Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-18 / 116. szám, kedd

Az EAK politikája változatlan A főügyész irányításával széles körű vizsgálat folyik Kairóban Kairó — Anvar Szadat egyip­tomi elnök vasárnap a bizton­sági erők küldöttségét fogadta gizai rezidenciáján. Fölfedte lá­togatói előtt, hogy az a fiatal­ember, aki az ellene szőtt ősz­szeesküvést leleplező két mag­nótekercset otthonába hozta, rendőrtiszt volt. Az illető nevét Szadat nem említette. Az elnök bizalmát fejezte ki a rendőrség és a biztonsági szolgálat iránt és hangoztatta, hogy a válságon, a „viharon egy pohár vízben" — ahogy ő mondotta — a biztonsági erők hűsége és a nép támogatása révén sikerült úrrá lenni. Sza­dat hangoztatta, hogy „mostan­tól kezdve" minden polgár sza­badságjogait tiszteletben kell tartani, és a „modern egyipto­mi társadalom minden polgárá­nak szabadnak kell éreznie ma­gát". Anvar Szadat egyipomi elnök egyébként vasárnap este fel­mentette megbízatása alól Ka­mei Henri Abadeir távközlés­ügyi minisztert, és helyére Ab­del Malek Szaadot nevezte ki. Az intézkedés meglepetést keltett az egyiptomi főváros­ban, hiszen Abadeir, aki ezt a posztot 1969 óta töltötte be, megtartotta tárcáját az új, pén­teken megalakult egyiptomi kormányban is. Elbocsátását hivatalosan nem indokolták, megfigyelők azonban úgy vélik, hogy Abadeirnek jelentős része volt a törvénytelen telefonle­hallgatások megszervezésében. Ugyancsak felmentették tiszt­ségéből Munir Hafezt, az egyip­tomi kormány eddigi hivatalos szóvivőjét. Helyére Tahszen Ba­sir került. Szadat elnöki dekrétummal Szaad Mohamed el Husszeini el-Sazlit nevezte ki az egyipto­mi fegyveres erők vezérkari főnökévé. Ezt a posztot koráb­ban Ahmed Szadek tábornok, az új kormány hadügyminiszte­re töltötte be. A MENA közel-keleti hírügy­nökség beszámol arról, hogy Szadat elnök a belbiztonsági szervek felkérésére a jövőben a fegyveres erők főparancsnoki tisztsége mellett az egyiptomi rendőrség főparancsnoka is lesz. Hírügynökségi jelentések sze­rint az egyiptomi személyi vál­tozások során körülbelül 300 kormánytisztviselőt váltottak le. Ügyükben egy 20-tagú kai­rói bíróság folytat vizsgálatot. Eközben, mint a MENA hír­ügynökség és nyugati távirati irodák jelentették, az elnöki hi­vatalba özönével érkeznek a Szadatot támogató táviratok. Tüntetések is voltak Kairó ut­cáin, és a részvevők Szadat energikus fellépését éltették. Vasárnap elutazott Kairóból Buteflika algériai külügyminisz­ter, aki 24 órát töltött az egyip­• ' I tomi fővárosban, hogy Bume­dien elnök megbízásából a leg­utóbbi tejleményekről tájéko­zódjék. Buteflikát fogadta Sza­dat elnök és Bumediennek cím­zett: üzenetet nyújtott át neki. Mohamed Ahmed Szadek tá­bornok, az új kormány hadügy­minisztere vasárnap este a fegy­veres erőkhöz intézett beszédé­ben elkerülhetetlennek minősí­tette a közel-keieti fegyveres harcok felújítását. Szadek el­ismeréssel szólt a politikai ren­dezést célzó diplomáciai erőfe­szítésekről, de hangoztatta, hogy az ország erejének alapja a fegyveres erők harckészségé­ben rejlik. Vasárnapról szerdára halasz­tották az új egyiptomi kormány első ülését, amelyen várhatóan újjászervezik a tervezési, a ter­melési, a kereskedelmi, a mező­gazdasági, a szolgáltatási, a fej­lesztési, a törvényhozói és a munkaerőgazdálkodási szakbi­zottságot. A minisztertanács Szadat köztársasági elnök el­nökletével kezdi meg a munkát. Az Al Ahram úgy értesüit, hogy Dakruri elnökletével nem­zetbiztonsági bizottság alakult a Központi Bizottság tagjaiból, s ez a csoport a most folyó ügyészi vizsgálat eredménye­ként előterjesztést készít arról, hogy mi történt a Központi Bi­zottság azon ülésein, amelye­ken az arab köztársaságok szö­vetségének kérdését vitatták meg. Hivatalos szervek közölték, hogy a letartóztatottak és a háziőrizetben lévő politikusok közül egyesek súlyos bűnöket követtek el. Ezt az eddigi ügyészi vizsgálat tárta fel. A hétfői Al Ahram szerint 110 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy a tömegek érde­kei és biztonsága ellen tevé­kenykedtek. Ügyükben vizsgála­tot folytat a főügyészség. Az ügyészség folytatja a vizs­gálatot az államfő május 14-i beszédében említett „hatalmi központok", illetve azon ele­mek ellen, amelyek — az Al Ahram megfogalmazása szerint — a tömegek érdekei és bizton­sága ellen tevékenykedtek. Mo­hamed Maner Hasszan újonnan kinevezett főügyész személye­sen irányítja a vizsgálatot. Egyiptomi ENSZ-források kö­zölték, hogy a legutóbbi kor­mányalakítás nem von maga után változást az EAK politiká­jában. Szadat álláspontja to­vábbra is az, hogy Izraelnek bármilyen ideiglenes megálla­podás előtt kötelezettséget kell vállalnia a megszállt területek teljes kiürítésére, s a részleges csapatkivonásoknak El-Aris és Sharm-el Shejk vonaláig kell terjednie. El-Zajjat egyiptomi ENSZ-fő­delegátus Kairóból visszautazott New Yorkban. Pártkonfe~enciák az NDK-ban 1971. V. 211. Berlin — Az NDK kilenc ke­rületében vasárnap befejeződtek az NSZEP konferenciái, amelye­ken az NDK párt- és állami ve­zetői szólaltak fel. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára a karl-marx-stadti konferencián mondott beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a párt és a nép közötti kölcsönös bi­zalom egyre szilárdabb és gyü­mölcsözőbb. Az új ötéves terv, amelynek fő feladata a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak további emelése, újabb fon­tos szakaszt nyit a szocializ­mus anyagii-műszakl alapjának további fejlesztése és megszi­lárdítása útján. Erich Honecker hangsúlyozta, hogy a szocializmus pozíciói az NDK-ban megszilárdultak, és a Német Demokratikus Köztársa­ság a szocialista közösség oszt­hatatlan része. Ebből a helyzet­ből kiindulva az NDK konstruk­tív békepolitkiát folytat, a fe­szültség enyhítésére és az im­perialista NSZK-tól való követ­kezetes elhatárolódásra törek­szik. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése lenini elvé­nek alapján az NDK úgy véle­kedik, hogy az európai béke és biztonság érdekei megkövetelik: az NSZK kormánya feltétlenül helyezkedjen reális álláspontra és a nemzetközi jog előírásain alapuló egyenjogú kapcsolato­kat létesítsen az NDK-val. Ezzel kapcsolatban az NSZEP KB el­ső titkára hangsúlyozta, hogy az NSZK kormányának le kell mon­dania azokról a kísérletekről, hogy akadályokat gördítsen az NDK ENSZ-tagságának útjába. Walter Ulbricht. az NSZEP el­nöke a berlini kerületi pártkon­ferencián mondott beszédében rámutatott, hogy a kongresszus előtti kampány újból megmutat, ta a párt egységét és felzárkó­zottságát. A párt tagsága egy­hangúlag jóváhagyta az NSZEP KB 16. plénumának határoza­talt. A párt- és a társadalmi szervezetek, valamint a lakos­ság legszélesebb rétegei is üd­vözlik a párt egységét, a Köz­ponti Bizottság és a Politikai Bizottság egységét, s egyetérte­nek Erich Honecker elvtársnak az NSZEP KB első titkári tiszt­ségébe való megválasztásával. Willi Stoph, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke a drezdai kerületi pártkonferencián hang­súlyozta az SZKP XXIV. kong­resszusa határozatainak jelentő­ségét az NDK és az egész szo­cialista tábor fejlődése szem­pontjából. JOHN MARSHALL, az új-zé­landi miniszterelnök helyettese tegnap Londonba érkezett, hogy fontos megbeszélést folytasson Edward Heath brit kormányel­nökkel Nagy-Britannia közös piaci tagságával kapcsolatba^, néhány sorban WALTER ULBRICHT, a NSZEP Központi Bizottsága és az ál­lamtanács elnöke tegnap fogad­ta František Krajčírt, Csehszlo­vákia rendkívüli és meghatal­mazott NDK-beli nagykövetét. Ä nagykövet átadta dr. Husák, a CSKP KB első titkára üdvözlő levelét. Ezzel egyidejűleg át­nyújtotta „A CSKP megalapítá­sa 50. évfordulója" emlékérmet is, melyet a CSKP KB elnöksé­ge adományozott Walter Ulb­richtnak. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára táviratot kül­dött Sekou Tourénak, a Guineai Demokratikus Párt főtitkárának, melyben közli, hogy az SZKP KB megelégedéssel fogadta a Guineai Demokratikus Párt ve­zetőségének meghívását. HEINEMANN nyugatnémet ál­lamelnök és Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnökének meghívására hivatalos látoga­tásra Bukarestbe érkezett. CSEHSZLOVÁKIA damaszku­szi nagykövetsége Csehszlová­kia Kommunista Pártja megala­pítása 50. évfordulójának alkal­mából a Szovjet Kultúrában ba­ráti találkozót rendezett. AZ INDIAI FŰVAROS és kör­nyéke fölött 100 km/óra sebes­ségű vihar haladt át, mely je­lentős károkat okozott. Feltéte­lezik, hogy emberéletben is kár esett. TOKIÓBAN nemzetközi ta­nácskozás kezdődött az űrtu­dományokról. A japán tudóso­kon kívül még 12 ország 300 tudományos dolgozója vesz részt a tanácskozáson. A CSANG KAJ SEK KLIKK ve­zetőinek meghívására Tajvanra utazott Fajszal szaúd-arábiai ki­rály. ötventagú kíséretével négy napot tölt e kínai szigeten „hi­vatalos állami látogatásként". Oj-ZÉLAND nem ért egyet az­zal a francia tervvel, mely sze­rint a Csendes-óceán déli tér­ségében légköri nukleáris rob­bantásokat végeznének — jelen­tette ki Keith Holyoake új-zé­landi miniszterelnök. MUHAMMAD ZAHIR, Afga­nisztán királya elfogadta az ed­digi kormány lemondását. A mi­niszterek azonban tisztségükben maradnak, amíg a király nem jelöli ki az új miniszterelnököt. MOSZKVÁBAN tudományos nemzetközi tanácskozás kezdő­dött, melynek fő témája az ál­lam és a jog feladata a jelen­legi Ideológiai harcban. Cseh­szlovákiából, Bulgáriából, az MNK-bói, az NDK-ból, Lengyel­országból, Romániából érkező tudósokat Viktor Cshikvadze, a Szovjet Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intéze­tének igazgatója fogadta. A" SZOVJET FŐVÁROSBAN megkezdődött a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság Szö­vetségének 7. kongresszusa, mely a Szovjetunió lakosságá­nak több mint egyharmadát, te­hát több mint 80 millió embert tömörít. A MONGOL NEPHADSEREG politikai parancsnoksága meg­alapítása 50. évfordulójának al­kalmából a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB felhívást adott ki, melyben a hazafiasságot, va­lamint a mongol fegyveres erők proletár internacionalista beál­lítottságát és a szovjet hadse­reggel való szilárd fegyverba­rátságot hangsúlyozza. A BRIT POSTÁK alkalmazot­tai, akik a közelmúltban 7 hé­ten keresztül sztrájkoltak, to­vábbi 5 százalékos béremelést követelnek. A FIATALOK TÍZEZREI gyűl­tek össze a Párizs melletti Montreuil parkban, hogy a fran­cia Kommunista Ifjúsági Moz­galom felhívása alapján első ífc­ben ünnepeljék meg a Ľ Avant­garde és Nouveau-Clarte elne­vezésű kommunista ifjúsági szervek ünnepét. PÁRIZS ELŐVÁROSAINAK au­tóbuszforgalma tegnap a sofő­rök és a jegykezelők sztrájkja miatt megbénult. A sztrájkolók jobb munkafeltételeket és bér­emelést követelnek. A iövő a népek tetteitől függ Befejeződött a Béke-világtanács ülése Budapest — A magyar fővá­rosban vasárnap tartotta záró­ülését a Béke-világtanács köz­gyűlése. A plénum zárt ülést ls tartott, amelyen a Béke-világta­nács újjáalakításáról és vezető szerveinek kibővítéséről tár­gyalt. A közgyűlés úgy dön­tött, hogy az elnökség tagjai sorában egy-egy helyet fenn­tart a Kínai Népköztársaság, Nigéria, Szudán, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Ve­nezuela, Mexikó, és az összafrl­kai szakszervezeti szövetség (AATUFJ képviselőinek. Az elnökség megerősítette főtitkári tisztségében Romes Csandrát és megerősítette a BVT 14-tagú titkárságát is. A Béke-világtanács újjáalakí­tása és vezető szerveinek kibő­vítése után megemlékeztek a közgyűlésen a nemrég elhunyt Lazaro Cardenas tábornokról, Mexikó egykori elnökéről, akt a békemozgalom kiemelkedő harcosa, a BVT egyik megalapí­tója volt. Táviratot küldött a közgyűlés a Laoszi Népi Felsza­badítási Front Központi Bizott­ságához, amelyben üdvözlik a laoszi békejavaslatokat. Romes Csandra a záróülésen bejelentette, hogy a Béke-világ­tanács elnöksége múlt évi ülé­sén Joliot-Curie aranyéremmel tüntette ki korunk békemozgal­mának egyik legnagyobb harco­sát, az eszméért mártírhalált halt Martin Luther King néger lelkészt. Kérte a közgyűlést, hagyja jóvá a BVT elnökségé­nek döntését. A közgyűlés egy­hangúlag hagyta jóvá az előter­jesztést, az aranyérmet Aber­nathy lelkész és dr. Walker amerikai békeharcos vették át. A vasárnapi ülés folyamán a szakmai munkacsoportok szá­moltak be munkájukról a köz­gyűlésnek. Az indokínai prob­lémával foglalkozó bizottság előterjesztése alapján a közgyű­lés határozatban ítélte el az amerikai imperialisták Indokí­nában elkövetett háborús bű­neit. Ugyancsak határozatban követeli az amerikai és csatlós csapatok kivonását Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. Elő­terjesztést fogadtak el egyhan­gú határozattal az indokínai népek támogatását célzó szoli­daritási akciókról is. Az ameri­kai küldöttség tagjai az elnöki emelvény elé vonulva és a köz­gyűlés résztvevőinek ovációi kö­zepette juttatták kifejezésre: egyetértenek az amerikai ag­ressziót elítélő határozatokkal. A közel-keleti helyzettél fog­lalkozó bizottságnak a térség bé­kéje helyreállításáról szóló elő­terjesztését szintén elfogadta a közgyűlés. Az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó bizottság előterjesztette a földrész béké­jének biztosítását szorgalmazó nemzetközi akciók programját. Határozati javaslatot terjesztett elő az újfasizmus elleni küzde­lemmel, a különböző országok együttműködésének lehetősé­geivel, a NDK nemzetközi jogi elismerésével kapcsolatosan. Az előterjesztést a BVT elfogad­ta. A faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás témakörét elem­ző szekció előterjesztése alap­ján a közgyűlés határozatot fo­gadott el az afrikai portugál gyarmatok népei nemzeti felsza­badító harcának támogatására, továbbá a gyarmati rendszer maradványainak felszámolására az egész földkerekségen. A záróülés befejezése előtt a közgyűlés döntött az Idei Joliot­Curie aranyérmek odaítéléséről. Gamal Abdel Nasszer, az EAK közelmúltban elhunyt elnöke post mortem elismerésként kap­ta a BVT legmagasabb kitünte­tését. Joliot-Curie aranyérmet kapott továbbá Salvador Allende chilei köztársasági elnök, Raymond Guyot francia béke­mozgalmi vezető, Sebestény Nándorné a magyar béketanács titkára is. A BVT záróülésén végezetül elfogadták a közgyűlés fő do­kumentumát, a Béke-világtanács kiáltványát. A dokumentum hangsúlyozza: A jövő a népek tetteitől függ. E tettek függvénye, hogy az el­lentétek kiéleződnek vagy ren­deződnek, hogy fegyverkezés vagy általános és ellenőrzött le­szerelés; hogy nyomot' vagy tár­sadalmi fejlődés, önrendelkezé­si jog és nemzetközi szuvereni­tás lesz-e része minden népnek, a világ minden részén. A kiáltvány vázolja azokat a sikereket, amelyeket a nemzet­közi békemozgalom hívei elér­tek. így rendkívüli fontosságú az atomfegyverek használatát eltiltó egyezmény, amelyet a világ államainak túlnyomó több­sége aláírt. Ugyanakkor az indo­kínai háború kiterjesztése, a kö­zel-keleti feszültség fennmara­dása az imperialista politika agresszív irányzatainak erősö­dését tanúsítja. A katonai kiadások — az in­fláció és a nyomor forrásai — mind elviselhetetlenebb terhet jelentenek a világ gazdasága számára. Reális a veszély, hogy fellángol a világháború tüze. Létfontosságú feladat tehát e katasztrófa megakadályozása. Az imperializmus agresszív po­litikájával a béke védelmét, a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását állítják a béke erői szembe. A felhívás követeli, hogy hívjanak össze világkonfe­renciát a leszerelésről. A kiált­vány támogatja az öt atomha­talom konferenciájának össze­hívását is. A háború az ember rabszol­gaságát jelenti. A béke a sza­badságot hozza meg számára — hangsúlyozza végezetül a kiált­vány. Az európai biztonság érdekében Jurij Kornyilov, a TASZSZ megfigyelője azt írja, hogy a világ közvéleménye lankadatlan érdeklődéssel figyeli a béke biztosításának és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett programját. E program egyik legfontosabb pontja az európai kollektív biz­tonság szavatolása, az európai biztonsági értekezlet összehívá­sa. Az európai népek többsége támogatja ezt a gondolatot, me­lyet a Szovjetunió és a szocia­lista közösség további tagjai kezdeményeztek. A francia, bel­ga, osztrák, svájci, finn, svéd és sok más kormány szorgalmazza ma az európai biztonsági érte­A kubai földművesek napja Havanna — Kubában tegnap ünnepelték a mezőgazdák nap­ját. Az ünnepség során megem­lékeztek a földreform kihirde­tésének 12. évfordulójáról és a kisparasztok nemzeti szövetke­zete megalapításának 10. évfor­dulójáról. A földreformot, mely a pa­rasztcsaládok százezreit juttat­ta földhöz, 1959-ben hirdette ki a kubai forradalmi kormány. Ez volt a radikális és politikai változások kezdete Kubában. kezlet megtartását. E mozgalom már tömegjellegűvé válik, mert parlamentek, szakszerezetek, if­júsági és más társadalmi szer­vezetek is részt vesznek benne. A Béke-világtanács Budapesten befejeződött közgyűlése is fel­szólította az európai népeket, fokozzák küzdelmüket "a kol­lektív európai biztonsági rend­szer megteremtéséért. Ám a hidegháborús erőknek nem érdekük az európai politi­kai légkör enyhülése, és nem tették le a fegyvert. Üjra meg újra igyekszenek kicsikarni a konferencia elhalasztását. Nem tekinthető másnak Nixon ameri­kai elnöknek az a nemrégen tett kijelentése sem, hogy „az érte­kezlet nem oldja meg a bizton­ság jő kérdéseit". Egyes atlan­ti „héják" azonosítják magukat az elnöknek ezzel a kijelenté­sével, s ezt azzal fejezik ki, hogy különféle „előzetes felté­telekhez" kötik az értekezletet, első helyre állítva a „nyugat­berlini kérdés kielégítő megol­dását". Az ilyen manőverezés célja az értekezlet aláásása. „Nincs jövője annak, ami el­lentétben van a népek erősödő vágyával — a nemzetközi biz­tonsággal és együttműködéssel, — mondotta Leonyid Brezsnyev a tbiliszi díszünnepségen. Az eu­rópaiak milliói követelik, hogy Európa váljék a jószomszédi együttműködés, a béke földré­szévé.

Next

/
Thumbnails
Contents