Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-02 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
Xáfrevtttr&ó, Az 'állítai vasvári munkássága, továbbá a kisgar-ami vas- é* eo-i mánegyári mtinkáaság im»oztaiB módon ürme j pelte meg előseiir a munkásság világünnepét.) A hatalmas vas- «s acélgyár környéke iinnepi ííJait öltött. Volt is bámulat, mert a legidősebb Inkosai emaek a környéknek nem láttak még «imyi népet együtt. Különösen örültek, amikor a gy iilés megkezdése előtt n Kovorobotnik iinnepi számának ezrei megérkeztek. Aa óriási Mámban eeybegyült munkástársakat nz egybeUivók nevében Beeskó János elvtárs üdvözülte. Ajánlatára elnöknek Náther Audráií. jegyzőnek -pedig Köller István elvtársakat választották meg (,'sapá Sármtel elvtárs (Budapest) előbb magyar, majd tót nyelven ismertette az 1889-iki nárisi kongresszusi határozatot és május elsejének jelentőségét, amit a jelenlévők uagy lelieHedéssel fogadtak. Csapó elvtárs vitán Bceskö elvtárs beszélt ínég május elsejének jelentőségéről és a helyi viszonyokról, utána pedig a jjagv tömeg Horváth Adolf elvtársat, a gyáregyik művezetőjét akarta liallaui, aki rövid, IwKzódben adott ölömének kifejezési, hogy meg-j érhette ő is, liosy a zólyombrézói. munkásság i« együtt üunepei a világ proletárjaival. Ezzel gyúléw a legnagyobb rendben seétobalött. Semmi isziifeség nem volt arra. a nugy csendőri .nssKpontositásra, amelyet e nnpra elrendeltek) A NÉPSZAVA CIKKK 1918. MÁJUS 1 RÖL A podbrezová), hronecl, piesoki és breznói üzemek fémmunkásai Idén május 1-én megemlékeznek az 1918. évi nagy munkássztrájkról, mellyel kapcsolatban nagy tömeggyűlést is rendeztek Hronecban. A sztrájk szervezőinek bátorsága és fáradhatatlan törekvése váratlan sikert hozott. A legszükségesebb szolgáltatásokon kívül, mind pl. a telefon és más berendezések kezelése, minden munkás szervezetten és íeöriiltek, amikor a gyűlés megkezdése előtt a Kovorobotnik ünnepi számának ezrei megérkeztek. Az óriási számban egybegyűlt munkástársakat az egybehivók nevében Beeskó János elvtárs üdvözölte, ajánlatára elnöknek Náther Andrást, jegyzőnek pedig Köller István elvtársakat választották. Csapó Sá muel elvtárs Budapest) előbb magyar, majd tót nyelven ismertette az 7889-i párizsi kongresszusi határozat és május 1-ének jelentőségét, amit a jelenlevők nagy lelkesedéssel fogadtak." A tömeggyűlés végen Ondrej Náther köszönetet mondoit az ünnepi szónoknak és a május elsejei tüntetéssel egybekötött sztrájkvalamennyi résztvevőjének. Rámutatott, hogy a fémmunkások Felső Magyarországon elsőként mutatták meg az öntudatos utat a munkásoknak és a kizsákmányolt osztályoknak, rámutattak, hogyan kell egyesülniük a szilárd, egységes szakszervezetekben, hogyan kell harcolniuk a világproletariátus oldalán a borzalmas, véres világháború befe jezéséért. Náther elvtárs befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy úgy, ahogy május elsején szervezetten és fegyelmezetten harcoltak a munkások nágy napja megün neplésének jogáért, a jövőben még forradalmibban, iiátrabban küzdenek majd a kapitalizmus megdöntéséért, az új demokratikus útért, úgy, amint ezt az orosz bolsevikok tették a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Az összegyűlt tömeg még sokáig éljenezte május elsejét, majd forradalmi jelszókat kiáltott: Világ proletárjai, egyesüljetek!, Le a háborúval, éljen a béke!, Éljen Lenin elvPodbrezovai munkások NAGY SZTRAJKJA 1918. máj JS 1-én gyelmezetten csatlakozott a menethez úgy, ahogy erre a vörös karszalagos csoport- és falusi bizalmik utasították őket. A széles környék elsősorban Lopej, jašenie, Dolná és Horná Lehota, Podbrezová, Piesok, Chvatimech, Mýto pod Ďumbierom, Bystrá és Valaská munkásai nagy menetet alkottak, lelkesen forradalmi jelszókat hirdettek és élteitek május elsejét. Indulókat énekeltek, hogy egységes forradalmi menetbe tudták szervezni a munkásosztályt. A menet öntudatosan haladt Hronec felé, a község határában a hroneci, breznói, osrbliei és más községbeli munkások csatlakoztak hozzájuk. Szívélyesen köszöntötték egymást, majd együtt éltették május 1-ét, a világ dolgozóinak nagy ünnepét. Ezen a vidéken a munkások először ünnepelték ilyen nagy, Impozáns sztrájkkal a munka napját. E vidék, de talán az egész volt Felső-Magyarország történelmében először vittek a menetben nagy, vörös lobogókat. Ezek a lobogók a forradalmi, politikai mozgalom legáldozatkészebb és legöntudatosabb szervezőinek kezében voltak Hronec literén vörös vászonnal, zászlókkal és örökzölddel díszített diadalkapu köszöntötte a forradalmi menet részvevőit. A kapun szlovákul és magyarul a „Világ proletárjai, egyesüljetek!" jelszót olvastuk, ezael is kifejezve a proletár internacionalizmus nagy gondolatát. A díszkapu előtt a menet élére álltak a tüntetés szervezői, köztük Ondrej Náther, a szakszervezet elnöke. Csapó Sámuel, a Budapesti Fémipari Szövetség titkára, az ünnepi szónok. A tömeg óriási lelkesedéssel, forradalmi jelszavakat hirdetve, énekelve vonult Hronec n.ai Március 6 terére és Windholcz kereskedő udvarára. A Népszava 1919. május 4-én igy számolt be erről az eseményről „Zólyombreznó, Kisgaram. Az állami vasgyár munkássága, továbbá a kisgarami vas és zománcgyári munkásság impozáns módon ünnepelte meg először a munkásság világünnepét. A hatalmas vas- és acélgyár környéke ünnepi diszt öltött. Volt is bámulat, mert a legidősebb lakosai ennek a környéknek nem láttak még ennyi népet együtt. Különösen társ, a világ proletariátusának vezetője! Internacionalista proletár egységbe n az egész világon legyőzzük az imperializmust! A fiatalok ezután magyarul elénekelték az Internacionálét, mivel ebben az időben szövegét még nem fordították le szlovákra. Az elnók végül felszólította a résztvevőket, távozzanak fegyelmezetten otthonaikba, hogy a nagy számban mozgósított csendőrségnek ue legyen alkalma az erőszakos beavatkozásra. Délután Hronecben a fémmunkások egyesületének helyiségeiben kultúrprogramot rendeztek. A műkedvelő színészek rövid jeleneteket mutattak be, szavaltak, énekeltek. A jelenlevők nagy tapssal jutalmaztak minden műsorszámot s örömüket fejezték ki afölött, hogy a munkásifjúság kiharcolta a jogát tehetsége érvényesítésére. A műsor után vidám mulatság volt. Ma, 54 év elteltével értékelnünk kell azoknak a munkásfunkcionáriusoknak a lelkesedését és bátorságát, akik 1917. július 22-én Hronecban nyilvános gyűlést rendeztek, s ezen megalapították a podbrezovái, piesoki, chvatimechi és hroneci vasművek fémmunkásainak szakszervezetét. Ez a szervezet egyértelműen a marxista eszmékért szállt síkra, s ideológiai nevelőmunkáját is a proletár internacionalizmus szellemében fejezte ki. Ebben az időszakban gyors ütemben fokozódott a munkásság öntudata. Megtörték az urak önkényét és abszolút hatalmát. A szervezett munkások egységes fellépésükkel véget vetettek az embertelen körülményeknek, az urak kénytelenek voltak figyelembe venni a megválasztott bizalmikat, akikkel megtárgyalták az egyes munkások és csoportok legégetőbb problémáit. A munkások nagyra becsülték a szakszervezetek vívmányait. Megszilárdult az a meggyőződésük, hogy a többi dolgozóval egyesülő munkásosztály rövidesen véget vet a testvérharcnak, és felelősségre vonja a háborút kiprovokáló és vezető kapitalistákat. EMIL FlriTKO Régi májusok képekben * "WW Május elseje- Cselneken (Stítnikj 1925 0e. Május 1 — 1938 ban Május 1 Prágában 1918-bau Prága májusa 1936 ban