Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-02 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

Emlékeztet Az ötvenkét évvel ezelőtti május elseje mint „Fekete Vasárnap" írta be névéit a komáromi (Komár- no) proletariátus történei mébe. Erre emlékeztet bennünket a komáromi katolikus temetőben látható százkét névtelen vöröskatona síremléke. Németh István Megváltozik a határ Furcsa képet öltött fél évvel ezelőtt Feketenyék (Čierna Voda) határa. A nemrég még sík felületen dombok emelkedneik és egy új folyómeder szeli keresztül. Folytonosan dübörögnek itt a gépek, hisz épül a csatorna, mely összeköti majd a Feketevizet a Kis Dunával. A munkálatok 12 és fél millió koronába kerülnek öt és fél évig tartanak majd. A csatornát zsiiippal határolják, ahol a Fekete vizet éri, s a Kis-Dunán, a csatorna beömlésénél gát emelkedik majd, mely szárazság idején ls biztosítja a megfelelő vízállást. Két híd ível majd át a csator nán. És a zoldfüves part mentén betonút húzódik majd a Kis-Dunáig, ahol a gát egyúttal átjáróul is szolgál. A gát és a hidak alapozási munkálatait a brnói Geotest vállalat vég zi. A Sellyei (Šaľa) Vízépítészeti Vállalat a csatornán kívüli területen dolgozik és a falu érdekeinek megfelelően megtisztítja a Feketevíz medrét is. Ez az építkezés kezdetben jelentős nagyságú, mintegy "34 hektáros termőföldterületet követelt. De már különböző erek és patakmedrek betöltésével 27 hektáros földterületet viszsza is adtak. Százötven dolgozóval, 8 kotrógéppel, 6 lánctalpas traktorral és számos földgyaluval, teherautóval folyik a munka. A dolgozók kényelmét a kiindulóhelyen tavaly felépített munkásszálló biztosítja Nehéz itt a munka. A feladatok igényesek. Sikeres teljesítésük azonban hasznot jelent népgazdaságunk számára és új mosolyt varázsol majd az aranysárga kalásztengerek illatát érző emberek arcára. Mázsár László Tizenegyedik bemutató Bátor vállalkozás Lasztócon (Lastovce) meg az idén megkezdik an nak a nagyfiizialdának az építését, mely évente mintegy 19 500 darab 115 kg-os sertést szállít majd a húsfeldolgozó üzemeknek. A nagyhizlalda felépítésére a töketerebesi (Trebišov) járás három állami gazdasága vállalkozott. Michalaný, Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) és Zemplinská Nová Ves állami gazdaságai társulás alapján valósítják meg tervüket. A hizlalda felépítésére 29 millió 800 ezer koronát fordítanak. Ezt a z összeget állami hozzájárulással, kölcsönnel és társulási illetékkel biztosítják. Az előzetes számítások kimutat, ták azt is, hogy nem marad majd el a vállalkozás haszna, mert az üzemeltetés évente 14 millió koron.i tiszta jövedelmet ereiiményez. H orosz Árpád Kevés az asztal Bizony probléma, hogy Most város vendéglátóüze rueiben kevés az asztal. Amíg az elmúlt években a város ezer-ezer lakosára 64 hely jutott a vendéglők és éttermek asztalai mellett, ma már csak 54 hely jut. Pedig helyre szükség van, hisz egy esztendő alatt félmillió ebédet szolgálnak fel ezekre az asztalokra. Remélhető, hogy hamarosan megváltozik a helyzet, mert a városban 12 helyen kezdték létesítmények építésébe, melyek a lakosok vendéglátását szolgálják majd. Ranc Károly Dunaszerdahelyen i Dun. Streda) a baromfifeldolgozó üzemben naponta 7—8 tonna különféle konzervet készítenek. Az üzem készítményei külföldön is keresettek. Az idén már három vagon konzervet küldtek Ausztriába, s további szállítmányok is készen várnak a? indításra. Matis Pál Modernül A brnói Számítástechnikái Központban 1955-ben indult meg a munka. Azóta a dél-morvaországi kerületben három fióküzemet létesített a központ. A hivatal és fióküzemei ma már a legmodernebb számológépekkel dolgoznak. Felvételünkön Jirka Pištéková látható a ZPA 600-as komputer írógépe előtt, háttérben pedig az Aritma T-150 és T-610 számológépek. Horváth Géza Jó katona — és jó kommunista Aki nem élte át, nem is tudja, hogy mennyi aka raterő, kitartás és szorgalom szükséges ahhoz, hogv egy fiatalemberből jó ka tona legyen. Kabzan János az erdó gazdaságban dolgozott, mielőtt bevonult. Márt ott megtanulta, hogyha valamit elvégez, azt előbb jót át kell gondolni. Ezt a jó tulajdonságát tükrözik azok az eredmények, melyeket a katonaságnál elért. Köny nyen beilleszkedett új kör nyezetébe. és maradék ta lanul teljesítette a reá bí zott feladatokat Amikor alakulófélben volt a SZISZ szervezet, elsőként jelent kőzett és azóta is tevékenyen támogatja a szervezet munkáját. Tudja jói. hogy nem ígéretekre, nagy szavakra, hanem becsületes munkára van szükség. így értelmezi ó a politikai és a harci feladatokat is. Szinte irigylem képes ségeit, hisz amit ó cselekszik, az mindig tökéletes Mindenre megtalálja a he lyes megoldást. Mint gép kocsivezető, mindig üzein anyagmegtakarítást és el és baleset nélkül közieke dik. A reá bízott autó olyan, mintha most kaptuk volna a gyárból. Ami kor nfegrendeztük a „Mit tudsz a Szovjetunióról" című vetélkedőt, első lett. Ismeretei még a parancs nokokat is meglepték. £s ő mégis szerény, példamutató maradt. Nem is lepődtünk aiog, amikor jelentkezőivel kért és bejelentette szándékát: tagja akar lenni a kommunista pártnak. A laktanya parancsnoksága és a pártszervezet elfogadta jelont kezesét, hisz mindenki bí zott abban, hogy ez a fiú a pártban is megállja maid a helyét Ma már kommunista, fcs így magyarázza meg a többieknek, hogy miért lett az: „A párt jó politikája és vezető szerepe nélkülözhetetlen a szocializmus építése során. Ez meggyó ződésem, és ezért szeretném érvényesíteni a párt helyes nézeteit a katonai majd később a polgári élet ben is." Benyák /ózse/ Stupavai keramika A habán származású Putz József volt a stupavaí ke- ramika megalapítója. 1809ben családjába benősült Kostka János, aki később Putz műhelyét átvette. Utódai közül unokája, Kostka Ferdis tűnt kí, aki hű maradt a stupavai hagyományokhoz. Műveit kiállították Prágában, Párizsban, Brüsszelben és Brnóban 1946-ban kapta a „Nemzet érdemes művésze" címet Három évvel ezelőtt szülővárosában kiállítást rendez tek munkáiból Legjelentősebb alkotása a „Stupavai muzsikusok" című szoborkompozíció. De különféle figurákat, tányérokat és gyertyatartókat is készített. Sokat dolgozott a Károly grófok részére, de alkotásait szívesen vásárolták annak idején a máriavölgyi zarándokok és a stupavaiak is. Kostka Ferdis és a stupavai keramika művészei a keramika és a fazekasság fejlesztésére felhasználták a környék jó természeti feltételeit. Főleg a sárga, piros és zöld színeket használták. Alko tásaik ma is szépek és mű vésziek. Mózes Imre Mozgalmas az élet Hosz szúszóu (Dlhá Ves) a tavaly megnyitott művelődé, si házban. A vezetőség elnöke, Ferdinánd Zoltán rendszeresen gondoskodik arról, hogy ne legyen hiány kulturális eseményekben. Legutóbb a Rozsnyói (Rožňava) Magyar Gimnázium színjátszói vendégszerepeltek és bemutatták Dávid Teréz „Dódi" című színművét. Ez volt a „Dódi" tizenegyedik bemutatója. Az ifjú színjátszók vezetője Kanala Józsefné, a gimnázium tanárnője, aki szabad idejét használja fel arra, hogy neveltjeit bevezesse a színjátszás titkaiba És nein is' eredménytelen ez a tevékenysége, hisz a „Dódi" ősbemutatóját is Rozsnyón tartották. És öt esztendővel ezelőtt az ő színjátszó csoportja első díjat nyert az országos fesztiválon. Akkor Vörös marty Mihály „Csongor és Tünde" mesejátéka volt mű sorukon. A színjátszók között szerepelt Sunyovsaky Szilvia, rozsnyói diáklány is, aki azóta már a buda pesti Madách Színház tag jaKanala Józsefné színjátszó csoportja most Hoszszúszón is megérdemelt sikert aratott Dávid Teréz színművének tizenegyedik bemutatójával. Mohr Gedeon Ipolyságon (Šahyj átadták rendeltetésének a járás leg korszerűbb szélesvásznú moziját, mely 1 millió 300 ezer koronás költséggel épült. A belső berendezések ára sziri tén meghaladja az 1 millió koronát. Ez a külsőleg, belsőleg is szép és modern épület a városka egyik legszebb épületeinek egyike. Kár, hogy annak idején a tervezők nem a város központjába helyezték el ezt az épületet, mert jelentősen hozzájárult volna a csendes, tiszta és rendezett kisváros főterének szépségéhez. Bellus Imre Új csarnok Kúntapolcán (Kunová Teplica) az SMZ vállalathoz tartozó karbantartóüzem új szerelőcsarnokkal bővül. így a nagyméretű szerelvények összeállítását majd emelődaruk segítse gével és az Időjárás okoz ta megszakítások nélkül végezhetik. A századunk elején vi rágzó gyárat a harmincas évek elején leszerelték Helyén 4—5 emberrel dolgozó műhely alakult. Az, hogy ma több mint 200 dol gozó itt keresheti meg a kenyerét, az egykori, alacsony létszámú törzsgárda tagjainak köszönhető Amúgy is alacsony béríik egy részének befektetésé vei, sok-sok ingyenes brigádóra ledolgozásával tartották üzemben a haldokló, illetve a pusztulásra ítélt műhelyt a későbbi államosításig. Bafti Árpád 7-—8 tonna naponta