Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-13 / 112. szám, csütörtök

VIHAR ELŐTTI CSEND? Saigon — Phnom Penh — A dél-vietnami hadszintéren vihar előtti csend uralkodik. Katonai körökben megerősítették, hogy vasárnap és hétfőn légi úton mintegy kétezer dél-vietnami gyalogost szállítottak a laoszi határ közelébe, az A-Shau völgy északkeleti csücskébe. Ugyan­akkor egy használaton kívüli tüzérségi támaszpontot is újra megnyiso .ak. A jelek arra mu­tatnak, hogy az amerikai ag­resszorok és saigoni zsoldosaik nagyobb arányú akcióra készü­lődnek a térségben. A dél-vietnami parancsnokság szóvivője arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy kedden reggel heves harcok dúltak Quang Ngai tartományban. A dél-vietnami veszteségeket hét halottban és öt sebesültben je­lölte meg. A kambodzsai hadijelentések szerint a népi felszabadító erők, valamint a kambodzsai kor­mánykatonaság és dél-vietnami cinkosaik között szerdára virra­dó éjjel a legjelentősebb össze­csapás Phnom Penh fővárostól mindössze 55 kilométerrel délre zajlott le. A harcok gyújtópont­ja továbbra is a fővárost az or­szág egyetlen mélytengeri kikö­tőjével, Kompong Sommal össze­kötő főútvonal térségében van. Washington — New York — Az amerikai kongresszusban fo­kozódik az ellenállás a Nixon­adminisztráció indokínai politi­kájával szemben. Mark O. Hat­field oregoni köztársaság párti szenátor a New York-i egyete­men elhangzott beszédében az­zal vádolta a kormányt, hogy Dél-Vietnamban többre becsüli az amerikaiak életét, mint az ázsiaiakét. John Stennis szenátor, a sze­nátus hadügyi bizottságának be­folyásos elnöke kedden törvény­javaslatot terjesztett elő, amely megkötné az elnök kezét abban, hogy a kongresszus külön jóvá­hagyása nélkül amerikai csapa­tokat vessen harcba. Ezzel szemben Agnew alelnök mitsem törődve az Egyesült Ál­lamokban mindinkább fokozódó háborúellenes hangulattal, és a nagyszabású béketüntetések­kel, büszkén közölte, hogy a tüntetések során több mint tíz­ezer személyt letartóztattak, s elismeréssel nyilatkozott a rend­őrség e „kiváló teljesítményé­ről". Peking — Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága politikai bizottsága ál­landó bizottságának tagja —- a párt politikai bizottsága több prominens tagjának jelenlété­ben — fogadta a Vietnami Dol­gozók Pártjának Le Duan első titkár vezette delegációját. A megbeszélés testvéri és baráti légkörben zajlott le. Vientiane — Szujanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke szerdán reg­gel, vientianei személyes meg­bízottja útján nagy jelentőségű javaslatokat juttatott el Sou­oanna Phouma hercegnek, a lao­szi királyi kormány elnökének. A laoszi hazafias erők vezető­je egyebek között azt indítvá­nyozta, hogy mihelyt az ameri­kaiak az ország egész területén feltétel nélkül beszüntetik a bombázásokat, valósítsák meg a tűzszünetet Laoszban. Javasol­ta, hogy az érdekelt laoszi felek a bombázások beszüntetését kö­vetően állapodjanak meg egy ideiglenes koalíciós kormány megalakításában és más közös érdekű kérdésekben is, így a laoszi királyság semlegessége szigorú tiszteletben tartásának szavatolásában, miként azt a Laoszra vonatkozó 1962. évi gen­fi egyezmények kimondták. Fort Mcpherson — Az ameri­kai hadsereg bejelentette, hogy a My Lai tömeggyilkossággal kapcsolatban csak későbbi idő­pontban ejtik meg Ernest Medi­na százados előzetes bírósági