Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám, csütörtök

A Sziíjcfii Kommunista Pártja Központi Bizottságánál! ifoszáuiolója (Folytatás a 8 oldalról) dása a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtését előmozdító fő emelő. Ezért ebben a fontos kérdésben — a tudomány és a technika fejlődésében — világosan kell látnunk a távlatokat, és számításba vennünk azokat gyakorlati munkánkban. A távlatok pedig olyanok, hogy a tudomány és a tudományos felfedezések hatására a termelőerők fejlődésében megkezdődött fordulat egyre jelentősebb és mélyrehatóbb lesz. Történelmi jelentőségű feladat áll előttünk, elvtársak, szervesen egyesíteni kell a tudományos-műszaki forradalom vívmányait a szocialista gazdasági rendszer fölényével, szélesen ki kell bontakoztatnunk a tudomány és a termelés egyesítésének a szocializmusra jellemző formáit. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében úgy kell intézkedéseket hozni, hogy közben mindent megtegyünk. hogy ez a haladás összhangban álljon a természeti erőforrások iránti tulajdonosi viszonnyal, s ne váljék a levegő és a víz veszélyes szenynyezésének, a föld kimerülésének for- rásává. A párt fokozottan elvárja a tervkészítő és gazdasági szervektől, a tervezőintézetektől, minden káderünktől, hogy az új vállalatok megtervezésénél és felépítésénél, a régiek korszerűsítésénél legyenek tekintette] a természet védelmére. Nemcsak nekünk, hanem a következő nemzedékeknek is lehetőséget kell adnunk arra, hogy élvezzék mindazokat a javakat, amelyeket hazánk gyönyörű természete nyújt. Készek vagyunk részt venni a természet védelmére és erőforrásainak észszerű felhasználására irányuló kollektív nemzetközi intézkedésekben is. 10. AZ IPARI TERMELÉS SZERKEZETÉNEK TÖKÉLETESÍTÉSE, HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 1971. IV. 1. Elvtársak! Az az irányvonal, hogy fokozzuk a termelés hatékonyságát, sok fontos és bonyolult feladatot állít elénk a népgazdasági ágazatok legcélszerűbb arányainak biztosításában. A szerkezeti problémák helyes megoldásától nagymértékben függ a gazdasági növekedés üteme, a gazdaság fejlesztéséhez és a népjólét emeléséhez elengedhetetlenül szükséges felhalmozás lehetősége, jól ismert tény, hogy egyes ágazatokban egy rubelnyi beruházás több hasznot hoz, másokban kevesebbet, egyes beruházott eszközök gyorsabban térülnek meg, mások viszont lassabban. Ezt fontos figyelembe venni minden gazdaságban, különösen pedig az olyan nagy gazdaságban, mint a mienk. A mezőgazdaság, a közszükségleti cikkeket gyártó ágazatok, a szolgáltatási szféra fejlesztésének meggyorsítása azonkívül, hogy növelni fogja a dolgozók számára szükséges anyagi javak termelését, hozzá fog járulni a népgazdasági arányok megjavításához, a népgazdaság kiegyensúlyozottságának biztosításához, a nemzeti jövedelem és a felhalmozás forrásainak kiszélesítéséhez, a pénzforgalom meggyorsításához is. A termelés hatékonysága növelésének nagy tartalékai rejlenek a nehézipar szerkezetének tökéletesítésében. Arról van szó, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyek biztosítják a termelési költségek. csökkentését, a végtermék kibocsátásának növekedését, a munka termelékenységének növelését mind magában a nehéziparban, mind más ágazatokban. Az előttünk álló években az iparban néhány alapvető irányban kell emelni a termelés hatékonyságát. Ezek egyike az anyagigényesség csökkentése, a nyersanyagokkal és az egyéb anyagokkal való takarékosság. Ez valóban állami jelentőségű ügy. A népgazdaság fejlődése maga után vonja a nyersanyagszükségletek rohamos növekedését. Ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni ezeket a szükségleteket, a jövőben is nagy ütemben fejlesztjük majd a kitermelő ágazatokat. El kell érni, hogy ezek az ágazatok hatékonyabban dolgozzanak, biztosítsák a nyersanyag jobb feldolgozását, minőségének megjavítását, csökkentsék a hulladékot. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a kitermelő ágazatokban egy termékegységre számítva, lényegesen több élő munkát és beruházást kell fordítani, mint a feldolgozó ágazatokban. Következésképpen a népgazdasági érdekek szempontjából lényegesen előnyösebb nyersanyag-megtakarítást elérni a termelés tökéletesítése révén a feldolgozóiparban, mint ugyanezt a mennyiségű nyersanyagot pótlólagosan kitermelni. Az országban előállított termékek anyagigényességének csupán egyszázalékos csökkentése azt jelenti, hogy pótlólagosan három-négy milliárd rubellel növekszik a nemzeti jövedelem. A termelés hatékonyságának növelésére irányuló munka másik fontos iránya a munkaerő-tartalékok ésszerűbb kihasználása, a munkaráfordítás csökkentése, mindenekelőtt a kézi erővel végzett és a nehéz fizikai munka csökkentése révén. A vállalatok technológiájának megjavításával és jobb munkaszervezésével egyidejűleg e feladat megoldása megköveteli azon ágazatok minden eszközzel való fejlesztését, amelyek biztosítják, hogy meggyorsuljon a felújításnak, az elavult technika kicserélésének az üteme. Azokról az ágazatokról van szó, amelyek új, nagy termelékenységű technikát, a munkák komplex gépesítésére és a technológiai folyamatok automatizálására való áttérést biztosító egész géprendszereket hoznak létre. Nagy jelentőségre tesz szert azoknak az ágazatoknak a fejlesztése ls, amelyek biztosítják az ipar műszaki ellátását, a segédmunkák gépesítését. A harmadik irány: a termékek minőségének lényeges javítása, s ennek megfelelően az e feladat megoldását biztosító üzemek fejlesztése. A jelenlegi viszonyok között, ha számításba veszszük az egész népgazdaságra gyakorolt hatást, a ..jobb" csaknem mindig „többet" is jelent. A korszerű programvezérlésű szerszámgép tíz elavult konstrukciójú szerszámgépet pótol: egyetlen nagy teherbírású gépkocsi több közönséges tehergépkocsit, egyetlen fokozott teljesítményű repülőgépmotor kéthárom korábbi típusú repülőgépmotort. Az ipari termelés hatékonyságának növelése és a szerkezet javítása céljából meghatározott program szerint fejlődő. egymással kölcsönös kapcsolatban álló ágazatok egész komplexumainak tökéletesítésére törekszünk. Az ötéves terv sarkalatos feladatai közé tartozik a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum nagy arányú és hatékonyabb fejlesztése. Ezt a hozzá tartozó ágazatok szerkezetének tökéletesítésével, azaz legperspektivikusabb, leggazdaságosabb ágazatai gyorsított fejlejtésével érjük el. iMndenekelőtt arról van szó, hogy a kőolaj és a földgáz részaránya növekedjen az ország tüzelőanyag-mérlegében, megvalósuljon a szénbányászat műszaki újrafelszerelése, nagymértekben gazdaságos vízi és hőerőmüveket helyezzenek üzembe, szélesítsék ki az atomerőművek építését, s fokozzák az energetikai berendezések gazdaságosságát. A fémkohászatra és a gépgyártásra felelősségteljes feladatok várnak. Ott is előtérbe kerülnek a termelés hatékonyságának növekedését biztosító tényezők. Ez megköveteli a gyártási eljárások tökéletesítését, az üzemben levő kohóipari vállalatok berendezésének korszerűsítését és azoknak az üzemeknek a fejlesztését, amelyek biztosítják a fém minőségének javítását és a választék bővítését, a pontosabb profilok és munkadarabok kibocsátásának növelését. Ugyanebben az irányban kell fejlődniük a gépgyártás ágazatainak is. Figyelmüket a nagy kapacitású, fokozottan gazdaságos, pontos és megbízható gépek és berendezések gyártásának fejlesztésére kell összpontosítani. Előirányoztuk a kovácsoló-, sajtológépek, az öntő- és szerelőberendezések hányadának növelését, a programvezérlésű szerszámgépek, valamint az: automata és félautomata gépsorok gyártásának az átlagosnál gyorsabb növekedését. A jövőben is gyors ütemben fejlődik az elektronika, a rádióipar, a műszergyártás, tehát a termelés és az irányítás automatizálásának műszaki alapját megteremtő ágazatok egész komplexuma. Ezt a komplexumot joggal nevezhetjük a tudományos-műszaki fejlődés katalizátorának. A küszöbönálló ötéves tervben különös jelentőséget kap a korszerű elektronikus számítógépek széles körű gyártásának megszervezése. Az új ötéves tervben nagy figyelmet fordítanak a vegy- és a petrolkémiai ipar fejlesztésére. A népgazdaság kemizálása a társadalmi termelés hatékonysága emelésének hatalmas emelője. A vegyi termékeket széles körben alkalmazzák az ágazatok többségében, felcserélve velük a drága természetes nyersanyagokat, elősegítve a termékek minőségének emelését, a munka termelékenységének fokozását. Az utóbbi években megkezdődött a fakitermelő- és a famegmunkáló, cellulózeés papíripar termelési szervezetének gyökeres megváltoztatására irányuló munka. Kitűzték azt a feladatot, hogy a fakitermelés volumenének lényeges emelése nélkül jelentősen megnöveljék ebben az ágazatban a végtermékek, a faanyagok, a cellulóze, a papír, a karton, a bútor és a furnérlemez — előállítását. A gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában megnövekszik a termelési folyamat kiszolgálására hivatott ágazatok — a közlekedés, a hírközlés, az anyagi-műszaki ellátás stb. — szerepe. Ezek az ágazatok mintegy 16 millió embert fogalkoztatnak; tevékenységüktől nagymérteikben függ a népgazdaság hatékonysága. Bár ebben a szférában lényeges változások mentek végbe, mégis szükség van következetes tökéletesítésére; a fejlesztést összhangba kell hozni a termelés növekvő volumenével és bonyolultságával. A közlekedés munkája például nem elégíti ki a jelenlegi igényeket, szűk 'keresztmetszetté vált. Ennek a helyzetnek az egyik oka láthatóan az, hogy az előző ötéves tervben a közlekedés fejlesztésére nem fordítottak elegendő öszszegeket. A kilencedik ötéves tervben intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy javítsanak a helyzeten. Előirányozzák új vasúti fővonalak, pályaudvari vágányok építését és a meglevők áteresztőképességének növelését, új autóutak és csővezetékek építését, a tengeri és a folyami flotta további fejlesztését. A Káma folyónál megkezdődött egy évi 150 000 darab nagy teljesítményű teherautót előállító nagyiizem építése; még egy autógyárat építenek: Abakanban hozzáláttak egy új nagy vagongyár felépítéséhez. Figyelembe véve országunk méreteit, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a légi közlekedés további fejlesztése. Űj típusú, igen gazdaságos, kényelmes repülőgépeket állítanak majd forgalomba. megjavítják a repülőtéri szolgátatásokat. Az Aerofot, amely máima is a világ legnagyobb légitársasága, az új ötéves tervben mintegy 500 millió utast és 11 millió tonna rakományt fog szállítani. Nő a polgári repülés olyan tevékenységi formáinak a jelentőségé is, amilyen a mezőgazdasági és egészségügyi, erdővédelmi és geológiai légi szolgálat. Az összes közlekedési ágazat további fejlesztésével egyidejűleg biztosítani kell ezek jobban összehangolt murtkáját, az ország igen hatékony egységes közlekedési rendszerének létrehozását. A tudomány és a technika legújabb eredményei alapján fejlődik a rádió, a televízió és a hírközlés valamennyi fajtája. A népgazdaság gazdasági hatékonysága növelésének jeletékeny tartaléka a külgazdasági kapcsolatok rendszerének tökéletesítése is. A szocialista közösség megszilárdításával, az államok békés együttéléséhez szükséges gazdasági alapok megszilárdításával összefüggő politikai tényezők, továbbá a népgazdaságunk szükségletei bői fakadó tényezők egyaránt nagy fontosságot adnak az ex-* porttermékmennyiség növelésének valamennyi iparágban. Az exporttermelés fokozása elősegíti a nekünk szükséges áruk importjának növelését is. Nem kétséges, hogy a nemzetközi csere kibővítése kedvezően hat majd iparunk egész munkájának javítására. A gazdasági és tudományos műszaki kapcsolatok szerepének fokozása természetesen meghatározott intézkedéseket követel egész külkereskedelmi tevékenységünk irányításának tökéletesítésére, a szűk látókörű, helyi érdekekből kiinduló felfogás kiküszöbölésére ezen a területen. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok tekintetében mindinkább a termelési és kereskedelmi funkciók öszszehangolására kell törekedni azzal a céllal, hogy operatívan felmérjük és minden lehetséges módon felhasználjuk gazdaságunk fejesztése érdekében a vU lágpiaci szükségleteket és lehetőségeket. 11. JAVÍTSUK A TERMELŐALAPOK ÉS A BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁT Elvtársak! A Szovjetuniónak ma óriási a gazdasági potenciálja és gazdaságunk hatékonysága mind nagyobb mértékben függ attól, hogyan használjuk ki ezt a potenciált, mindenekelőtt pedig a meglevő termelőalapokat. Az alapok felhasználásának javítása, az alapokból származó haszon növelése változatlanul egyik legfontosabb feladatunk, bár iparunk az ötéves terv folyamán már ólért bizonyos eredményeket ebben a tekintetben. Csupán egyetlen kérdésre szeretném felhívni a figyelmet ezzel összefüggésben: a több műszakos munka alacsony arányára az ipari üzemekben. Erről már szó volt a XXIII. kongresszuson és az SZKP Központi Bizottságának több plénumán is. A helyzet gyakorlatilag mégsem javul, legkevésbé a gépgyártásban. Egyes gazdasági irányító szervek ahelyett, hogy növelnék a műszakok számát, inkább újabb és újabb üzemek építésére törekednek. Amikor felvetjük a több műszak kérdését, válaszul a munkaerőhiányra hivatkoznak. No és az újonnan épülő üzemekben — kérdezhetjük —, ki fog dolgozni: az emberek vagy a szentlélek? Nos, elvtársak, ezt a kérdést szigorúbban kell kezelnünk, ki kell dolgoznunk és végre kell hajtanunk azoknak az intézkedéseknek a komplexumát, amelyek biztosítják a berendezések teljesebb kihasználását. Biztosítanunk kell az üzemi pártbizottságok, a városi és a területi pártbizottságok szigorú ellenőrzését a több műszak ügyéban. így hozzájárulhaHink népgazdaságunk egyik legélesebben felvetődő problémájának, a beruházási jellegű építkezés problémájának megoldásához is. Az anyagi termelés területén manapság többet építünk, mint a világ bármely más országa. A legidősebb nemzedékhez tartozó honfitársaink még jól emlékeznek arra, milyen nevezetes esemény volt történelmünkben a Dnyeprogesz, Magnyitka, a volgográdi és a harkovi traktorgyárak üzembe helyezése. Manapság évente helyezünk üzembe számos, az említetteknél nagyobb és műszakilag sokkal korszerűbb üzemet és objektumot. Az utóbbi években felépített létesítmények közé tartozik a világ legnagyobb vízerőműve, a krasznojarszki erőmű, olyan, a maguk nemében jDáratlan hőerőművek, mint a konakovói, burstinszki és a Krivoj Rog-i; kohászati őriások, a nyugat-szibériai és a karagandai kombinát; olajkitermelő komplexumok a tyumenyi területen és Nyugat-Kazahsztánban, a volgai autógyár és a pavlodari traktorgyár, nagy kapacitású vegyiművek és üzemek; a bratszki és sziktívkari faipari kombinátok. Felépült a csernogorszki fésűsgyapjúüzem, a kurszki kötöttáru-kombinát és számos más nagy könnyű- és élemiszeripari üzem. Ennek ellenére nem mondhatjuk el, hogy a beruházás jellegű építkezések területén kielégítő a helyzet. Ha röviden akarom kifejezni a probléma lényegét, akkor azt mondhatom, hogy óriási anyagi eszközöket fektetünk be, a haszon azonban nem mutatkozik elég gyorsan, tehát kisebb, mint amekkorának lennie kellene. E helyzet kialakulását több ok idézte elő. Ezeknek az okoknak az egyike az, hogy a tervek elkésztítésekor gyakran szükségtelenül növelik a beruházási jellegű építkezések méreteit és az építendő objektumok ľzámát, nem veszik számításba a reális lehetőségeket. Az eredmény: anyagi eszközeink felaprózódása, a befejezetlen építkezések számának növekedése, óriási anyagi erők megbénulása. Az állami tervek felülvizsgálatakor mindén alkalommal meg kell kurtítani a minisztériumok és szövetségi köztársaságok- által támasztott igényeket. Ám még ezeket a terveket sem teljesítik hiánytalanul. Ennek ellenére sok elvtárs továbbra is nyilvánvalóan túlzott igényekkel áll elő. Ideje, hogy véget vessünk ennek a gyakorlatnak. Az építkezésben, akár a magánéletben, érvényes a szabály: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A nehézségek másik oka a beruházások jelentős részének ésszerűtlen elosztásában keresendő. A tapasztalat azt mutatja, hogy rendszerint gazdaságilag előnyösebb a tfcvmelés növekedését az üzentek rekonstrukciójával és műszaki korszerűsítésével biztosítani. Még mindig túlságosan sok pénzt fordítanak az új építkezésekre és nyilvánvalóan nem eleget a termelés korszerűsítésére, a berendezések felújítására, s ennek következtében számos üzem rekonstrukciója megengedhetetlenül elhúzódik. Az új ötéves tervben nagy súlyt kell helyezni a már működő üzemek bővítésére és rekonstrukciójára. Végül súlyos zavarok vannak az építés területén. Előfordul a pénzügyi és a tervfegyelem megsértése. Nem használják fel kellőképpen az új, haékony anyagokat és szerkezeteket. Alacsony marad az építkezés minősége. Törvénynyé kell válnia annak, hogy egyetlen gazdasági vezető se fogjon bele új objektumok építésébe tervek és költségvetés nélkül. Az elmúlt években a központi bizottság és a Szovjetunió Minisztertanácsa részletes és sokoldalú elemzésnek vetette alá a beruházások kérdéseit. Számos olyan határozatot hoztak, amelyek megváltoztatják e téren a munka értékelésének elvét; az értékelés alapja ugyanis a végeredmény, az új kapacitások üzembeléptetése, az építés befejezése lesz, nem pedig az ilyen vagy olyan közbeeső állapotok értékelése. Ahhoz azonban, hogy gyökeresen javítsunk a beruházások helyzetén, sokat kell tenniük azoknak a pártszerveknek, amelyek a népgazdaság e fontos ágazatával állnak kapcsolatban és természesen maguknak az építőknek is Elvtársak! A népgazdaságunk rendelkezésére illó lehetőségek elemzése azt mutatja, hogy megvannak a tartalékok a termelés hatékonyságának növeléséhez, a gazdaság fejlődésének meggyorsításához, s ezek igen tetemes tartalékok. Ezek a tartalékok a tudományos(Folytatás a 10. oldalon)