Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-18 / 116. szám, kedd

SZLOUAKIA KOMMUNISTA PARTIA KONGRESSZUSÁNAK VITAlA Ladislav Abrahám elvtárs felszólalása Karol Šavel elvtárs felszólalása Bevezetőül szeretném legalább röviden elmondani, hogy a Szlovákiai Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban az 1968—1969-es években miért találtak talajrá'á jtfttboldali és reformista nézetek. Továbbá pedig felszólalásommal támogatni szeretném a határozati -Javaslatot. A pártban és a társadalomban kialakult válság Tanulságai, amelyeket á CSKP Központi Bizottságának decemberi plénuma vont le, objektívan felmérik a' Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban végbement fejlődést. A Tanulságokból indulunk ki a múlt értékelésekor és keressük további munkánk kiindulópontjait és útjait. Amikor 1966 júniusában a CSKP XIII. kongresszusa többek között foglalkozott a szakszervezeti tevékenységgel is, és megerősítette a CSKP KB plénumának a szakszervezetekről hozott határozatát, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatává tette, hogy a program célkitűzéseivel együtt ez legyen a szakszervezeti szervek és szervezetek munkájának alapvető irányelve. Ezáltal társadalmunk politikai rendezésében széles körű lehetőség nyílott a szakszervezetek teljes érvényesüléséhez. Husák elvtárs tegnap a Novotný-féle vezetés érzéketlenségéről beszélt. Ez megnyilvánult a szakszervezetekkel kapcsolatban is. A szakszervezeti munkában merev, bürokratikus centralizmus érvényesült, amely megnyirbálta és korlátozta a Szlovák Szakszervezeti Tanács helyzetét és jogkörét. A Szlovák Szakszervezeti Szövetségek megszüntetése kedvezőtlenül hatott a szlovákiai szakszervezeti mozgalom egész tevékenységére. A •Szlovák Szakszervezeti Tanács mint nemzeti szakszervezeti szerv ilyen feltételek között nem teljesíthette a CSKP KB és a szlovák nemzeti szervek határozataiból rá háruló feladatokat. A szakszervezetek tevékenységében lebecsülték a politikai-nevelő munkát. A dolgozók jogos érdekeinek védelmezését jótékonykodó tevékenységnek kezdték tartani. Kedvezőtlenül hatott az a tény, hogy a múltban zavart szenvedett a párt apparátusa és a szakszervezetek közötti elvtársi kapcsolat. A szlovákiai szakszervezeti mozgalom a CSKP Központi Bizottságának 1968 januári ülését abban a meggyőződésben fogadta, hogy a párt irányt vesz mindazon tényezők kiküszöbölésére, amelyek a szocializmus számára mindig idegenek voltak, irányt vesz az ellen, ami, ellenkezik a marxizmus—leninizmussal. A felsorakozó jobboldali erők a szak szervezeteket is saját céljaikra akarták felhasználni. Igyekeztek a maguk számára megnyerni a szakszervezeteket, és belőlük — a kommunista párttól és az államtól független — ellenzéki politikai erőt alkotni. A jobboldal céljai mindenütt azonosak voltak, csak e célok megvalósításának a feltételei voltak különbözőek. A Szlovák Szakszervezeti Mozgalomban akkor következett be fordulat, amikor a pártban győztek' a marxizmusleninizmushoz és a proletár internacionalizmushoz hű erők, amikor pártunk élére Husák elvtárs állt a konszolidáció politikai irányvonalával. A tisztogatási rolyamat egyes szakszervezeti képviselők határozatlansága és a jobboldal ellenállása következtében késett, s a szakszervezeti szervek és az apparátus megtisztulása lényegében csak a múlt év őszén fejeződött be sikeresen. A Szlovákiai Szakszervezeti Mozga lom a következetes konszolidáció útjára a CSKP KB decemberi ülése utón, a Központi, a Cseh és a Szlovák Szakszervezeti Tanács együttes ülése után lépett. K feladat teljesítéséhez kedvező feltételek alakultak ki azáltal is, hogy a kerületekben és a járásokban megalakultak a szakszervezeti szervek, és elmélyült a kapcsolat az alapszervezetekkel. Különös figyelmet szentelünk a kádermunkának, elsősorban a szakszervezeti funkcionáriusok aktívája kiválogatásának és nevelésének. A soron levő évzáró taggyűlések, konferenciák és kongresszusok előkészítésével összefüggésben igyekszünk olyan feltételeket kialakítani, hogy a szervekbe és a tisztségekbe több munkás jöjjön, mégpedig közvetlenül a termelésből, hogy ezáltal is erősödjék a szakszervezeti mozgalom munkásjellege, s hogy a tisztségekben nagyobb számban legyenek képviselve a nők és a fiatalok. Kiépítjük a funkcionáriusok szakszervezeti nevelésének egységes rendszerét, mivel tudjuk, hogy a káderektől és politikai felkészültségüktől függ a reformizmus eszmei veresége a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, hogy tőlük függ a mozgalom eredményes munkája. Emil Mana elvtárs felszólalása Nemcsak a magam nevében, hanem a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művek kommunistái nevében is beszélek. A legfontosabbal, a konszolidációs folyamattal kezdeném, amely nálunk a beszélgetések és a tagkönyvcsere után kielégítően haladt. Eleinte különféle nehézségeink voltak, főként azért, mert a jobboldali opportunisták nem szívesen adták fel pozícióikat. Védekeztek, s egyes esetekben meg nem engedett módszerekhez és formákhoz folyamodtak. Ez már mögöttünk van, előre is kell néznünk, és sohasem szabad megfeledkeznünk az 1968—1969-es évek tanulságairól. A konszolidációs folyamat nálunk az össziizemi j>ártbizottság és az alajiszervezetek funkcionáriusainak leváltása után gyorsult meg. A múlt év közepétől ez szemmel látható és lemérhető nálunk, mégpedig a [jártélet pozitív fejlődésében A pártmunka felélénkülése és a tagság aktivitásának növekedése nemcsak a párttagok alapvető kötelességeinek teljesítésében, hanem főként abban nyilvánul meg, hogy szorosabban bekapcsolódnak a partéletbe. A pártcsoportok túlnyomó többsége igen aktívan dolgozik és rendszeresen ülésezik. A tömeg- és a társadalmi szervezetekkel együttműködésben, az összüzerai pártbizottság vezetésével különféle politikai akciókat szervezünk, amelyeknek egyedüli célja: megnyerni dolgozóinkat a párt jelenlegi politikájának. Habár e munkánk sikeres, szem előtt kell tartanunk, hogy a döntő harc az emberek gondolkodásában játszódik le, s ezen a téren még sok munka vár ránk. összüzemi bizottságunk rendkívüli figyelmet szentel a konszolidációs folyamatnak. Emellett azonban nem feledkezünk meg a vállalat további igen fontos, főként gazdasági problémáiról sem, a terv mindennapos teljesítéséért vívott harcról. A pártszervezetek bizottságai aktívan részt vesznek e kérdések megoldásában. Valamennyi szervezetben igen jó a vezető dolgozók és a bizottságok kapcsolata. A vezető gazdasági dolgozók háromhavonként komplex elemzést adnak az alapszervezetek bizottságainak a termelési feladatok teljesítéséről, és javaslatokat tesznek a problémák megoldására. E sikeres együttműködés, valamint dolgozóink egész kollektívájának nagy erőfeszítése következtében a múlt évi tervet teljesítettük, és egyes mutatóiban jóval túlszárnyaltuk. Hasonló,'féj-< • A közelmúltban világmeretekben is jelentős eseménynek voltunk tanúi, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának, amely nemcsak nagy érdeklődést kehett az egész világon, hanem arra kényszerítene a világ közvéleményét és minket kommunistákat is, hogy elgondolkodjunk az emberiség további fejlődéséről és forradalmi tevékenységéről. Közvetlenül Csehszlovákia XIV. kongresszusa előtt állunk, amely lezár egy bonyolult fejlődési szakaszt. Ügy gondolom, llogy a szlovákiai kommunisták az SZLKP KB vezetésével sokat tettek azért, hogy pártunk vezetősége, élén Husák elvtárssal sikeresen kivezethette a pártot és a társadalmat a mély válságból. Azt hiszem senki, még a kommunisták sem számítottak ilyen gyors javulásra. A Csehszlovák -Szovjet Baráti Szö vétség fejlődése az utóbbi években na-, gyon bonyolult és nehéz volt. Egyik célpontja volt az ellenforradalmi erők által indított támadásoknak. Elsősorban is azért, mert nem ültünk ölbe tett kézzel, hanem 1968 augusztus végén, szeptember elején tanácskozásra hívluk öszsze a járási bizottságok elnökeit és titkárait. Megbeszéltük, hogyan magyarázzuk meg a kommunistáknak Husák elvtárs fellépését az SZLKP kongresszusán, hogy a kongresszus egyetértett a moszkvai jegyzőkönyvvel és nem ismerte el az ellenforradalmi vysoöanyi kongreszszus érvényességét. Sok száz funkcionáriusunknak nem volt könnyű dolga. Éppen azért nagyra értékeljük azt az elismerést, melyben szervezetünket Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára és Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára többször is részesítette, valamint az 1970-ben -kapott Köztársasági Érdemrendet. Köztársaságunk ma ismét a szocialista országok nagy közösségének szilárd része. Rendíthetetlenül haladunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt a szocializmus leié. Pártunk egyik legjellemzőbb vonása megalakulásától kezdve az internacionalizmus és marxista osztálykapcsolata a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ma 350 000 tagunk van. Természetesen nemcsak a létszámról van szó, hanem a minőségről is. Igyekszünk megnyerni azokat a munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, akiknek szív; ügye a szocializmus, akik dolgozni akarnak a csehszlovák—szovjet barátság megszilárdításáért. Aktív politikai-társadalmi szervezet akarunk lenni. Konkrét politikai-nevelő és kulturális-nevelő munkával, a szovjet valóság ismeretének terjesztésével akarjuk kiérdemelni azt a kitüntető jelzést, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága adott nekünk, amikor kijelentette, hogy a párt segítői vagyunk internacionalista, kommunista politikájának gyakorlásában. Ahogy a múlt évben, úgy a jövendő években is fokozni fogjuk a politikainevelő munkát magas színvonalú, politikailag és szakmailag képzett lektorok és aktivisták útján. Tovább fejlesztjük az ifjúság körében végzett munkánkat. Ez ideig több mint 50 000 fiatal tagja a szervezetünknek. Arra törekszünk, hogy a fiatalok elkötelezetten dolgozzanak, hogy tagjaink aktívan dolgozzanak a Szocialista Ifjúsági Szövetségben is. Munkát akarunk adni a fiataloknak, de funkciót is. Arra törekszünk, hogy minden szervezetünk saját tervei alapján fejlessze munkáját, és úgy dolgozzon, hogy az emberek megbecsüljék ezt a munkát, és a pártszervezetek is gyakorlatilag érezzék aktív segítségét. Büszkék vagyunk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja lehetőséget ad arra, hogy e nemes művön dolgozhassunk, hogy megszilárdíthassuk a barátságot, az együttműködést legközelebbi osztálytestvérünkkel, barátunkkal és szövetségesünkkel, szocialista jövőnk szavatolójával. Tudjuk, hogy a szocializmust Csehszlovákiában csak sziláid szövetségben u Szovjetunióval és a többi szocialista országgal építhetjük fel. Ottó Moncrrtan elvtárs felszólalása lődés mutatkozott az idei év első négy hónapja alatt is. Sikeresen teljesítjük a vállalati kötelezettségvállalást, amelyet pártszervezetünk évzáró konferenciája alkalmából adtunk át Husák elvtársnak. Nem maradunk le a kötelezettségvállalás azon részeinek teljesítésében sem, amelyek munkásszállások építésére, valamint lakótelepeinken a szolgáltatások megjavítására irányulnak. Nem feledkezünk meg a vállalat életének egyéb feladatairól sem, amit többek között bizonyít a vállalat szociális programjának kidolgozása is az ötéves terv tartamára. Most csak az a fontos, hogy felettes szerveink elegendő megértést tanúsítsanak szükségleteink iránt. Most néhány szót szeretnék mondani a párt vezető szerepéről és arról, hogyan értelmezzük és biztosítjuk azt a mi vállalatunkban. Ezt elsősorban a párt káderpolitikájának megvalósításával, helyes káderpolitikával biztosítjuk. Ennek segítségével elérjük az ember fejlődését, képességei és szakképzettsége szerinti érvényesülését is, s emellett képzettségen nemcsak szakmai képzettséget értünk, hanem politikai fejlettséget, a párt iránti hűséget, a pártpolitika iránti elkötelezettséget is. Ezen elvek, és főként az osztályszempont elve alapján valósul meg vállalatunkban a káderek kiválogatása, nevelése, elhelyezése és értékelése. A kommunista párt társadalmunk vezető ereje, természetes vezére. Ez azonban azt is jelenti, hogy teljes mértékben felelős azon célok eléréséért is, amelyeket magunk elé tűztünk. Abból indulunk ki, hogy a párt mint egész teljesíti e feladatot, de a gyakorlati megvalósítás során egyénekre és kollektívákra támaszkodik, akik, 111. amelyek a párt vezető szerepének a mindennapos életben való érvényesítéséért felelősek. Az emberek és főként a kommunisták nevelése ezért központi feladattá vált, mégpedig minden egyes poszton és minden irányban. Az üzemekben, a hivatalokban és másutt dolgozó tömeg- és társadalmi szervezetek teljes felelősséget viselnek e munkáért. Vállalatunkban e szervezetek igen Jól működnek, s egyesek közülük, mint például a CSSZBSZ, kiváló munkát végez. A legnagyobb örömmel azonban az lölt e) bennünket, hogy kétévi megtorpanás után ifjúsági szervezetünk a legaktívabbak közé került. A Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakításával folytattuk a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló hazai, haladó és forradalmi mozgalom hagyományait. Csatlakoztunk Csehszlovákia Kommunista Pártjához, programjához és politikájához. Egyidejűleg átvettük tevékenységünkben elődünk, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkájának haladó elemeit. Ennek révén fejezte ki a fiatal csehszlovák nemzedék saját vágyait és hazájához fűződő kapcsolatát. Ebből nőttek ki a szocialista társadalom fiatal és lelkes építőinek százai és ezrei. Ezért az országos konferencián is egyértelműen elvetettük a revizionista, jobboldali, antiszocialista elméleteket és törekvéseket, amelyeknek az volt a céljuk, hogy fiatal nemzedékünket leterítsék a szocializmus építésének útjáról, elszakítsák Csehszlovákia Kommunista Pártjától és éket verjenek internacionalista kapcsolataink közé. A SZISZ tevékenységét Szlovákiában kezdettől fogva Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatai alapján fejlesszük. Egyértelműen meg kell mondani, hogy számos koiAmunista, az SZLKP szervezetei és szervei, de elsősorban is az SZLKP Központi Bizottsága segítségével fejleszthettük a Szocialista Ifjúsági Szövetséget úgy, hogy teljesíthesse azokat az alapvető elveket és célkitűzéseket, amelyeket kezdetben kijelöltünk. Ezért ma a szlovákiai kommunisták kongresszusán teljes szívből köszönetet akarok mondani elsősorban önöknek elvtársnők és elvtársak azért a segítségért, támogatásért, mindennapi tanácsért és együttműködésért, melyet nekünk nyújtottak és nyújtanak. Egyidejűleg biztosítani akarom önöket arról, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség soha nem árulja el azt a munkát, amit a fiatal nemzedék fejlődése érdekében végeztek. Az ifjúság kezdeményezésének konkrét megnyilvánulása, hogy ma szövetsé•günknek 184 000 tagja van, és a pionírok száma több mint 400 000. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója és a XIV. kongresszus tiszteletére 456 000 fiatal és pionír dolgozott a rendkívüli műszakokban, és több mint 13 millió korona értéket alkotott. Gondoskodunk arról, hogy szervezetünk a lányokat és a fiúkat felkészítse a jövőre. Segítünk abban, hogy igazi kommunistákká váljanak. Megtanítjuk őket arra, hogy felismerjék a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségét. Ezért tevékenységünk első napjától hangsúlyozzuk, hogy szövetségünk eszmei alapja: a munkásosztály tudományos világnézete. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben hatni akarunk minden formában a fiatal emberek érdekeinek fejlesztésére, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kultúrpoltikájából kiindulva e politikát a fiatalok életére alkalmazva, lelkesítő és egyben érdekes tevékenységgel neveljük őket szocialista érzelmű és gondolkodású emberekké, akik fegyelmezetten és kezdeményezően fogják teljesíteni a szocialista társadalom építésének feladatait. Nem elégedünk meg az elért eredményekkel. Meggyőződésünk, hogy sokkal több lehetőségünk van, hogy erőnk nagyobb, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetségben sok az energia és a lendület. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom minden feltételt megad ahhoz, hogy a fiatalok aktív munkát végezzenek és fejleszthessék egyéniségüket. A CSKP megalakulása 50. évfordulója időszakában szerzett ismereteket és tapasztalatokat felhasználjuk arra, hogy megerősítsük a szocialista ifjúság tagjainak tudatát és bővítsük ismeretvilágát. A kommunistáknak a burzsoá köztársaságban a dolgozó nép jogaiért vívott harca, a fasizmus elleni harc, a kommunista partizánok és a kommunisták hősiessége 1948 után is új munkasikerekre kötelez bennünket. Arra kötelez, hogy a kommunisták mellé, a szocializmusért és kommunizmusért küzdő harcosok első sorában álljunk. Karol Siska elvtárs felszólalása Mint az SZTA, a legfelsőbb tudományos intézmény elnökének sok minden nyomja a szívemet, amit szeretnék önökkel közölni. Az SZTA tudományos munkájának publikált eredményei lehe tővé teszik ezeknek az eredményeknek kihasználását a gyakorlatban. Az ilyen eredmények száma évről évre nő. Ezzel a számmal ellenlétben áll « gyakorlatilag felhasznált tudományos munkák száma. A szovjet elvtársak egyik látogatása alkalmával Demisev elvtárs megkérdezte, milyen megrendelésekkel fordul a társadalom az SZTA munkahelyeihez. Ez ideig az ilyen megrendelések száma nagyon kevés, és ennek társadalmunk látja kőrát. A szocializmus azonban megköveteli, hogy a tu(Folytatás az 5. oldalon) 1971. V 18.