Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

A szovjet népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésének irányelvei (Folytatás a 4. oldalról) MEZŐGAZDASÁG A fejlett mezőgazdaság a kommuniz­A mezőgazdaság fejlődését a jelenlegi mus anyagi-műszaki bázisának elválaszt­ötéves tervben az alábbi főbb mutatók hatatlan része, elengedhetetlen feltéte­jellemzik: le az életszínvonal gyors emelésének. A termelés Átlagos évi átlagos évi termelés abszolút növekedése az 1971—1975-ös a 9. ötéves terv években időszakában Mezőgazdasági össztermelés (milliárd rubelben) 96—9« 15,7—17,7 A legfontosabb termékfajták természetben: szemes termény (millió tonnában) 195 27,5 nyers gyapot (millió tonnában) 6,75 0,65 hús (vágósúlyban, millió tonnában) 14,3 2,7 tej (millió tonnában) 92,3 11,8 tojás (milliárd darabban) 46,7 10,9 gyapjú (ezer tonnában) 464,0 67 1971. IV. 8. A kilencedik ötéves terv időszakában a mezőgazdaságnak lényegében azonos területen évenként átlagosan 16—18 milliárd rubel értékű termékkel kell többet adnia, mint az előző ötéves terv időszakában. Továbbra is kulcsprobléma marad a szemes termények termelésének növe­lése. A szemes termények hozamának öt év alatt hektáronként legalább 4 mázsával kell emelkednie. A feladat nem könnyű, de teljesíthető. Az irányelvek szerint növekszik az állatállomány, emelkedik a szarvasmar ha és a baromfiállomány hozama, a hús, a tej, a gyapjú stb. termelése. A mezőgazdaság további fellendítésé­nek döntő feltétele anyagi és műszaki bázisának növelése, a mezőgazdasági termelés intenzitásának minden esz­közzel való fokozása. Az irányelvek értelmében az SZKP Központi Bizottsága 1970 júliusi plénu­mán hozott határozatoknak megfele­lően szállítunk traktorokat, kombájno­kat, gépkocsikat, mezőgazdasági gépe­ket és más anyagi-műszaki eszközöket a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaságban öt év alatt 161 millió lőerővel, vagyis másfélszeresére növekszenek az energetikai kapacitá­sok, 540 000-rel, vagyis 27 százalékkal növekszik a traktorállomány. A kolho­zokba és a szovhozokba már érkeznek a volgográdl, a harkovi, a minszki, a cseljabinszki, az altaji traktorgyárak és a leningrádi „Kirov" gépgyár nagy kapacitású traktorai, továbbá magas termelékenységű gabonakombájnok és más gépek. Lényegesen növeljük olyan gépek és gépi berendezések szállítását, amelyek a munkaigényes folyamatok gépesítését és az állattenyésztési mun­ka megkönnyítését szolgálják. Magától értetődik, hogy a korszerű, hatalmas technika megköveteli annak helyes kihasználását, gondos megőrzé­sét. Jelentősen javítani kell a kolhozok és szovhozok ellátását a mezőgazdasá­gi technikához értő mérnökökkel, tech­nikusokkal és termelési szakemberek­kel. ' Emelkedik a mezőgazdaság villamos­energia-felhasználása: eléri a 75 mil­liárd kilowattórát, vagyis gyakorlatilag megkétszereződik. Az új ötéves terv egyik fontos fel­adata: kizárólag kitűnő minőségű, ne­mesített vetőmagok felhasználására való áttérés. A földművelés és az állattenyésztés produktivitásának növelésében nagy szerep vár a nemesítésre. Az ország nemesítőinktől nagy hozamú növény­fajták és a legproduktívabb szarvas­marhafajták kitenyésztését várja. A mezőgazdaság 1975-ben 75 millió tonna műtrágyát és nyersfoszfátot kap az 1970-es 46 millió tonnához képest. A feladat az, hogy minden talaj- és éghajlati zónában a műtrágya-felhasz­nálás leghatékonyabb módszereit al­kalmazzuk. Egyszersmind növelni kell a vegyi és biológiai növényvédő szerek termelését és alkalmazását. A nem feketeföld-övezetben teljesen befejezik a savanyú talajok meszezését. Az új ötéves tervben nagy figyelmet kell fordítani a széles körű talajjaví­tási program megvalósítására, az öntö­zött földeken az árugabona-termelés szilárd bázisainak megteremtésére. Gyorsítani kell az öntözési rendsze­rek építését, s a Volga-vidéken, Észak­Kaukázusban és Ukrajna déli részén nem kevesebb, mint másfél millió hek­tár, Közép-Ázsiában pedig 650 000 hek­tár föld öntözését kell megvalósítani. A lápos földek zónájában a terv szerint ötmillió hektárnyi területen végeznek lecsapolási munkálatokat. Egyúttal több mint 41 millió hektárnyi legelőt látnak el vízzel. A mezőgazdasági beruházások (álla­mi és kolhozberuházások) összvolume­ne mintegy 129 milliárd rubel lesz, ami 47 milliárddal több, mint az előző öt­éves tervben. Ezenkívül 11,5 milliárddal növekednek és 29,3 milliárd rubelt tesz­A mezőgazdaság anyagi-műszaki bá­zisában végbemenő hatalmas minőségi átalakulások új követelményeket tá­masztanak ennek az ágazatnak az irá­nyítási rendszerével szemben. A kol­hozok és szovhozok magas fokon gé­pesített nagyüzemi gazdaságai mind közelebb kerülnek a korszerű ipari ter­meléshez, Ebből következik, hogy a mezőgazdaságban is alkalmazni kell az irányítás korszerű formáit és módsze­reit, széjes körben fel kell használni az irányítási folyamatok gépesítésére és automatizálására szolgáló eszközö­ket, kvalifikált szakembereket kell ké­pezni. A párt és a kormány által a mező­gazdaság fejlesztésére kitűzött felada­tok teljesítése az egész nép szívügye. Nem kétséges, hogy a kolhozok és a szovhozok dolgozói, a mezőgazdaság számára anyagi-műszaki eszközöket gyártó iparágak és az építőipar dolgo­zói mindent megtesznek az ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése érdeké­ben. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A társadalmi termelés hatékonyságá­nak növeléséhez elengedhetetlen a köz­lekedés pontos és összehangolt munká­jának biztosítása. A vasúti és gépko­csiközlekedés azonban ma még nem felel meg teljes mértékben a népgaz­dasági szükségleteknek. Különösen vo­natkozik ez az őszi—téli időszakra. íme az ötéves terv néhány áruszállí­tási előirányzata: nek majd ki a mezőgazdaság anyagi­műszaki ellátásával kapcsolatos ágaza­tokba (műtrágyagyártás, mezőgazdasági gépipar, kombinált takarmányok előál­lítása, villamosenergia-termelés, vala­mint a mikrobiológiai ipar és más ága­zatok fejlesztése) kerülő beruházások. Mindez lehetővé teszi, hogy lényege­sen emeljük a mezőgazdasági munka gépesítettségének színvonalát, növel­jük termelékenységét, jelentősen előre­haladjunk a mezőgazdasági termelés ipari alapra helyezésének útján. Az állati termékek termelésének meggyorsítása és az állattenyésztés hatékonyságának növelése érdekében tervbe vettük gépesített állattenyésztő gazdaságok létrehozását a kolhozok­ban és a szovhozokban, a városok kö­zelében nagy állami, kolhoz- és kol­hozközi komplexumok létesítését állat­tenyésztési termékek nagyüzemi alapon való előállítására, valamint baromfi­gyárak építését. Az állattenyésztés fejlesztésének egyik legfőbb feladata a takarmánybá­zis megerősítése. Gyökeresen meg kell változtatni a takarmánytermesztéssel kapcsolatos szemléletet, több műtrágyát kell erre a célra fordítani, tudományos alapon kell végezni a vetőmagtermelést, jó gazda módjára kell kihasználni a ter­mészetes takarmányterületeket is. Az ötéves terv végére az állami vál­lalatok nem kevesebb, mint 30 millió tonna kombinált takarmányt állítanak elő, a fehérje- és vitamintápok terme­lése pedig eléri az egymillió tonnát. Nagy méretekben kell megindítani a kombinált takarmányok termelését a kolhozokban és szovhozokban a hely­ben termelt szemes termények és az állami üzemektől kapott fehérje- és vi­tamintartalmú kiegészítő anyagok fel­használásával. Ösztönözni kell a falusi lakosság sze­mélyi tulajdonában levő szarvasmarha­és baromfiállomány növelését (termé­szetesen bizonyos normák határai kö­zött) és segítséget kell nyújtani a la­kosságnak a szarvasmarha-állomány ta­karmány* és legelőellátásában. Az új ötéves tervben is érvényben marad a Központi Bizottság 1965. már­ciusi plénumán jóváhagyott és a gya­korlatban teljes mértékben helyesnek bizonyult elv, amely szerint a tervidő­szak valamennyi évére szilárd felvásár­lási tervet kell érvényesíteni, s biztosí­tani kell a gazdaságok ösztönzését az államnak terven felül eladott fontos mezőgazdasági termékek megkülönböz­tetett árazásával. Ilyen körülmények között a rentabilitás további növekedé­sét a termelés növelésével és a mező­gazdasági termékek önköltségének csökkentésével kell elérni. Alaposan csökkentenünk kell a ter­mékveszteséget az előállítás, a tárolás és a szállítás minden stádiumában, lé­nyegesen bővíteni kell a tárolók és a hűtőtárolók befogadóképességét, bizto­sítani kell a raktárgazdálkodás javítá­sát. Véget kell vetni annak a helyzet­nek, amelyben a termékek egy része, amelynek előállítására az emberek munkát fordítottak, nem jut el a fo­gyasztóig. A mezőgazdaság fejlesztésében a munkatermelékenység növekedésének rendkívül fontos a szerepe. A mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében jobban ki kell használni a gazdasági emelő­ket, be kell fejezni az összes szovho­zok átállítását teljes önelszámolásra. A kolhozok és szovhozok közös gaz­daságának további növekedése sok te­kintetben függ majd á fegyelem meg­szilárdításától, a munkaszervezés meg­javításától, a jövedelemelosztás tökéle­tesítésétől, az önelszámolási elvek szé­lesebb körű alkalmazásától, a kolhoz­demokrácia fejlesztésétől és erősítésé­től, a kolhozok minta-alapszabályzatá­nak megfelelően, amelyet a kolhozpa­rasztok harmadik országos kongresszu­sán fogadtak el. Növekedés az 1971—1975. években Az összes szállítóeszközök teherforgalma: 32—35 százalékkal Ebből vasúti 22 százalékkal gépkocsi (közhasználatú) 60 százalékkal tengeri 40 százalékkal folyami 24 százalékkal olajvezeték több mint kétszeresére Az összes szállítóeszközök utasforgalma: 40 százalékkal Ebből a légi forgalom 70 százalékkal Az új ötéves tervben a közlekedési dolgozóknak 32—35 százalékkal kell növelniük a teherforgalmat, ezen belül a vasúti közlekedésben teljes mérték­ben a munka termelékenységének eme­lésével. Most az egész teherforgalom mintegy kétharmadát a vasúti közlekedés bo­nyolítja le. Az elmúlt öt évben azt a feladatot tűztük ki, hogy a vasúton alapjában véve térjünk át a legkorsze­rűbb vontatási formákra. Ezt a felada­tot megoldottuk: most az összes teher­szállítások" 96,5 százalékát villamos és Diesel-mozdonyokkal végzik. A kilen­cedik ötéves tervben újabb hat-hétezer kilométer hosszúságú vasútvonalat vil­lamosítanak. Nagyobb teljesítményű mozdonyokat fognak gyártani, ami le­hetővé teszi, hogy növeljük a vonatok terhelését és gyorsaságát. A gépipar­nak 420—430 ezer tehervagont kell szállítania a vasút számára, főként gör­dülőcsapágyakkal ellátott, teljesen fém­ből készült, nagy teherbírású vagono­kat. A legforgalmasabb vonalakon, pél­dául Moszkva—Kazany — Szverdlovszk, Leningrád—Murmanszk, Celinograd— Barnaul, Karaganda—Taskent, újabb sínpár építésére kerül sor. Különös fi­gyelmet kell fordítani az állomási vá­gányhálózat fejlesztésére, a modern automata és telemechanikai rendszerek alkalmazására a vonatok irányításában. Az új ötéves terv sok újabb vasútvo­nal létesítését irányozza elő. Befejezik a hétszáz kilométeres Tyumeny—Szur­gut fővonal építését, amely Nyugat-Szi­béria kőolajban gazdag körzeteit kap­csolja be az ország vasúthálózatába, valamint a Hrebtovaja-^Uszty-Ilim vo­nal építését, amely lehetővé teszi Kelet­Szibéria új körzetének gyorsabb kiak­názását ott, ahol az uszty-ilimi vízi erőmű épül. c A tervezett intézkedések végrehajtá­sának eredményeképpen a vasútnak az ötéves terv végére sokkal jobban ki kell elégítenie a népgazdaság szállí­tási szükségleteit. Az autóközlekedés elé a következő feladatot tűztük ki: szélesíteni a leg­gazdaságosabb központosított szállítá­sokat, megjavítani a vállalatok közleke­dési kiszolgálását és részben mente­síteni a vasutat a rövid távú szállítá­soktól. Ennek érdekében a tehergép­kocsi-parkot jelentősen bővítjük. A lakosság kiszolgálásának megjaví­tására lényegesen szélesítjük mind a városi, mind pedig a falusi autóbusz­parkot. Nagymértékben növekszik a ta­xiállomány, valamint az állampolgárok személyi tulajdonában levő gépkocsik száma. A gépkocsiközlekedés jelentős fej­lesztése megköveteli nagy számú gép­kocsivezető kiképzését és áz autóköz­lekedés javítóhálózatának megerősíté­sét, beleértve műszaki szervizállomások széles hálózatának a létrehozását. A szilárd burkolatú autóutak hosszát mintegy 110 ezer kilométerrel tervez­zük emelni. Ezt a számot minimálisnak tekintjük. A szövetségi köztársaságok minisztertanácsai és a helyi tanácsok kötelesek további útépítési lehetősége­ket találni, szélesebb körben felhasz­nálva a helyi erőforrásokat, minden módon támogatva a vállalatok, a szov­hozok, a kolhozok kezdeményezését. Különösen fontos biztosítani az utak felszerelését a biztonságos és gyors közlekedéshez szükséges eszközökkel. A tengeri kereskedelmi flotta az új ötéves tervben kiszélesíti tevékenységét mind a nemzetközi hajózásban, mind pedig a népgazdaság belső szállítási szükségleteinek kielégítésében, különö­sen az északi és a távol-keleti körze­tekben. A flotta jelentősen bővül újabb ha­jókkal. Jó néhány tengeri kikötőt, töb­bek között a Távol-Keleten, ki kell szé­lesíteni és modern gépi eszközökkel kell felszerelni." Megnövekszik a folyami flotta szere­pe, mindenekelőtt a vegyes szállítások­ban. A folyami flotta feladata, hogy a Volga-medence és a Volga—Balti-ten­ger vízi út jobb felhasználása útján bi­zonyos mértékig tehermentesítse az or­szág európai részének vasútvonalait. Megjavul az összeköttetés Szibéria tá­voli körzeteivel. A flotta nagymérték­ben bővül, többek között folyam-ten­gerjáró hajókat kap. Oj gépesített ki­kötőket helyeznek üzembe az Ob és a Lena folyón, az észak-nyugati és más medencékben. Az ötéves terv előirányozza a kőolaj és a kőolajtermékek csővezetéken való szállításának több mint kétszeres növe­lését, hogy ezzel lényegesen tehermen­tesítsék a vasútvonalakat. A gázszállí­tás ezen a módon mintegy másfélsze­resére nő. A légi közlekedés utasainak száma öt év alatt mintegy hetven százalékkal emelkedik. A repülőgéppark modern sugárhajtású utasszállító repülőgépek­kel bővül, javul az utasok kiszolgálása a repülőtereken, szélesebb körben al­kalmazzák majd a repülőgépek vezeté­sét és leszállását biztosító automata rendszereket. Jelentősen bővül a repü­lőgépek felhasználása a geológiai ku­tatómunkákkal kapcsolatban, a nehe­zen megközelíthető körzetekben folyó építkezéseknél, valamint a mező- és az erdőgazdaságban, a teherszállításban olyan körzetekbe, amelyek más közle­kedési útvonalaktól messze esnek. A közlekedés és a szállítás valameny­nyi ágazatának közös feladata a szál­lítóeszközök kihasználásának javítása. Az állami tervbizottságnak, az ellátás­ügyi bizottságnak, a szövetségi köztár­saságok minisztertanácsainak, minisz­tériumainak és hivatalainak kritikus módon felül kell vizsgálniuk a megle­vő szállítási kapcsolatokat és a fo­gyasztók és a szállítók kapcsolatát, nem szabad megengedniük az ésszerűt­len szállításokat. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy az ország egységes szállítási rendszerét képező szállítóágazatok ösz­szehangolt munkát végezzenek, helyes módon osszák meg maguk között a szál­lításokat és koordinálják azok irányí­tását. A szállítás valamennyi területén dolgozók elodázhatatlan feladata a ki­és berakodási munkák gépesítése, a konténeres szállítások növelése. A népgazdaság és az ország lakos­sága évről évre magasabb követelmé­nyeket állít a távközléssel szemben. A kilencedik ötéves tervben folytatódik az egységes, automatizált távközlési rendszer létrehozását célzó munka. Majdnem kétszeresére nő a városközi telefonkábelek hossza, szélesedik a vá­rosok közötti automatikus és félauto­matikus telefonkapcsolat. Sor kerül a városokban, a szovhozok­ban és a kolhozokban a helyi telefon­összeköttetés fejlesztésére és tökélete­sítésére, a lakosság postai ellátásának Javítására. Különösen sokat kell tenni a televízió és a rádió területén. Ehhez megvannak a szükséges műszaki fel­tételek, egyebek között nagyobb arány­ban felhasználják a távközlési mester­séges holdakat is, amelyek biztosítják a televízióadások vételi lehetőségét majdnem az egész ország területén. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents