Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

/ A szovjet népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésének irányelvei (Folytatás a a. oldalról) A nép anyagi jólétének és kulturá­lis színvonalának emelése elválasztha­tatlanul összefügg a szocialista élet­forma további megszilárdításával és fejlesztésével. A szovjet emberek látják, hogyan nyilvánulnak meg a kommu­nista építés során mind teljesebben a szocializmus nagyszerű előnyei. A történelemben elöször a szocia­lizmus változtatja a társadalmi javakat a társadalom valamennyi tagjának ja­vaivá. libben rejlik a szovjet emberek hősies munkájának egyik fonása, a szovjet emberek odaadó hűsége a kom­munizmus eszményei iránt, ebben rej­lik a párt és a nép megbonthatatlan egységének egyik alapja. VI. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1971. IV. 8. Elvtársak! A kilencedik ötéves terv fontos feladata nemzetközi gazdasági kapcsolataink további fejlesztése a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő elő­nyök maximális kihasználása érdeké­ben. Ez elő fogja segíteni a Szovjet­unió nemzetközi pozícióinak további erősödését, a szocialista világrendszer egységének és gazdasági erejének gya­rapodását. A Szovjetunió nemzetközi gazdasági kapcsolataiban különleges helyet fog­lal el a szocialista országokkal való együttműkökdés. A Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti árufor­galom a most véget ért ötéves terv idő­szakában majdnem másfélszeresére nö­vekedett. Lényesegen bővült a KGST­ben tömörült államok termelési és tu­dományos-műszaki koopeiációja. Az irányelvek tervezete egész sor konkrét lépést ír elő a Szovjetunió és a testvérországok közötti szoros gazda­sági és tudományos-műszaki együttmű­ködés tervszerű fejlesztésére. Lényege­sen növekednek a szovjet ipar, köztük a gépipar, a vegyipar számos terméké­nek, a nyersanyag, és fűtőanyagfélék­nek a szállításai. így a KGST-országok­ba irányuló kőolajszállítás az 1966 — 1970. évi időszak 138 millió tonnájáról a kilencedik ötéves terv éveiben 243 millió tonnára, a földgáz 8 milliárd köbméterről 33 milliárd köbméterre, a villamos energia 14 milliárd kilowattórá­ról 42 milliárd kilowattórára, a vas­ércszállítás (fémre átszámítva) 72 mil­lió tonnáról 94 millió tonnára. Az új ötéves tervben a KGST-országokból 1,3 millió rubel értékben hozunk be vegy­ipari felszereléseket, majdnem három­milliárd rubel értékben, vasúti és víz­közlekedési eszközöket, több mint 8,5 miliárd rubel értékben közszükségleti iparcikkeket. A KGST-országokból a Szovjetunióba Irányuló szállítások nö­vekedése lehetővé teszi,, hogy jobban kielégítsünk egész sor népgazdasági szükségletet. A KGST-országok együttműködésében rejlő hatalmas lehetőségek minden vo­nalon való kihasználását hivatott előse­gíteni a szocialista gazdasági integrá­ció jelenleg kidolgozás alatl álló prog­ramja. Tervező és gazdasági szerveink részt vesznek az érdekelt országokkal közös tervek kidolgozásában, azzal a céllal, hogy biztosítják a fűtőanyag-, nyers­anyag- és fémkészletek jelentős növe­kedését, a szakosítás és a kooperáció meghonosítását a különböző gazdasági ágakban. E problémák megoldását megkönnyíti a Nemzetközi Beruházási Baíik tevékenységének kibontakozása; elő fogja mozdítani az összeegyez­tetett beruházási politika megvalósítá­sát. Ez az 1970-ben létrehozott bank hi­vatott biztosítani a KGST-országok szo­ros együttműködését a nagyszabású építési programok közös finanszírozá­sában. A mostani ötéves tervidőszakban or­szágunk nagy figyelmet fog fordítani a sokoldalú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés elmélyítésére, és ezen az alapon a külkereskedelem bővítésére más szocialista országokkal is: a Vietnami Demokratikus Köztársa­sággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társasággal. A Szovjetunió sok lépést tett a Kí­nával való kereskedelme fejlesztésére. Az e területen elért eredmények azon­ban korántsem felelnek meg a két or­szág reális lehetőségeinek. Arra törek­szünk, hogy a következő években a Kínával való kereskedelmi kapcsola­tok az egyenlőség és a kölcsönös ér­dekek tiszteletben tartása alapján fej­lődhessenek. Az előttünk levő ötéves tervidőszak­ban tervbe vettük a Szovjetunió nem­zetközi gazdasági kapcsolatai további szélesítését az ázsiai, afrikai és latin­amerikai fejlődő országokkal. Kereske­delmi és gazdasági együttműködésünk sok fejlődő országgal, így például In­diával, Afganisztánnal, Iránnal, Pakisz­tánnal, az EAK-kal, Szíriával, Irakkal, Algériával és más országokkal olyan stádiumba érkezett, amikor már kiala­kult tartós és kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatokról beszélhetünk. Az egyenlőség és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása elvein alapuló együttműködésünk ezekkel az országok­kal állandó munkamegosztás jellegű, ellentétben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szférájában tapasala Iható imperialista kizsákmányolási rendszer­rel. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelmének bővítése révén a Szov­jetunió egyúttal jobban kf tudja elégí­teni népgazdasági szükségleteit. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai államokkal megszilárdítják ezeknek az államoknak a nemzeti függetlenségét, előmozdítják az imperializmus ellen, a békéén és a társadalmi haladásért folytatott harc közös ügyét. Kereskedelmi kapcsolatainkat az ipa­rilag fejlett tőkésországokkal is bőví­teni kívánjuk. A Finnországgal, Fran­ciaországgal, Olaszországgal, Japánnal, az NSZK val, Ausztriával fenntartott gazdasági kapcsolatainkban az irányzat a hosszú lejáratú megállapodások meg­kötése, amelyeknek kereskedelmi-gaz­dasági, tudományos-műszaki és pénz­ügyi-hitelezési vonatkozásai is vannak. Ez további feltételeket teremt a keres­kedelem fejlesztéséhez. Ha a tőkésországok ipai-i és kereske­delmi körei kellő érdeklődést mutat­nak a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok bővítése iránt, akkor ke­reskedelmünk ezekkel az országokkal jelentősebben fejlődhet. Természetesen a nyugati országok­kal való gazdasági kapcsolatainak mé­retei teljesen mások lehetnének, ha si­kerülne építő lépéseket tenni olyan időszerű problémák megoldása felé. amelyek most bonyolítják a nemzet­közi helyzetet. Közismert például, hogy a Szovjet­unió igen nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonsági értekezlet össze­hívásának. Számunkra teljesen világos, hogy ennek a tanácskozásnak a meg­tartása előmozdítaná a bizalom erősö­dését Európában, utat nyitna a széles körű gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés előtt. Ez megteremthet­né a feltételeket olyan problémák meg­oldásához is, mint például a transzkon­tinentális szállítások megszervezése, a hatalmas elektromos távvezetékek építése, és ennek alapján az egységes európai energetikai rendszer létreho­zása döntő lökést adhatna a tüzelő­anyag és energetikai mérleg problémá­ja megoldásának. Ezzel egyidejűleg előmozdítaná a széles körű együttműködés fejlődését az emberi tevékenység olyan fontos te­rületein, mint például a természetvéde­lem, nem utolsósorban az Európa part­jait mosó tengerek tisztasága, e tenge­rek tartalékainak ésszerű hasznosításá­ban. sok ország tudósainak együttes fá­radozásában, a szív- és vérkeringési megbetegedések gyógyítása érdekében, valamint a rák elleni küzdelemben. Természetes, hogy az effajta problé­mák nemcsak Európa szempontjából időszerűek. Ennélfogva készek vagyunk együttműködni e területen más orszá­gokkal i , például Kanadával és Japán­nal. Nem zárjuk ki a gazdasági kapcso­latok fejlesztésének lehetőségét az Egyesült Államokkal sem, abból kiin­dulva. hogy a kapcsolatok magasabb színvonala megfelelne a két ország gazdasági erejének. Az ilyen együttmű­ködés tartós alapot nyújthatna a béke és a kölcsönös megértés erősítése szempontjából a békés együttélés elvei alapján. A Szovjetunió, a testvéri szocialista országok változatlanul síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti békés együttélés mellett. A háborút nem tartjuk elkerülhetetlen­nek, s ezért a két rendszer gazdasági versengése mellett foglalunk állást. El­lenp vagyunk a Közös Piachoz hasonló zárt csoportosulásoknak. Azt akarjuk, hogy széleskörűen fejlődjenek a sokol­dalú gazdasági kapcsolatok mindenfaj­ta megkülönböztetés nélkül. Ez elvi ál­láspontunk. Készek vagyunk együttmű­ködni minden állammal, amely maga is hajlandó erre és a békés együttélés el­veihez tartja magát. Akik arra számíta­nak, hogy a gazdasági kapcsolatokban alkalmazott korlátozásokkal és megkü­lönböztetésekkel kárt okozhatnak a Szovjetuniónak, azok egyről megfeled­keznek: a Szovjetunió olyan tartalékok­kal rendelkezik, amelyek tökéletesen biztosítják számára a független fejlődés lehetőségét. A tervező szerveknek, a külkereske­delmi vállalatoknak és az ipar dolgo­zóinak a nemzetközi gazdasági kapcso­latok fejlesztése kérdéseit vizsgálva, te­kintetbe kell venniük, hogy e kapcsola­toknak az egész népgazdaság, nem pe­Giistáv H u sák és Ludvik Svubnda elvtársak az SZKP XXIV. kongresszusán részt vevő kujbisevi és orenburgi küldöttek között, a tanácskozás szünetében. (Telefoto: CSTK—TASZSZ) dig az egyes főigazgatóságok szempont­jából kell hatékonyaknak lenniük. A külkereskedelem fejlesztésének, a nemzetközi, gazdasági és tudományos­technikai együttműködés kibővítésének hozzá kell járulnia az új öléves terv feladatainak sikeres teljesítéséhez. Elvtársak! Az ötéves tervek története a szovjet nép nagy sikereinek történe­te, azé a népé. amely a lenini párt ve­zetésével felépítette a szocializmust és most sikerrel hozza 1 létre a kommuniz­mus anyagi-műszaki bázisát. Ötéves tervről ötéves tervre fejlődik gazdasá­gunk, tudományunk és kultúránk, nö­vekszik nemzeti jövedelmünk, emelke­dik népünk életszínvonala, sikerrel ol­dunk meg mind nagyobb szabású szo­ciális problémákat. Pártunk kongresszusai a fejlődés min­den szakaszában történelmi mérföldkö­veket jelentettek és jelentenék, ame­lyek a Szovjetunió kommunizmus felé való következetes előrehaladásának út­ját jelölik ki. További fejlődésünk fő vonala, amelyet prálunk legfőbb szerve határoz meg a következő ötéves Idő­szakra, az egész párt, valamennyi szov­jet ember akaratát és alkotó szellemét foglalja össze. A kilencedik ötéves terv országunk gazdasága további fellendítésének, a 250 milliós szovjet nép életszínvonala további emelésének terve. Az ezen a te­rületen elért eredményeink megsokszo­rozzák a szocializmus vonzerejét. A Szovjetunió és más szocialista országok példája nagyinértékben befolyásolja a társadalmi haladás meggyorsítását az egész világon. , Az új ötéves terv a szocialista terme­lési viszonyok továbbfejlesztésének ter- ( ve, Biztosítja a dolgozók széles töme­geinek aktív részvételét a termelés és a társadalom ügyeinek irányításában. A szovjet szocialista rendszer — a leg­haladóbb. legdemokratikusabb rend, amely lehetővé teszi a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a népi értelmi­ség alkotóerőinek legteljesebb kibonta­kozását. ötéves tervünk a békés építőmunka terve. Azt tanúsítja, hogy a szovjet ál­lam politikája — a béke és a haladás politikája. Békés építési terveink, béke­szerető politikánk szemben áll az im­perializmus agresszív politikájával. Har­colunk a nemzetközi feszültség enyhí­téséért valamennyi nép érdekében. Abban a bonyolult nemzetközi hely­zetben, amikor az imperialista reakció háborús kalandokhoz és nyílt agresz­sziókhoz folyamodik, amikor-az ameri­kai imperialisták, lábbal tiporva a nem­zetközi jogi normákat, szégyenletes, szennyes, útonálló háborút folytatnak Vietnamban, Kambodzsában, és Laosz­ban, amikor elősegítik a közel-keleti agressziót, amikor a világban fennma­rad a feszültség és a háború veszélye, egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg annak szükségességéről, hogy szi­lárdítsuk fegyveres erőinket és annak magas fokú harckészültségét. Az új öt­éves terv biztosítja államunk védelmi képességének további megszilárdítását. Az ötéves terv teljesítésének hatalmas gazdasági, politikai jelentősége lesz az egész Szovjetunió és külön-külön min­den egyes szövetségi köztársaság fejlő­dése szempontjából, hazánk valamennyi népe számára: még inkább megnöveli az orzság gazdasági erejét, jobbá és szebbé — anyagilag biztosítoltabbá, szellemileg tartalmasabbá és érdeke­sebbé teszi minden ember életét. A szovjet emberek az egész nép rész­vételével megindított munkaversenyben elért nagy sikerekkel köszöntötték a kommunista párt XXIV. kongresszusát. Az első negvedéves tervet az ipar egé­szében túlteljesítettük. Az ipari terme­lés volumene 103 százalék volt a terv­feladathoz képest. A napi átlagos ter­mékmennyiség 9,5 százalékkal volt több. mint az elmúlt év első negyedé­ben. Az ipari termelés feladatait min­den minisztérium, minden szövetségi köztársaság teljesítette. Túlteljesítették az állati termékek, köztük a hús és a tej felvásárlásának és pótlólagos felvá­sárlásénak terveit. Jó kezdet ez az új ötéves tervhez. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók mind több alkotó kezdeményezéssel kapcsolódnak be az ötéves terv felada­tainak teljesítéséért vívott harcba, s ez a kommunista építés új sikereinek <Jön­tő tényezőjévé válik. A szovjet társadalom fejlődésének egész történelmi tapasztalata nagyszerű bizonyítéka Lenin emlékezetes szavai­nak: „Minél nagyobb léptékű, minél szé­lesebb kiterjedésű egy történelmi cse­lekvés, annál több ember vesz részt ben­ne, s ellenkezőleg, minél mélyebb az át­alakulás, amelyet végre akarunk haj­tani, annál inkább szükség van az ér­deklődés és a tudatos viszony felkelté­sére iránta, újabb és újabb millióknak és tízmillióknak az átalakulás szüksé­gességéről való meggyőződésére." A néptömegek termelési erőfeszítéseit a kommunista párt vezeti és irányltja az egységes cél felé. A párt a munkás­osztály és valamennyi dolgozó határta­lan bizalmát élvezi. Ránk, kommunis­tákra hárul a kötelezettség, hogy bár­mikor, bármely területen példát adjunk az önfeláldozó munkából, a inélv hoz­záértésből, a magas fokú szsrvezettség­ből és fegyelemből, az elvhűséghő! és a hibákkal szembeni kérlelhetetlönségből. A kongresszus munkájában a világ csaknem valamennyi kommunista és munkáspártjának képviselői részt vesz­nek. Hálásak vagyunk barátainknak, amiért nagyra értékelik a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikáját. Gaz­dasági sikereinket fontos hozzájárulás­nak tekintik a szocialista világrendszer megszilárdításához, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, a nem etl felszabadító harc fejlesztéséhez. A nemzetközi munkásosztály, a világ valamennyi haladó embere a szocializ­mus és~a kapitalizmus közötti történel­mi párviadalban kivívott hatalmas győ­zelmeknek tekinti a mi ötéves tervein­ket. Oj ötéves tervünket is úgy értéke­lik mint fontos lépést az egész embe­riség társadalmi haladásának útján, a kommunizmus világméretű diadala felé. Mi, kommunisták, terveinkkel és poli­tikánkkal hozzuk az egész világ dolgo­zóinak tudomására, hogy legfőbb gon­dunk és célunk a munka emberének ja­vát szolgálni, olyan feltételeket terem­teni, amelyek biztosítják a i emberi sze­mélyiség teljes és sokoldalú kibontakoz­tatását. A kilencedik ötéves terv irányelvei, amelyeket pártunk XXIV. kongresszu­sának kell jóváhagynia — egész népünk programját jelentik. A mostani ötéves terv lendületének erejében, a kitűzött hatalmas feladatok­ban, H szovjet társadalom életének min­den fontos területét felölelő méreteiben múlja felül az összes előző ötéves ter­veket, amelyeket a szovjet nép sikerrel valósított meg. Országunk egyetlen dolgozója sem kíméli erejét és energiáját, hogy hoz­zájáruljon az egész nép nagy feladatá­nak teljesítéséhez. Engedjék Illeg, hogy kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy a párt és az egész szovjjt nép akaratával és önfel­áldozó munkájával a kilencedik ötéves (ervet sikerrel teljesíteni fogjuk. Lenin hatalmas pártja új. nagyszerű sikerek, a kommun'^mus új győzelmei felé vezet bennünket! fiijen E nagy szovjet nép, a kommu­nizmus alkotójal

Next

/
Thumbnails
Contents