Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám, csütörtök

A szovjel népgazdaság 1971-1975. évi fejlesztésének irányelvei Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előadói beszéde ILapunk tegnapi számában közöltük Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének előadói beszédét a szovjet népgazdaságjejlesztés úi programjáról. A beszéd befejező részét mai számunkban közöl­jük. I Az állam európai részének régi kőolajtermelő területein a legfonto­sabb feladat a lehető legnagyobb mér­tékben kiaknázni a kőolajtelepeket. E feladat teljesítése érdekében nagyobb mértékben kell alkalmazni a hatékony fejtési módszereket. A földgáztermelés óriási gyarapodását főleg az orenburgi terület, a Komi ASZSZK, a tyumenyi te­rület, valamint az Üzbég és a Turkmén SZSZK új, egyedülálló telepeinek kiak názásával érjük el. Ezek a lelőhelyek az ország gázellátásának legnagyobb bázisaivá válnak. Nagy átmérőjű veze­téket fektetünk le, amely több tízezer kilométernyi távolságra lehetővé teszi óriási mennyiségű kőolaj és földgáz elszállítását a fejtési telepektől a ma ximálls fogyasztás területeire. A kőolajat feldolgozó iparban rend­kívüli figyelmet kell szentelni a kiváló minőségű kőolajtermékek, elsősorban a csekély kéntartalmú motorolaj, a magas oktánszámú gépkocsibenzin és a nagyon hatásos anyagokkal dúsított olajok gyártásának. ** Az irányelvjavaslat meghagyja a szénipar műszaki átépítését, hogy lé nyegesen olcsóbbá váljon a szén fejtése és javítsák a bányászok munkafeltéte­leit. Elsősorban a felszíni szénfejtést tógják fejleszteni a nagybányákban. Itt fejtik ki a szén összmennyiségének mintegy egyharmadát. A fejtési, főleg a föld alatti munkálatok komplex gépe­sítése és automatizálása a széniparban lehetővé teszi a munkatermelékenység hozzávetőleg 40 százalékos emelkedé­sét, mig az elmúlt ötéves tervben 20 százalékkal növekedett. Ez annyit je­lent, hogy az új ötéves tervben 20 szá­zalékkal kevesebb dölgozóval fogjuk 11 százalékkal növelni a szén fejtését. Az ágazatok másik nagy csoportja, amelynek fejlesztésével foglalkozni fo­gunk, a nyersanyagágazatok. Fő felada­tuk a népgazdaságot a szükséges mennyiségben és választékban ellátni nyersanyaggal és a további, feldolgo­zásra alkalmas, kiváló minőségű anya­gokkal. Az irányelvjavaslat értelmében a leg­fontosabb nyersanyagok és anyagok termelésének növelése: termelési volumen abszolút termelés­az irányelvjavaslat gyarapodás szerint a 8. öt­a 9. öt­1970 1975 éves tervben éves tervben acél — millió tonnában 116 v 142—150 25 26—34 vegyipari és petrolkémiai termelés milliárd rubelben 21,1 36,2 9,3 15,1 műanyag és műgyanta — ezer tonnában 1672 3457 869 1785 műszál — ezer tonnákban 623 1050—1100 216 427—477 cellulóz — ezer tonnában , cement — millió tonnában 5110 8490 1875 3380 — ezer tonnában , cement — millió tonnában 95 122—127 23 27—32 Az ötéves tervben a vas és az acél gyártása 28 százalékkal, a színes fémek fejtése 40 százalékkal növekszik. A kohászatban lényegesen növekedni fog a gépcsoportok teljesítménye. To­vábbra is építeni fogjuk a 3200 köbmé­ter befogadóképességű nagyolvasztókat és 1975-ben egy 5000 köbméteres nagy­olvasztót építünk. Az oxigénes konver­torokban olvasztott acél hányada eléri az acélgyártás összmennyiségének 30 százalékát. A konvertorok maximális befogadóképessége 130 tonnáról 350 tonnára emelkedik. Jelentősen elterjed a folyamatos acélöntés. A vasércet jobban elő kell készíteni az olvasztáshoz. A fémkohászat felada­ta, hogy a gépgyártást nagyobb vá­lasztékban lássa el nagy pontossággal hengerelt áruval, hogy ezek megmun­kálása a gépgyártástól kevesebb mun­kát követeljen. A jövőben is gyors ütemben kell fej­leszteni a csőgyártást, új kapacitásokat kell létrehozni a nagy átmérőjű gázcsö­vek gyártásához, a gépgyártás számára szükséges vékony falú csövek gyártásá­hoz és az olaj- és gázipar számára szükséges nagy szilárdságú csövek gyártásához. A színesfém-termelésnek az irányel­vekben megjelölt színvonala elérésé­hez be kell fejezni a bratszki, a krasz­nojarszki és az irkutszki alumínium­üzemek építését, ki kell bővíteni, és fel kell újítani a norilszki, a dzsezkazgani, az almaliki és a gaji alumíniumkombi­nátokat. Fokozott figyelmet kell for­dítani arra, hogy létrehozzuk a színes­fém-kohászat szilárd és megbízható nyersanyagbázisát. Fontos feladat a gyémánt, az arany és más nagy értékű fémek kitermelésének fokozása. Az új ötéves tervben teljesen meg kell térülniük azoknak a hatalmas anyagi eszközöknek, amelyeket az ál­lam a legutóbbi években a vegyiparba fektetett. A műtrágyatermelés eléri a 90 millió tonnát; ennek 80 százalékát a koncentrált és az összetett műtrá­gyák fogják adni. Több mint 1,7-szere­sére növekszik a műszáltermelés, két­szeresére a műanyag- és műgyantater­melés és 1,9-szeresére növekszik a ház tartási vegyi cikkek termelése. A vegyipari termékek növekedésének és műszaki ellátottságuk jellemzésére például megemlíthetem, hogy jelenleg a nyevinnomiszki, az észak-donyeci és a novomoszkovszki vegyipari kombiná­tokban olyan berendezéseket építenek, amelyek évenként 400—450 ezer tonna ammónia előállítására képesek. Ilyen berendezés kapacitása nagyjából egyen­lő az 1948-ban az országban ammóniát előállító összes üzemek kapacitásával. A munka termelékenysége az ilyen be­rendezések alkalmazása esetén tízszer magasabb, mint a jelenleg működő ki­sebb kapacitású berendezéseknél. Gyorsan fejlődik a gumiipar. A gu­miabroncsok gyártása 1975-ben eléri az 50 millió darabot. A műkaucsuk terme­lése 1,7-szeresére növekszik. A vegyipar fejlődésének meggyorsítá­sa végett rendkívül nagy jelentőségű a vegyipari termelés valamennyi ága­zatának kiegyensúlyozott termelése, be­leértve az alapanyagokat, a vegyi anya­gokat, a félkész termékeket és a kész­termékeket. Az erdőgazdálkodási és a fafeldolgo­zó iparban igen nagy figyelmet kell fordítani a faanyagok nagyobb fokú ki­használására. Az új ötéves tervben a faanyagok hasznos kihasználásának együtthatója a komplex, a kémiai és gé­pi feldolgozás révén a tervek szerint 75 százalékra növekszik. Ennek ered­ményeként a falemezek termelése 2,8— 2,9-szeresére, a cellulózoké pedig 1,7­szeresére emelkedik. Az egész népgazdaság műszaki kor­szerűsítésének anyagi alapja a gépipar. Fő feladata az, Jiogy minden iparágat a nagy hatékonyságú gépek és beren­dezések valamennyi változatával lássa el. Feltétlenül szükséges, hogy az új gépek termelékenysége növekedjék, előállítási költségük pedig csökkenjen. Az irányelvek a gépipari termelés kö­vetkező volumeneit tűzik ki. A termelés volumene 1975 (az irány 1970 elvek terve­zete szerint) A termelés abszolút növekedése A 8. ötéves A 9. ötéves tervben tervben Gépipari termelés, fémfeldol­gozás (milliárd rubel) 88 148 37 60 Autók (1000 darab) 916 2000—2100 300 1084—1184 Ezen belül személygépkocsik (1000 darab) 344 1200-1300 143 856-956 Automatizációs műszerek és eszközök, valamint alkatrészek (millió rubel) 3102 6155 1684 3053 Könnyű- ós élelmiszeripari gépek és berendezések (millió rubel) 771 1564 263 793 Mezőgazdasági gépek (millió rubel) 2115 3500 619 1385 Traktorok (ezer darab) 458,5 575 104 116,5 (millió lóerő) 29,4 53 8,4 23,6 Gabonabetakarító kombájnok 8,4 23,6 "(ezer darab) 99,2 138 13,4 38,8 A gépgyártók előtt az a feladat áll, hogy a népgazdaság valamennyi ágaza­tát teljesebb mértékben lássák el a ne­héz fizikai munka gépesítésére szolgáló eszközökkel, mindenekelőtt a legfonto­sabb termelési ágak komplex gépesíté­sére szolgáló gépcsoportokkal vala­mennyi ágazatban, különösen a mező­gazdaságban. A mezőgazdasági gépek termelését 1975-re 65 százalékkal kell emelni, a traktorgyártást pedig 25 szá­zalékkal növeljük, a traktorok nomenk­latúrájának lényeges kibővítése és egy­ségre jutó kapacitásuk növelése mellett. Kétszeresére növekszik a műszerek és automatizálási eszközök termelése. Je­lentékenyen fejlődik a tudományos­műszergyártás is'. Az elektronikus szá­mítógépek gyártása 2,6-szorosára nö­vekszik. Az új ötéves tervben nagy lépéssel haladunk előre a hazai gépkocsigyártás fejlesztésében. Huszonkét új típusú te­hergépkocsi és vontató gyártását kell elsajátítanunk, emellett fokozni kell hordképességüket ls. Az ötéves tervben intézkedéseket dolgozunk ki a gépko­csik és a kerekes traktorok pótkocsijai gyártásának újabb bővítésére is. Az öt­éves terv egyik legnagyobb építkezése a kámai gépkocsigyár. amely 150 ezer Diesel-motoros gépkocsit és nyergesvon­tatót gyárt majd évente. Jelenleg folyik a volgai autógyár üzembe helyezése, amelynek építése 1972-ben fejeződik be. A gyár tervezett kapacitása évi 660 ezer személygépko­csi. A Lenini Komszomol nevét viselő moszkvai gépkocsigyár rekonstrukciójá­nak befejeztével a Moszkvics gépkocsik termelése is megkétszereződik, s eléri az évi 200 ezer darabot. Az új izsevszkl gyár, amelynek teljes tervezett kapacitása évi 220 ezer gép­kocsi, már ebben az évben 70 ezer gép­kocsit gyárt le. Mindez lehetővé teszi, hogy 1975-re 1,2 1,3 millió személy­gépkocsit gyártsunk az 1970. évi 344 ezerrel szemben. Ahhoz, hogy a gépgyártás megoldhas­sa az eléje tűzött nagy feladatokat, fel­tétlenül meg kell gyorsítani ennek az iparágnak a műszaki korszerűsítését. Ebben döntő szerepet játszik a szer­számgépipar. Az új ötéves tervben lé­nyegesen megjavítjuk a gyártott beren­dezések struktúráját: növeljük a ková­csoló-sajtóló, olvasztó- és hegesztőbe­rendezések, a köszörű- és finommeg­munkáló szerszámgépek, valamint a precíziós és különleges precíziós szer­számgépek gyártási arányát. A gépipari automata és félautomata gépsorok ter­melése 1,6-szeresére nőtt. Nem kevesebb, mint 3,5-szeresére növekszik a numeri­kus programvezérlésű szerszámgépek gyártása, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység háromszoros­négyszeres emelését. Jelentősen emeli majd a gépgyártás műszaki színvonalát a meglevő üzemek elavult berendezéseinek kicserélése. Er­re a célra használjuk fel az összes le­gyártandó fémfeldolgozó szerszámgépek 25—30 százalékát, és a kovácsoló-saj­toló gépek 30 százalékát. A gépgyártás gyors fejlődésének fon­tos feltétele az új ötéves tervben a ter­melés elmélyültebb specializálására ki­tűzött irányvonalunk következetes vég­rehajtása. Legfőképp a magas automati­zálási-szinten dolgozó specializált üze­meket fogjuk fejleszteni. A centralizált és specializált termelés nagyarányú fejlesztésének alapját a gépalkatrészek, a szerelési egységek és a szerszámgépek maximális szabványo­sításával, továbbá a technológiai folya­matok tipizálásával kell biztosítani. Egyidejűleg jelentősen bővíteni kell az üzemen belüf használatos emelő-szállí­tó eszközök, a gépesített kéziszerszám mok, a különleges berendezések és technológiai felszerelések gyártását. Fontos tartalék a gépgyártásban * műszakok számának növelése. A Szovjet Állami Tervbizottság számításai szerint a műszakok számának növelésével ki­egészítőlég 7—8 milliárd rubel értékű terméket állíthatunk elő és mintegy 6—7 milliárd rubel beruházást takarít^ halunk meg. A több műszakra való át­térés növelésének fontos feltétele a munka gépesítése, ami lehetővé teszi a dolgozók átállítását a nehéz segédmun­kákról a második műszakban végzendő szakmunkákra. A szovjet nép anyagi jólétének az irányelvtervezetben előírt jelentékeny emelésével növekednek a közszükségle­ti cikkeket gyártó iparágak feladatai és szerepe. Az irányelvtervezetet ezen iparágak termelésébeiy az alábbi feladalokat szabja meg: A termelés mennyisége 1975 (az irány­1970 elvek terve­zete szerint J A termelés abszolút növekedése A 8. ötéves A 9. ötéves tervben tervben A könnyűipar, a kultúreikkekeithó és a háztartási cikkeket gyártó iparok termelése (milliárd rubelben) 76,5 112,4 27,4 35,9 Bútor (milliárd rubelben) 2,6 -4,55 1,0 1,75 Hűtőszekrények flUOO darab) 4140 6686 2465 2546 Szövet (milliárd négyzetméterben j 8,9 10,5—11 1,4 1,6—2,1 Bőrcipő (millió párban)' 676 800—830 190 124—154 Élelmiszer-, hús-, tej- és halipari termelés (milliárd rubelben) 78, H 106,6 19,3 27,8 Az eiíiTített cikkek termelésének ter­vezett növekedését csak úgy biztosít­hatjuk, ha megerősítjük a könnyű- és élelmiszeripar vállalatainak műszaki el­látottságát. E két iparágnak szánt be­rendezések termelése kétszeresére emel­kedik. így a textiliparban orsó nélküli nagy termelékenységű fonógépeket, ve­télő nélküli szövőgépeket, kikészítőbe­rendezéseket, félautomata és teljesen automatizált futószalagokat és egyéb berendezést szerelnek fel és ezekkel másfélszeresére, kétszeresére emelkedik a munka termelékenysége. A fonó- és szövőgéppark mintegy egyharmadát új berendezéssel kell he­lyettesíteni. Az élelmiszeripar komplex automatizált és mechanizált gépsoro­kat kap a nyersanyag-feldolgozásra, a palackozásra, az áruk csomagolására. A könnyű- és élelmiszeripar korszerű műszaki felszerelése a kilencedik öt­éves terv egyik legnagyobb feladata. Ezt a feladatot meg kell oldanunk. Jelentősen bőviil a könnyű- és élel­miszeripar alapanyagbázisa. Fokozódik az új műanyagok termelése, növekedik a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok előállítása. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövet­termelést 19—24 százalékkal, a kötött­áruk termelését 47 százalékkal, a cipő­gyártást pedig 18 —23 százalékkal nö­veljük. Jelentősen emelkedik az élelmiszer­ipari termékek gyártása, 1975-ben 40— 43 szazalékkai több húst kívánunk ter­melni, mint 1970-ben, a halipari terme­lést 47 százalékkal fokozzuk Egyidejű­leg javítani kell a hús- és halipari ter­mékek választékát. Az irányelvtervezet szerint 1,8-szere­sére kel) növelni a kultúrcikkek terme­lését. Az ötéves terv kidolgozása során a Szovjetunió Állami Tervbizottságának, a szövetséges köztársaságoknak, a mi­nisztériumoknak és egyéb hatóságoknak újra meg kell vizsgálniuk, milyen le­hetőségek mutatkoznak az említett áru­cikkek termelésének kiegészítő növelé­sére úgy, hogy a lakosság részéről mu­tatkozó keresletet minél teljesebben ki­elégíthessük. A közszükségleti cikkek gyártásának fejlesztésében fontos szerep hárul a ne­héziparra. Az említett árucikkekből 1975-ben az összes nehézipari ágazat majdnem kétszer annyit, a gépipar pe­dig 2,2-szer annyit fog termelni, mint 1970-ben. Jelentősen növekedik a helyt 1 ipari vállalatok közszükségleticikk-ter­melése is. A termelés óriási méretei, a modem tudományos-műszaki eljárások mind magasabb követelményeket támasztanak az ipari munka szervezettségével szem­ben. Különösen jelentőssé válik a mi­nisztériumok, a vállalatok és üzemek pontos és összehangolt munkája, a ko­operációs szállítási kötelezettségek fel­létlen teljesítése, a népgazdasági és a lakosság részéről megnyilvánuló szük­ségletek gondos tanulmányozása, a ter­melés gyors és rugalmas átállítása ezen igények változásának megfelelően, az állam és a nép iránti nagyfokú felelős­ségtudat a tudomány és a technika leg­újabb vívmányainak ipari alkalmazá­sáért. Meggyőződésünk, hogy iparunk mun­kásai, mérnökei és technikusai a múlt­hoz hasonlóan most is az új techni­káért, a legkorszerűbb termelésszerve­zési formákért, a magas termelékenysé­gért vívott harc élvonalában haladnak. |Folytatás az 5. oldalon) 1971. IV 8.

Next

/
Thumbnails
Contents