kihallgatását. A halasztás okát nem közölték. Ismeretes, hogy a már elítélt Calley főhadnagy vallomása szerint a parancsot az emberek lemészárlására Me­dina adta ki. A Josida-levél körül 1971 V. 13. Tokió — Mijazava Kiicsi ja­pán külkereskedelmi- és ipar­ügyi miniszter az alsóház ke­reskedelem- és iparügyi bizott­ságában egy szocialista inter­pellációra válaszolva kijelentet­te, hogy az úgynevezett Josida­levél, amelyben Japán egyebek között megígérte Tajvannak, hogy nem finanszírozza a Kínai Népköztársaság viszonylatában a japán beruházási áruhiteleket „csak a folyó pénzügyi év vé­géig érvényes". A japán kormány ezzel értés­re adta, hogy a jövőben nem érzi magát korlátozva a Kíná­val folyó kereskedelemben. A levelet, amelyre a miniszter hi­vatkozott, Josida Sigeru volt Kommentárunk D ogers amerikai külügy­" miniszter a jelek szerint előrelátó volt, amikor óvott at­tól, hogy közel-keleti körutazá­sának „túlzott jelentőséget" tu­lajdonítsanak. Ezt bizonyítja az is, hogy útja befejeztével a vi­lág tudtára adta, „továbbra is jelentékeny nézetkülönbségek és nézeteltérések vannak Kairó és Tel Aviv között". S ami jel­lemző, látogatása során több megértést tapasztalhatott a bé­kés rendezést szorgalmazó Kai­róban, mint az Egyesült Álla­mok hű szövetségesénél, Tel Avivban. A párizsi Combat „viharos iz­raeli—amerikai megbeszélések­ről" számolt be, s a Tel Aviv-1 politikusok makacsságával ma­gyarázza, hogy a tiszteletükre az amerikai nagykövetségen ter­vezett vacsorát Rogers lemond­ta. A valóság persze az, hogy Tel Avivba érkezve Rogers már a repülőtéren megnyugtatta az izraeli vezetőket: az Egyesült Államok a jövőben is mindent megtesz Izrael „biztonságának megerősítéséért". A „mérsékelt derűlátás" han­goztatása is feltehetően arra szolgál, hogy a „szerénynek" is alig mondható körutazás „eredményeit", s ezzel Was­hington tekintélyét mentse. Az alapvető kérdésekben ugyanis az ellentétek továbbra ls fenn­állnak, s ezen az sem változ­tat, hogy a külügyminiszter „a miniszterelnök 1964-ben írta Csang Kaj-sek titkárának. A Josida-levél mindeddig a japán—kínai kereskedelmi kap­csolatok kerékkötője volt. Meg­figyelők szerint a kormány most ennek az akadálynak az eltávolításával akar gesztust tenni Kína felé, ugyanakkor megkerüli Pekinget, mint Kína egyedüli kormányának elisme­rését. A kínai visszhang éppen ezért még kérdéses. Megfigyelők viszont emlékez­tetnek rá, hogy a múlt hónap­ban a Kínai Népköztársaságban kijelentették: a japán—kínai kereskedelem fejlesztésének „előfeltétele" a Josida-levél ta­gadása. néhány sorban A CSSZBSZ küldöttsége, ame­jet Ján Nemec, a szövetség el­nökhelyettese vezet, ellátoga­tott a Cseljabinszk környéki „Lazurnij" szovhozba. OSLÓBAN véget ért a Nor­vég Munkáspárt kongresszusa. A kongresszus résztvevői Jelen­tős figyelmet szenteltek az or­szág közös piaci tagsága kérdé­sének. TOKIÓBAN megkezdődött a Ja­pán Kommunista Párt KB XIV. plenáris ülése — közölte az Akahata című lap. RÓMA elővárosában összetű­zésekre került sor egy olasz neofasiszta szervezet tagjai, va­lamint a baloldali szervezetek fiataljai között. NEW YORKBAN 1970 áprilisá­tól 1971. március 31-ig 88 000­rel csökkent a munkahelyek száma. Ezenkívül a városi elöl­járóság költségeinek csökkenté­se következtében több tízezer városi alkalmazott veszíti el a munkáját. DAR ES SAALAMBAN véget ért a Zambiai Egyesült Nemze­ti Függetlenségi Párt VL kong­resszusa. A hatezer küldött Kenneth Kaunda köztársasági elnököt egyhangúlag ismét a párt első titkárává választot­ta. A CEYLONI kormány szóvivő­je bejelentette, hogy az ország három körzetében megszüntet­ték a zendülések miatt beveze­tett katonai közigazgatást. Az ügyek intézését ismét átadták a polgári hatóságoknak. JAPÁNBAN a Kitafudzsi nevű amerikai lőtérre népviseletbe öltözött japán parasztok hatol­tak be és ülősztrájkba kezdtek, taltakozásul az amerikaiak tü­zérségi gyakorlatai ellen. VALENCIÁBAN „illegális te­vékenység" vádjával négy spa­nyol egyetemistát vett őrizetbe a rendőrség. A kormányzat köz­lése szerint a diákok ellenséges röpiratokat terjesztettek, titkos gyűléseket tartottak és egy tün­tetésen nyilvánosan elégették Franco arcképét. BONNBAN jugoszláv—nyugat­német tárgyalások kezdődtek a nácik jugoszláviai áldozatainak kártalanításáról. Nem hivatalos értesülések szerint 950 000 az igényjogosultak száma. ( VALENTIN FALIN, a Szovjet­unió NSZK-beli nagykövete teg­nap átadta Gustáv Heinemann köztársasági elnöknek megbízó­levelét. Ezt követően Falin és Heinemann megbeszélést tar­tott. Békét a világnak! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fennállása óta még sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy ^együttműködjön minden nemzetközi regionális és országos csoport a béke megerősítése érdekében. Reményt keltő jelei mutatkoznak annak, hogy fokozódik minden jóakaratú ember szolidari­tása a nemzetközi béke fenntartásában — ezekkel a sza­vakkal üdvözölte U Thant, az ENSZ fótitkára a Béke-világ­tanács ma megnyíló budapesti közgyűlését. Több mint két évtizede Varsóban a második békevilág­kongresszus küldöttei kiáltványt intéztek a világ népeihez, Jelhívással fordultak az ENSZ-hez, és megalakították a nem­zetközi békemozgalom állandó irányító központját, a Béke­világtanácsot. Ezáltal olyan szervezet jött létre, amely egyre nagyobb tömeget vont be a békeharcba. A gyűlések, értekez­letek, találkozók százain, számtalan határozatban, felhívás­ban és nyilatkozatban szállt és száll síkra a békére vágyó emberiség nevében a háború ellen, a béke védelmében. Kö­vetkezetesen támogatja az európai béke biztosításának gon­dolatát és a biztonsági értekezletet szorgalmazó budapesti felhívást. Sikraszáll a katonai támaszpontok, a fegyverke­zési hajsza, a háborús uszítás ellen, sürgeti a leszerelési tárgyalásokat, küzd a gyarmati rendszer felszámolásáért. A BVT felhívására rendezik meg világszerte a vietnami ag­resszió elleni harc napját, s egyre átfogóbb jellegű szolida­ritási mozgalmat bontakoztat ki a szabadságukért és függet­lenségükért küzdő indokínai népekkel. A Béké-világtanács nagy munkát végzett fennállása óta, de mindaddig, míg tart a vietnami háború, a közel-keleti válság, míg háborús gócok lappangnak a világ sok táján, a békemozgalomra további nagy feladatok várnak. A budapesti közgyűlés széles körű fórumán csaknem száz ország nemzetközi és országos békeszervezeteinek képvise­lői vesznek részt. Ez a tanácskozás — éppúgy, mint a BVT előző rendezvényei is — segítséget jelent abban, hogy a fi­gyelem középpontjába kerüljenek az emberiség legégetőbb problémái, amelyeknek megoldásától nemcsak jövője és ha­ladása, de fennmaradása is függ. „Közgyűlésünk — mondotta Romes Csandra, a BVT főtit­kára a budapesti tanácskozásról — újabb nagy nemzetközi békemegmozdulások programját dolgozza majd ki, együttmű­ködve a legkülönbözőbb békeharcos erőkkel, az antiimperia­lista világfront erősítésének jegyében. Az imperialistaelle­nes harcnak az eddiginél hatásosabb módszereit keressük. A legrosszabbat, a nukleáris katasztrófát azért lehetett elke rülni, mert a következetes békepolitikát folytató Szovjetunió és a szocialista országok oldalán a békéért síkraszálló erők hatalmas tábora a legkritikusabb pillanatokban mindig meg­találta az egységes fellépés legmegfelelőbb formáit. Ezért foggal remélhető, hogy a mostani budapesti közgyűlés is eredményes munkát végez majd." Hazánk népe teljes szívből támogatja ezt a törekvést és erejéhez mérten igyekszik majd hozzájárulni a budapesti ha­tározatok teljesítéséhez. P. J. Megszületett a kompromisszum Brüsszel — Szerdán kora reg­gel, 8 órás tanácskozás után a Közös Piac földművelésügyi mi­niszterei megegyeztek egy sor intézkedésben, amelynek célja a tagállamok közös mezőgazdasá­gi rendszere egységének megőr­zése. Egészen a hajnali órákig úgy látszott, hogy nem lehet áthi­dalni az ellentéteket egyrészt Nyugat-Németország, másrészt az öt másik tagállam küldöttsé­gei kőzött. A nyugatnémet kül­döttség ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugatnémet gaz­dákat anyagilag kárpótolják a márka árfolyamának „lebegé­séből" adódó veszteségekért. Röviddel reggel hat őra után a miniszterek megszakították plenáris ülésüket és Michel Colntat francia földművelésügyi hadviselő jelek közötti különb­ség csökkenéséről" beszélt. Á békés, politikai megoldás ikeresése ugyanis csak az egyik oldalon tapasztalható. A tár­gyalások azonban azt is bebizo­nyították, a diametrálisan eltérő nézetkülönbségek miatt tárokról, mindennél beszéde­sebben bizonyítja az Egyesült Államok fő közel-keleti szövet­ségese álláspontját. A Financial Times szerint a Szuezi-csatorna megnyitását il­letően két pontban térnek el a nézetek. A közel-keleti lecke a gyors rendezés lehetősége messze van, s a hasonló diplo­máciai vállalkozások elsősorban a puhatolózás céljait, s az ál­láspontok fokozatos tisztázá­sát szolgálhatják. Kairó békés rendezési törek­véseivei szemben ugyanis Iz­rael merev, makacs és bizal­matlan koncepciója érvényesül. Ezt támasztja alá Golda Meir miniszterelnök kijelentése is, hogy „Izrael szükség esetén barátaink éppúgy kész nemet mondani, mint ellenségeinek". Rogers kairói megbeszélései elsősorban a Szuezi-csatorna megnyitását célozták. Kairó azonban ezt csak az általános rendezés első lépéseket hajlan­dó elfogadni, míg Izrael a.meg­szállás állandósítását szeretné ezen keresztül elérni. Az a tény, hogy az izraeli parlament ülésén a képviselők 97 százalé­ka — az izraeli rádió kommen­tátora szerint — tudtára adta Rogersnak, hogy hallani sem akar az 1967 júniusa előtti ha 1. Az EAK ragaszkodik ah­hoz, hogy az izraeli katonaság elvonulása után egységei átkel­jenek a másik partra, míg Ro­gers nemzetközi alakulatokat javasol. 2. Az EAK ragaszkodik ahhoz, hogy az izraeli egységeket az Al-Aris-vonalig vonják vissza, mivel az EAK a Sinai-félszige­ten ezt tekinti az utolsó egyip­tomi védelmi vonalként. Was­hington azonban az izraeli ál­láspont felé hajlik: mintegy 55 kilométeres visszavonulást ja vasol. Megfigyelők szerint további vita tárgya a telfes izraeli visz­szavormlás kérdéskomplexuma, valamint az izraeli hajózás sza­badsága a Szuezi-csatornán. Bár a tanácskozások és az egész út mérlegét, hasznát ma még nem lehet egészen felmér­ni, az optimista megnyilatko­zásoknak ellentmond a kairói vélemény is, miszerint „a hely­zet nem változott". Ha a Rogers-út során tehát feladták a leckét az Egyesült Államoknak, ezt elsősorban Tel Avivban tették. A State Depart­ment és a Fehér Ház tanács­adói most törhetik a fejüket, hogy bírhatnák jobb belátásra •az amerikai támogatással fene­gyerekeskedő izraeli vezetőket, Izrael békés jövője érdekében. A vállalkozás erőviszonyokat befolyásolni szándékozó ré­sze, hogy az arab államszövet­séggel szemben az Egyesült Ál lamok megerősítse jelenlétét a három amerika-barát ország ban, — Libanonban, Jordániá­ban és Szaúd-Arábiában —, s próbálja megbontani az arab államoknak a közel-keleti kér­désben elfoglalt álláspontját, kissé kétségessé teszi, vajon va­lóban a tartós és igazságos rendezés érdekei voltak-e Ro­gers körutazásának tényleges indítékai?! Mivel az amerikai politikában meglepetések ritkán születnek kérdéses, a tapasztalatszerzés után mit hajlandó a nixoni ve­zetés konkrétan is tenni a kö­zel-keleti béke érdekében. Mert csak fgy remélhető, hogy a forró nyár, vagy ősz, illetve a további halogatás helyett a bé­kés rendezés kilátásai erősöd­jenek. Az ENSZ közgyűléséig még közel őt hónap áll rendel­kezésre ... Az elfogadott ha­tározat aztán valóban az utolsó lehetőség lesz a közel-keleti kérdés békés rendezésére. FONOD ZOLTÁN miniszter szobájában zártkörű, mintegy félórás tanácskozást tartottak. A megállapodás értelmében a nyugatnémet mezőgazdákat csak azokért a veszteségekért kárpótolják, amelyek akkor adódnak, ha a márka „lebegő" árfolyama több mint 2,5 száza­lékkal haladja meg a hivatalos váltóárfolyamot. Hasonló kár­pótlás illeti meg a holland me­zőgazdákat is a gulden lebegé­séből származó veszteségekért. A kárpótlást a határon kiveten­dő vámok révén eszközlik. Így például amennyiben francia ga­bonát exportálnak az NSZK-ba, a márka magasabb árfolyama következtében a francia expor­tőrökre Jutó többlethasznot a nyugatnémet határon kivetett vámmal kompenzálják. Ugyan­akkor a Franciaországba expor­táló nyugatnémet gazdák szub­vencióban részesülnek azért a veszteségért, ami abból adódik, hogy a márka magasabb árfo­lyama következtében kevésbé versenyképessé váltak. Űjabb Kennedy-javaslat Washington — Edward Ken­nedy szenátor, a szenátus me­nekültügyi albizottságának el­nöke, felszólította a Nixon-kor­mányt, hogy szakítsa meg a Pakisztánnak nyújtott katonai segély folyósítását addig, amíg nem látja biztosítottnak a több­millió kelet-pakisztáni mene­kült segélyezését. A szenátus azzal vádolta a külügyminisztériumot, hogy az csak vonakodva nyújt segélyt az előbb áradások, aztán pol­gárháború sújtotta országrész­nek. „Siralmasan kevésnek" mondotta demokratapárti tör­vényhozó az eddig megígért két és fél millió dollárt és emlé­keztetett rá, hogy India, amely­nek területén többmillió mene­kült húzódik meg, konkrét vá­lasz helyett csak halogatást kap a Washingtonhoz intézett kérdéseire. Eközben — húzta alá — a ke­let-pakisztáni polgárháborúban nemcsak bevetnek amerikai fegyvereket, hanem az amerikai kormány még tárgyalásokat is folytat a pakisztáni központi kormánnyal a fegyverszállítmá­nyok fokozásáról. Ha ezen a helyzeten nem segítenek — mondotta — akkor milliók éle­te foroghat veszélyben.

Next

/
Thumbnails
Contents