Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-18 / 116. szám, kedd

SZLOUAKIA KOMMUNISTA PARTIA KONGRESSZUSÁNAK VITAlA Ladislav Abrahám elvtárs felszólalása Karol Šavel elvtárs felszólalása Bevezetőül szeretném legalább rövi­den elmondani, hogy a Szlovákiai For­radalmi Szakszervezeti Mozgalomban az 1968—1969-es években miért találtak ta­lajrá'á jtfttboldali és reformista nézetek. Továbbá pedig felszólalásommal támo­gatni szeretném a határozati -Javaslatot. A pártban és a társadalomban kiala­kult válság Tanulságai, amelyeket á CSKP Központi Bizottságának decembe­ri plénuma vont le, objektívan felmérik a' Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomban végbement fejlődést. A Tanulsá­gokból indulunk ki a múlt értékelése­kor és keressük további munkánk kiin­dulópontjait és útjait. Amikor 1966 júniusában a CSKP XIII. kongresszusa többek között foglalkozott a szakszervezeti tevékenységgel is, és megerősítette a CSKP KB plénumának a szakszervezetekről hozott határozatát, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatává tette, hogy a program célki­tűzéseivel együtt ez legyen a szakszer­vezeti szervek és szervezetek munkájá­nak alapvető irányelve. Ezáltal társa­dalmunk politikai rendezésében széles körű lehetőség nyílott a szakszerveze­tek teljes érvényesüléséhez. Husák elvtárs tegnap a Novotný-féle vezetés érzéketlenségéről beszélt. Ez megnyilvánult a szakszervezetekkel kapcsolatban is. A szakszervezeti munkában merev, bürokratikus centralizmus érvényesült, amely megnyirbálta és korlátozta a Szlovák Szakszervezeti Tanács helyze­tét és jogkörét. A Szlovák Szakszerve­zeti Szövetségek megszüntetése kedve­zőtlenül hatott a szlovákiai szakszerve­zeti mozgalom egész tevékenységére. A •Szlovák Szakszervezeti Tanács mint nemzeti szakszervezeti szerv ilyen fel­tételek között nem teljesíthette a CSKP KB és a szlovák nemzeti szervek hatá­rozataiból rá háruló feladatokat. A szakszervezetek tevékenységében lebecsülték a politikai-nevelő munkát. A dolgozók jogos érdekeinek védelme­zését jótékonykodó tevékenységnek kezdték tartani. Kedvezőtlenül hatott az a tény, hogy a múltban zavart szenve­dett a párt apparátusa és a szakszerve­zetek közötti elvtársi kapcsolat. A szlovákiai szakszervezeti mozgalom a CSKP Központi Bizottságának 1968 ja­nuári ülését abban a meggyőződésben fogadta, hogy a párt irányt vesz mind­azon tényezők kiküszöbölésére, ame­lyek a szocializmus számára mindig ide­genek voltak, irányt vesz az ellen, ami, ellenkezik a marxizmus—leninizmussal. A felsorakozó jobboldali erők a szak szervezeteket is saját céljaikra akarták felhasználni. Igyekeztek a maguk szá­mára megnyerni a szakszervezeteket, és belőlük — a kommunista párttól és az államtól független — ellenzéki politikai erőt alkotni. A jobboldal céljai minde­nütt azonosak voltak, csak e célok megvalósításának a feltételei voltak kü­lönbözőek. A Szlovák Szakszervezeti Mozgalom­ban akkor következett be fordulat, ami­kor a pártban győztek' a marxizmus­leninizmushoz és a proletár internacio­nalizmushoz hű erők, amikor pártunk élére Husák elvtárs állt a konszolidáció politikai irányvonalával. A tisztogatási rolyamat egyes szakszervezeti képvise­lők határozatlansága és a jobboldal el­lenállása következtében késett, s a szak­szervezeti szervek és az apparátus meg­tisztulása lényegében csak a múlt év őszén fejeződött be sikeresen. A Szlovákiai Szakszervezeti Mozga lom a következetes konszolidáció útjá­ra a CSKP KB decemberi ülése utón, a Központi, a Cseh és a Szlovák Szakszer­vezeti Tanács együttes ülése után lépett. K feladat teljesítéséhez kedvező feltéte­lek alakultak ki azáltal is, hogy a kerü­letekben és a járásokban megalakultak a szakszervezeti szervek, és elmélyült a kapcsolat az alapszervezetekkel. Különös figyelmet szentelünk a ká­dermunkának, elsősorban a szakszerve­zeti funkcionáriusok aktívája kiváloga­tásának és nevelésének. A soron levő évzáró taggyűlések, konferenciák és kongresszusok előkészítésével összefüg­gésben igyekszünk olyan feltételeket kialakítani, hogy a szervekbe és a tisztségekbe több munkás jöjjön, még­pedig közvetlenül a termelésből, hogy ezáltal is erősödjék a szakszervezeti mozgalom munkásjellege, s hogy a tiszt­ségekben nagyobb számban legyenek képviselve a nők és a fiatalok. Kiépít­jük a funkcionáriusok szakszervezeti nevelésének egységes rendszerét, mivel tudjuk, hogy a káderektől és politikai felkészültségüktől függ a reformizmus eszmei veresége a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalomban, hogy tőlük függ a mozgalom eredményes munkája. Emil Mana elvtárs felszólalása Nemcsak a magam nevében, hanem a bratislavai Dimitrov Vegyipari Mű­vek kommunistái nevében is beszélek. A legfontosabbal, a konszolidációs fo­lyamattal kezdeném, amely nálunk a beszélgetések és a tagkönyvcsere után kielégítően haladt. Eleinte különféle nehézségeink voltak, főként azért, mert a jobboldali opportunisták nem szíve­sen adták fel pozícióikat. Védekeztek, s egyes esetekben meg nem engedett módszerekhez és formákhoz folyamod­tak. Ez már mögöttünk van, előre is kell néznünk, és sohasem szabad meg­feledkeznünk az 1968—1969-es évek tanulságairól. A konszolidációs folya­mat nálunk az össziizemi j>ártbizottság és az alajiszervezetek funkcionáriusai­nak leváltása után gyorsult meg. A múlt év közepétől ez szemmel látható és lemérhető nálunk, mégpedig a [járt­élet pozitív fejlődésében A pártmun­ka felélénkülése és a tagság aktivitásá­nak növekedése nemcsak a párttagok alapvető kötelességeinek teljesítésében, hanem főként abban nyilvánul meg, hogy szorosabban bekapcsolódnak a partéletbe. A pártcsoportok túlnyomó többsége igen aktívan dolgozik és rendszeresen ülésezik. A tömeg- és a társadalmi szerveze­tekkel együttműködésben, az összüze­rai pártbizottság vezetésével különféle politikai akciókat szervezünk, amelyek­nek egyedüli célja: megnyerni dolgo­zóinkat a párt jelenlegi politikájának. Habár e munkánk sikeres, szem előtt kell tartanunk, hogy a döntő harc az emberek gondolkodásában játszódik le, s ezen a téren még sok munka vár ránk. összüzemi bizottságunk rendkí­vüli figyelmet szentel a konszolidációs folyamatnak. Emellett azonban nem fe­ledkezünk meg a vállalat további igen fontos, főként gazdasági problémáiról sem, a terv mindennapos teljesítéséért vívott harcról. A pártszervezetek bi­zottságai aktívan részt vesznek e kér­dések megoldásában. Valamennyi szer­vezetben igen jó a vezető dolgozók és a bizottságok kapcsolata. A vezető gaz­dasági dolgozók háromhavonként komp­lex elemzést adnak az alapszerveze­tek bizottságainak a termelési felada­tok teljesítéséről, és javaslatokat tesz­nek a problémák megoldására. E sikeres együttműködés, valamint dolgozóink egész kollektívájának nagy erőfeszítése következtében a múlt évi tervet teljesítettük, és egyes mutatói­ban jóval túlszárnyaltuk. Hasonló,'féj-< • A közelmúltban világmeretekben is jelentős eseménynek voltunk tanúi, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának, amely nemcsak nagy érdeklődést kehett az egész világon, hanem arra kényszerítene a világ köz­véleményét és minket kommunistákat is, hogy elgondolkodjunk az emberiség további fejlődéséről és forradalmi tevé­kenységéről. Közvetlenül Csehszlovákia XIV. kong­resszusa előtt állunk, amely lezár egy bonyolult fejlődési szakaszt. Ügy gondolom, llogy a szlovákiai kommunisták az SZLKP KB vezetésével sokat tettek azért, hogy pártunk vezető­sége, élén Husák elvtárssal sikeresen kivezethette a pártot és a társadalmat a mély válságból. Azt hiszem senki, még a kommunisták sem számítottak ilyen gyors javulásra. A Csehszlovák -Szovjet Baráti Szö vétség fejlődése az utóbbi években na-, gyon bonyolult és nehéz volt. Egyik célpontja volt az ellenforradalmi erők által indított támadásoknak. Elsősorban is azért, mert nem ültünk ölbe tett kéz­zel, hanem 1968 augusztus végén, szep­tember elején tanácskozásra hívluk ösz­sze a járási bizottságok elnökeit és tit­kárait. Megbeszéltük, hogyan magyaráz­zuk meg a kommunistáknak Husák elv­társ fellépését az SZLKP kongresszusán, hogy a kongresszus egyetértett a moszk­vai jegyzőkönyvvel és nem ismerte el az ellenforradalmi vysoöanyi kongresz­szus érvényességét. Sok száz funkcioná­riusunknak nem volt könnyű dolga. Ép­pen azért nagyra értékeljük azt az el­ismerést, melyben szervezetünket Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára és Le­nárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára többször is részesítette, valamint az 1970-ben -kapott Köztársasági Érdem­rendet. Köztársaságunk ma ismét a szocialis­ta országok nagy közösségének szilárd része. Rendíthetetlenül haladunk a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal együtt a szocializmus leié. Pártunk egyik legjellemzőbb vonása megalakulásától kezdve az internacio­nalizmus és marxista osztálykapcsolata a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ma 350 000 tagunk van. Természete­sen nemcsak a létszámról van szó, ha­nem a minőségről is. Igyekszünk meg­nyerni azokat a munkásokat, paraszto­kat és értelmiségieket, akiknek szív­; ügye a szocializmus, akik dolgozni akarnak a csehszlovák—szovjet barát­ság megszilárdításáért. Aktív politikai-társadalmi szervezet akarunk lenni. Konkrét politikai-nevelő és kulturális-nevelő munkával, a szovjet valóság ismeretének terjesztésével akar­juk kiérdemelni azt a kitüntető jelzést, melyet Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága adott ne­künk, amikor kijelentette, hogy a párt segítői vagyunk internacionalista, kom­munista politikájának gyakorlásában. Ahogy a múlt évben, úgy a jövendő években is fokozni fogjuk a politikai­nevelő munkát magas színvonalú, poli­tikailag és szakmailag képzett lektorok és aktivisták útján. Tovább fejlesztjük az ifjúság körében végzett munkánkat. Ez ideig több mint 50 000 fiatal tagja a szervezetünknek. Arra törekszünk, hogy a fiatalok elköte­lezetten dolgozzanak, hogy tagjaink ak­tívan dolgozzanak a Szocialista Ifjúsági Szövetségben is. Munkát akarunk adni a fiataloknak, de funkciót is. Arra törekszünk, hogy minden szer­vezetünk saját tervei alapján fejlessze munkáját, és úgy dolgozzon, hogy az emberek megbecsüljék ezt a munkát, és a pártszervezetek is gyakorlatilag érez­zék aktív segítségét. Büszkék vagyunk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja lehetőséget ad ar­ra, hogy e nemes művön dolgozhassunk, hogy megszilárdíthassuk a barátságot, az együttműködést legközelebbi osztály­testvérünkkel, barátunkkal és szövetsé­gesünkkel, szocialista jövőnk szavatoló­jával. Tudjuk, hogy a szocializmust Cseh­szlovákiában csak sziláid szövetségben u Szovjetunióval és a többi szocialista országgal építhetjük fel. Ottó Moncrrtan elvtárs felszólalása lődés mutatkozott az idei év első négy hónapja alatt is. Sikeresen teljesítjük a vállalati kö­telezettségvállalást, amelyet pártszer­vezetünk évzáró konferenciája alkal­mából adtunk át Husák elvtársnak. Nem maradunk le a kötelezettségvállalás azon részeinek teljesítésében sem, ame­lyek munkásszállások építésére, vala­mint lakótelepeinken a szolgáltatások megjavítására irányulnak. Nem feled­kezünk meg a vállalat életének egyéb feladatairól sem, amit többek között bizonyít a vállalat szociális programjá­nak kidolgozása is az ötéves terv tar­tamára. Most csak az a fontos, hogy fe­lettes szerveink elegendő megértést ta­núsítsanak szükségleteink iránt. Most néhány szót szeretnék mondani a párt vezető szerepéről és arról, ho­gyan értelmezzük és biztosítjuk azt a mi vállalatunkban. Ezt elsősorban a párt káderpolitiká­jának megvalósításával, helyes káder­politikával biztosítjuk. Ennek segítségé­vel elérjük az ember fejlődését, képes­ségei és szakképzettsége szerinti érvé­nyesülését is, s emellett képzettségen nemcsak szakmai képzettséget értünk, hanem politikai fejlettséget, a párt iránti hűséget, a pártpolitika iránti el­kötelezettséget is. Ezen elvek, és fő­ként az osztályszempont elve alapján valósul meg vállalatunkban a káderek kiválogatása, nevelése, elhelyezése és értékelése. A kommunista párt társadalmunk ve­zető ereje, természetes vezére. Ez azonban azt is jelenti, hogy teljes mér­tékben felelős azon célok eléréséért is, amelyeket magunk elé tűztünk. Ab­ból indulunk ki, hogy a párt mint egész teljesíti e feladatot, de a gyakorlati megvalósítás során egyénekre és kol­lektívákra támaszkodik, akik, 111. ame­lyek a párt vezető szerepének a min­dennapos életben való érvényesítéséért felelősek. Az emberek és főként a kom­munisták nevelése ezért központi fel­adattá vált, mégpedig minden egyes poszton és minden irányban. Az üze­mekben, a hivatalokban és másutt dol­gozó tömeg- és társadalmi szervezetek teljes felelősséget viselnek e munkáért. Vállalatunkban e szervezetek igen Jól működnek, s egyesek közülük, mint például a CSSZBSZ, kiváló munkát vé­gez. A legnagyobb örömmel azonban az lölt e) bennünket, hogy kétévi megtor­panás után ifjúsági szervezetünk a leg­aktívabbak közé került. A Szocialista Ifjúsági Szövetség meg­alakításával folytattuk a marxizmus— leninizmus és a proletár internaciona­lizmus elvein alapuló hazai, haladó és forradalmi mozgalom hagyományait. Csatlakoztunk Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjához, programjához és politiká­jához. Egyidejűleg átvettük tevékenységünk­ben elődünk, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkájának haladó elemeit. Ennek révén fejezte ki a fiatal cseh­szlovák nemzedék saját vágyait és ha­zájához fűződő kapcsolatát. Ebből nőt­tek ki a szocialista társadalom fiatal és lelkes építőinek százai és ezrei. Ezért az országos konferencián is egyértelműen elvetettük a revizionista, jobboldali, antiszocialista elméleteket és törekvéseket, amelyeknek az volt a céljuk, hogy fiatal nemzedékünket lete­rítsék a szocializmus építésének útjáról, elszakítsák Csehszlovákia Kommunista Pártjától és éket verjenek internaciona­lista kapcsolataink közé. A SZISZ tevékenységét Szlovákiában kezdettől fogva Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának és és Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának határozatai alapján fejlesszük. Egyértelműen meg kell mon­dani, hogy számos koiAmunista, az SZLKP szervezetei és szervei, de első­sorban is az SZLKP Központi Bizottsága segítségével fejleszthettük a Szocialista Ifjúsági Szövetséget úgy, hogy teljesít­hesse azokat az alapvető elveket és cél­kitűzéseket, amelyeket kezdetben kije­löltünk. Ezért ma a szlovákiai kommunisták kongresszusán teljes szívből köszönetet akarok mondani elsősorban önöknek elvtársnők és elvtársak azért a segítsé­gért, támogatásért, mindennapi taná­csért és együttműködésért, melyet ne­künk nyújtottak és nyújtanak. Egyidejű­leg biztosítani akarom önöket arról, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség soha nem árulja el azt a munkát, amit a fiatal nemzedék fejlődése érdekében végeztek. Az ifjúság kezdeményezésének konk­rét megnyilvánulása, hogy ma szövetsé­•günknek 184 000 tagja van, és a pioní­rok száma több mint 400 000. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. év­fordulója és a XIV. kongresszus tiszte­letére 456 000 fiatal és pionír dolgozott a rendkívüli műszakokban, és több mint 13 millió korona értéket alkotott. Gondoskodunk arról, hogy szerveze­tünk a lányokat és a fiúkat felkészítse a jövőre. Segítünk abban, hogy igazi kommunistákká váljanak. Megtanítjuk őket arra, hogy felismerjék a társadal­mi fejlődés objektív törvényszerűségét. Ezért tevékenységünk első napjától hangsúlyozzuk, hogy szövetségünk esz­mei alapja: a munkásosztály tudomá­nyos világnézete. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben hatni akarunk minden formában a fia­tal emberek érdekeinek fejlesztésére, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kultúrpoltikájából kiindulva e politikát a fiatalok életére alkalmazva, lelkesítő és egyben érdekes tevékenységgel ne­veljük őket szocialista érzelmű és gon­dolkodású emberekké, akik fegyelme­zetten és kezdeményezően fogják telje­síteni a szocialista társadalom építésé­nek feladatait. Nem elégedünk meg az elért ered­ményekkel. Meggyőződésünk, hogy sok­kal több lehetőségünk van, hogy erőnk nagyobb, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetségben sok az energia és a lendü­let. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom min­den feltételt megad ahhoz, hogy a fia­talok aktív munkát végezzenek és fej­leszthessék egyéniségüket. A CSKP megalakulása 50. évfordulója időszakában szerzett ismereteket és ta­pasztalatokat felhasználjuk arra, hogy megerősítsük a szocialista ifjúság tag­jainak tudatát és bővítsük ismeretvilá­gát. A kommunistáknak a burzsoá köz­társaságban a dolgozó nép jogaiért ví­vott harca, a fasizmus elleni harc, a kommunista partizánok és a kommunis­ták hősiessége 1948 után is új munkasi­kerekre kötelez bennünket. Arra köte­lez, hogy a kommunisták mellé, a szo­cializmusért és kommunizmusért küzdő harcosok első sorában álljunk. Karol Siska elvtárs felszólalása Mint az SZTA, a legfelsőbb tudomá­nyos intézmény elnökének sok minden nyomja a szívemet, amit szeretnék önökkel közölni. Az SZTA tudományos munkájának publikált eredményei lehe tővé teszik ezeknek az eredményeknek kihasználását a gyakorlatban. Az ilyen eredmények száma évről évre nő. Ezzel a számmal ellenlétben áll « gyakorlatilag felhasznált tudományos munkák száma. A szovjet elvtársak egyik látogatása alkalmával Demisev elvtárs megkérdezte, milyen megrende­lésekkel fordul a társadalom az SZTA munkahelyeihez. Ez ideig az ilyen meg­rendelések száma nagyon kevés, és en­nek társadalmunk látja kőrát. A szocia­lizmus azonban megköveteli, hogy a tu­(Folytatás az 5. oldalon) 1971. V 18.

Next

/
Thumbnails
Contents