Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-11 / 110. szám, kedd

Társadalmi és egyéni érdek BESZÉLGETÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK PROBLÉMÁIRÓL ÉS FELADATAIRÓL Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, valamint Csehszlovákia Kommu nista Pártjának közeledő XIV. kongresszusa alkalmat ad arra, hogy elkészítsük munkánk mérlegét. Ez közvetlenül időszerűvé teszi azt a kérdést is, hogyan teljesítették a CSKP XIII. kongresszusa határozatának a nemzéti bizottságokkal kapcsolatos követeléseit. Ezzel, valamint a nemzeti bizoiíságók építésének és feladatainak legközelebbi időszerű kérdéseivel foglal koztak a Pravda szerkesztőségében rendezett beszélgetés résztvevői. leien voltak: dr. Daniel Futej, az SZLKP KB közigazgatási osztályának vezetője, dr. fán Filkó, a szlovák bel ügyminiszter helyettese, Félix Janíček, a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság titkára, Jozef Neumann, a Liptovskí) Mikulá'š-i Jnb elnöke, Ján Plavčan, a Bratislava Üjvárosi Városkörzeti Nemzeti Bizottság elnöke, Štefan Kováč, a Szenei )Senecl Vnb elnöke és Ľudovít Režný, a Hlohoveci Vnb elnöke. J. Filkó: A CSKP XIII. kongresszusának a . nemzeti bizottságokra vonatkozó határozata realizálását értékelve hangsúlyozni szeretném, hogy ez a határozat a nemzeti bizottságok további távlatainak szempontjából valóban jelentős dokumentum volt. Megvalósítása során részben nőtt — különösen 1967-ben — a nemzeti bizottságok gazdasági és pénzügyi önállósága. Továbbá a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a városi nemzeti bizottságok statútumát, érvényesítése azonban gyakorlatilag a felsőbb fokú nemzeti bizottságok jóváhagyásától függött, és ezért csak részben valósult meg. Azonban nyíltan meg kell mondani, hogy a nemzeti bizottságoknak a határozatban feltételezett fejlődését több irányban nem értük el. Miért? A határozat alapvető politikai célkitűzései mindenekelőtt azt szorgalmazták, hogy megerősítsék a nemzeti bizottságok legalacsonyabb fokát, hogy a járási nemzeti bizottságok a nemzeti bizottságok rendszerének valóban irányító részei, a kerületi nemzeti bizottságok pedig a módszertani irányítás szervei legyenek, amelyek biztosítják a területi arányokat. Mindez elsősorban azért nem teljesült, mert a XIII. kongreszszus határozatából eredő intézkedések jelentős része a megvalósítandó választások függvénye volt. Köztudomású, hogy a választásokat 1968-ra tervezték. Elhalasztásuk miatt számos alapvető kérdést nem oldottak meg. Mivel a választások elmaradtak, a járásokban az ezzel kapcsolatos előkészületeket nem realizálták. Ez az egyik oka. A másik az, hogy különösen az 1968-ban kialakult válságos helyzet következtében számos függőben maradt kérdést nem oldottak meg. A harmadik ok pedig az a tény, hogy a nemzeti bizottságok további felépítését célzó helyes politikai orientáció ellenére a fejlődés más irányt vett és több központi sz^rv részéről tapasztalható volt az az igyekezet, hogy gyakorlatilag* megnyirbálják a nemzeti bizottságok jogkörét. f. Neumann: Mi járási, városi és községi szinten is értékeltük ezt a határozatot a kongreszszusi előkészületek keretében. Elsősorban azt állapítottuk meg, hogy a nemzeti bizottságok munkáját kedvezően befolyásolta a gazdasági hatáskör, különösen a fejlesztési és a tartalékalapok bevezetése. Ezeket az eszközöket célszerűen használtuk ki olyan hasznos akciók építésére, amelyeket a múltban nem valósíthattunk meg. F. Janíček: Ha a XIII. kongresszus határozatának teljesítését Szlovákia fővárosa szempontjából vizsgálom, meg kell állapítanom, hogy Bratislavában pozitív előjelű radikális változásokra került sor. Az SZNT törvénye oly módon rendezte a város különleges helyzetét, hogy ez megfeleljen Szlovákia fővárosa igényeinek. Különösen ki kell emelni, hogy ez a törvény főképpen a gazdasági szféra központi irányításának viszonylatában hozzájárult a nemzeti bizottságok jog- és hatáskörének módosításához. A beszélgetés további részében E. Režný rámutatott, hogy a határozatból eredő kormányrendelet lehetőséget nyújtott a nemzeti bizottságok gazdasági egységeinek fejlesztésére, és az ebből származó anyagi eszközöket a nemzeti bizottságok a hatáskörükbe tartozó városok és községek fejlesztésére használták fel. J. Plavčan, a Bratislava Újvárosi Városkörzeti Nbelnöke rámutatott, hogy az utóbbi években a politikai-nevelő és kulturális- népművelő tevékenységben mutatkozott elmaradás, mivel a nemzeti bizottságok nem irányították az iskolaügyet és néhány további szakaszt, tehát nem kapcsolták be ebbe a munkába a szakembereket. Ezzel szemben kedvezően fejlődött gazdasági tevékenységük. Štefan Kováč: Szeretném pozitív előjellel értékelni azt a lehetőséget, hogy a városok és a községek a helyi üzemek megalakításával önsegélyes módon oldhatnak meg néhány, az elmúlt években felhalmozódott kérdést. Másrészt viszont e tevékenység túlzott előtérbe állítása néha elterelte a nemzeti bizottságok figyelmét a főbb feladatokról, különösen ami a lakosság nevelését illeti, s ez elsősorban 1968-ban éreztelte negatív hatását. A tömegpolitikai nevelést kell egyik legfontosabb munkánknak tartani. Kétségtelenül helyes az az igyekezet, hogy mindent megtegyünk a lakosság érdekeinek teljesítéséért, másrészt ugyanolyan helyes, ha megköveteljük aktív részvételüket községük, városuk átalakításában, tökéletesítésében. D. Futej: Hangsúlyozni szeretném, hogy a CSKP XIII. kongresszusának a nemzeti bizottságok helyzetére és feladataira vonatkozó határozata helyes irányelv volt, amely megfelelt társadalmi fejlődésünk akkori szakaszának Amikor e döntések teljesítését értékeljük, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a pártdokumentum elfogadása után gyakorlati megvalósítását sem politikailag, sem szervezetileg, sem pedig a törvényhozás terén nem dolgoztuk fel kellőképpen. A határozat több követelését teljesítettük. és ez pozitív befolyást gyakorolt a nemzeti bizottságok munkájára, néhány mutatóját azonban nem realizáltuk következetesen. Tudjuk, milyen volt a helyzet 1968--1969-ben. A jobboldali revizionisták és opportunisták visszaéltek a pártnak azzal a törekvésével, amely az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét akarta növelni, és dogmatikus módon propagálni kezdték valamiféle parttalan önigazgatást. alapjában véve burzsoá értelmezésűt. Arra törekedtek, hogy a nemzeti bizottságok rendszerében felszámolják a demokratikus centralizmus alapelvét. Nem véletlen, hogy ezt az alapelvet akarták kiiktatni, és ugyanakkor a CSKP XIII. kongresszusának döntéseire hivatkoztak. Tudjuk, éppen azzal, hogy a párt irányvonalát hirdették, sikerült a nemzeti bizottságok több becsületes funkcionáriusát, képviselőjét és dolgozóját is megtéveszteni, és az antiszocialista elméletek mocsarába rántani. Ez azonban már mögöttünk van. Eredményesen leszámoltunk az elmélet és a gyakorlat hibáival, tévedéseivel, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai következetesen igyekeznek gyakorlatilag megvalósítani a CSKP KB realizációs irányelveinek követelményeit. Ogy vélem, enélkül nem érhettünk volna el ilyen gyors sikerű konszolidációt. A kerületi nemzeti bizottságok megalapítása óta aránylag rövid idő telt el, s így valóban nehéz lenne elbírálni tevékenységüket, felelősségteljesen nyilatkozni e tevékenységről. Köztudomású, hogy a kerületi nemzeti bizottságok felújítását objektív igények teszik szükségessé. Elsősorban arra volt szükség, hogy felújítsuk teriileti-tervező funkciójukat, amelyek nem pótolhatók sem a központból, sem alacsonyabb fokról. J. Filkó: A kerületi nemzeti bizottságok felújítását elsősorban az tette szükségessé, hogy állami vonalon is kialakítsuk a feltételeket, különösen a kerületi pártszervek határozata megvalósításának érdekében. A knb-k ebből a szempontból is teljesítik feladatukat. Most az a cél, hogy a kerületi nemzeti bizottságokat országos méretekben is úgy tökéletesítsük, hogy az alapvető kérdésekben hatáskörük egységes legyen, és egységes legyen szervezeti felépítésük is, e ezen az alapon határozzuk meg az ezzel összefüggő feladatokat. Véleményem szerint a választási előkészületekkel kapcsolatban a nemzeti bizottságokról szóló 1967. évi törvény bizonyos módosításokra szorul. Úgy vélem, hogy a nemzeti bizottságok alapvető feladatai, hatáskörük és szervezetük nem változik, mivel ezek megfelelnek a CSKP Xllf. kongresszusa határozatának, amit általában helyesnek tartanak. A törvénymódosításnak elsősorban hangsúlyoznia kellene a nemzeti bizottságok minden fokának azt a szerepét, hogy saját területük komplex fejlődését biztosítják. Ebben az irányban ugyanis nem dolgozták fel következetesen a XIII... kongreszszus határozatának mulatóit. A szövetségi kormány és a CSKP elnöksége által jóváhagyott alapelvek feltételezik, hogy sor kerül a nemzeti bizottságok hatáskörének megerősítésére, s ezt megfelelő jogszabályokban kell rögzíteni. Ezeknek ki kellene fejezniük a nemzeti bizottságok szerepét, feladatát mezőgazdasági téren is, elsősorban azért, hogy az állami érdekek fokozottabban érvényesüljenek a mezőgazdasági vállalatok terveiben mind a felvásárlás, mind a földalap-védelem szakaszán, és hogy a nemzeti bizottságuk befolyást gyakorolhassanak a mezőgazdaság számára folyósított állami eszközök felhasználására. Természetesen sor kerül a nemzeti bizottságok feladatának növelésére olyan területeken is, mint a közrend védelmének biztosítása, éspedig úgy, hogy a nemzeti bizottságok szorosabb kapcsolatban álljanak a közrendészet szerveivel, fokozott befolyást gyakorolhassanak a körzeti rendörparancsnokságok kialakítására, a személyi és egyéb kérdések megoldására. J. Neumann: Rámutatott egy olyan közös problémára, amelynek megoldása nem várható a nemzeti bizottságokra vonatkozó törvénytől. Ez a probléma a községek integrációja. Nem minden község egyforma, mert az is község, amelynek 50, de amelynek 25 000 lakosa van. Véleménye szerint növelni kell a nemzeti bizottságok befolyását a központilag irányított vállalatokra, ha a község, a város vagy a járás érdekeiről van szó. Ahol üzemet építenek, ott egyidejűleg óvodát, szociális és egyéb berendezéseket is építeni kellene. Ugyanúgy növelni kell a nemzeti bizottságok befolyását a falusi mezőgazdasági termelés irányítására. J. Filkó: A községek integrációjával kapcsolatban a törvénynek különösen a nemzeti bizottságok rendszere legalacsonyabb fokán kellene módosítani a hatáskört, éspedig a helyi, a városi nemzeti bizottságok jelentősége szerint. A jelenlegi jogszabályok gyakorlatilag közös nevezőre hozzák a nemzeti bizottságok egyes fokait, tekintet nélkül a gyakran eléggé eltérő feltételekre. Meg kellene határozni a nagyközségekben dolgozó nemzeti bizottságok és a városi nemzeti bizottságok hatáskörét a község nagysága, de különösen a lokálisan adott probléma bonyolultsága szerint. A jelenlegi helyzetben — azonos jogkör eltérő feltételek között — nem teremtik meg az adott problémák megoldásának azonos lehetőségét Š. Kováč: Az új törvény előkészítésével kapcsolatban a következő problémát szeretném megemlíteni: A járások keretében kialakult városperemeken véleményem szerint jelenleg nem kielégítőek a polgároknak nyújtott szolgáltatások. Ezek gyakran csak a lakosság létszámának felelnek meg, de nem veszik figyelembe a városperemek lakosainak számát. Ez szintén bonyolult kérdés, de meg kell oldani. J. Plavčan: A nemzeti bizottságok albizottságainak jogköre és hatásköre jelenleg nem eléggé tisztázott. Részletesebben kellene szétírni tevékenységüket. Elsősorban meg kell határozni szervező küldetésük és a tömegpolitikai munka formájának tartalmát. Nem eléggé világos a bizottság elnökének és az osztályvezetőknek a kapcsolata sem. D. Futej: Úgy tudom, hogy nem kerül sor a nemzeti bizottságokról szóló törvény valamilyen átfogó módosítására. Jelenleg bizonyos részmódosításokat célzó javaslatokat dolgoznak ki. Filkó elvtárs már itt megemlítette, hogy a CSKP KB elnöksége intézkedést fogadott el a nemzeti bizottságok felépítésének és hatáskörének terén. Elsősorban a nemzeti bizottságok hatalmi és közjogi funkciójának megerősítéséről van szó. Távlati szempontból ki kell dolgozni a nemzeti bizottságok hatalmi, közjogi és népgazdasági rendszerét is, mégpedig a körzetükben működő vállalatok és szervezetek relációjában. A nemzeti bizottságok hatékonyan követelhetik meg a vállalatoktól a lakosság jogos érdekeinek és szükségleteinek kielégítését. Fokozódik befolyásuk a területek komplex fejlesztésére és a szolgáltatások bővítésére. Nő « nemzeti bizottságok szerepe a társadalomellenes tevékenység ellen vívott harcban. A másik terület, ahol szintén fokozódik a nemzeti bizptlságok szerepe, a politikai nevelőmunka. Ez a múltban jelentősen meggyengült. Az alapvető cél az, hogy a nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetekkel együtt a szocialista emberi és családi kapcsolatoknak, a munkakollektívák kapcsolatainak, a község és a városhoz fűződő viszonynak elmélyítésére törekedjenek, mert ez az öntudatos szocialista hazafiság és az internacionalista érzés alapja. Feltétlenül hatékonyabbá kell tenni a nemzeti bizottságok gazdaságszervező funkcióját mind a tervezés és a pénzügyi politika terén, mind a nagyon igényes gazdasági feladatok konkrét biztosításának szakaszán. A CSKP KB elnöksége intézkedéseinek alapján a nemzeti bizottságok felépítésével kapcsolatban a választásokig még több kérdést kell-megoldani. A föderáció mindkét részében egységesen, koordináltan kezdik meg a továbbiakban e problémák megoldását. J. Filkó: A CSKP KB elnöksége és a szövetségi kormány által jóváhagyott dokumentum a körzeti hivatalokat tartja az integrációs elemek egyikéneit. E körzeti hivatalok képviselik az integráció legalacsonyabb formáját, mivel csupán a közigazgatási integrációt fejezik ki. Az integráció további kérdéseit különösen a hatalmi szervek helyzetére vonatkozólag még nem oldották meg. E kérdések megoldása megköveteli a magasabb fokú integrációt, a közös városi nemzeti bizottságok kialakítását, a községek egyesítését. Vannak problémák a körzeti hivatalok és a helyi nemzeti bizottságok kapcsolatában is, mivel általában egy körzeti hivatal tulajdonképpen négy, hat, sőt tíz helyi nemzeti bizottság végrehajtó szerve. Ezeket a problémákat meg kell oldani, de úgy vélem, az a döntő, hogy bizonyos integrációs folyamat már megkezdődött és jó lesz folytatni. Az integrációs törekvéseknek mindenekelőtt abban kell segíteniük az állampolgárokat és a községeket, hogy hatékonyabban használják fel az anyagi- és a pénzügyi eszközöket, valamint az emberi lehetőségeket. A szocialista országok többsége ezen a téren jóval előbbre van mint mi. Š. Kováč: A nemzeti bizottságok gyakran nem tudják megvédeni azokat az igényes müveket, amelyeket a polgárok aktív részvételével építettek. Nem tudjuk kellőképpen biztosítani, hogy városaink és községeink eléggé tiszták, higiénikusak legyenek. D. Futej elvtárs arra a kérdésre, hogyan érvényesül a nemzeti bizottságok munkájában a kommunista párt vezető szerepe, és milyen fogyatékosságok tapasztalhatók ezen a téren, többek között a következőket mondta: A nemzeti bízottságok munkájának helyes fejlesztése érdekében objektíven szükséges, hogy e munkában is érvényesüljön a párt vezető szerepe. Nem akarom ezt a problematikát elméletileg elemezni, inkább gyakorlati oldalával akarok foglalkozni. Döntő fontosságú, hogy megértsük: a párt vezető szerepének érvényesítése nem jelenti azt, hogy a közigazgatási szervek a pártszervekkel helyettesíthetők. A nemzeti bizottságokban a párt vezető szerepét a kommunisták révén, a dolgozó nép választott funkcionáriusainak, képviselőinek révén kell érvényesíteni. A párt abból indul ki, hogy ezeknek az embereknek bírniuk kell a tömegek bizalmát, vagyis olyan emberek legyenek, akik együtt élnek a lakosság mindennapi gondjaival, ismerik a nemzeti bizottságok problémáit és munkáját, s képesek ezeket szakszerűen megoldani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami különleges jogot formálhatnának maguknak más választott szervek tagjaival, tehát a más párthoz tartozókkal, vagy a pártonkívüliekkel szemben. A párt vezető szerepe érvényesítésének alapvető módszere a nemzeti bizottságokban az, hogy a kommunista képviselőket pártcsoport irányítsa. Ezek munkájában még nincs minden rendben. Fő feladatuk, hogy kialakítsák a kommunisták azonos álláspontját és nézeteit, arra vonatkozólag, hogyan realizálják a nemzeti bizottságok politikai irányvonalát. A párt kivezette a társadalmat a válságos időszakból. Még nincs minden úgy, ahogy lenni kellene, vannak még nehézségek, azonban a CSKP KB és az SZLKP KB új vezetőségének megválasztása óta eltelt két év alatt jó eredményeket értünk el. Jelenleg a nemzeti bizottságoknak az állami terv és a költségvetés feladatainak teljesítésére kell törekedniük, s ezenkívül a tömegpolitikai munka szakaszán elő kell készíteniük az általános választásokat. A népnek közvetlenül éreznie kell, hogy a nemzeti bizottságok az ő érdekében dolgoznak, biztosítják szükségleteiket és követeléseiket. Akkor a nép aktívan fogja támogatni egész tevékenységüket. JAROSLAV MEŠKO Kongresszusi műszak A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói a múlt hónap folyamán az üzem 17 fontos gazdasági mutatószáma körül mindössze ötöt nem teljesítettek. A legjobb eredményeket a kokszoló részleg dolgozói érték el, akik 134,6 százalékra teljesítették a kátrányos koksz termelési tervét. Az üzem energetikusai pártnnk közelgő kongresszusának tiszteletére 1000 brigádórát dolgoznak le. A vállalás — melynek főbb pontjai a munkakörnyezet megjavítására irányulnak — 30 ezer korona értékű. A Vasmű pályafenntartással foglalkozó részlegének dolgozói 52 285 korona értékű vállalással köszöntik a pártkongresszust. A részleg dolgozói felhívást intéztek az üzem más munkaszakaszain ténykedő munkásokhoz és technikusokhoz: május 29-én térítésmentes műszakot dolgozzanak le a CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére. (k. 1.)