Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

A szovjet népgazdaság 1971-1975. évi fejlesztésének irányelvei (Folytatás a 7. oldalról) társadalmi folyamatok országos méretekben való irányítását, az elektronikus számítási technika széles körű alkalmazása elősegíti terveink megaia- pozottságának növelését és a lehető legjobb megoldás megtalálását. Az Irányítási rendszer automatizálását sikeresen alkalmazzák egy sor minisztériumban és sok vállalatnál. Számítóközpontokat létesítettek az Állami Tervbizottságnál, az Állami Műszaki Anyagellátási Bizottságnál, a Központi Statisztikai Hivatalban és sok más hivatalban. Az ötéves tervben előirányozták nem kevesebb, mint 1600 automatizált vállalatvezetési rendszer, valamint ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és szállítási szervezet automatizálását. Tervgazdálkodásunk lehetővé teszi az információk begyűjtési és feldolgozási rendszerének állami szinten történő automatizálását, a népgazdaság tervezését és irányítását, a számítóközpontok állami rendszerének és az ország egységes automatikus hírközlő hálózatának alapján. Állandó figyelmet követel meg a veTető káderek kérdése. Ránk vár a feladat, hogy következetesen szélesítsük és erősítsük a vezető káderek felkészítésének és továbbképzésének rendsze rét minden szinten, beleértve a maga síibb vezető kádereket is. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy megtanuljanak újszerűen irányítani, a marxista—leninista elmélet, az igazgatás elmélete és gyakorlata, mélyreható elsajátítása, a munka tudományos megszervezése, a tervezés és a gazdasági ösztönzés új módszerei, a közgazdasági-matematikai módszerek és a korszerű számítástechnika alkalma zása alapján. A népgazdaság szervezete és irányítása hatékonyságának növelésére fontos feltétel a szocialista demokrácia további fejlesztése, a dolgozók részvételének kiszélesítése a termelés irányításában. Ez biztosítja gazdasági tevékenységünk legfontosabb elvének: a társadalom, a kollektíva érdekeinek az egyes dolgozók érdekeivel való egyeztetésének a megvalósítását. Az irányelvtervezet, a pártkongresz szus által történt elfogadása után, minden szovjet ember számára irányt mutatóvá válik. Rövid időn belül be kell fejeznünk az ötéves terv kidolgozását, a feladatoknak évekre való felbontását. Hátra van még az ötéves terv megvizsgálása a kormány ülésén, az SZKP KB plénumán, és azt jóváhagyás végett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka elé kell terjeszteni. A terv elkészítését legkésőbb 1971. augusztus l-ig be kell fejezni, hogy az idejében eljusson az egyes gazdasági egységekhez, vállalatokhoz. Természetesen az ötéves terv éves bontása nem zárja ki az élet által megkövetelt korrekciók szükségességét. Az Állami Tervbizottsággal, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsaival és minisztériumaival szemben támasztott fő követelmény az, hogy a tervben biztosítsák a helyes arányokat, kiegyensúlyozott ötéves tervet hozzanak létre. Ez lehetővé teszi a társadalmi szükségletek pontosabb meghatározását, a műszaki-tudományos vívmányok teljesebb figyelembevételét, a termelés szerkezetének helyesebb meghatározását. Engedjék meg, hogy kifejezésre juttassam meggyőződésemet: a párt- és szakszervezeti szervek, az állami és gazdasági vezetők alkotó kezdeményezésről és kitartásról tesznek tanúságot a pártkongresszus által az irányítás és tervezés területén kitűzött feladatok megvalósításában. V. A SZOVJET NÉP ANYAGI ÉS KULTURÁLIS ÉLETSZÍNVONALÁNAK TOVÁBBI EMELKEDÉSE Az SZKP KB beszámoló referátumában Brezsnyev elvtárs kifejtette a párt politikáját a nép anyagi jólétének emelésével kapcsolatban. Az irányelvtervezetben meghatározták a szovjet emberek életszínvonala emelésének, munka- és életkörülményei megjavításának széles körű programját. Népünk anyagi jóléte az új ötéves terv időszakában növekszik legfőképp annak következtében, hogy emelkedik a munkások és alkalmazottak munkabére és a kolhoztagok jövedelme, a munkatermelékenység növekedésének és a munkások szakképzettsége növekedésének megfelelően. Ez biztosítja a lakosság jövedelme emelkedésének alapvető részét. A nép életszínvonala emelésének programja sok nagyszabású intézkedést tartalmaz. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a Szakszervezetek Központi Tanácsának részvételével mérlegelte lehetőségeinket és meghatározta az előirányzott program megvalósításának sorrendjét és határidőit. Ennek a programnak megfelelően 1971-ben a havi minimális munkabért 70 rubelre emelik, egyúttal növelik a vasúti közlekedés közepes bérezésű dolgozóinak és alkalmazottainak fizetését. Ugyancsak ebben az évben emelik a mezőgazdasági gépkezelők bérét. Tervbe vettük, hogy 1971. július 1-től emeljük a kolhozparasztok minimális nyugdíját és rájuk is kiterjesztjük a munkások és alkalmazottak számára megállapított nyugdíjak folyósításának rendjét. Ugyanettől az időponttól kezdve, vagyis 1971. július 1-től. emelkedik a munkások és alkalmazottak minimális öregségi nyugdíja. 1972 folyamán új bérminimumot vezetnek be és egyidejűleg emelik a középfizetésű munkások és alkalmazottak fizetését a magas Észak és a vele azonos besorolású területek körzeteiben, a Szovjetunió európai területének északi részén, a Távol-Keleten, Kelet- és Nyugat-Szibériában és az Urál vidékén. Ügy tervezzük, hogy 1972. szeptember 1-től egyidejűleg az egész országban emeljük a tanítók és az orvosok fizetését, mégpedig átlagosan mintegy húsz százalékkal, a bölcsődék és az óvodák nevelőinek fizetését pedig még nagyobb mértékben. Szintén ettől az időponttól kezdve emelkedik a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíja, átlagosan huszonöt százalékkal, a technikumi tanulóké pedig átlagosan ötven százalékkal. 1973 folyamán új bérminimumot vezetnek be és emelik a termelői ágazatokban dolgozó közepes fizetésű munkások és alkalmazottak bérét Kazahsztánban, Közép-Ázsiában, a Volga-vidéken, a volgov-jatszkí körzetben s a Donyecmedencében. Emelik az olyan katonacsaládok nyugdíját, amelyek elvesztették a családfenntartót. Tervezzük a táppénzes gyermekgondozási szabadság időtartamának meghosszabbítását. 1974-ben befejeződik az új bérminimum bevezetése, valamint a középfizetésű munkások és alkalmazottak bérének emelése a termelői ágazatokban az ország többi területén, valamint az oktatásban és egészségügyi vonalon. A kilencedik ötéves terv egyik legjelentősebb intézkedése a nyugdíjellátás területén a termelésben és a háborúban megrokkantak nyugdíjának emelése lesz. A rokkantsági nyugdíj átlagosan 33 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor átlagosan 20 százalékkal növekszik az olyan családok nyugdíja, amelyek elvesztették családfenntartójukat. 1975-ben teljesen befejeződik a középfizetésű munkások és alkalmazottak új bérminimumának bevezetése és fizetésének emelése. A kilencedik ötéves terv időszakában előirányozzuk egyes körzetekben a munkabér fokozatos emelését, a körzeti pótlékok bevezetése vagy emelése útján. Nyugat-Szibériában, az Urál vidékén, Kazahsztánban (a déli körzetek kivételével), valamint Közép-Ázsia egyes körzeteiben pótlékkal egészítik ki az olyan munkások és alkalmazottak munkabérét, akik azt még nem kapják. A Távol-Kelet és Kelet-Szibéria számos körzetében egyes népgazdasági ágazatok dolgozói számára emelni fogják a körzeti pótlékot. Lényegesen emelkedik a munkások és alkalmazottak éjszakai pótléka. Az új bérminimum bevezetése, az átlagosan fizetett munkások és alkalmazottak keresetének emelése, a munkabér körzetek szerinti rendezésének további tökéletesítése — nagy szociális és gazdasági jelentőségű intézkedés. Ezek az intézkedések fokozzák a bértarifa-rendszer szerepét, lehetővé teszik a munka normázásának megjavítását, helyesebbb arányokat teremtenek a szakképzett és szakképzettség nélküli dolgozók bérezésében, valamint az ágazatok és az ország körzetei szerint történő bérmegállapításnál. A bérminimum emelésével egyidejűleg mentesítik a kereseti adó fizetése alól azokat a munkásokat és alkalmazottakat, akiknek 70 rubelnél kevesebb a havi keresete, a havi 90 rubelnél alacsonyabb fizetésűeknél pedig csökkentik a kereseti adót. A kilencedik ötéves terv gyermeknevelési segélyt irányoz elő a kis jövedelmű dolgozó családok számára. A szovjet állam most is segítséget nyújt a sokgyermekes családoknak. A kis jövedelmű családok számára csökkentették a gyermekintézmények számára fizetendő összegeket, leszállították a kereseti adót az eltartott családtagok számának figyelembe vételével. A kilencedik ötéves tervben gyermeknevelési segélyt vezetnek be az olyan családoknál, amelyekben az összejövedelem (beleértve mindenfajta jövedelmet), nem haladja meg havonként és családtagonként az 50 rubelt. Ezeket a segélyeket 1974-ben vezetik be. Javítják az élelmezést a kórházakban, valamint a városi szakmai műszaki - is kólákban. A felsorolt intézkedésekre fordított kiadások az új ötéves tervben 2,2-sze resen haladják meg az előző ötéves terv ilyen kiadásait. A munkások és alkalmazottak havi átlagos pénzbeli keresete öt év alatt 20—22 százalékkal, a kolhozok közös gazdaságában végzett munka díjazása 30—35 százalékkal emelkedik. A társa dalmi fogyasztási alapok terhére kifizetett juttatások és kedvezmények öszszege 1975-ben 90 milliárd rubel lesz, vagyis megközelítőleg 40 százalékkal emelkedik'. Ahogyan Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára már jelentette a kongresszusnak, határidő előtt letőrlesztik a belső államadósságokat. 1947-től 1956-ig 11 államkölcsönt bocsátottak ki. E kölcsönök alapján az állam belső adósságának összege 25 milliárd 800 millió rubel. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának 1957. április 19-én elfogadott határozata értelmében, 1977-től kezdődően 20 év alatt kellett volna letörleszteni ezt az adósságot. A központi bizottság és a kormány gondosan megvizsgálta ezt a kérdést és minden lehetőséget mérlegelve úgy találta, hogy határidő előtt, 1974-től kezdődően kell letörleszteni az adósságot. Az adósság letörlesztésére az alábbi határidőket szabták meg: 1974-ben és 1975-ben — évi egymilliárd rubelt, az 1976—1980-ig terjedő években évi egymilliárd-kétszázmillió rubelt, az 1981-től 1985-ig terjedő időszakban évi egymilliárd-ötszázmillió rubelt. Az 1986-1989es években évi kétmilliárd rubelt, 1990. ben kétmilliárd-háromszázmillió rubelt. így az államkölcsön lejáratának határideje hat évvel csökken. A lakosság pénzjövedelmeinek gyors növekedési ütemét- biztosítja a közszükségleti cikkek termelésének növelése és a kereskedelmi forgalom bővülése. Az irányelvtervezet szerint a lakosság pénzjövedelmeinek 40 százalékos növekedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 42 százalékkal, a fizetett szolgáltatások pedig 47 százalékkal" növekednek. Az új ötéves terv időszakában a hús, a hal, a növényolajak és termékeik, a tojás, a zöldségfélék és egyéb termékek kereskedelmi készletei 40—60 százalékkal emelkednek. Felsőruházatból 35 százalékkal, kötöttáruból 56 százalékkal, kul túrcikkekből 80 százalékkal több kerül eladásra. A lakosság hűtőszekrény-ellátottsága száz családra számítva az 1970-es 32-ről 1975-ben 64-re, a televízióvevő-készülékeké 51-ről 72-re, a mosógépeké 52-ről 72-re emelkednek. Az ötéves tervidőszak végéig a lakosság részére eszközölt gépkocsieladások 1970-hez viszonyítva több mint hatszorosukra emelkednek. A fogyasztási cikkek termelésének és kiskereskedelmi értékesítésének általános növekedésén kívül szüntelenül bővíteni és javítani kell választékukat is. Nemcsak az a feladat, hogy összegszerűen fedezzük a fizetőképes keresletet, fontos az is, hogy a fogyasztó milyen árucikkeket talál az üzletekben, mennyire elégedett választékukkal és minősé gükkel. Ez fokozza az ipar és a kereskedelem iránt támasztott követelményeket; operatívan kell reagálniuk a keresletben mutatkozó minden változásra. Ideje megnövelni a kereskedelmi szervek felelősségét az ipar számára feladott rendelések helyes elosztásáért, az áruknak a fogyasztókhoz idejében való eljuttatásáért. A maga részéről az iparnak is hatással kell lennie a keresletre azzal, hogy új, korszerűbb cikkeket állít elő. Másfélszeresére emelkedik az ötéves tervidőszakban a közétkeztetés forgalma. Tovább kell bővíteni az étkezdék, az éttermek és a büfék hálózatát különösen az építkezéseken, a vállalatoknál, a tanintézeteknél. A közétkeztetés fejlesztésében a fő figyelmet a minőség javítására és a kulturált kiszolgálásra kell fordítani. Az új ötéves tervidőszakban — mint az irányelvtervezet rámutat — biztosítani fogjuk az állami kiskereskedelmi árak stabilitását. Az egyes árufajták árai az árutartalékok felhalmozásának mértékében fognak csökkenni. Az elkövetkező években nagymértékben kell növelni a konyhakész- és félkész áruk, a sűrítmények és egyéb, a házimunkák megrövidítő és megkönnyítő termékek előállítását és forgalomba hozatalát. Jelentős mértékben kell növelni az előre csomagolt áruk forgalomba hozatalát, fejleszteni kell az előrendelés gyakorlatát, a házhoz szállítást és a kulturált kereskedelem egyéb formáit. Legalább kétszeresére kívánjuk emelni a lakosság számára biztosított szolgáltatások vplumenét. Ehhez szükség van a javítóműhelyek, varrodák, vegytisztítók, mosodák és más szolgáltató vállalatok felvevő és műhelyhálózatának' bővítésére. A kommunális szolgáltatásoknak a mai körülmények között gépesített iparággá kell fejlődnie. A jövedelmek növekedésével összefüggésben emelkedni fogtlak a lakosság széles köreinek kulturális igényei, új szükségletek keletkeznek. Mind nagyobb jelentőségűvé válik például az idegenforgalom. Bővítenünk és erősítenünk kell anyagi bázisát, több szállodát, kempinget és egyéb idegenforgalmi szolgáltató létesítményt kell építenünk. Az irányelvtervezet kitűzi 565—575 millió négyzetméter lakóterület építését 1971—1975-ben. A lakásépítés mindinkább olyan új tervek alapján valósul meg, amelyek jobb tervezésű, kényelmesebb, jobban felszerelt és kivitelezett lakásokra vonatkoznak. Fejleszteni kell a lakásépítő szövetkezeteket, valamint elő kell segíteni a városi és a falusi egyéni lakásépítéseket. Nagy figyelmet kell fordítani a lakott települések kommunális ellátására és rendezettségére. A városok és a városi típusú nagy lakótelepek döntő többségben központi vízellátást vezetnek be. A lakosság több villamos energiát használ majd. öt év alatt 17—18 millió lakásba vezetik be a gázt. A városokban a lakások 65—75 százalékában, falun pedig 40—50 százalékában lesz gáz. Az első ötéves tervek idején megvalósítottuk a teljes általános iskolai oktatást. Az új ötéves tervben befejeződik az általános középfokú, oktatás bevezetése. E feladat megoldásának hatalmas politikai és társadalmi jelentősége van. Az általános középfokú oktatás megvalósítása mindenki számára széles körű lehetőséget biztosít ahhoz, hogy érdeklődésének megfelelő foglalkozást válasszon, a lehető legjobban hasznosítsa képességeit az egész társadalom javára. Az irányelvtervezet nagy figyelmet fordít a szakmai-műszaki képzésre. Tovább fejlődik a felsőfokú és a középfokú szakoktatás. Előirányoztuk mintegy kilencmillió szakember kiképzését, a tudomány és a technika új irányzatai igényeinek megfelelően. .Aki ezekben az években kezdi meg iskolai tanulmányait, évszázadunk kilencvenes éveiben és a XXI. század elején fogja fejleszteni gazdasági és kulturális életünket. Az iskolai, technikumi, főiskolai oktatás programjainál és módszereinél már most mindinkább figyelembe kell venni a tudomány éš a technika fejlődésének távlatait. A lakosság kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése szempontjából nagy fontosságú lesz a könyvkiadás további fokozása, a lapok és a folyóiratok példányszámának emelése, elvi szintjük növelése és kiállításuk javítása, a színház-, mozi- és vetítőhálózat fejlesztése, a kulturális intézmények anyagi bázisának erősítése. Az új ötéves tervben nagy feladatok várnak megvalósításra a lakosság egészségvédelmének területén is. Meg kell javítani az orvosi ellátás összes formáit, közelebb kell hozni a falusi és a városi lakosság orvosi ellátásának a színvonalát. Ezeknek a feladatoknak a körét jelentős mértékben meghatározza az egészségügyi törvény, valamint az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata „Az egészségügyi ellátás további javításával és az orvostudomány fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekről". Folytatjuk a kórházak, a poliklinikák, az orvosi rendelők, a szanatóriumok és az üdülők építését. A kórházi ágyak száma 1975-re hárommillióra emelkedik. A kilencedik ötéves terv során tovább fejlődik a testnevelés és a sport. A lakosság egészségi érdekei megkövetelik a természet kímélését, a lakott települések egészségügyi viszonyainak javítását. Szigorúan és következetesen végre kell hajtani a föld- és vízügyi törvényeket, amelyeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa hozott. Elvtársak! Az üj ötéves terv szociális programjának megvalósítása nyomán emelkedni fog társadalmunk minden ré- tegének jóléte. A szovjet emberek jólétének és kulturális színvonalának emelése széles fronton megy majd végbe, a fejlett szocialista társadalmat jellemző eszközök és formák sokoldalúságának teljes kihasználásával. Biztosítani kell a munka anyagi és erkölcsi ösztönzőinek harmonikus alkalmazását. A jobb munkaeredményeket, az alkotó lelemény megnyilvánulását olyan különböző anyagi és erkölcsi ösztönzési formákkal kell serkenteni, amelyek kifejezésre juttatják a dolgozó érdemeinek társadalmi elismerését és fokozzák szakmai büszkeségét. (Folytatás a 9. oldalon) 1971. IV. 8. 8