Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám, csütörtök

A Sziíjcfii Kommunista Pártja Központi Bizottságánál! ifoszáuiolója (Folytatás a 8 oldalról) dása a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtését előmozdító fő emelő. Ezért ebben a fontos kérdésben — a tudomány és a technika fejlődé­sében — világosan kell látnunk a táv­latokat, és számításba vennünk azokat gyakorlati munkánkban. A távlatok pedig olyanok, hogy a tudomány és a tudományos felfedezé­sek hatására a termelőerők fejlődésé­ben megkezdődött fordulat egyre je­lentősebb és mélyrehatóbb lesz. Törté­nelmi jelentőségű feladat áll előttünk, elvtársak, szervesen egyesíteni kell a tudományos-műszaki forradalom vív­mányait a szocialista gazdasági rend­szer fölényével, szélesen ki kell bon­takoztatnunk a tudomány és a termelés egyesítésének a szocializmusra jellem­ző formáit. A tudományos-műszaki haladás meg­gyorsítása érdekében úgy kell intézke­déseket hozni, hogy közben mindent megtegyünk. hogy ez a haladás össz­hangban álljon a természeti erőforrások iránti tulajdonosi viszonnyal, s ne vál­jék a levegő és a víz veszélyes szeny­nyezésének, a föld kimerülésének for­- rásává. A párt fokozottan elvárja a tervkészítő és gazdasági szervektől, a tervezőintézetektől, minden káderünk­től, hogy az új vállalatok megtervezé­sénél és felépítésénél, a régiek korsze­rűsítésénél legyenek tekintette] a ter­mészet védelmére. Nemcsak nekünk, hanem a következő nemzedékeknek is lehetőséget kell adnunk arra, hogy él­vezzék mindazokat a javakat, amelye­ket hazánk gyönyörű természete nyújt. Készek vagyunk részt venni a termé­szet védelmére és erőforrásainak ész­szerű felhasználására irányuló kollek­tív nemzetközi intézkedésekben is. 10. AZ IPARI TERMELÉS SZERKEZETÉNEK TÖKÉLETESÍTÉSE, HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 1971. IV. 1. Elvtársak! Az az irányvonal, hogy fokozzuk a termelés hatékonyságát, sok fontos és bonyolult feladatot állít elénk a népgazdasági ágazatok legcél­szerűbb arányainak biztosításában. A szerkezeti problémák helyes meg­oldásától nagymértékben függ a gaz­dasági növekedés üteme, a gazdaság fejlesztéséhez és a népjólét emeléséhez elengedhetetlenül szükséges felhalmo­zás lehetősége, jól ismert tény, hogy egyes ágazatokban egy rubelnyi beru­házás több hasznot hoz, másokban ke­vesebbet, egyes beruházott eszközök gyorsabban térülnek meg, mások vi­szont lassabban. Ezt fontos figyelembe venni minden gazdaságban, különösen pedig az olyan nagy gazdaságban, mint a mienk. A mezőgazdaság, a közszükségleti cik­keket gyártó ágazatok, a szolgáltatási szféra fejlesztésének meggyorsítása azonkívül, hogy növelni fogja a dolgo­zók számára szükséges anyagi javak termelését, hozzá fog járulni a népgaz­dasági arányok megjavításához, a nép­gazdaság kiegyensúlyozottságának biz­tosításához, a nemzeti jövedelem és a felhalmozás forrásainak kiszélesítésé­hez, a pénzforgalom meggyorsításához is. A termelés hatékonysága növelésé­nek nagy tartalékai rejlenek a nehéz­ipar szerkezetének tökéletesítésében. Arról van szó, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyek biztosítják a termelési költsé­gek. csökkentését, a végtermék kibo­csátásának növekedését, a munka ter­melékenységének növelését mind magá­ban a nehéziparban, mind más ágaza­tokban. Az előttünk álló években az iparban néhány alapvető irányban kell emelni a termelés hatékonyságát. Ezek egyike az anyagigényesség csökkentése, a nyersanyagokkal és az egyéb anyagok­kal való takarékosság. Ez valóban ál­lami jelentőségű ügy. A népgazdaság fejlődése maga után vonja a nyersanyagszükségletek roha­mos növekedését. Ahhoz, hogy ki tud­juk elégíteni ezeket a szükségleteket, a jövőben is nagy ütemben fejlesztjük majd a kitermelő ágazatokat. El kell ér­ni, hogy ezek az ágazatok hatékonyab­ban dolgozzanak, biztosítsák a nyers­anyag jobb feldolgozását, minőségének megjavítását, csökkentsék a hulladékot. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a kitermelő ágazatokban egy ter­mékegységre számítva, lényegesen több élő munkát és beruházást kell fordíta­ni, mint a feldolgozó ágazatokban. Következésképpen a népgazdasági érdekek szempontjából lényegesen elő­nyösebb nyersanyag-megtakarítást el­érni a termelés tökéletesítése révén a feldolgozóiparban, mint ugyanezt a mennyiségű nyersanyagot pótlólagosan kitermelni. Az országban előállított termékek anyagigényességének csupán egyszáza­lékos csökkentése azt jelenti, hogy pót­lólagosan három-négy milliárd rubel­lel növekszik a nemzeti jövedelem. A termelés hatékonyságának növelé­sére irányuló munka másik fontos irá­nya a munkaerő-tartalékok ésszerűbb kihasználása, a munkaráfordítás csök­kentése, mindenekelőtt a kézi erővel végzett és a nehéz fizikai munka csök­kentése révén. A vállalatok technoló­giájának megjavításával és jobb mun­kaszervezésével egyidejűleg e feladat megoldása megköveteli azon ágazatok minden eszközzel való fejlesztését, ame­lyek biztosítják, hogy meggyorsuljon a felújításnak, az elavult technika ki­cserélésének az üteme. Azokról az ága­zatokról van szó, amelyek új, nagy ter­melékenységű technikát, a munkák komplex gépesítésére és a technológiai folyamatok automatizálására való át­térést biztosító egész géprendszereket hoznak létre. Nagy jelentőségre tesz szert azoknak az ágazatoknak a fejlesz­tése ls, amelyek biztosítják az ipar műszaki ellátását, a segédmunkák gé­pesítését. A harmadik irány: a termékek minő­ségének lényeges javítása, s ennek megfelelően az e feladat megoldását biztosító üzemek fejlesztése. A jelenlegi viszonyok között, ha számításba vesz­szük az egész népgazdaságra gyakorolt hatást, a ..jobb" csaknem mindig „töb­bet" is jelent. A korszerű programve­zérlésű szerszámgép tíz elavult konst­rukciójú szerszámgépet pótol: egyetlen nagy teherbírású gépkocsi több közön­séges tehergépkocsit, egyetlen foko­zott teljesítményű repülőgépmotor két­három korábbi típusú repülőgépmotort. Az ipari termelés hatékonyságának növelése és a szerkezet javítása céljá­ból meghatározott program szerint fej­lődő. egymással kölcsönös kapcsolat­ban álló ágazatok egész komplexumai­nak tökéletesítésére törekszünk. Az ötéves terv sarkalatos feladatai közé tartozik a tüzelőanyag- és energia­ipari komplexum nagy arányú és haté­konyabb fejlesztése. Ezt a hozzá tarto­zó ágazatok szerkezetének tökéletesíté­sével, azaz legperspektivikusabb, leg­gazdaságosabb ágazatai gyorsított fej­lejtésével érjük el. iMndenekelőtt arról van szó, hogy a kőolaj és a földgáz részaránya növekedjen az ország tüze­lőanyag-mérlegében, megvalósuljon a szénbányászat műszaki újrafelszerelése, nagymértekben gazdaságos vízi és hő­erőmüveket helyezzenek üzembe, széle­sítsék ki az atomerőművek építését, s fokozzák az energetikai berendezések gazdaságosságát. A fémkohászatra és a gépgyártásra felelősségteljes feladatok várnak. Ott is előtérbe kerülnek a termelés haté­konyságának növekedését biztosító té­nyezők. Ez megköveteli a gyártási eljárások tökéletesítését, az üzemben levő kohó­ipari vállalatok berendezésének korsze­rűsítését és azoknak az üzemeknek a fejlesztését, amelyek biztosítják a fém minőségének javítását és a válasz­ték bővítését, a pontosabb