Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-12 / 111. szám, szerda

KGST-TANÁCSKOZÁS MOSZKVÁBAN 1971 V. 12. Moszkva — A szovjet fővá­rosban megkezdődött a KGST külkereskedelmi állandó bizott­ságának 30. ülése. A tanácsko­zás során megvitatják a szo­cialista országok további keres­kedelmi és gazdasági együttmű­ködésének aktuális kérdéseit. A jelenlegi ötéves tervben a Szovjetunió és a KGST-tagálla­mok kölcsönös kereskedelme az 1966—1970-es évekhez vi­szonyítva a felével emelkedik. Az előző időszakban 50 mil­liárd rubeles értéket tett ki. A Szovjetunió legnagyobb keres­kedelmi partnere továbbra is az NDK marad — a vele foly­tatott árucsereforgalom öt év alatt 60 százalékkal nő és el­éri a 22 milliárd rubelt. Gyors ütemben fejlődik továbbá a Bul­gáriával és Lengyelországgal folytatott kereskedelem is. Lényeges változás áll be a KGST-tagállamok közti árucse­re struktúrájában. Elsősorban a kész termékek kölcsönös szállítása és á gépipari termé­kek, berendezések kölcsönös kereskedelme emelkedik jelen­tősen. Francia ellenintézkedés Brüsszel — Giscard d'Estaing francia pénzügyminiszter, aki jelenleg részt vesz a Közös Piac brüsszeli . minisztertanácsán, hétfőn este váratlanul bejelen­tette, hogy Franciaország fel­függeszti együttműködését a hatok gazdasági és pénzügyi uniójának munkálataival, amíg valamennyi EGK tagállam visz­sza nem tér valutájának szilárd árfolyamához. A francia ellen­lépés tehát az NSZK-nak és Hollandiának szól, amelyek a doilárválság leküzdésére felsza­badították valutájuk árfolyamát. A francia bejelentés első visszhangja mértéktartónak lát­szik. Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter • csupán annyit mondott, hogy nem tulajdonít különösebb politikai jelentősé­get az intézkedésnek. Conrad Ahlers kormányszóvivő Bonn­ban elzárkózott a francia lépés kommentálásától. Párizsi politikai megfigyelők Giscard d'Estaing bejelentését a franciák visszavágásaként ér­tékelik azért, mert a nyugatné­metek az ő ellenkezésük dacá­ra felszabadították a márka ár­folyamát. A tekintélyes le Monde hétfői számában már egyenesen a római szerződés, a Közös Piac alapokmánya megsértéseként minősítette a bonni kormány intézkedését. Tyihonov üdvözlete a Béke-világtanács ülésének résztvevőihez Moszkva — Nyikolaj Tyiho­nov, a Szovjet Békevédők Bi zottságának elnöke, Lenin-díjas üdvözölte a Béke-világtanács ülésének résztvevőit, amely május 13-án nyílik meg Buda­pesten. A TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetése során rámutatott, hogy ez az ülés jelentős esemény lesz minden békét kívánó ember, minden bé keszerető erő számára. ,,A Bé­ke-világtanács ülésén a világ majdnem száz országából jönnek össze a nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselői, hogy megvitassák azokat a kérdése­ket, melyek az emberek mil­lióit érintik" — mondotta Nyi­kolaj Tyihonov. Szovjet tiltakozó jegyzék Moszkva — A Szovjetunió külügyminisztériuma tegnap tiltakozott egy amerikai hadi­hajó jogellenes tevékenysége ellen a Koreai-öbölben. Az amerikai hajó május 6-án ösz­szeütközött egy szovjet mentő­hajóval. A tiltakozó jegyzék, melyet az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén adtak át, hang­súlyozza, hogy az amerikai ha­ditengerészet hajójának tevé kenysége, mellyel veszélyezteti a hajózás biztonságát a nyílt tengeren, ellentétben áll a nem­zetközi jog általánosan elismert normáival. A szovjet külügymi­nisztérium felkérte az amerikai kormányt, hogy foganatosítson hatékony intézkedéseket a ha­sonló incidensek megismétlődé­se ellen. A szovjet fél fenntart­ja magának azt a jogot, hogy kártérítést követeljen a szovjet hajón esett károkért. / • ••• * Rendkívüli leszerelési üles Genf — A genfi leszerelési értekezlet kedden egyhangúlag megállapodott abban, hogy jú­nius 30-án szeizmológiai szak­értők bevonásával rendkívüli ülést tart, amelyen megkísérlik az elmozdulást a holtpontról a földalatti nukleáris kísérleteket megtiltó szerződés ügyében. A rendkívüli ülésre vonatko­zó javaslatot Ignatieff kanadai delegátus ismertette, aki kö­zölte, hogy azt számos ország is támogatja. ERDEI FERENC, a Magyar Tudományos Akadémia főtitká­ra életének 61. évében kedden délelőtt elhunyt. BRÜSSZELBEN tegnap újból összeültek a hatok külügymi­niszterei, hogy még egy utol­só egyesztető tanácskozást tart­sanak mielőtt megkezdenék a tárgyalást Geoffrey Riponnal, Anglia „Európa-miniszterével" a szigetország felvételi kérelmé­ről. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban fejezte ki mély részvétét J. B. Titonak, Jugoszlávia köztársasá­gi elnökének Milentij Popovics­nak, a Szövetségi Gyűlés elnö­kének elhunyta fölött. MIRKO TEPAVAC jugoszláv külügyminiszter hivatalos láto­gatásra Romániába utazott. PARAGÜAVBAN, meg nem nevezett helyen megtartották a Paraguayi Kommunista Pártlií. illegális kongresszusát — kö­zölte az illegálisan megjelenő Adelante, a párt sajtóorgánu­ma. A kongresszus 26 küldött részvételével megtárgyalta a nemzetközi helyzet, az ország, valamint a párt problémáit. RÓMÁBAN a városi elöljáró­ság 23 850 alkalmazottja elha­tározta, hogy befejezi a hat napig tartó bérsztrájkját. SEAN LEMASS, az Ir Köztár­saság volt miniszterelnöke keddre virradó éjjel elhunyt — közli a dublini rendőrség. Le­mass több hete szenvedett tü­dőbántalmakban. OSARIO guatemalai diktátor az Egyesült Államok segítségé­vei szüntelen rettegésben tart­ja országa népét. Az elnyomó rendszer most újabb segítséget kapott: a guatemalai rendőrség tagjait ezentúl amerikai kato­nai tanácsadók oktatják majd a „felforgató elemek ós a rendzavarók" elleni harc kor­szerű módszereire. A KALIFORNIAI börtönben fogvatartott Angela Davis a Daily World-nek, az amerikai kommunisták napilapjának ha­sábjain közölt szenvedélyes hangú felhívásában sürgette, hogy Indítsanak széles körii kampányt a politikai foglyok szabadlábra helyezése érdeké­ben. A BELGA kormány, Hollan­dia nyomása ellenére úgy dön­tött, hogy nem változtatja meg sem közvetlenül, sem közvetve a frank paritását, azaz a hiva­talos átváltási arányt tovább­ra is fenntartja. Ennek meg­felelően a Belgiummal közös pénzügyi rendszerben élő Lu­xemburg valutájának paritása szintén változatlan marad. ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA KÖVETENDŐ PÉLDA Maurice Schumann francia külügyminiszter moszkvai lá­togatása a nyugati világban is figyelmet keltett. Noha a lá­togatás beleilleszkedik a tavaly októberben Pompidou elnök látogatásakor megkötött "szovjet—francia együttműködési szerződés kereteibe, s a két ország közötti időszaki kölcsö­nös konzultációk rendszeresekké válnak, a szovjet és francia külügyminiszter találkozóján nemcsak gazdasági kérdésekről esett szó, hanem az európai problémákat is érintették, s e kérdésben egész Nyugat-Európa érdekelt. Joggal figyelnek Párizs szavára, mert Franciaország belső politikai rendsze lének ellentéteitől függetlenül évek óta az amerikai tőke befolyásával szembeni európai függetlenségi törekvések él­harcosa, és vitathatatlan, hogy politikai döntéseinek súlya van a nyugati tőkés világban. Schumann moszkvai látogatását az európai biztonság kér­désében elfoglalt merev francia álláspont bizonyos fokú fel­adása előzte meg. Mint kitudódott, a francia kormány utasí­totta helsinki nagykövetét, lépjen érintkezésbe a finn kor­mánnyal és tanulmányozza annak lehetőségét, hogyan járul­hatna hozzá Franciaország a finn javaslat támogatásához. Ezért jegyezte meg a Figaro Schumann jelenlegi moszkvai látogatásával kapcsolatban, hogy „a fagy itt is engedett". A francia külügyminiszter látogatásával egyidőben került sor a szovjet—francia kereskedelmi kamara ülésezésére, il­letve francia kereskedelmi küldöttség szovjetunióbeli láto­gatására. Nem véletlen, hogy a küldöttség tagjai között a iotharingiai kereskedelmi körök, a kohóipar, az elektrotech­nikai ipar, a gépipar, a bankok képviselői voltak, akik az ülés befejeztével tanulmányozni fogják egyes szovjet nagy­vállalatok üzemszervezését, valamint a kiviteli lehetősége­ket. Mint ismeretes, a szovjet—francia gazdasági együttműkö­dési szerződés nagy távlatokat nyit a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Franciaország például hatal­mas teherautógyárat épít a Szovjetunióban, a szovjetország viszont egy óriási kohóművet rendez be Franciaországban. Az olcsó szovjet földgázért a franciák csőszállításokkal fizet nek stb. A két ország viszonyában vitathatatlanul kidombo­rodik az együttműködés gazdasági oldala, s nem véletlen, hogy Schumann külügyminiszter félhivatalos beszédében, Brezsnyev kongresszusi beszámolójához visszatérve, éppen azt méltatta, hogy a szovjetország többet beszél a jövőről, mint a múltról. Francia részről nyilván felfigyeltek a 9. szov jet ötéves tervnek a közszükségleti cikkek fokozott gyártásá­val és az életszínvonal közvetlen emelésével összefüggő ré­szére, mert a mostani tárgyalások során konkrétan az is felvetődött, hogy francia könnyűipari vállalatok segítséget nyújtanak a közszükségleti cikkeket gyártó szovjet ipar fej lesztési terveinek megvalósításában. A gazdasági közeledés mellett azonban a politikai együtt­működés körvonalai is kirajzolódnak. Találóan jegyezte meg a Paris four-ban Geneviéve Tabouis asszony, a neves kom­mentátor: „Nagy jelentőségük van az európai biztonság el­veinek, a nyugat-berlini kérdésben teendő kompromisszumok keresésének, miután Schumann látogatása lehetővé teszi or szagunknak a stafétabot átvételét." Tabouis asszony nyomban felteszi a kérdést, vajon támogatni fogja-e a kormány a mostani kezdeményezést és hogyan fog viszonyulni a finn javaslatokhoz? A Figaro már a szovjet viszontlátogatásra gondolva meg állapítja, hogy az „új, nagy lökést ad az európai feszültség enyhítésének és az európai együttműködésnek." L. L. Két és fél millió menekült Nyugat-Bengólióban Karachi — Delhi — Pakisz­tán és India határán, Boira ín­diai határmenti falu közelében tegnap folytatódtak az összetű­zések — közölte a PTI indiai sajtóiroda. A jelentés szerint „az indiai katonaság válaszolt a pakisztániak tüzére". Dr. Zajnal Abedin, Nyugat­Bengália egészségügyi és köz­biztonsági minisztere közölte, hogy Kelet-Pakisztánból már­cius 25-én több mint két és fél millió menekült érkezett Indiá­E z a kérdés kerül előtérbe egyre inkább az osztrák politikában. Az elnökvá­lasztás kétségtelenül Jelentősen megerősítette az SPÖ helyzetét. Vajon ezt felhasználja-e a dol­gozók érdekeinek támogatásá­ra? Vajon valóra váltja-e válasz­tási ígéreteit? Egy évvel a szocialista párti kormány hivatalba lépése után meg kell állapítani, hogy ígére­tei közül egyet sem teljesített. Egy fél évvel ezelőtt az SPÖ kiadta a jelszót: „Hagyjátok Kreiskyt és társait dolgoznil" De „munkájuk" eredménye csak az, hogy megnőtt a drágaság, sőt a drágulás üteme gyorsabb, mint az előző néppárti kormány idején volt. A „mini" béradőre­form kigúnyolása az igazi bér­adóreformnak, hisz az amúgy sem kielégítő bér- és fizetés­emelések nagy részét adó címén ismét elveszik. Még mindig csak Ígéret a tényleges katonai szol­gálat idejének hat hónapra tör­ténő lerövidítése is. Az elnökválasztás óta Kreisky bizonytalan, homályos nyilatko­zatokat tett. Űj választások kií­rásával fenyegetőzött arra az esetre, ha bizonyos törvényja­vaslatokat, amelyeknek a szo­cialista párti vezetőség elsődle­ges fontosságot tulajdonít, a parlament nem fogad el. De nézzük csak, mik ezek a tör­vényjavaslatok? A szövetségi hadsereg reformjára vonatkozó javaslatról ismeretes, hogy a Hogyan tovább Ausztriában ? szocialista párti vezetőség, en­gedve a militaristák követelé­seinek, a szolgálati idő lerövi­dítését hosszú fegyvergyakorla­tokkal, valamint hivatásos had­sereg felállításával ellensúlyoz­za. Mindez veszélyt jelent a de­mokráciára nézve. A választá­sok kiírására valő utalásoknál — amelyekről nem tudni, hogy komolyan gondolják-e vagy sem —, egy dolgot figyelembe kell venni: az Osztrák Néppárt — (ÖVPJ a polgárság konzerva­tív pártja — a múlt évi parla­menti választásokon elszenve­dett veresége óta egyre mélyülő válságban vergődik. Természe­tesen a néppárti elnökjelölt legutóbbi veresége még jobban kiélezte a párton belül az ellen­téteket. Az ÖVP jelenleg annyira meg­gyengült, hogy nem kockáztat­hatja olyan helyzet előidézését, amilyet az új parlamenti vá­lasztások okoznának. Ez a hely­zet csupán az SPÖ számára ten­né lehetővé, hogy legfontosabb Ígéreteit a dolgozók által tá­masztott követelések érdekében beváltsa. Ez azonban egyáltalán nem jön számításba. A szocia­lista párti kormányzat egy éve megmutatta, hogy a szocialista párti vezetőség ideológiai és politikai téren osztályegyüttmű­ködést folytat a burzsoáziával és teljesen egységesült a nagy tőke uralkodó rendszerével. Különösen nagy súllyal esik lat­ba a szocialista párti kormány­zat fellépése az államosított ipar kérdésében. Folytatja- az eddigi kormányok irányvonalát: bizonyos iparágakat mestersége­sen elfojt, másokat pedig kiszol­gáltat a külföldi tőkének. A szocialista párti kisebbségi kormány, mint Ismeretes, meg­állapodást kötött az úgyneve­zett Szabadság Párttal (FPÖ) és egyre nagyobb engedményeket tesz e nacionalista, reakciós, munkásellenes pártnak. A szo­cialista párti vezetőség mostani csendes koalícióját az FPÖ-vel hajlandó volna nyílt kormány­koalícióvá is változtatni. Kreiskynek az elsődlegesen fontos törvényjavaslatokkal kapcsolatos nyilatkozataira az Osztrák Kommunista Párt ezzel a jelszóval válaszolt: „Az el­sőbbség a munkásságot illetil" Rámutatott néhány halasztást nem tűrő problémára, közöttük arra, hogy a tényleges katonai szolgálat idejét valóban hat hó­napra kell lerövidíteni, és csök­kenteni kell a szövetségi hadse­reg céljaira fordított milliárdos összegeket. Alaposan novellizál­ni kell az üzemi tanácsokról szóló törvényjavaslatot és biz­tosítani benne az üzemi taná­csok teljes védelmét, továbbá azt, hogy a munkások és az alkalmazottak valóban beleszó­lási Jogot nyerjenek a munkás­ság ügyeinek intézésébe. Az OKP ugyanakkor a béradőtör­vény gyökeres reformját, az árak és a lakbérek emelésének beszüntetését, valamint törvé­nyes intézkedéseket követel az áremelők ellen. „Sem az ÖVP, sem az FP0 nem kockáztathat meg új vá­lasztásokat, míg e kérdések megoldatlanok" — hangsúlyoz­za az OKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának nyilatko­zata. ba. Ezek nagyobb része Nyugat­Bengáliában tartózkodik. A kormány tegnapi rendkívüli ülésén elsősorban a menekül­tekkel kapcsolatos ellátási problémákkal foglalkozott. Az AP hírügynökség Kara­chiból közölte, hogy Pakisztán elfogadta Svájc, „jószolgálati" ajánlatát: az eddig eredmény­telen indiai—pakisztáni „dip­lomáciai sakkjáték" közvetíté­sét a két ország calcuttai és daccai diplomatáinak kicserélé­sét illetően. M. Ahmed, a pakisztáni kor­mány gazdasági főtanácsadója hétfőn Washingtonban felkeres­te Nixon elnököt. Ahmed talál­kozott Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadójával, Henry Ktssin­gerrel is, később pedig McNa­marát, a Világbank elnökét, Pierre Schweitzert, a Nemzetkö­zi Valutaalap vezérigazgatóját és Clifford Hardin amerikai földművelésügyi minisztert ke­resi fel. Ahmed azután érkezett az Egyesült Államokba, hogy tíz szenátor felszólította Nixont: szakítsa meg a polgárháború befejeztéig Pakisztánnak nyúj­tott katonai és gazdasági se­gély folyósítását. Egy pakisztáni rádióadás, amelyet Űj-Delhiben hallgattak le, arról tájékoztatott, hogy pa­kisztáni csapategységek Chitta­gongot „megtisztították a sza­botőröktől és államellenes ele­mektől". Azaz a központi kor­mány hadseregével szemben ál­ló erőktől. A NATO rendes évi Földközi­tengeri hadgyakorlatai során a Saros-öbölben, Törökország partjainál hétfőn partraszállási manővert hajtottak végre. Az akcióban 800 amerikai tenge­részgyalogos, olasz és török tá­mogató alakulatok, a Guam he­likopteranyahajó, valamint ten­geralattjáró elhárító amerikai erők vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents