Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

Egységesen a politikai és a gazdasági feladatok megvalósításáért Beszélgetés MARTIN ŠULEK elvtárssal, a rimaszombati járási pártbizottság vezető titkárával Hazánk járásaiban és körzeteiben megtartották a járási pártkonferenciákat, amelyekkel döntő szakaszba léptek a CSKP jubileumi ünnepségeinek és XIV. kongresszusának előkészületei. A járási és a körzeti pártkonferenciákon is megmutatkozott a pártélet általánosan növekvő aktivitása. Ezek a tárgyalások is kifejezték, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján egyre jobban megszilárdul kommunista pártunk eszmei, szervezeti és akcióegysége. A járási konferenciákon általában a munkajelleg domborodott ki. A konferenciák küldöttei józanul, bíráló szemmel mérték fel az elmúlt évek helyzetét, pártunk története legsúlyosabb válságának időszakát, elemezték a konszolidáció eredményeit és kitűzték a járási pártszervezetek további feladatait. A konferenciák egyöntetűen támogatták a Gustáv Husák elvtárs vezette központi pártbizottság elvhű, marxista—leninista irányvonalát. Kommentárunk A rimaszombati járási pártkonferencia lefolyásáról beszélgettünk el Martin Šulek elvtárssal, a járási pártbizottság vezető titkárával. Arra a kérdésre, hogy ml jellemezte leginkább a rimaszombati járás pártszervezetei küldötteinek tárgyalásait, Šulek elvtárs a következőket mondotta: — A járási pártkonferenciát leginkább a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága decemberi és februári plénumának szelleme jellemezte. A konferencia bírálóan elemezte az elmúlt Időszakot, főleg az 1968-as évet és 1969 első hónapjait. Igényes szemmel ítélte meg a konszolidáció elért fokát és derűlátó szellemben irányította a kommunisták figyelmét az előttünk álló időszakra. Arra a kérdésre, hogy milyen feladatok álltak elsősorban a konferencia tárgyalásainak középpontjában, a vezető titkár így válaszolt: — A küldöttek figyelmének középpontjában a járási pártszervezet eszmei és szervezeti egysége megszilárdításának feladata állt, hogy megvalósíthassuk a CSKP Központi Bizottságának marxista—leninista politikáját, és a párt társadalmi vezető szerepe következetes megújítása feltételeként a párt egységes taktikai-politikai eljárását. A további kérdésekre válaszolva Šulek elvtárs részletesen kifejtette, miiven feladatokat tűzött a konferencia a rimaszombati járás kommunistái elé. — Elsősorban is teljes mértékben biztosítani kell az eszmei, akció- és szervezeti egységet, elejét kell venni annak, hogy a pártszervezetek önmagukba zárkózzanak — hangoztatta a vezető titkár. — A kommunistákat egyesítenünk kell a párt programjának (a CSKP XIV. kongresszusa határozatának) megvalósítására. További nagyon fontos feladat a párt vezető szerepének következetes megújítása a társadalmi szervezetekben, a nemzeti bizottságokban, az államhatalmi szervekben, a gazdasági életben, főképpen pedig ideológiai téren. Határozott harcra van szükség a jobboldali opportunizmus ellen. A konferencia feladatul tűzte ki a lenini alapelvek — az eszmei és szervezeti egység, a demokratikus centralizmus, a pártdemokrácia, az egységes politikai-taktikai eljárás, az öntudatos pártfegyelem, a bírálat és az önbírálat, a kollektív veze tés és a személyes felelősség — maradéktalan érvényesítését a járási pártszervezet életében Meghagyta, hogy konkrét feladatokkal bízzák meg a kommunistákat és így fokozzák a párttagok politikai elkötelezettségét. A jövőben szüntelenül javítani kell a járási pártbizottság és elnöksége, valamint apparátusa, úgyszintén a helyi és az össz üzemi pártbizottságok meg a pártalapszervezetek tevékenységét. A konferencia határozatában feladatul adta: törődjenek a járási pártbizottság munkastílusának megjavításával, és a kommunistákat a gazdasági ágazat, a munkahely és a társadalmi szervezet jelentőségének megfelelően helyezzék szét. Hangoztatta annak szükségességét, hogy céltudatosan készítsék elő a fiatal munkásokat, szövetkezeti tagokat és dolgozó nőket a pártba való felvételre. Kiemelte a pártaktíva munkája kiterjesztésének és megjavításának jelentőségét, tervszerű nevelésének és differenciát módszertani vezetésének szükségszerűségét. A pártélet aktivizálása szempontjából a konferencia fontosnak tartotta, hogy az alapszervezetek hathatós segítséget kapjanak a járási pártbizottságtól, miközben vegyék figyelembe a szervezet működésének feltételeit, valamint a párt vezető szerepe érvényesítésének színvonalát. A járási pártkonferencia részletesen foglalkozott a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok szerepével. Ezzel kapcsolatosan arra a megállapításra jutott, hogy a Nemzeti Front szervezeteinek az egyoldalú érdekvédelmi tevékenységről a jövőben át kell térniük a politikai tömegmunka kibontakoztatására, a társadalmi és a gazdasági feladatok megoldásában való részvételre is. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a szakszervezetek az eddiginél fokozottabb mértékben vegyenek részt a nevelőmunkában és a szocialista verseny fejlesztésében. A nemzeti bizottságoknak a konferencia feladatul adta, hogy munkaprogramjuk kellő arányban ölelje fel az államigazgatás, a gazdaságirányítás és a politikai tömegmunka fejlesztésének feladatait, s a kitűzött programok megvalósítását megfelelő anyagi és pénzügyi eszközökkel, valamint az apparátus dolgozóinak politikai-szakmai nevelésével, munkastílusuk megjavításával alapozzák meg. A járási pártkonferencia meghagyta, hogy az ideológiai, munkában következetesen „A CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalomban végbement válság tanulságaiból induljanak ki, nagy figyelmet szenteljenek a csehszlovákiai ellenforradalom sajátosságainak és a szövetséges katonaság 1968 augusztusi bevonulása jelentősége megvilágításának. Az ideológiai nevelés terén rendszeresen törődni kell a munkásosztály és élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi szerepének megmagyarázásával, a munkás-paraszt szövetség további elmélyítésével, s a szocialista társadulom építésében az értelmiség küldetésének és feladatainak megvilágításával. A nevelőmunkában nagy súlyt kell helyezni a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság alapelveinek, valamint dialektikus egységüknek megmagyarázására, s a szocialista államokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink elmélyítésére. A párt ideológiai nevelőmunkájában különleges jelentősége van annak, hogy a dolgozók megértsék a szocializmus anyagi-technikai bázisa kiépítésének, a népgazdasági tervnek és a termelés racionalizálásának jelentőségét. A járási pártkonferencia ezzel öszszefüggésben is konkrét feladatokat tűzött ki és rámutatott a kommunisták küldetésére a szocialista munkaerkölcs megszilárdításában, és a munkahelyeken tapasztalható visszásságpk leküzdésében. A párttagok politikai színvonala emelésére rendszeres hatással van a pártoktatás keretében folyó szervezett nevelőmunka. A járási pártkonferencia rámutatott, hogy a pártoktatásban a figyelmet a következő teriiletekre kell összpontosítani: 1. a kádernyilvántartásban szereplő dolgozók és a funkcionáriusaktíva nevelése; 2. a párttagok tömeges nevelése; 3. a fiatal párttagok nevelése; 4. az ifjúság eszmei-politikai befolyásolása. A járási pártkonferencia határozata részletes és konkrét feladatokat tűzött a népgazdaság dolgozói elé. Különös hangsúllyal mutatott rá a racionalizációs intézkedések, a munkatermelékenység és a termelésnövelés tartalékai kihasználásának, az öntudatos munkafegyelem kialakításának, s a párt jubileuma és XIV. kongresszusa tiszteletére a munkaaktivitás további fejlesztésének jelentőségére. A rimaszombati járásban a népgazdaság legfontosabb ágazata a mezőgazdaság. Természetes, hogy a küldöttek mélyenszántóan foglalkoztak a mezőgazdasági termelés elért eredményeivel, problémáival és további fejlesztésének feladataival. A kitűzött célok értelmében 1975-ig az 1970. évivel szemben 18,9 százalékkal növelik a mezőgazdasági termelés mennyiségét, mégpedig a növénytermesztésben 37,4, az állattenyésztésben pedig 8,4 százalékkal. Előnyben fogják részesíteni a társadalmi szempontból legszükségesebb növények, a búza, a burgonya és a szemes kukorica termesztését. A konferencia feladatul adta a termelésnövelés feltételeinek megteremtését is. Šulek elvtárs a beszélgetés végén hangoztatta: — Most az a fontos, hogy a konferencia tárgyalásainak eredményét nemcsak a kommunisták, hanem járásunk valamennyi dolgozója megismerje és a kitűzött feladatok megvalósítására megnyerjük a széles tömegeket. A CSKP XIV. kongresszusa előtt tevékenységünket a munkaaktivitás fejlesztésére, a dolgozók közti politikai tömegmunkára irányítjuk. A járási konferencia lezárta az elmúlt időszakot és új szakaszt nyitott a járási pártszervezet életében, amelyben a kommunisták fokozott aktivitással valósítják meg a XIV. pártkongresszus előkészítésével összefüggő feladatokat GÁL LÁSZLÓ SZIGORÍTOTT INTÉZKEDESEK Gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítésének kérdéseit vitatva gyakran feltevődik az árképzés problémája. E kérdés vitatható — éppen úgy mint sok más egyéb —, annyit viszont el kell ismernünk, hogy az elmúlt évben az árak befagyasztása egyik lényeges eszköze volt az infláció megakadályozásának. Egy év távlatából elmondhatjuk: az ármoratórium meghozta a várt eredményt, elősegítette a korona értékének szilárdulását. Természetesen az árak befagyasztása átmeneti jellegű, de kötelező érvényű. Elvben mindenki egyetért az ármoratórium szükségességével, a gyakorlatban viszont többen is megkísérlik kijátszani a rendelkezéseket. A Szlovák Árhivatal ellen őrző szervei bebizonyították, hogy a múlt évben az üzemek a megszabott nagykereskedelmi árak önkényes emelésével több mint 123 millió korona jogtalan jövedelemhez jutottak. Az ellenőrző szervek leleplezték az ármoratórium kijátszásának különböző formáit. A leggyakoribb mód, hogy az üzem „papíron" megszünteti egy-egy termék készítéséi, a valóságban viszont tovább gyártja más színben, vagy alakváltozatban minőségi változás nélkül, de magasabb áron. A jogtalan jövedelemszerzés másik forrását a különböző felárak képezik. E téren szinte ököljoghoz hasonló helyzet uralkodik. A ..keresett" termékeket készítő üzemek raktározási. szerelési stb. felárat számítanak fel, a megrendelő viszont szívesen fizeti mindezt, örül, hogy megkapja a keresett terméket. Az élelmiszeriparban főként a csomagolás . „tökéletesítése" szolgál ürügyül az áremeléshez. Az ellenőrző szervek a múlt évben 60 esetben folytattak eljárást az ármoratórium megsértői ellen. 24 gazdasági vezetőt pénzbírsággal sújtottak. 35 en írásbeli megrovásban részesültek, kilencnek csökkentették a fizetését, egyet leváltottak, eggyel pedig felbontották a munkaviszonyt. Az üzemek a jogtalanul szerzett jövedelmet, valamint az ehhez hozzászámított pénzbírságot átutalták az állami költségvetésbe, s ezzel formálisan lezárult az ügy. 'De vajon inegisniétlddhet-e hasonló „ügyesség"? Szerintünk igen, mivel a fenyítés elsősorban az üzemet sújtja, s a vezetők egyéni felelőssége elhomályosul. Az ellenőrző szerveknek a jövőben az egyéni felelősség arányában kellene megállapítaniuk a pénzbírságot, hogy ezt konkrét személyek, ne pedig az üzem fizesse. Akkor lényegesen csökkenne az ármoratóriumot megsértők száma. A dolgozók százezrei megfeszített erővel igyekeznek teljesíteni és túlteljesíteni termelési feladataikat, ugyanakkor akadnak egyének — méghozzá a vezetés különböző szintjén —, akik jogtalan anyagi előnyöket igyekeznek biztosítani maguknak, esetleg üzemüknek. A dolgozók széles tömegei elítélik ezt a magatartást, s elvárják, hogy ezeket az egyéneket szigorúan megbüntessék. Ez annál inkább szükséges, mivel a kiskereskedelemben is megértették az ármoratóriumot, s ezáltal elsősorban egyes sze mélyek és csoportok jutottak jogtalan jövedelemhez. A Szlovák Árhivatal ellenőrei 1970-ben több mint 2 millió, a jnb ellenőrző szervei további 2 millió, a népi ellenőrző szervek másfél millió, az állami élelmiszeripari minő ségellenőrző szervek több mint 4 millió korona jogtalanul szerzett jövedelem elvonására adtak utasítást. Az említett jövedelem elsősorban a kiskereskedelmi árak jogtalan emeléséből, valamint az új árak helytelen képzéséből származik. Szólni kell arról is, hogy az állami kereskedelmi ellenőrzés dolgozói az elmúlt évben 7765 ellenőrző vásárlást végeztek, melyek során megállapították, hogy az áruk 39,7 százalékát a megszabott árnál drágábban adták el. Eszerint 100 korona értékű vásárlásnál 5,78 koronával , károsították meg a fogyasztót. Az ellenőrző szervek 195 esetet átadtak a közbiztonsági szerveknek további kivizsgálásra, 31 esetben pedig kérték a bűnügyi eljárás megindítását. Nőtt a pénzbüntetések száma is. Míg 1969 ben 860 személyt, 1970 ben már 2084 személyt súj tottak 100-tól 2000 koronáig terjedő bírsággal. Az előző évekhez viszonyítva szinte ugrásszerűen nőtt a megdorgálások és az áthelyezések szá ma. Mindez bizonyítja, hogy az ellenőrző szerveknek szigorúbb intézkedéseket kell foganatosítaniuk az ármoratóriumot megsértők, valamint a fogyasztókat megkárosítók ellen. ELISMERŐ SZAVAK A párt jubileumi kiállítására a prágai Hybernumban öt hete özönlenek a látogatók. Számuk meghaladja már a 150 000-et. Sokan közülük a kiállítás emlékkönyvében örökítik meg benyomásaikat, természetesen anyanyelvükön. Ezzel magyarázható, hogy a bejegyzések között a japán jelek és arab betűk sem hiányoznak. Ám az egTóthpól Gyula felvétele zotikus írások ellenére mégis talán a legérdekesebb és legörvendetesebb a mi városaink és falvaink lakosságának a véleménye. így például a Bratislavai Gyógyszerészeti Kar ifjúsági szövetségének 17 tagja tömören így jellemezte a bemutatót: ,,A kiállítás méltó a párt dicső évfordulójához"" — J. Kosár annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kiállítást, mely mind a múltról, mind a jelenről elgondolkodásra késztet, tekintet nélkül nemzetiségre, minden polgárnak látnia kellene. F. Babak köszönetet mond a tervezőknek és szervezőknek az élményért, melyben a tanulságos kiállításon részesült. Ing. Ch. Smula szerint a nagyszabású kiállítás a szocializmus szilárd alapjait bizonyítja hazánkban és válasznak tekinthető az 1968-as eseményekre. A Nemolovský házaspár szerint a kiállítás kommunista pártunk győzedelmes útját dokumentálja. A látogatók közül többen úgy vélik, hogy a kiállítás anyagát a köztársaság több városában is be kellene mutatni. Se vége, se hossza az elismerő bejegyzéseknek. A látogatók elragadtatása és hálája azok iránt, akik nem kímélve a fáradságot, legjobb tudásukat latba vetve ezt a felejthetetlen kiállítást létrehozták. —km — 1971. IV. 8. 10