profilok és munkadarabok kibocsátásának növelé­sét. Ugyanebben az irányban kell fejlőd­niük a gépgyártás ágazatainak is. Fi­gyelmüket a nagy kapacitású, fokozot­tan gazdaságos, pontos és megbízható gépek és berendezések gyártásának fejlesztésére kell összpontosítani. Elő­irányoztuk a kovácsoló-, sajtológépek, az öntő- és szerelőberendezések hánya­dának növelését, a programvezérlésű szerszámgépek, valamint az: automata és félautomata gépsorok gyártásának az átlagosnál gyorsabb növekedését. A jövőben is gyors ütemben fejlődik az elektronika, a rádióipar, a műszer­gyártás, tehát a termelés és az irányí­tás automatizálásának műszaki alapját megteremtő ágazatok egész komplexuma. Ezt a komplexumot joggal nevezhetjük a tudományos-műszaki fejlődés katali­zátorának. A küszöbönálló ötéves terv­ben különös jelentőséget kap a korszerű elektronikus számítógépek széles körű gyártásának megszervezése. Az új ötéves tervben nagy figyelmet fordítanak a vegy- és a petrolkémiai ipar fejlesztésére. A népgazdaság kemizálása a társadalmi termelés hatékonysága emelé­sének hatalmas emelője. A vegyi termé­keket széles körben alkalmazzák az ága­zatok többségében, felcserélve velük a drága természetes nyersanyagokat, előse­gítve a termékek minőségének emelését, a munka termelékenységének fokozását. Az utóbbi években megkezdődött a fa­kitermelő- és a famegmunkáló, cellulóze­és papíripar termelési szervezetének gyö­keres megváltoztatására irányuló munka. Kitűzték azt a feladatot, hogy a fakiter­melés volumenének lényeges emelése nélkül jelentősen megnöveljék ebben az ágazatban a végtermékek, a faanyagok, a cellulóze, a papír, a karton, a bútor és a furnérlemez — előállítását. A gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszá­ban megnövekszik a termelési folyamat kiszolgálására hivatott ágazatok — a köz­lekedés, a hírközlés, az anyagi-műszaki ellátás stb. — szerepe. Ezek az ágazatok mintegy 16 millió embert fogalkoztat­nak; tevékenységüktől nagymérteikben függ a népgazdaság hatékonysága. Bár ebben a szférában lényeges változások mentek végbe, mégis szükség van kö­vetkezetes tökéletesítésére; a fejlesz­tést összhangba kell hozni a termelés növekvő volumenével és bonyolultságá­val. A közlekedés munkája például nem elégíti ki a jelenlegi igényeket, szűk 'keresztmetszetté vált. Ennek a helyzet­nek az egyik oka láthatóan az, hogy az előző ötéves tervben a közlekedés fej­lesztésére nem fordítottak elegendő ösz­szegeket. A kilencedik ötéves tervben intézke­déseket tesznek annak érdekében, hogy javítsanak a helyzeten. Előirányozzák új vasúti fővonalak, pályaudvari vágá­nyok építését és a meglevők áteresztő­képességének növelését, új autóutak és csővezetékek építését, a tengeri és a folyami flotta további fejlesztését. A Káma folyónál megkezdődött egy évi 150 000 darab nagy teljesítményű teher­autót előállító nagyiizem építése; még egy autógyárat építenek: Abakanban hozzáláttak egy új nagy vagongyár fel­építéséhez. Figyelembe véve országunk méreteit, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a légi közlekedés további fej­lesztése. Űj típusú, igen gazdaságos, kényelmes repülőgépeket állítanak majd forgalomba. megjavítják a repülőtéri szolgátatásokat. Az Aerofot, amely mái­ma is a világ legnagyobb légitársasága, az új ötéves tervben mintegy 500 millió utast és 11 millió tonna rakományt fog szállítani. Nő a polgári repülés olyan tevékenységi formáinak a jelentőségé is, amilyen a mezőgazdasági és egész­ségügyi, erdővédelmi és geológiai légi szolgálat. Az összes közlekedési ágazat további fejlesztésével egyidejűleg bizto­sítani kell ezek jobban összehangolt murtkáját, az ország igen hatékony egy­séges közlekedési rendszerének létreho­zását. A tudomány és a technika legújabb eredményei alapján fejlődik a rádió, a televízió és a hírközlés valamennyi faj­tája. A népgazdaság gazdasági hatékonysá­ga növelésének jeletékeny tartaléka a külgazdasági kapcsolatok rendszerének tökéletesítése is. A szocialista közösség megszilárdításával, az államok békés együttéléséhez szükséges gazdasági ala­pok megszilárdításával összefüggő poli­tikai tényezők, továbbá a népgazdaságunk szükségletei bői fakadó tényezők egy­aránt nagy fontosságot adnak az ex-* porttermékmennyiség növelésének vala­mennyi iparágban. Az exporttermelés fokozása elősegíti a nekünk szükséges áruk importjának növelését is. Nem két­séges, hogy a nemzetközi csere kibőví­tése kedvezően hat majd iparunk egész munkájának javítására. A gazdasági és tudományos műszaki kapcsolatok szerepének fokozása termé­szetesen meghatározott intézkedéseket követel egész külkereskedelmi tevé­kenységünk irányításának tökéletesíté­sére, a szűk látókörű, helyi érdekekből kiinduló felfogás kiküszöbölésére ezen a területen. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok tekintetében mindinkább a termelési és kereskedelmi funkciók ösz­szehangolására kell törekedni azzal a céllal, hogy operatívan felmérjük és minden lehetséges módon felhasználjuk gazdaságunk fejesztése érdekében a vU lágpiaci szükségleteket és lehetősége­ket. 11. JAVÍTSUK A TERMELŐALAPOK ÉS A BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁT Elvtársak! A Szovjetuniónak ma óriá­si a gazdasági potenciálja és gazdasá­gunk hatékonysága mind nagyobb mér­tékben függ attól, hogyan használjuk ki ezt a potenciált, mindenekelőtt pe­dig a meglevő termelőalapokat. Az ala­pok felhasználásának javítása, az ala­pokból származó haszon növelése vál­tozatlanul egyik legfontosabb felada­tunk, bár iparunk az ötéves terv folya­mán már ólért bizonyos eredményeket ebben a tekintetben. Csupán egyetlen kérdésre szeretném felhívni a figyelmet ezzel összefüggés­ben: a több műszakos munka alacsony arányára az ipari üzemekben. Erről már szó volt a XXIII. kongresszuson és az SZKP Központi Bizottságának több plénumán is. A helyzet gyakorlatilag mégsem javul, legkevésbé a gépgyár­tásban. Egyes gazdasági irányító szer­vek ahelyett, hogy növelnék a műsza­kok számát, inkább újabb és újabb üze­mek építésére törekednek. Amikor fel­vetjük a több műszak kérdését, válaszul a munkaerőhiányra hivatkoznak. No és az újonnan épülő üzemekben — kérdez­hetjük —, ki fog dolgozni: az emberek vagy a szentlélek? Nos, elvtársak, ezt a kérdést szigorúbban kell kezelnünk, ki kell dolgoznunk és végre kell hajta­nunk azoknak az intézkedéseknek a komplexumát, amelyek biztosítják a be­rendezések teljesebb kihasználását. Biz­tosítanunk kell az üzemi pártbizottsá­gok, a városi és a területi pártbizottsá­gok szigorú ellenőrzését a több műszak ügyéban. így hozzájárulhaHink népgazdaságunk egyik legélesebben felvetődő problémá­jának, a beruházási jellegű építkezés problémájának megoldásához is. Az anyagi termelés területén manap­ság többet építünk, mint a világ bár­mely más országa. A legidősebb nemze­dékhez tartozó honfitársaink még jól emlékeznek arra, milyen nevezetes ese­mény volt történelmünkben a Dnyep­rogesz, Magnyitka, a volgográdi és a harkovi traktorgyárak üzembe helyezé­se. Manapság évente helyezünk üzembe számos, az említetteknél nagyobb és műszakilag sokkal korszerűbb üzemet és objektumot. Az utóbbi években fel­épített létesítmények közé tartozik a világ legnagyobb vízerőműve, a krasz­nojarszki erőmű, olyan, a maguk nemé­ben jDáratlan hőerőművek, mint a kona­kovói, burstinszki és a Krivoj Rog-i; kohászati őriások, a nyugat-szibériai és a karagandai kombinát; olajkitermelő komplexumok a tyumenyi területen és Nyugat-Kazahsztánban, a volgai autó­gyár és a pavlodari traktorgyár, nagy kapacitású vegyiművek és üzemek; a bratszki és sziktívkari faipari kombiná­tok. Felépült a csernogorszki fésűsgyap­júüzem, a kurszki kötöttáru-kombinát és számos más nagy könnyű- és élemiszer­ipari üzem. Ennek ellenére nem mondhatjuk el, hogy a beruházás jellegű építkezések területén kielégítő a helyzet. Ha rövi­den akarom kifejezni a probléma lénye­gét, akkor azt mondhatom, hogy óriási anyagi eszközöket fektetünk be, a ha­szon azonban nem mutatkozik elég gyorsan, tehát kisebb, mint amekkorá­nak lennie kellene. E helyzet kialaku­lását több ok idézte elő. Ezeknek az okoknak az egyike az, hogy a tervek elkésztítésekor gyakran szükségtelenül növelik a beruházási jel­legű építkezések méreteit és az építen­dő objektumok ľzámát, nem veszik szá­mításba a reális lehetőségeket. Az ered­mény: anyagi eszközeink felaprózódása, a befejezetlen építkezések számának nö­vekedése, óriási anyagi erők megbénu­lása. Az állami tervek felülvizsgálatakor mindén alkalommal meg kell kurtítani a minisztériumok és szövetségi köztár­saságok- által támasztott igényeket. Ám még ezeket a terveket sem teljesítik hi­ánytalanul. Ennek ellenére sok elvtárs továbbra is nyilvánvalóan túlzott igé­nyekkel áll elő. Ideje, hogy véget ves­sünk ennek a gyakorlatnak. Az építke­zésben, akár a magánéletben, érvényes a szabály: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A nehézségek másik oka a beruházá­sok jelentős részének ésszerűtlen elosz­tásában keresendő. A tapasztalat azt mutatja, hogy rendszerint gazdaságilag előnyösebb a tfcvmelés növekedését az üzentek rekonstrukciójával és műszaki korszerűsítésével biztosítani. Még min­dig túlságosan sok pénzt fordítanak az új építkezésekre és nyilvánvalóan nem eleget a termelés korszerűsítésére, a be­rendezések felújítására, s ennek követ­keztében számos üzem rekonstrukciója megengedhetetlenül elhúzódik. Az új ötéves tervben nagy súlyt kell helyezni a már működő üzemek bővítésére és rekonstrukciójára. Végül súlyos zavarok vannak az épí­tés területén. Előfordul a pénzügyi és a tervfegyelem megsértése. Nem hasz­nálják fel kellőképpen az új, haékony anyagokat és szerkezeteket. Alacsony marad az építkezés minősége. Törvény­nyé kell válnia annak, hogy egyetlen gazdasági vezető se fogjon bele új ob­jektumok építésébe tervek és költségve­tés nélkül. Az elmúlt években a központi bizott­ság és a Szovjetunió Minisztertanácsa részletes és sokoldalú elemzésnek ve­tette alá a beruházások kérdéseit. Szá­mos olyan határozatot hoztak, amelyek megváltoztatják e téren a munka érté­kelésének elvét; az értékelés alapja ugyanis a végeredmény, az új kapacitá­sok üzembeléptetése, az építés befejezé­se lesz, nem pedig az ilyen vagy olyan közbeeső állapotok értékelése. Ahhoz azonban, hogy gyökeresen ja­vítsunk a beruházások helyzetén, sokat kell tenniük azoknak a pártszerveknek, amelyek a népgazdaság e fontos ágaza­tával állnak kapcsolatban és természe­sen maguknak az építőknek is Elvtársak! A népgazdaságunk rendel­kezésére illó lehetőségek elemzése azt mutatja, hogy megvannak a tartalékok a termelés hatékonyságának növelésé­hez, a gazdaság fejlődésének meggyor­sításához, s ezek igen tetemes tartalé­kok. Ezek a tartalékok a tudományos­(Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents