Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

A szovjet népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésének irányelvei | Folytatás a/. 5. oldalról) BERUHÁZÁS ÉS A TERMELŐERŐK TERÜLETI ELOSZTÁSA Az új ötéves terv gazdasági és szociális feladatainak megoldásához álfogó beruházási programot kell megvalósítani. További haladásunk nagymértékben e program sikeres megvalósításától fiigg, attól, hogy mennyire hatékonyan használják fel a beruházásokat. 1971—1975 között a beruházások összvolumene körülbelül 500 milliárd rubelt tesz ki, azaz mintegy 40 százalékkal többet, mint az - előző ötéves terv időszakában. Az új ötéves terv alapvető feladatai meghatározzák beruházási politikánkat is. Ezzel összefüggésben jelentős változások figyelhetők meg a beruházások arányait és elosztását illetően a nép> gazdaság különböző ágazataiban. Az állami beruházások a mezőgazdaságban több mint 70 százalékkal, a traktor- és mezőgazdaságigép-gyártásban kétszeresükre nőnek, a műtrágyák és növényvédő szerek termelésének fejlesztésére eszközölt állami beruházások 60 százalékkal, a könnyűiparban 90 százalékkal, a hús-, tej-, élelmiszeriparban pedig 60 százalékkal lesznek magasabbak. A népgazdaság egész területére irányított állami beruházások mintegy 30 százaléka a mezőgazdaság fejlesztését, a közszükségleti cikkek és élelmiszeripari termékek előállításának fokozását célozza. Az ötéves terv folyamán jelentős mértékben kell növelni a termelési kapacitásokat a népgazdaság valamennyi ágazatában. Az új ötéves tervnek csak a legnagyobb építkezéseit is lehetetlennek tűnik felsorolni, hiszen minden köztársaságban épülnek villanyerőművek, fémkohászati vagy vegyipari üzemek, könnyűipari és élelmiszeripari vállalatok. Az új építkezések listáját tisztázzák és megvitatják a szövetséges köztársaságokkal és a minisztériumokkal az ötéves terv összeállításánál. Az ötéves terv egyik fontos gazdasági feladata a beruházások hatékonyságának minden eszközzel való növelése. A beruházások racionális felhasználása konkrét útjainak megválasztása elmélyült közgazdasági és mérnöki számításokat követel. A legnagyobb hatékonyságot a már működő vállalatoknál az biztosítja, ha a korszerű technológia bevezetése, az elavult berendezés modernizálása és kicserélése útján növelik a kapacitást. A vállalatok műszaki felújításában, a berendezés modernizálásában, a munkakörülmények megjavításában nagy szerepet kezdenek betölteni a vállalati fejlesztési alapok. Előzetes számítások szerint a vállalatok és egyesülések öt év alatt megközelítőleg kétszer annyi anyagi eszközt fordíthatnak ilyen célokra, mint az előző ötéves terv időszakában. A terv előirányozza majd az ilyen alapok terhére megvalósításra kerülő munkák szükséges anyagi fedezetét. A minisztériumoknak és főigazgatóságoknak segítséget kell nyújtaniuk a vállalatoknak ahhoz, hogy teljesíthessék a termelésfejlesztési alap terhére megvalósítandó építési terveiket, ügyelniük kell arra, hogy ezeket az összegeket rendeltetésüknek megfelelően használják fel. Javítani kell a tervezés minőségét, meg kell szüntetni az olyan eseteket, amikor helytelenül határozzák meg az építkezés költségvetési kiadásait; /Legyen a költségvetés a beruházási terv, valamint a megrendelő és a vállalkozó közötti gazdasági elszámolási viszony szilárd alapjait. E területen teljes rendet kell teremteni. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány határozatokat hozott a beruházási jellegű építkezések megtervezésére és a tervezői-költségvetési munka alapvető megjavítására. Gyorsabban meg kell valósítani ezeket a határozatokat. A minisztériumoknak és a főigazgatóságoknak, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak, az Építésügyi Állami -Bizottságnak behatóbban kell foglalkozniuk a tervezési kérdésekkel, növelniük kell a tervező szervek iránt támasztott követelményeket, fokozniuk kell az ellenőrzést a tervek minősége felett. Nálunk hatalmas építőipar jött létre, amelynek óriási építő és épületszerelő vállalatai vannak, szakképzett káderekkel, nagy gépparkkal. Az elmúlt öt évben az építőipari vállalatok főbb termelési alapjai 83 százalékkal emelkedtek és 53 százalékkal növekedett az építkezéseknél a munka gépesítési színvonala. Ebben az Ötéves tervben tovább fejlődik az építőipar, körülbelül 15 milliárd rubelt biztosítanak számára, a nyolcadik ötéves tervben folyósított 11,5 milliárd rubellal szemben. Minden építővállalat, megrendelő és berendezéseket szállító vállalat számára most az a legfontosabb, hogy lényegesen csökkentse az építkezések időtartamát. A jelenlegi nagy kapacitású és magas termelékenységet biztosító berendezések és technológiai komplexumok mellett az építkezési időből megtakarított minden nap lényeges termeléstöbbletet biztosít igen fontos termékfajtákból. így egy nagyolvasztó építésénél mindössze egyetlen nap megtakarítása 8—10 ezer tonna nyersvas. A kőolaj-feldolgozásnál hatmillió tonna kapacitású kombinált berendezés egy nap alatt megközelítőleg 500 000 rubel értékű terméket ad. Az irányelvtervezet kilátásba helyezi a beruházások koncentrálását, az egyidejűleg épülő üzemek és objektumok számának csökkentését azzal a céllal, hogy mielőbb üzembe helyezhessék őket. Az ötéves terv összeállításakor és évekre való lebontásakor biztosítani kell a beruházási program összehangolását az anyagi-műszaki erőforrásokkal és az építőipari vállalatok kapacitásával. ^ A termelőkapacitások és objektumok megszabott időben való üzembe helyezésének biztosítását szolgálja az építőipari gazdasági reform, amelynek bevezetését tavaly kezdtük meg. Az építőipari vállalatok pénzügyi és gazdasági tevékenységét most a termelőkapacitások üzembe helyezésével kapcsolatos feladatok alapján értékelik, s közvetlen ettől függően határozzák meg az építőipari vállalatnál képezhető ösztönzési alapok méreteit. Az ötéves terv időszakában be kell fejezni az az összes építőipari vállalatoknak az új irányítási és gazdasági ösztönzési rendszerre, a befejezett objektumokért vagy részmunkákért járó elszámolások jövőbe mutató formáira való átállítását. Felelősségteljes feladat vár az építőipari dolgozókra — gyakorlatilag a munkáslétszám növelése nélkül, azaz a munkatermelékenység növelése által kell teljesíteniük az ötéves, terv feladatait. Ennek érdekében emelni kell az építőmunkák gépesítésének fokát. Az új ötéves tervben biztosítani kell az építőipari vállalatok, exkavátorokkal, bulldózerekkel, talajgyalukkal és emelődarukkal való ellátásának 30—40 százalékos és építőipar kisgépekkel való ellátásának kétszeresére növelését. A műszakok számának, növelése, a gépek állásidejének csökkentése, a műszaki ellátás javítása — ezek az építőipari technika jobb felhasználásának konkrét útjai. Jelentősen növelni kell a javító- és karbantartó üzemek kapacitását, emelni kell műszaki színvonalukat. A munkatermelékenység emelkedésének fontos tartaléka a munkaidőveszteség csökkentése az építkezéseken. Az ilyen veszteségek, okait főként az építőipari termelés megszervezésének hibáiban kell keresni. Tanulmányozni és széles körben alkalmazni kell a legkorszerűbb munkaszervezés tapasztalatait.Figyelemre méltó egyebek között a szovjet építésügyi minisztérium, valamint az épületszerelési és különleges építőmunkákat irányító minisztérium tapasztalata. E minisztériumok vállalatai a gorkij autógyárban a nagy műhelyek összeszerelésének szalagmódszerét alkalmazták. Az új ötéves tervben az építkezéseknél nagyobb arányban kell felhasználni gyárilag magas fokon előkészített szerelési elemeket. Különleges jelentőségű az épületek és létesítmények súlyának csökkentése. Már lehetőség van arra, hogy az ipari építkezésben könnyűfém-szerkezeteket alkalmazzunk. Az ötéves terv időszakában az új alumíniumszerkezetgyártó kapacitások üzembe helyezésével ezek a lehetőségek tovább bővülnek. Lényeges változtatásokra van szükség az építőanyag-ipar szerkezetében, növelni kell a burkolóanyagok, az előre gyártott elemek, a hőszigetelő anyagok és a jobb minőségű vizesblokkműszaki felszerelések termelését a lakásépítkezés és az ipari építkezés céljaira. Tovább kell fejleszteni a cementgyártást,. amelynek termelése 1975-ben 122—127 millió tonnára nő. Több üveget, tetőfedő palát, könnyű tetőfedő anyagot és válaszfalanyagot kell gyártani. A feketefém-kohászat növeli a kemény és szuperkemény acélok, a nagy átmérőjű kettős T-gerendák, a hajlított idomacélok és a profilacél burkolóanyagok termelését. A vegyiparnak egyúttal jelentősen ki kel) bővítenie az építőiparban használatos műanyagok termelését és választékát, javítani kell a minőségüket. Lényegesen több habpolisztirolt, lakkot, festéket és korroziógátló anyagot kell gyártani. A fakitermelő és -feldolgozó iparnak kell biztosítania az építőipari vállalatok jó minőségű épületasztalos-termékekkel való teljesebb ellátását. Meg kell mondani; hogy sok területen u helyi építőanyag-gyártás elégtelensége hátráltatja az építkezéseket. Feltétlenül szükséges, hogy a szövetségi köztársaságok minisztertanácsai, a szovjet építőanyagipari minisztérium és az építőipari minisztériumok terveikben előirányozzák ennek a termelési ágazatnak a fejlesztését. Nagy feladatok állnak az építőipari minisztériumok előtt abban a tekintetben is, hogy egyes vidékeken, különösen az ország keleti területein, biztosítsák az építkezések lehető legnagyobb koncentrációját, hozzanak létre specializált üzemeket épületszerkezet tek, alkatrészek és előre gyártott elemek gyártására. Az építkezések határidejének lerövidítése nagymértékben függ a magas fokú gyári előkészítettségű műszaki berendezések határidőn belüli, komplex szállításától. Ebben az összefüggésben pozitív értékelést érdemel a vegyipari és olajipari gépgyártási minisztériumnak a komplex szállításokra vonatkozó gyakorlata. A novomoszkovszki vegyipari kombinátban a gyenge salétromsavat gyártó 180 000 tonna kapacitású berendezést a normatívákban előírt 23 hónap helyett 15 hónap alatt üzembe lehetett helyezni a berendezés nagyfokú gyári előkészítettségének köszönhetően. Ezt a pozitív példát kell a többi minisztériumnak is követnie. Az ötéves tervvel együtt meg kell erősíteni azokat a terveket is, amelyek 1971— 75-re a berendezések komplex szállítását irányozzák elő az építkezési objektumokhoz. Ma építkezéseinken 7 millió ember dolgozik. A párt központi bizottsága és a kormány határozatot hozott arról, hogy kibővíti a kvalifikált építőipari káderek képzését és felkészítését. Jelentős mértékben felemelték az éjútők munkabérét. Több lakást biztosítanak számukra, javítják életkörülményeiket. Mindez hozzájárul az építőipari káderek munkahelyhez kötéséhez. Nagy feladatokat állítottunk építőink és épületszerelőink elé. Engedjék meg, hogy hangot adjak annak a meggyőződésemnek, minden erőfeszítésüket az ötéves tervben megjelölt program teljesítése szolgálatába fogják állítani. A társadalmi termelés hatékonysága emelésének egyik legfontosabb feltétele a termelőerők helyes földrajzi elosztása, ami biztosítja az összes szövetségi köztársaság további ipari fejlődését, a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítását. Az új ötéves tervben hatalmas méretű munkát kell elvégezni az olyan területek természeti kincseinek gyorsabb ütemű kihasználása terén, mint az európai terület északi része, Szibéria, a Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Ázsia. Számos új, össz-szövetségi jelentőségű ipari körzet és csomóponí fog kialakulni, mint például a nyugatszibériai kőolaj- és földgázkörzet, a bratszkuszty-ilimi és a szajani iparvidék Kelet-Szibériában, a nureki ipari központ Tádzsikisztánban és mások. A keleti körzetekben összpontosul az új, energiaigényes vállalatok, főként színesfém-kohászati, vegyipari vállalatok építése, jelentős módon fejlődik a vaskohászat és a fafeldolgozó-ipar. Előzetes számítások szerint az ötéves terv végére ebben a körzetben állíthatjuk elő az összes alumínium 70—73 százalékát, a cellulóz és a karton egyharmadát, valamint sok más energiaigényes termékfajtát. Az északi és keleti körzetek fejlesztési programjának megvalósításához meg kell erősíteni a meglevő építési szervezeteket, illetve újakat kell létrehozni. A többieket megelőző ütemet kell előirányozni a lakásépítés, a kommunális és a kulturális építkezések területén azzal a céllal, hogy megteremt-, síik magasan képzett káderek e körzetekben való letelepítésének feltételeit. Az új ötéves tervidőszak valamennyi szövetségi köztársaságban* az ipar es a mezőgazdaság további fejlesztésének időszaka lesz. A köztársaságok túlnyomó többségében az ipari termelés 40 — 50 százalékkal vagy még többel nő. Nagy feladatok várnak valamennyi szövetségi köztársaságra a mezőgazdasági termelésnek fokozottabb szakosítás alapján való növelésében. A termelőerők ésszerű földrajzi elhelyezése lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon a gazdasági építés üteme, helyesebben és teljesebben kapcsolódjanak össze az összállami érdekek a szövetségi köztársaságok és a gazdasági körzetek fejlesztésének érdekeivel. IV. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ÉS TERVEZÉS TÖKÉLETESÍTÉSE Az elmúlt ötéves tervben fontos in-, tézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a népgazdaság irányításának formáit és módszereit összhangba hozzuk a szocialista gazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszával. Az irányítási rendszer átszervezésének fő irányát az SZKP XXIII. kongresszusának határozatai állapították meg. A központi bizottság 1965 szeptemberi plénuma „Az ipar irányításának, megjavításáról, a tervezés tökéletesítéséről, és az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fokozásáról szóló határozatában megjelölte az egész gazdasági mechanizmus tökéletesítésére vonatkozó konkrét intézkedéseket, amelyeket a XXIII. kongresszus jóváhagyott. Mindez megindította országunkban a gazdasági reformot, amely a szocialista gazdálkodás lenini elveinek továbbfejlesztését jelenti. A nyolcadik ötéves terv eredményei az új tervezési és ösztönzési rendszernek a termelés hatékonyságára tett igen pozitív hatásáról tanúskodnak. Azt látjuk, hogy az új körülmények közepette nagymértékben növekedett a vállalatok kollektíváinak érdekeltsége a munka gazdasági eredményeiben, fokozódott a gazdasági káderek aktivitása, szélesedik a dolgozók részvétele a termeléssel kapcsolatos gazdasági kérdések megoldásában. Meg kell azonban említeni, hogy némelyik minisztérium még gyengén használja ki a termelés irányításának új módszereit. A vállalatoknak az önálló elszámolással kapcsolatos jogait gyakran csorbítják, a gazdasági módszerek helyett adminisztrálgatáshoz folyamodnak. Ugyanakkor a felgyülemlett tapasztalatok alapján megmutatkoztak a gazdasági reformnak azok a vonatkozásai is, amelyek a továbbiakban pontosabb körvonalazásra és kifejtésre szorulnak. A tervezési és ösztönzési módszereket, a vállalatok és az egyesülések tevékenysége értékelésének ismérveit minden bizonnyal tovább kell tökéletesíteni, hogy fokozzuk a reform hatását a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a termékek minőségének javítására, a munka termelékenységének növelésére és fokozzuk a vállalatok, az egyesülések és a minisztériumok érdekeltségét a még magasabb tervfeladatokban. Ez most a legfontosabb. A gazdasági reform nem egyszeri cselekedet, hanem a gazdaságirányítás tökéletesítésének, folyamata annak érdekében, hogy maximálisan kihasználjuk a szocialista termelési mód összes előnyeit. Az új ötéves tervben befejeződik az önálló elszámolású vállalatok és szervezetek áttérése az anyagi termelés összes ágazatában és a szolgáltatási szférában az új tervezési és ösztönzési rendszerre. A felhalmozott tapasztalatokból kiindulva összegezni kell a reform eddigi szakaszának eredményeit és ki kell dolgozni a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. A szovjet tervezésnek világszerte elismert eredményei vannak. Az új társadalmi-gazdasági formációban kialakult szocialista tervezési rendszer szüntelenül fejlődik a társadalmi és gazdasági haladás követelményeinek megfelelően. , Megérett annak a szükségessége, hogy javítsuk az ágazatközi tervezést, amelynek jelentősége egyre nö azzal kapcsolatban, hogy sok nagyszabású népgazdasági probléma megoldásához a népgazdaság több ágazatának részvétele szükséges. Példaként említem az autógyártást. A gépkocsigyártás tervezett növekedése nemcsak az érintett ágazatok fejlődését határozza meg, hanem az útépítést, a széles körű szervizhálózat létesítését, a városok ennek megfelelő tervezését. Más szavakkal, komplex tervekre van szükségünk, amelyeket nemcsak „vertikálisan", hanem „horizontálisan" is ki kell dolgozni. ^ A komplex népgazdasági problémák megoldásának szempontjából nagy jelentőségűek a hosszú távra szóló előrejelzések. Ezeknek nagy szerepet kell játszaniuk a hosszú távra szóló perspektivikus tervek tudományos megalapozottságának fokozásában. Az elmúlt időszakban tudományos központjaink, Tudományos és Műszaki Bizottságunk és az Állami Tervbizottság összeállították, a Szovjetunió Minisztertanácsa pedig megvizsgálta a közlekedés és a szállítás, az olajipar és a petrolkémia, a mezőgazdaság kemizálása, a talajjavítás, az ország fűtőanyagegyensúlya hosszú távra szóló prognózisát. Most a termelőerők területi elosztásának általános sémáját vizsgáljuk. Ezen az alapon helyes módon foghatunk hozzá a szovjet népgazdaság hosszú lejáratú, mondjuk, 10—15 évre szóló fejlesztési tervének összeállításához, amelynek fontos helyet kell elfoglalnia a tervezés rendszerében. Szükségünk van a tudományos-műszaki fejlődés problémáinak minden (Folytatás a 7. oldalon) 1971. IV. 8.