléséhez. így értük el, hogy a járás dolgozói a CSKP megalapításának 50. évfordulója tiszteletére több mint 85 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak. Természetesen a pártfegyelem megszilárdítása nem kényszer, hanem önkéntes folyamat és hatékony támogatást nyújt ebben a párton belüli nevelés: Bánt bennünket, hogy a járási pártbizottság céltudatos törekvését néhány esetben gyengíti a pártmunka irányításában tapasztalható egységhiány. Ez elsősorban a vasúti közlekedés szakaszán nyilvánul meg. Erről a problémáról azért beszélünk, mert a vasúti közlekedés a járás egész életére befolyással van, és ezenkívül a vasúti közlekedésben dolgozó kommunisták képezik a járás párttagjainak egyötödét. A vasúti közlekedés kommunista alkalmazottai járásunkban 16 alapszervezetben dolgoznak. Ebből hatot Bratislavából irányítják, ötöt Zvolenből, ötöt pedig a járási pártbizottság. Ennek rossz hatása van a pártmunka fejlődésére, megnehezíti egységes hatását. 1968—1969 tapasztalatai azt mutatták, hogy a vasutaknál megnyilvánuló destruktív törekvéseknek elsősorban a kerületi pártszervek álllak ellen. A mai szervezeti felépítés megnehezíti a tagság közvetlen irányítását, a tagokkal való kapcsolatot és véleményünk szerint fékezi a párttevékenység fejlődését. Ezenkívül járásunkban nagyon rosszak a vasúti alkalmazottak munkafeltételei. ket a plébániai hivatalokban is bejelenthetik vallásoktatásra. Járásunkban 1969—70-ben a vallásoktatásra jelentkezett diákok száma az előző iskolai évhez viszonyítva csaknem kétszeresére emelkedett. A vallásoktatásról kiadott új irányelvek kiküszöbölték ezt a fogyatékosságot, és egyúttal nagy igényeket támasztanak az igazgatókkal és a tanítókkal .szemben. Járásunkban intézkedéseket teszünk, hogy csökkenjen a vallásoktatásra járó gyermekek száma. Ez a feladat az állandó világnézeti és ateista nevelés része. A kilencéves iskolák igazgatói a Szocialista Akadémiával és a szülőkkel együttműködve aktivizálják erejüket az ideológiai nevelőmunka támogatására. A járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztálya tájékoztatta járásunk tanítóit és nevelőit az 1970—71. iskolaév legfontosabb feladatairól. A járási pártbizottság megtárgyalta az alapszervezetek elnökeivel a nevelő ós oktató munka legfontosabb feladatait. A pedagógusok többsége megértette ezeket a feladatokat. Megállapíthatjuk, hogy ma már az iskolák többségében átgondoltabb, kezdeményezőbb, rendszeresebb és következetesebb nevelőmunka folyik. Gondot fordítanak arra, hogy valámenynyi tantárgyban a tananyagot összekapcsolják a legfontosabb politikai évfordulókkal. Az iskolai nevelésben fontos szerep jut az osztály főnököknek. Ők tehetné* a legtöbbet a burzsoá ideológia hatásának kiküszöböléséért. Ezért a járásban negyedévenként megszervezik az osz tályfőnökök aktíváit. Az iskolán kívüli nevelőmunka is az iskolák munkatervéből indult ki. Az iskolákon különböző akciókat és ünnepségeket rendeznek Lenin születése 100., a CSKP megalapítása 50., a XIV. kongresszus és a felszabadulás 26. évfordulójának alkalmából. Most elsősorban az 1971—72-es iskolai év előkészítésével foglalkozunk, A Banská Bystrica-i pedagógiai fakultás képzőművészeti tanszékének vezetője felszólalásában egyebek között hangoztatta: Az idei tavasz, a CSKP megalapítása 50. évfordulójának ünnepi tavasza, a kommunisták kongresszusának tavasza lényegében és távlataiban is egészen más, mint az 1968. évi tavasz. Mi, ebbe a tavaszba nem csupán reményeinket fektettük, mi hiszünk benne Hisszük, hogy a válságos évek után újra biztonságot nyújt egész társadalmunknak. Biztonságot a nyugodt munkához, a szocializmus céltudatos építéséhez hazánkban, amely tartalmazza majd a szocialista kultúra és művészet további fejlődésének távlatait és feltételeit is. Ma, ezt a szükségszerűséget a szocializmus destrukciójára Irányuló kísérletek (s ennek keretében a művészet és a művészeti szövetségek destrukciójára irányuló kísérletek) után teljes mértékben tudatosítják a szlovák képzőművészek, és túlnyomó többségük felsorakozik a szlovák képzőművészek és a csehszlovák kultúra haladó éš humanista hagyományaihoz. Tudatosítják, hogy alkotásukat elsősorban az a kor és az a térség határozza meg, amelyben élünk. És ennek a kornak és térségnek a neve a „szocializmus". Ez a kor és ez a térség a szülőföld, a szülőváros, hazánk és népe. A képzőművészet csak ott válik az egész nép és az egész társadalom javára, ahol a .nemzet törzséből, szükségleteiből hajt ki. A szlovákiai képzőművészet rendelkezik a hazájával, a szociális igazságért vívott küzdelemmel való együvétartozás hagyományával. Csehszlovákia Kommunista Pártja küzdelmeinek 50 éves történetében szerepet vállal! az alkotó értelmiség, és benne a képzőművészek is. Leghaladóbb érzelmű tagjai megértették a történelmi kor kezdetét, s alkotásukkal bítkapcsolódtak a munkásosztály szociális küzdelmébe már az első köztársaság idején. Szociális érzelmük, amely konkrét műveikben nyilvánult meg, szociális érzelemre serkentette a közvéleményt, s hogy ebben a tanévben még hatékonyabb és céltudatosabb oktató-nevelő munkát fejthessünk ki. A fiatalokéit folytatott küzdelem élére azoknak kell állniuk, akik a válságos időszakban szilárdak maradtak. Az elért eredmények megszilárdítása érdekében az iskolákon káderintézkedéseket hajtottunk végre. Ehhez hozzájárultak a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések is. A pártdokumentumok, a Szlovák Szocialista Köztársaság Iskolaiig./: Minisztériuma, valamint a CSKP KB decemberi határozatai és a XIV. pártkongreszszus szellemében biztosítjuk a fiatalok ideológiai-pol i ti kai nevelése hatékonyságának fokozását. Nagy súlyt helyezünk a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésre. Ez az új iskolaév egyik alapvető feladata. Ugyancsak fontos feladatunk lesz, hogy egybehangoljuk az iskolai nevelőmunkát az iskolán kívüli és a családi neveléssel. Meggyőződésünk, hogy fokozatosan megoldjuk a nevelés valamennyi elvi kérdését és megnyerjük a tanítókat, nevelőket a társadalmi, közéleti tevékenység számára. ezek a művészek a szociális-kritikai művektől fokozatosan eljutottak a szocialista értelmiség öntudatos magatartásához. Az 1909. nemzedéke ezt az igyekezetet szélesebb méretekben a békéért, a szocializmus humanista eszméiért folytatott küzdelemmel folytatja. E hagyományok folytatása volt a szlovák képzőművészek spontán fellépése 194& februárjában, művészetünk új szocialista jellegéért. Meg kell említeni, hogy a szlovákiai képzőművészet , éppen a szocialista társadalom feltételei között érte el csúcspontját. A Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége. amely szocialista rendszerünk vívmánya, megalakulása óta bonyolult külső és belső változásokon ment keresztül. Nem mindig tudta helyesen megoldani a szövetség életében elég gyakori problémákat. Ma munkánkat elemezzük, hogy elkerüljük a múlt hibáit és tévedéseit, hogy folytassuk a ma már új hagyományokat, amelyek művészetünknek szocialista jelleget adtak, megtartva a zsáner sokrétűségét és az egyes szakágazatainak sajátos küldetését. A szlovákiai képzőművészek elsősorban munkájukkal — képzőművészeti alkotásaikkal, fokozott alkotó és társadalmi elkötelezettséggel csatlakoznak a dolgozóknak a CSKP 50. jubileuma alkalmából kifejtett aktivitásához. A CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére Bratislavában, Banská Bystricán, Košicén és Trenčínben megrendezett kiállításokkal köszöntik a jubiláló pártot és annak kongresszusát. A testvéri Cseh Képzőművészek Szövetségével együttműködésre, a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió művészeti szövetségeivel közvetlen kapcsolatokra törekedve bizonyítjuk a szövetség tevékenységét és munkáját. Az SZLKP KB és az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának segítségével mindent megteszünk azért, hogy népünk teljes mértékben érezze, miszerint a szlovák képzőművészet eggyéforrott érdekeivel. Emília Adamcová elvtársnő felszólalása Róbert Dúbravec elvtárs felszólalása A nemzetközi munkásszoli** daritás rendkívül erősen jutott kifejezésre 1921-ben, amikor megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja. Lenin abban az időben messzemenően segítette az újonnan alakult pártot. Alaposan ismerte a szociáldemokrácia irányvonalát, opportunizmusát. A szociáldemokrata párt marxista baloldalának képviselői többször felkeresték Lenint, s tárgyaltak vele. fgy Bohumír Smoral elvtárssal behatóan beszélgetett a? európai helyzetről. Lenin utasítást adott, hogy szerezzék be neki a CSKP májusi kongreszszusának anyagát s az újságokat, hogy áttanulmányozhassa. Lenin elvtárs nagyra értékelte a CSKP felhívását a Kommunista Internacionáléhoz, melyben a CSKP kifejtette, hogy: „A Csehszlovák Kommunista Párt olyan ország harcosaként lép be a Kommunista Internacionáléba, amely kis létszáma ellenére is nagy jelentőségű Közép Európában. Nemzetiségi téren nem egységes államból keI

rül be az Internacloiláiéba, és tudja, hogy nagy szervező mun ka vár rá, amelynek során nemj csak a cseh, szlovák, hanem a magyar, német, ukrán és len9. gyei proletárokat is egyetlen frontban kell egyesítenie. Előt• tünk áll tehát egy egységes, h centralizált, nemzetközi párt felépítésének feladata, és ilyen Az internacionalista CSKP pári a Kommunista Internacionálé kebelében az orosz kommunista párton kívül még nem voll . .. Semmi kétségünk, hogy a Csehszlovák Köztársaság cseh, szlovák, magyar, német, uk rán, lengyei proletariátusának sikerülni fog ezeket a problémákat a legrövidebb időn belül teljesen és véglegesen megoldani ... az egységes csehszlovák párt már csak ,t szervezést technika problémája..." (Idézve: a Kassai Munkás 1921, május 20-i, 114. számából j. A CSKP 400 000 taggal meg** alakult, s a második világháborúig a tőkés világ legnagyob kommunista pártja maradt. Stratégiai helyzeténél fogva a nemzetközi kommunista mozgalomban közép-európai méretben fontos helyet foglalt el. Állandóan a Szovjetunió tapasztalataiból merített, következelesen ragaszkodott a marxista—leninista elmélethez és hű maradt a nemzetközi lenini kommunizmushoz. Nemzeti har cának érdekeit alá tudta vetni a nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek. Ezt számtalanszor bebizonyította Csehszlovákia Kommunista Pártja és tagsága. A Magyar Tanácsköztársaság tragikus bukása után a hozzánk emigrált funkcionáriusokat a CSKP felkarolta. Amikor fennállott annak veszélye, hogy a magyar elvtársakdt a csehszlovák burzsoázia kiszolgáltatja a Horthy-pribékeknek, tömegtiltakozásokkal, tüntetésekkel és egyéb akciókkal elérték azt, hogy egy részlüket a Szovjetunióba vigyék. 1923-ban Bulgáriában, a fasiszták uralomra jutása után sok-száz kommunista vezető kénytelen volt elmenekülni. Közülük sokan hazánkban találtak menedéket, és pártunk gondoskodott róluk. A legnagyobb terror idején a CSKP megbízásából munkák iildöttség utazott Bulgáriába, hogy kivizsgálja a viszonyokat. A küldöttség visszatérése után nemzetközi méretű kampány kezdődött a bolgár fehérterror áldozatai érdekében. Georgi Dimitrov 1924-ben kénytelen volt elhagyni Bécset. Ekkor szlovákiai munkások rejtegették Bratislavában, majd Bfeclavban. 1924-ben a Román Kommunista Párt kényszerült teljes illegalitásba. E párt vezetői Csehszlovákiába jöttek és a CSKP segíségével eredményes munkát végezhettek. Bratislavában politikai iskolát tartottak fenn. A Központi Bizottság Prágában, majd Karlovy Varyban rendezkedett be. A CSKP testvéri segítsége megnyilvánult a lengyel, jugoszláv, észt, litván és inás nemzetiségű kommunisták iránt is. Ez a segítség elsősorban illegális lakások szerzéséből, pénzbeli és technikai segítségből állott. 1933-ban, amikor Hitler uralomra került Németországban tömegestül menekültek hozzánk a német antifasiszták. Ez idótájt éhség, nyomor és munkanélküliség volt nálunk, a dolgozók azonban koronáikat adták össze, hogy segíthessék az antifasisztákat. Ebben az időben tartózkodott nálunk Walter Ulbrjcht elvtárs. A lipcsei por idején tömegmozgalom indult Dimitrov és Ernst Thälmann megmentéséért. Heinrich Mami német írónak. Később, 1934-ben osztrák forradalmárok kaptak menedéket. A spanyol polgárháború idején 3000 csehszlovák önkéntes harcolt a nemzetközi brigád soraiban. A CSKP hatalmas szolidaritási akciót szervezett a spanyol köztársasági kormány megsegítésére. Segítette a román, lengyel, bolgár, jugoszláv és német antifasiszták továbbküldését Spanyolországba. Csehszlovákia feldarabolása után sem szűnt meg a nemzetközi szolidaritás. A CSKP neveltjei Európa, Afrika és Ázsia csaknem minden frontján fegyveresen harcoltak a fasizmus ellen. Az illegalitásban otthon, sőt a börtönökben és koncentrációs íáborokbau sem tagadták meg segítségüket a cseh és szlovák kommunisták a szenvedő antifasisztáktól, az üldözöttekéi. Mindenütt segítették a fogságba esett szovjet katonákat, rejtegették, s a partizán alakulatokhoz továbbították őket. A Szovjet Nemzeti Felkelés idején a kommunisták agitációs munkájukkal sok más nemzetiségű katonának „nyitották fel" a szemét, s megmentették őket a biztos haláltól. A magyarországi illegális kommunista mozgalomnak számos funkcionáriust adott a CSKP. A

CSKP a felszabadulás után és később is érvényesítette a békés együttélés lenini politikájának elvét. Az 1956-os magyarországi ellenforradalom idején és utána a protetár nemzetköziség jegyében nyújtott baráti segítséget. S most is, mint a múltban következetesen emeli fel intő szavát az Imperialista agressziók ellen és lankadatlanul küzd a világbéke megmentéséért. GREK IMRE