Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-12 / 111. szám, szerda

KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK NEM LEHET MEGALKUDNI Az SZLKP kongresszusának küldöttei között ott lesz Jozef Belas tábornok, az Antonín Zá­potocký Katonai Akadémia po­litikai karának parancsnoka is. — Nehéz volt az út, amíg a Vranov melletti Cemerná köz­ségből eljutottam mai beosztá­somig — mondja Belas elvtárs. — Négyen voltunk testvérek, s bizony sokat kellett nélkülöz­nünk. Apám keresete csak a szűkös megélhetést biztosította családunknak. A rokonság ösz­szefogásának köszönhetem, hogy mégis elvégeztem a taní­tóképzőt. Mint fiatal tanító vonult be a Banská Bystrica-i repülőisko­lába. Három hónapos szolgálat után őrvezető lett. Alighogy előléptették, kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés. — Az iskola növendékei egy­től-egyig a felkelők oldalára álltak. A legnehezebb harcok­ban vettünk részt — mondja. Harcolt Bielý Potoknál, a Pra­šiván, aztán jegorov partizán­csoportjával átment a Tátrába. A fasiszták midenütt szorongat­ták őket. Belas elvtárs néhány .társával úgy határozott, kelet felé veszi útját, hogy mielőbb találkozhasson a szovjet had­sereggel. Útjuk sikerrel járt, bár többször megütköztek az ellenséggel. Alig melegedett meg odahaza, amikor felvette a kapcsolatot a kommunisták­kal, és 1945. február 1-én ő is soraikba lépett. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom járá­si bizottságának lett az elnö­ke. A front háta mögött a hé­kés élet alapköveit rakták le. A háború tovább tombolt. Mi mást tehetett ő is, mint hogy társaival jelentkezett a Svobo­da elvtárs parancsnoksága alatt harcoló csehszlovák katonai egységbe. — Spišská Nová Ves környé­kén harcoltunk, amikor az er­dőben arra lettünk figyelme­sek, hogy a környező falvak­ban szólnak a harangok — mondja. — Nehezen értettük meg, mi történt, de hogy mi­lyen nagy volt aztán az örö­münk, azt nem kell különöseb­ben hangsúlyoznom. Hogyne örült volna a béké­nek, amikor oly sokat nézett szembe a halállal. Nem egy bajtársa esett el mellette a harc mezején. Mégis, amikor arról volt szó, hogy mint al­hadnagy a háború után a had­seregben maradjon, vállalta ezt a feladatot. Nem azért, mintha nem lett volna elege a katonáskodásból, hanem azért, mert tudta, hogy ott a kommu­nistákra nagy szükség van. — Akkoriban a katonai egy­ségeknél még nem működtek pártszervezetek — mondja. — Mégis, amikor Pöstyénbe (Pieš­ťany) helyeztek, az első dol­gom az volt, hogyha illegáli­san is, létrehozzuk az egy­ségben az alapszervezetet. Vagy 50 hivatásos tiszt lépett sora­inkba. Találkoznunk, gyűlé­seznünk csak a járási pártbí­zottságon lehetett. A februári győzelem után minden megvál­tozott. Belas elvtárs fiatalos lendü­lettel fogott hozzá a tanulás­hoz. Elvégezte a Politikai és Szociális Főiskolát, miközben kisebb-nagyobb parancsnoki tisztséget töltött be. Már az államvizsgánál tartott és a nő­sülésre gondolt, amikor felkí­nálták, hogy tanulmányait a moszkvai, Lenin nevét viselő Katonai Politikai Akadémián folytassa. Az ajánlatot elfogad­ta. Űjabb négyéves kemény munka állt előtte. Mint nős ember tért haza. Oj ismeretekkel felfegyverkez­ve fogott a munkához. Ceské Budéjovicén, majd később Ko­šicén tagja volt a párt kerüle­ti bizottságának és 1864 óta a Nemzetgyűlés tagja. Az 1968— 69-es években is nyíltan szembe­szállt a szovjetellenes nézetek­kel, hű maradt a marxi—lenini pártvonalhoz, bár ebből abban az időben sok kellemetlenségé származott. — Sokan még ma is felta­szik a kérdést, vajon csak­ugyan ellenforradalom volt-e nálunk — mondja. — Állítom, hogy igen, A magam bőrén ta­pasztaltam ... Ugyanis az én feleségem volt, az aki Košicén az egyik gyalázkodó plakátot letépte, s ezért az antiszocia­lista erőket támogató, ellen­forradalmat szolgáló egyének leköpdösték, letépték ruháját. Amikor az 50 éves tábornok ezeket a szavakat mondja, nem érződik hangján az elérzéke­nyülés. Katona, politikai dolgo­zó; éppen ezért tudja, hogy ki az osztályellenség, hogy ellene minden téren harcolni kell. Nem szabad elfelejteni, ami megtörtént, mint ahogy nem fe­lejti el, és a három fia sem azt, hogy mi történt az édes­anyjukkal 1968-ban. De el le­het-e ezt egyáltalán felejteni?! — Ha a kongresszuson a vi­tában szót kapok, szeretném hangsúlyozni, hogy a jövőben az ideológiai nevelésre nagy gondot kell fordítani. Ezt a tényt keményen vetem majd fel, hogy a múlt hibáiból ta­nulva q jövőben szilárdabb alapra helyezzük pártunk egy­ségét. Határozott politikai állásfog­lalásával, katonás fellépésével kiérdemelte beosztottjai elis­merését, megbecsülését. Több kitüntetés viselője. Hogy a réá bízott feladatokat mindenkor teljesíti, ezt bizonyítja az az elismerés is, hogy a minap tá­bornokká léptették elő, vala­mint az, hogy ő is ott lesz až SZLKP kongresszusán. NÉMETH JÁNOS Asszonytársaim nevében... Egyfolytában huszonhárom esztendőn át tevékeny részese a közéletnek, 22 éves kora óta tagja a kommunista pártnak DOBOS Pálné. a királyhelmeci (Kr. Chlmec) kórház gondnok­nője. Meglett férfinek is dicsé­retére válnék ez a helytállás. Annál inkább egy fiatal, két­gyermekes asszonynak, aki töb- • bek között csaknem két évtize­de képviselője a Királyhelmeci Vnb-nek, a Trebišovi Jnb-nek, közben a kerületi nemzeti bi­zottságba ís beválasztották. Je­lenleg az SZLKP terbišovi járá­si bizottsága elnökségének is tagja s évek óta ellátja a járá-, sí nőbizottság elnöknői tisztsé­gét is. Dobos elvtársnöt a kelet-szlo­vákiai kerületi pártkonferenci­án választották meg az SZLKP kongresszusi küldöttévé. Első­sorban a nők és az egészség­ügy problémái foglalkoztatják a kongresszus előtti időszakban. — A trebišovi járás mezőgaz­dasági termeléssel foglalkozó déli részén, a Bodrogközön, az utóbbi két évtized alatt a leg­több figyelmet a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság fejlesztése igényelte. Ennek tulajdonítható, hogy a járás- és városvezetők legtöbb idejét, energiáját ennek a problémának rendezése kö­tötte le. Az iparosítás ezen a vidéken igen szűk keretek kö­zött mozog. Egyedül a vajánvi hőerőműre s hazánk szárazföl­di kikötőjére lehetünk büszkék. Sajnos, olyan iparág létesült itt, amelynél a férfi munkaerőt mellőzni lehetne .. . Nem vélet­len tehát, hogy ebben a járás­ban közel négyezer nő vár fog­lalkoztatásra. Ennek ötven szá­zaléka Helmecen, Nagykaposon a (Veiké Kapušany) és környékén él. A társadalmi élet fejlettebb formái közepette az emberek 1971 igényei s ezzel együtt szükség­letei is megnőnek. A szülők, '. 12. így az anyák is, egyre többet akarnak nyújtani iskolás, ser­5 dűlő gyermekeiknek, akik leg­többször nem is kérdezik a szü­lőket, miből? De kérnek, ha kell, követelnek. Ezért akarnak az anyák, a nők munkába áll­ni, hogy ők is keressenek és löbb jusson a családi pénztár­ba. Van egy másik oka is a nők munka iránti igényének, még­pedig az, hogy társadalmunk egyenrangú polgáraiként helyet kérnek a közélet különböző posztjain. Nagyon sok nő bizonyított már a mi járásunkban is, ne fél­jünk hát a rátermett, tehetsé­ges nőket megbízni tisztségek­kel, munkával ... A Királyhel­mecre ígért bútorgyár építésé­re — ahol legalább kétszáz nő találna munkára — sajnos, csak 1975-ben kerül sor. így mond­ják, s őszintén szólva, ebbe nem tudunk belenyugodni. .. Remél­jük, hogy az illetékes szervek a nők érdekében kedvezően változtatnak ezen a helyzeten. A trebiSovi járási vezetők ezen a téren jelenleg támogatást ígérnek, ezt várnánk a felsőbb szervektől is. Nagyon örültem, amikor a kerületi pártkonferen­cián Kelet-Szlovákia sokrétű gazdasági fejlődésének eredmé­nyeiről hallottam, amikor a be­számoló felsorolta, hol milyen üzem létesült, mennyivel nőtt a foglalkoztatottak száma stb. Bosszantott, hogy a felsorolás­ból a mi vidékünk kimaradt. — Az egészségügyi problé­mákkal is alkalmam volt meg­ismerkedni. Tizenegy éve látom el a gondnoki teendőket az 1964-ben felépített királyhelme­ci kórházban. Ezelőtt Košicéra, Trebišovba, Michalovcére kel­lett szállítani betegeinket. Nagy segítséget jelent ez a 220 ágyas új intézmény, de sokkal többet nyújthatna a jelenleginél ez a kórház, ha kezdettől fogva tel­jes létszámú és megfelelő szak­orvos-kollektívával rendelkezne. Közel ötvenezer lakos egész­ségvédelmét hivatott ellátni a kórház, de még ma is 16 or­vos hiányzik. Például a gyer­mekosztályon öt orvos hiány­zik. Egy orvos és két orvosnő kezelei a 60 ágyas osztály be­tegeit, közülük egy rendelke­zik másodfokú szakvizsgával. A kórház hiányos létszámú munkaközössége tizenhat egész­ségügyi körzetet is ellát. Né­hány szakorvos máshonnan jár ide kisegíteni. Michalovcéről hetenként egyszer jár Helrnec­re szemgyógyász, ha ugyan nincs szabadságon, vagy nincs egyéb elfoglaltsága. Sajnos, ez is előfordul. Közismert az ok, miért nem akarnak máshonnan Helmecre költözni orvosok. Eh­hez tudni kell, hogy nincs a városban egyetlen központi fű­téssel ellátott lakóház, s a je­lenlegi kulturális élet sem va­lami vonzó és bíztató a város­ban ... Az orvoshiányt úgy pró­báltuk megoldani, hogy a mi vidékünkről javasoltunk fiata­lokat egyetemi tanulmányokra, hozzáteszem, nagyon kevés si­kerrel. — Végezetül arról szólnék, mit várok a kongresszustól. A mi vidékünk helyzetéből, hs­lyi problémáiból indulok ki, melynek dolgozó népe saját hazájának vallja a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, tisz­teli és megbecsüli a kommu­nista pártot s elismeri vezető szerepét társadalmunkban ... Nagy örömmel vennénk, ha megtalálná a problémák megol­dásának lehetőségeit a vidéki egészségügy számára is. Itt ar­ra gondolok, hogy az egész­ségügy kellő számú szakorvos­sal és korszerű berendezéssel való ellátását általában bizto­sítani kell s nem csak akkor, ha már baj van. Bízom abban, hogy a nők helyzete is szó­ba kerül a kongresszuson. (KULIK) SZÁMADÁS Nagyon természetes, hogy a kongresszusi időszak nemcsak a távlati tervek előkészítésének ideje, hanem egyúttal a számvetésé, a számadásé is. Nem lehet új célokért küzdeni anélkül, hogy ne mérnénk jel erőnket, ne vizsgálnánk meg, mit tettünk eddig, és mire vagyunk képesek. A számadásra többféle lehetőség adódik. Es a számadás eredménye is különféle. Erről adnak hírt levelezőink és tu­dósítóink. Üjult erővel Községünkben, Izsán (lža) a Nemzeti Front helyi szervezeté­nek vezetősége értékelte az el­telt választási időszakban vég­zett munkáját. Valamennyi tö­megszervezet tevékenységét mérlegre tették. A sok dicséret mellett bírálat is hangzott el azok címére, akiknek a munká­jában akad javítani való. A tö­megszervezetek, valamint a he­lyi ÄKI által tett felajánlások pénzbeli* értéke meghaladja a 139 ezer koronát. Az iskola ta­nítói és tanulói 29 ezer korona értékű felajánlást tettek. Ennek egyharmadát már teljesítették. A hnb vezetői, Varga Lajos és Komlósi Menyhért ismertették a tömegszervezetek által vál­lalt felajánlások eddigi teljesí­tését. A vitában több értékes javaslat hangzott el, majd meg­választották a Nemzeti Front helyi szervezetének új vezető­ségét. Bízunk abban, hogy leg­közelebb ez a vezetőség még szebb eredményekről számol majd be. Kurucz Nándorné Negyedév alatt Alsószecse (Dolná Seč) köz­ség fejlesztési tervében már régóta szerepel a falu vízyeze­tékhálózatának kiépítése. A hidroglóbuszt, mely 100 köbmé­ter űrtartalmú, a hnb, az efsz és a baromfitelep közös vállal­kozásaként már felépítették. Számot vetettek a lehetősé­gekkel: A víztároló legalacso­nyabb és a terep legmagasabb pontja közötti különbség 21 mé­ter. Az efsz vízszükséglete az állatállomány részére 53 000 li­ter naponta. A baromfitelep 1200 liter vizet igényel. 700 la­kos kap majd vizet a vízvezeté­ken keresztül. Egy személyre iiapi 140 literes vízfogyasztást terveztek. A falu vízigénye te­hát naponként 98 000 liter, így naponta összesen 169 100 liter vízre lesz szükség. A vízvezeték hálózata műanyag csövekből készül. Ez 602 100 koronába ke­rül. A falu lakosai 200 000 ko­rona értékű társadalmi munká­val vesznek majd részt az épí­tésben. A munkálatokat már meg is kezdték, s negyedév alatt befe­jezik. Kúcs Gyula Féli eredmények Félen (Tomášov) n helyi nemzeti bizottság képviselői vá­lasztóik elé álltak, hogy beszá­moljanak tevékenységükről. A hnb elnöke, Klincsák Ferenc elvtárs részletesen elemezte az elvégzett munkát. Először a falu fejlesztésére fordított beruházásokat ismer­tette. Ebből kiemelkedik az 5 millió korona költséggel fel­épült betonhíd. A kultúrház 920 ezer koronába került. Az új nagy üzletház 485 ezer koronás, az óvoda 165 ezer koronás be­ruházást jelentett. Majd az egyéni építkezések­ről számolt be. Hat év alatt a hnb 106 engedélyt adott ki csa­ládi ház építésére. Ezek 15 ki­vételével már elkészültek. A fa­luszépftési akcióról is beszélt. Ennek keretében a lakossig 19 603 brigádórát dolgozott le. Beszélt még a kulturális élet, a sportmozgalom és a közokta­tás terén elért eredményekről. Sajnos, előfordultak hibák, és nehézségekben sem volt hiány. Főleg a társadalmi tulajdon megkárosításával szembeni kö­zömbösség felszámolása tenne szükséges. A brigádmunkákon, a faluszépítési akciókon a részvé­tei sem volt mindig teljesen ki­elégítő. Mózes Imre Eltűnt a patak Mellétén (Meliata) szemmel látható változásokat jelent az az erőfeszítés, melyet a köz­ség vezetősége a lakosság se­gítségével fejt ki annak érde­kében, hogy a falu arculata megváltozzék. A falun átfolvó patak teljesen eltűnt. A vizet a Muránykába vezették le beton­csöveken keresztül. Most hozzáfogtak az út s két oldalán járda építéséhez. Le­bontották a régi tűzoltószertá­rat s helyébe újat építettek. Az új ilzlet építésének tervét is ki­dolgozták már. Hamarosan hoz­zákezdenek az építéséhez. Kovács Margit Az érdeklődés nagy Komáromban (Komárno) a napokban rendezték meg a pol­gárok találkozóit az országos, a kerületi, a járási és a városi szervek képviselőivel. Nagy volt az érdeklődés. A találko­zókon a képviselők tájékoztat­ták a lakosságot a közszolgál­tatások fejlődéséről, a szociális biztosítás problémáiról, az épít­kezésekről, valamint az iskola és népművelés aktuális felada­tairól. Néhány érdekes adat is szó­ba került. A Komáromi Városi Nemzeti Bizottság tavaly 420 ezer koronát folyósított szociá­lis célokra. A múlt esztendőben 21 millió korona költséggel 170 lakásegységet építettek a város­ban. Az ötödik ötéves terv ke­retéből további 2180 lakásegy­séget adnak majd át rendelte­tésének. Az iskolaügy terén na­gyot javul majd a helyzet. A VI. számú lakótelepen, vala­mint a Singellőben úi iskola­épületek felépítésére lehet szá­mítani. Sok sző esett a gyógy­fürdő építéséről, valamint a köztisztaság problémáiról. A beszélgetések során érté­kelték a dolgozók vállalásait is. Eddig már több mint tízezer órát dolgoztak le a lakosok a városrendezési akciók során. Sok értékes felszólalást és ja­vaslatot hallottak a képviselők. Olyanokat, melyeknek hasznát vehetik majd a jövőre szóló tervek megvalósítása során. B»nd<? István A meiníki villanyerőmű második üzemének építői kötelezettséget vállaltak, hogy megteremtik a feltételeket a 3. és 4. villany­erőmű építési határidejének betartásához. Az építők kezdemé­nyezése azért is értékes, mert a meiníki villanyerőmű kapacitá­sa jelentős villanyenergia többletet jelent, amivel már a követ­kező télen számolhatunk. A Skoda Plzeň szerelőüzem dolgozót a 3. lépcső 110 MW-os turbinájának szerelését végzik. (Felvétel; J. Saroch — ČSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents