Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-11 / 110. szám, kedd

Társadalmi és egyéni érdek BESZÉLGETÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK PROBLÉMÁIRÓL ÉS FELADATAIRÓL Szlovákia Kommunista Párt­jának kongresszusa, vala­mint Csehszlovákia Kommu nista Pártjának közeledő XIV. kongresszusa alkalmat ad arra, hogy elkészítsük munkánk mérlegét. Ez köz­vetlenül időszerűvé teszi azt a kérdést is, hogyan teljesí­tették a CSKP XIII. kong­resszusa határozatának a nemzéti bizottságokkal kap­csolatos követeléseit. Ezzel, valamint a nemzeti bizoiíságók építésének és feladatainak legközelebbi időszerű kérdéseivel foglal koztak a Pravda szerkesztő­ségében rendezett beszélge­tés résztvevői. leien voltak: dr. Daniel Futej, az SZLKP KB közigaz­gatási osztályának vezetője, dr. fán Filkó, a szlovák bel ügyminiszter helyettese, Fé­lix Janíček, a Bratislavai Fő­városi Nemzeti Bizottság tit­kára, Jozef Neumann, a Lip­tovskí) Mikulá'š-i Jnb elnöke, Ján Plavčan, a Bratislava Üjvárosi Városkörzeti Nem­zeti Bizottság elnöke, Štefan Kováč, a Szenei )Senecl Vnb elnöke és Ľudovít Rež­ný, a Hlohoveci Vnb elnöke. J. Filkó: A CSKP XIII. kong­resszusának a . nemzeti bizott­ságokra vonatkozó határozata realizálását értékelve hangsú­lyozni szeretném, hogy ez a határozat a nemzeti bizottságok további távlatainak szempont­jából valóban jelentős doku­mentum volt. Megvalósítása so­rán részben nőtt — különösen 1967-ben — a nemzeti bizottsá­gok gazdasági és pénzügyi ön­állósága. Továbbá a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a városi nem­zeti bizottságok statútumát, ér­vényesítése azonban gyakorla­tilag a felsőbb fokú nemzeti bizottságok jóváhagyásától füg­gött, és ezért csak részben va­lósult meg. Azonban nyíltan meg kell mondani, hogy a nemzeti bi­zottságoknak a határozatban feltételezett fejlődését több irányban nem értük el. Miért? A határozat alapvető politikai célkitűzései mindenekelőtt azt szorgalmazták, hogy megerősít­sék a nemzeti bizottságok leg­alacsonyabb fokát, hogy a já­rási nemzeti bizottságok a nemzeti bizottságok rendszeré­nek valóban irányító részei, a kerületi nemzeti bizottságok pe­dig a módszertani irányítás szervei legyenek, amelyek biz­tosítják a területi arányokat. Mindez elsősorban azért nem teljesült, mert a XIII. kongresz­szus határozatából eredő in­tézkedések jelentős része a megvalósítandó választások függvénye volt. Köztudomású, hogy a választásokat 1968-ra tervezték. Elhalasztásuk miatt számos alapvető kérdést nem oldottak meg. Mivel a válasz­tások elmaradtak, a járásokban az ezzel kapcsolatos előkészü­leteket nem realizálták. Ez az egyik oka. A másik az, hogy különösen az 1968-ban ki­alakult válságos helyzet kö­vetkeztében számos függőben maradt kérdést nem oldottak meg. A harmadik ok pedig az a tény, hogy a nemzeti bizott­ságok további felépítését célzó helyes politikai orientáció elle­nére a fejlődés más irányt vett és több központi sz^rv részéről tapasztalható volt az az igye­kezet, hogy gyakorlatilag* meg­nyirbálják a nemzeti bizottsá­gok jogkörét. f. Neumann: Mi járási, városi és községi szinten is értékeltük ezt a határozatot a kongresz­szusi előkészületek keretében. Elsősorban azt állapítottuk meg, hogy a nemzeti bizottságok munkáját kedvezően befolyá­solta a gazdasági hatáskör, kü­lönösen a fejlesztési és a tar­talékalapok bevezetése. Ezeket az eszközöket célszerűen hasz­náltuk ki olyan hasznos akciók építésére, amelyeket a múltban nem valósíthattunk meg. F. Janíček: Ha a XIII. kong­resszus határozatának teljesí­tését Szlovákia fővárosa szem­pontjából vizsgálom, meg kell állapítanom, hogy Bratislavában pozitív előjelű radikális válto­zásokra került sor. Az SZNT törvénye oly módon rendezte a város különleges helyzetét, hogy ez megfeleljen Szlovákia fővárosa igényeinek. Különösen ki kell emelni, hogy ez a tör­vény főképpen a gazdasági szféra központi irányításának viszonylatában hozzájárult a nemzeti bizottságok jog- és ha­táskörének módosításához. A beszélgetés további részé­ben E. Režný rámutatott, hogy a határozatból eredő kormány­rendelet lehetőséget nyújtott a nemzeti bizottságok gazdasági egységeinek fejlesztésére, és az ebből származó anyagi eszkö­zöket a nemzeti bizottságok a hatáskörükbe tartozó városok és községek fejlesztésére hasz­nálták fel. J. Plavčan, a Bratis­lava Újvárosi Városkörzeti Nb­elnöke rámutatott, hogy az utóbbi években a politikai-ne­velő és kulturális- népművelő tevékenységben mutatkozott el­maradás, mivel a nemzeti bi­zottságok nem irányították az iskolaügyet és néhány további szakaszt, tehát nem kapcsol­ták be ebbe a munkába a szak­embereket. Ezzel szemben ked­vezően fejlődött gazdasági te­vékenységük. Štefan Kováč: Szeretném po­zitív előjellel értékelni azt a lehetőséget, hogy a városok és a községek a helyi üzemek megalakításával önsegélyes mó­don oldhatnak meg néhány, az elmúlt években felhalmozódott kérdést. Másrészt viszont e te­vékenység túlzott előtérbe ál­lítása néha elterelte a nemzeti bizottságok figyelmét a főbb feladatokról, különösen ami a lakosság nevelését illeti, s ez elsősorban 1968-ban éreztelte negatív hatását. A tömegpoli­tikai nevelést kell egyik leg­fontosabb munkánknak tartani. Kétségtelenül helyes az az igye­kezet, hogy mindent megte­gyünk a lakosság érdekeinek teljesítéséért, másrészt ugyan­olyan helyes, ha megköveteljük aktív részvételüket községük, városuk átalakításában, tökéle­tesítésében. D. Futej: Hangsúlyozni sze­retném, hogy a CSKP XIII. kongresszusának a nemzeti bi­zottságok helyzetére és felada­taira vonatkozó határozata he­lyes irányelv volt, amely meg­felelt társadalmi fejlődésünk akkori szakaszának Amikor e döntések teljesítését értékeljük, kénytelenek vagyunk megálla­pítani, hogy a pártdokumentum elfogadása után gyakorlati megvalósítását sem politikai­lag, sem szervezetileg, sem pe­dig a törvényhozás terén nem dolgoztuk fel kellőképpen. A határozat több követelését tel­jesítettük. és ez pozitív befo­lyást gyakorolt a nemzeti bi­zottságok munkájára, néhány mutatóját azonban nem reali­záltuk következetesen. Tudjuk, milyen volt a hely­zet 1968--1969-ben. A jobbol­dali revizionisták és opportu­nisták visszaéltek a pártnak az­zal a törekvésével, amely az alacsonyabb fokú nemzeti bi­zottságok jogkörét és felelős­ségét akarta növelni, és dog­matikus módon propagálni kezd­ték valamiféle parttalan ön­igazgatást. alapjában véve bur­zsoá értelmezésűt. Arra töre­kedtek, hogy a nemzeti bizott­ságok rendszerében felszámol­ják a demokratikus centraliz­mus alapelvét. Nem véletlen, hogy ezt az alapelvet akarták kiiktatni, és ugyanakkor a CSKP XIII. kongresszusának döntéseire hivatkoztak. Tudjuk, éppen azzal, hogy a párt irány­vonalát hirdették, sikerült a nemzeti bizottságok több be­csületes funkcionáriusát, kép­viselőjét és dolgozóját is meg­téveszteni, és az antiszocialis­ta elméletek mocsarába ránta­ni. Ez azonban már mögöttünk van. Eredményesen leszámol­tunk az elmélet és a gyakorlat hibáival, tévedéseivel, a nem­zeti bizottságok funkcionáriu­sai következetesen igyekeznek gyakorlatilag megvalósítani a CSKP KB realizációs irányelvei­nek követelményeit. Ogy vé­lem, enélkül nem érhettünk volna el ilyen gyors sikerű konszolidációt. A kerületi nemzeti bizottsá­gok megalapítása óta aránylag rövid idő telt el, s így valóban nehéz lenne elbírálni tevékeny­ségüket, felelősségteljesen nyi­latkozni e tevékenységről. Köz­tudomású, hogy a kerületi nem­zeti bizottságok felújítását ob­jektív igények teszik szüksé­gessé. Elsősorban arra volt szükség, hogy felújítsuk terii­leti-tervező funkciójukat, ame­lyek nem pótolhatók sem a központból, sem alacsonyabb fokról. J. Filkó: A kerületi nemzeti bizottságok felújítását elsősor­ban az tette szükségessé, hogy állami vonalon is kialakítsuk a feltételeket, különösen a kerü­leti pártszervek határozata megvalósításának érdekében. A knb-k ebből a szempontból is teljesítik feladatukat. Most az a cél, hogy a kerületi nemzeti bizottságokat országos méretek­ben is úgy tökéletesítsük, hogy az alapvető kérdésekben hatás­körük egységes legyen, és egy­séges legyen szervezeti felépí­tésük is, e ezen az alapon ha­tározzuk meg az ezzel össze­függő feladatokat. Véleményem szerint a válasz­tási előkészületekkel kapcso­latban a nemzeti bizottságokról szóló 1967. évi törvény bizo­nyos módosításokra szorul. Úgy vélem, hogy a nemzeti bi­zottságok alapvető feladatai, ha­táskörük és szervezetük nem változik, mivel ezek megfelel­nek a CSKP Xllf. kongresszu­sa határozatának, amit általá­ban helyesnek tartanak. A tör­vénymódosításnak elsősorban hangsúlyoznia kellene a nem­zeti bizottságok minden foká­nak azt a szerepét, hogy saját területük komplex fejlődését biztosítják. Ebben az irányban ugyanis nem dolgozták fel kö­vetkezetesen a XIII... kongresz­szus határozatának mulatóit. A szövetségi kormány és a CSKP elnöksége által jóváhagyott alapelvek feltételezik, hogy sor kerül a nemzeti bizottságok ha­táskörének megerősítésére, s ezt megfelelő jogszabályokban kell rögzíteni. Ezeknek ki kel­lene fejezniük a nemzeti bizott­ságok szerepét, feladatát mező­gazdasági téren is, elsősorban azért, hogy az állami érdekek fokozottabban érvényesüljenek a mezőgazdasági vállalatok ter­veiben mind a felvásárlás, mind a földalap-védelem szakaszán, és hogy a nemzeti bizottságuk befolyást gyakorolhassanak a mezőgazdaság számára folyósí­tott állami eszközök felhaszná­lására. Természetesen sor ke­rül a nemzeti bizottságok fel­adatának növelésére olyan te­rületeken is, mint a közrend védelmének biztosítása, éspedig úgy, hogy a nemzeti bizottsá­gok szorosabb kapcsolatban álljanak a közrendészet szer­veivel, fokozott befolyást gya­korolhassanak a körzeti rend­örparancsnokságok kialakítá­sára, a személyi és egyéb kér­dések megoldására. J. Neumann: Rámutatott egy olyan közös problémára, amely­nek megoldása nem várható a nemzeti bizottságokra vonatko­zó törvénytől. Ez a probléma a községek integrációja. Nem minden község egyforma, mert az is község, amelynek 50, de amelynek 25 000 lakosa van. Vé­leménye szerint növelni kell a nemzeti bizottságok befolyását a központilag irányított vállala­tokra, ha a község, a város vagy a járás érdekeiről van szó. Ahol üzemet építenek, ott egy­idejűleg óvodát, szociális és egyéb berendezéseket is építeni kellene. Ugyanúgy növelni kell a nemzeti bizottságok befolyá­sát a falusi mezőgazdasági ter­melés irányítására. J. Filkó: A községek integrá­ciójával kapcsolatban a tör­vénynek különösen a nemzeti bizottságok rendszere legalacso­nyabb fokán kellene módosítani a hatáskört, éspedig a helyi, a városi nemzeti bizottságok je­lentősége szerint. A jelenlegi jogszabályok gyakorlatilag kö­zös nevezőre hozzák a nemzeti bizottságok egyes fokait, tekintet nélkül a gyakran eléggé eltérő feltételekre. Meg kellene hatá­rozni a nagyközségekben dolgo­zó nemzeti bizottságok és a vá­rosi nemzeti bizottságok hatás­körét a község nagysága, de kü­lönösen a lokálisan adott prob­léma bonyolultsága szerint. A jelenlegi helyzetben — azonos jogkör eltérő feltételek között — nem teremtik meg az adott problémák megoldásának azo­nos lehetőségét Š. Kováč: Az új törvény elő­készítésével kapcsolatban a kö­vetkező problémát szeretném megemlíteni: A járások kereté­ben kialakult városperemeken véleményem szerint jelenleg nem kielégítőek a polgároknak nyújtott szolgáltatások. Ezek gyakran csak a lakosság létszá­mának felelnek meg, de nem ve­szik figyelembe a várospere­mek lakosainak számát. Ez szin­tén bonyolult kérdés, de meg kell oldani. J. Plavčan: A nemzeti bizottsá­gok albizottságainak jogköre és hatásköre jelenleg nem eléggé tisztázott. Részletesebben kel­lene szétírni tevékenységüket. Elsősorban meg kell határozni szervező küldetésük és a tömeg­politikai munka formájának tar­talmát. Nem eléggé világos a bi­zottság elnökének és az osztály­vezetőknek a kapcsolata sem. D. Futej: Úgy tudom, hogy nem kerül sor a nemzeti bizott­ságokról szóló törvény valami­lyen átfogó módosítására. Jelen­leg bizonyos részmódosításokat célzó javaslatokat dolgoznak ki. Filkó elvtárs már itt megemlí­tette, hogy a CSKP KB elnöksé­ge intézkedést fogadott el a nemzeti bizottságok felépítésé­nek és hatáskörének terén. El­sősorban a nemzeti bizottságok hatalmi és közjogi funkciójának megerősítéséről van szó. Távlati szempontból ki kell dolgozni a nemzeti bizottságok hatalmi, közjogi és népgazdasági rend­szerét is, mégpedig a körzetük­ben működő vállalatok és szer­vezetek relációjában. A nemzeti bizottságok hatékonyan köve­telhetik meg a vállalatoktól a lakosság jogos érdekeinek és szükségleteinek kielégítését. Fokozódik befolyásuk a terüle­tek komplex fejlesztésére és a szolgáltatások bővítésére. Nő « nemzeti bizottságok szerepe a társadalomellenes tevékenység ellen vívott harcban. A másik terület, ahol szintén fokozódik a nemzeti bizptlságok szerepe, a politikai nevelőmun­ka. Ez a múltban jelentősen meggyengült. Az alapvető cél az, hogy a nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetekkel együtt a szocialista emberi és családi kapcsolatoknak, a mun­kakollektívák kapcsolatainak, a község és a városhoz fűződő vi­szonynak elmélyítésére töreked­jenek, mert ez az öntudatos szocialista hazafiság és az inter­nacionalista érzés alapja. Feltétlenül hatékonyabbá kell tenni a nemzeti bizottságok gazdaságszervező funkcióját mind a tervezés és a pénzügyi politika terén, mind a nagyon igényes gazdasági feladatok konkrét biztosításának szaka­szán. A CSKP KB elnöksége in­tézkedéseinek alapján a nem­zeti bizottságok felépítésével kapcsolatban a választásokig még több kérdést kell-megolda­ni. A föderáció mindkét részé­ben egységesen, koordináltan kezdik meg a továbbiakban e problémák megoldását. J. Filkó: A CSKP KB elnöksége és a szövetségi kormány által jóváhagyott dokumentum a kör­zeti hivatalokat tartja az integ­rációs elemek egyikéneit. E kör­zeti hivatalok képviselik az in­tegráció legalacsonyabb formá­ját, mivel csupán a közigazga­tási integrációt fejezik ki. Az in­tegráció további kérdéseit külö­nösen a hatalmi szervek helyze­tére vonatkozólag még nem ol­dották meg. E kérdések megol­dása megköveteli a magasabb fokú integrációt, a közös városi nemzeti bizottságok kialakítá­sát, a községek egyesítését. Vannak problémák a körzeti hi­vatalok és a helyi nemzeti bi­zottságok kapcsolatában is, mi­vel általában egy körzeti hiva­tal tulajdonképpen négy, hat, sőt tíz helyi nemzeti bizottság végrehajtó szerve. Ezeket a problémákat meg kell oldani, de úgy vélem, az a döntő, hogy bi­zonyos integrációs folyamat már megkezdődött és jó lesz folytat­ni. Az integrációs törekvéseknek mindenekelőtt abban kell segí­teniük az állampolgárokat és a községeket, hogy hatékonyab­ban használják fel az anyagi- és a pénzügyi eszközöket, valamint az emberi lehetőségeket. A szo­cialista országok többsége ezen a téren jóval előbbre van mint mi. Š. Kováč: A nemzeti bizottsá­gok gyakran nem tudják megvé­deni azokat az igényes müve­ket, amelyeket a polgárok ak­tív részvételével építettek. Nem tudjuk kellőképpen biztosítani, hogy városaink és községeink eléggé tiszták, higiénikusak le­gyenek. D. Futej elvtárs arra a kér­désre, hogyan érvényesül a nemzeti bizottságok munkájá­ban a kommunista párt vezető szerepe, és milyen fogyatékossá­gok tapasztalhatók ezen a té­ren, többek között a követke­zőket mondta: A nemzeti bízottságok munká­jának helyes fejlesztése érdeké­ben objektíven szükséges, hogy e munkában is érvényesüljön a párt vezető szerepe. Nem aka­rom ezt a problematikát elméle­tileg elemezni, inkább gyakorla­ti oldalával akarok foglalkozni. Döntő fontosságú, hogy meg­értsük: a párt vezető szerepének érvényesítése nem jelenti azt, hogy a közigazgatási szervek a pártszervekkel helyettesíthetők. A nemzeti bizottságokban a párt vezető szerepét a kommunisták révén, a dolgozó nép választott funkcionáriusainak, képviselői­nek révén kell érvényesíteni. A párt abból indul ki, hogy ezeknek az embereknek bírniuk kell a tömegek bizalmát, vagyis olyan emberek legyenek, akik együtt élnek a lakosság min­dennapi gondjaival, ismerik a nemzeti bizottságok problémáit és munkáját, s képesek ezeket szakszerűen megoldani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami különleges jogot formál­hatnának maguknak más válasz­tott szervek tagjaival, tehát a más párthoz tartozókkal, vagy a pártonkívüliekkel szemben. A párt vezető szerepe érvé­nyesítésének alapvető módsze­re a nemzeti bizottságokban az, hogy a kommunista képviselő­ket pártcsoport irányítsa. Ezek munkájában még nincs minden rendben. Fő feladatuk, hogy kialakítsák a kommunisták azo­nos álláspontját és nézeteit, arra vonatkozólag, hogyan rea­lizálják a nemzeti bizottságok politikai irányvonalát. A párt kivezette a társadal­mat a válságos időszakból. Még nincs minden úgy, ahogy lenni kellene, vannak még ne­hézségek, azonban a CSKP KB és az SZLKP KB új vezetőségé­nek megválasztása óta eltelt két év alatt jó eredményeket ér­tünk el. Jelenleg a nemzeti bi­zottságoknak az állami terv és a költségvetés feladatainak tel­jesítésére kell törekedniük, s ezenkívül a tömegpolitikai mun­ka szakaszán elő kell készíte­niük az általános választásokat. A népnek közvetlenül éreznie kell, hogy a nemzeti bizottságok az ő érdekében dolgoznak, biz­tosítják szükségleteiket és kö­veteléseiket. Akkor a nép aktí­van fogja támogatni egész tevé­kenységüket. JAROSLAV MEŠKO Kongresszusi műszak A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói a múlt hónap fo­lyamán az üzem 17 fontos gazdasági mutatószáma kö­rül mindössze ötöt nem tel­jesítettek. A legjobb eredmé­nyeket a kokszoló részleg dolgozói érték el, akik 134,6 százalékra teljesítették a kátrányos koksz termelési tervét. Az üzem energetikusai pártnnk közelgő kongresszu­sának tiszteletére 1000 bri­gádórát dolgoznak le. A vál­lalás — melynek főbb pont­jai a munkakörnyezet meg­javítására irányulnak — 30 ezer korona értékű. A Vas­mű pályafenntartással fog­lalkozó részlegének dolgo­zói 52 285 korona értékű vál­lalással köszöntik a párt­kongresszust. A részleg dol­gozói felhívást intéztek az üzem más munkaszakaszain ténykedő munkásokhoz és technikusokhoz: május 29-én térítésmentes műszakot dol­gozzanak le a CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére. (k. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents