Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám, szerda

A szovjet népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésének irányelvei (Folytatás az 1. oldalrúi) sen egyetértettek a párt irányvonalával, amelynek célja a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítése, a gazdasági fejlődés meggyorsítása és a nép életszínvonalának további emelése. Sok hasznos és tartalmas hozzászólás hangzott el a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés kérdéseivel kapcsolatban. Minden hozzászólást figyelmesen áttanulmányozunk. Egyes megjegyzéseket nyilván a kongresszus irányelvei is megörökítenek, másokat meg az ötéves terv összeállításánál és gyakorlati megvalósításánál veszünk tekintetbe. Az Irányelvtervezet vitája azt bizonyítja, hogy a dolgozók széles tömegei mélyen megértik és őszintén támogatják pártunk politikáját, hogy aktívan részt vesznek a szovjet társadalom fejlődése alapvető problémáinak megoldásában. Ez a biztosítéka annak, hogy eredményesen megvalósuljon az új ötéves terv nagyszerű programja. I. A NYOLCADIK ÖTÉVES TERV TELJESÍTÉSÉNEK EREDMÉNYEI Engedjék meg, küldött elvtársak, hogy tájékoztassam önöket, a nyolcadik ötéves terv teljesítésének fő eredményeiről és ez alatt az idő alatt gazdaságunkban bekövetkezett változásokról. Az elmúlt öt év legfőbb eredménye az, hogy eredményesen teljesítettük a párt XXIII. kongresszusán kijelölt politikai és fő társadalmi-gazdasági feladatokat. Megemlítem a tervfeladatok tényleges teljesítésének globális mutatóit. Tényleges A XXIII. teljesítés , kongresszus 1970-ben irányelvei százalékban szerint 1965-höz viszonyítva nemzeti jövedelem 138—141 141 ipari termelés általában 147—150 150 ebből termelőeszközök 149—152 151 közszükségleti cikkek 143—146 149 beruházások (általános volumen az ötéves tervben százalékban az előző ötéves tervhez viszonyítva) 147 142 teherszállítás mindenfajta szállítási eszközzel 137 138 az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi áruforgalom legalább 140 148 a munkások és alkalmazottak átlagbére legalább 120 126 a kolhozparasztoknak a kolhozok közös gazdálkodásából eredő átlagos havi pénz- és természetbeni jövedelme 135—140 142 a társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak juttatott fizetések és illetmények legalább 140 153 az egy lakosra jfltó reáljövedelem összesen 130 133 A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az elmúlt ötéves tervben 21 százalékkal bővült. A mezőgazdasági termények egyes fajtái termelési tervfeladatainak teljesítését a következő adatok jellemzik: évi átlagos termelés 1966—1970-ben millió tonnában o m cd (A <<D w *S M — « €> (O Q) S "S 03 N b c ~ «U H — tň szemes termények 167 167,5 100,3 nyersgyapot 5,6—6 6,1 108,9 -101,7 cukorrépa 80 81 101,3 napraforgó 6 6,37 106,2 burgonya 100 94,8 94,8 zöldség 21,6 19,3 89,4 hús 89,4 (vágottsúlyban) 11 11,6 105,4 tej 78 80,5 103,2 tojás — milliárd db. 34 35,8 105,3 gyapjú 35,8 105,3 ezer tonna 391 397 101,5 A felsorolt adatok az ötéves terv teljesítésében elért jelentős sikereket bizonyítják. Hazánk politikai életében az ötéves terv folyamán tovább erősödött a szocialista rendszer, a társadalom eszmei politikai egysége, a szovjet nép felzárkózása a kommunista párt és annak központi bizottsága köré. Még jobban megszilárdult a munkás—paraszt szövetség, a Szovjetunió összes népeinek barátsága és testvéri együttműködése. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia. A gazdaságfejlesztés terén a nyolcadik ötéves terv teljesítése magasabb fokra emelte a népgazdaságot. Meggyorsult a tudományos műszaki fejlődés, a termelés és a munkatermelékenység növekedése. Fokozódott a társadalmi termelés hatékonysága, javult a népgazdaság ágazati szerkezete és létrejöttek egész népgazdaságunk további felemelkedésének feltételei. Szociális téren emelkedett a lakosság anyagi és kulturális színvonala. Javult a munkások és kolhozparasztok szakmai és műszaki képzettsége. Épp úgy, mint azelőtt, biztosítottuk a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottságát. Fontos lépést tettünk az alapvető szociális feladatok megoldásában, mint amilyen a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek fokozatos megszüntetése. Mint látják, küldött elvtársak, óriási sikereket értünk el társadalmunk fejlődésének minden területén. Ez a társadalom ma homogénabb, harmonikusabb, tömörültebb és hatalmasabb. A társadalmi termelés tervezett növe kedésének biztosítására és nagyarányú szociális intézkedések megvalósítására érthetően óriási eszközökre volt szükség. Az egyedüli forrás, amelyből a szovjet állam ezeket az eszközöket meríti, a nemzeti jövedelem volt és ma Is az, amelyet a dolgozók teremtenek elő. Ezért szenteltünk különleges figyelmet a nemzeti jövedelem növekedése meggyorsításának. Míg a hetedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem 32 százalékkal nőtt, a nyolcadik ötéves tervben már 41 százalékkal gyarapodott. A nemzeti jövedelem elosztásának arányai is megváltoztak. A hetedik ötéves tervben és (a háború utáni első kivételével) az összes előző ötéves tervekben a felhalmozási alap lényegesen gyorsabban fejlődött, mint a fogyasztási alap. A nyolcadik ötéves terv feladatul tűzte ki e két alap növekedési ütemének egymáshoz közeledését, s ennek folytán elértük, hogy a nyolcadik ötéves tervben a fogyasztási alap a hetedik ötéves tervben elért 31,4 milliárd rubellal szemben 56,8 milliárd rubellal gyarapodott, ami azt jelenti, hogy a felhalmozási alap egyidejű gyarapodása mellett szinte megkétszereződött. A fejlett szocialista társadalomban tehát a meggyorsított népgazdaságfejlesztés mellett a nép életszínvonala is gyorsan emelkedik. Ez a szocialista termelési mód lényegéből következik; ez egyszersmindenkorra felszámolta a termelők munkaeredményeinek elidegenítését és a dolgozók termelési tevékenysége eredményeinek a kizsákmányoló osztályok általi kisajátítását. Tervezésünk alapvető problémája a nemzeti jövedelem gyors gyarapodásának és helyes elosztásának biztosítása úgy, hogy erősödjék hazánk hatalma és emelkedjék a dolgozók életszínvonala. Pártunk központi bizottsága és a kormány a népgazdasági tervek és az állami költségvetés előkészítésekor évente megtárgyalta a termelés volumenének és a nemzeti jövedelem elosztásának meghatározásával kapcsolatos kérdéseket, ezeket az SZKP Központi Bizottságának plénumain és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésein megvitattuk. Hogyan használtuk fel az elmúlt ötéves terv éveiben nyert nemzeti jövedelmet? Az elmúlt öt év alatt óriási összeget — egybillió 166 milliárd rubelt ért el a nemzeti jövedelem volumene. Hogy képet alkothassanak róla, milyen nagy összeg ez, megemlítem, hogy a hetedik ötéves tervben (1961—1965) a nemzeti jövedelem volumene 840 milliárd rubel, a háború előtti öt év alatt pedig csak 154 milliárd rubel volt. (Az összes adatokat 1965. évi összehasonlítási árakban tüntettük fel.) A nyolcadik ötéves terv éveiben létrehozott nemzeti jövedelem háromnegyedét a fogyasztásra használtuk fel. A dolgozók és családjaik fogyasztására a munkások és a termelési övezetben dolgozó alkalmazottak béreiből és a kolhozparasztok jövedelméből 518 milliárd rubelt fordítottunk. 199 milliárd rubelt irányoztunk elő a közoktatásra, az egészségvédelemre és a lakosság további kulturális és életszükségleteinek és társadalmi szükségleteinek a kielégítésére. Mintegy 8 milliárd rubelt fordítottunk a munkaképtelen lakosság (veteránok és rokkantak, háborús rokkantak és munkaképességüket ideiglenesen elvesztő egyének) eltartására, diákok ösztöndijaira és támogatására. 41 milliárd rubelt tettek ki a tudomány fejlesztésére fordított kiadások. A nemzeti jövedelem fő részét tehát fogyasztásra használtuk fel. Ám minduntalan gondoskodnunk kell a társadalmi termelés további bővítéséről is. A nemzeti jövedelem egy részét, 186 milliárd rubelt, ezért termelési felhalmozásra fordítottuk, vagyis a gyárak, üzemek, vasutak és további termelővállalatok termelési állóalapjainak gyarapítására, valamint az áru. és anyagkészletek növelésére. A lakásalap, az iskolák, kórházak, kulturális és egyéb intézmények hálózatának bővítésére fordított kiadások az ötéves tervben 62 milliárd rubelt értek el. A szovjet államnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben fáradhatatlanul törődnie kell az állam védelmi erejének szilárdításával. Az ötéves tervben 80 milliárd rubelt adtunk ki honvédelmi szükségletekre. Államunkban a nemzeti jövedelmet a szocializmus alapelveivel, a termelőeszközök társadalmi tulajdonának szilárd bázisára épülő szocialista gazdasági rendszer fejlődésének objektív törvényszerűségeivel összhangban osztjuk el. Pártunk programja tartalmazza ezeket a Marx, Engels és Lenin műveiben tudományosan feldolgozott alapeflveket, amelyek a szocialista gazdálkodás alapját alkotják. A nemzeti jövedelem növekedése és a dolgozók érdekében történő elosztása lehetővé tette nekünk a XXIII. kongresszusnak a nyolcadik ötéves tervre vonatkozó irányelveiben megjelölt szociális feladatok eredményes teljesítését. A munkások és alkalmazottak bérének az ötéves terv éveiben a terv szerint legalább 20 százalékkal kellett emelkednie, a valóságban azonban 26 százalékkal emelkedett. A kolhozparasztok közös gazdálkodásból eredő pénzes természetbeni jövedelmének 35—40 százalékkal kellett gyarapodnia, a valóságban 42 százalékkal nőtt. Az elmúlt ötéves tervben az egy lakosra jutó reáljövedelem 33 százalékkal nőtt a hetedik ötéves tervben elért 19 százalékkal szemben. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a lakosság reáljövedelme terén túlteljesítettük az SZKP XXIII. kongresszusa által megjelölt feladatot. Az életszínvonal emelkedésének fontos mutatója a kiskereskedelmi áruforgalom volumenének növekedése. 1970ben elérte a 153,6 milliárd rubelt, ami azt jelenti, hogy 1965-höz viszonyítva 48,4 százalékkal nőtt. Egyes árufajták termelésének növekedése azonban elmaradt a lakosság pénzjövedelmének gyarapodása mögött. Mindmáig nehézségeink vannak a la kosság keresletének egyes árufajtákkal, főként hússal és húskészítményekkel való kielégítésében, mert a nyolcadik ötéves tervben egy lakosra jutó évi fogyasztásuk országos méretben 7 kilogrammal nőtt. Többet kell törődnünk a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésével. Az ötéves terv összeállításánál ismét tekintetbe kell vennünk minden lehetőséget, hogy a legközelebbi években lehetővé váljék a lakosság árukereslete teljesebb kielégítésének biztosítása. A közszükségleti cikkek termelésének növelésével és a kereskedelem tökéletesítésével összefüggő kérdések minduntalan legyenek a köztársasági és helyi szervek figyelmének a középpontjában is. Az SZKP XXIII. kongresszusa a nyolcadik ötéves terv egyik nagy feladataként jelölte meg a lakásépítés lényeges bővítését. Az elmúlt ötéves tervben e célokra mintegy 60 milliárd rubelt adtunk ki. 11350 000 lakást építettünk. Mint a nemzetközi statisztika mutatja, ennyi lakás a legutóbbi öt évben a világ egyetlen államában sem épült. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy országunk minden lakosának rendes lakást biztosítottunk. Ez a probléma a legkomolyabbak egyike lesz a következő években is. Sokat tettünk a lakosság kulturális életfeltételeinek megjavítására. Bővült a színházak, mozik, klubok és könyvtárak hálózata. Lényegesen nőttek az újságok, könyvek és folyóiratok példányszámai. A megszokott életstílushoz tartozik a televízió, a rádió, a hűtőszekrény, a mosógép, a villamos háztartási gépek. A gázellátású lakások száma több mint kétszeresére nőtt. Nagy erőfeszítést tettünk a közoktatás terén. Az 1939. évi népszámlálási adatokból kitűnt, hogy az egész dolgozó lakosság csoportjában a szovjet városokban az emberek 24,2 százalékának, a falvakban csak 6,3 százalékának volt középiskolai (teljes és befejezetlen) és főiskolai végzettsége. Az 1970. évi népszámlálás azt mutat ta, hogy a városi dolgozók 75 százalékának és a falusi dolgozók több mint 50 százalékának van közép- és főiskolai végzettsége. A szocialista rendszer nagy vívmánya az oktatás gyors fejlődése és a lakosság kultúrájának emelkedése. Jelentős sikereket értünk el az egészségvédelem fejlesztésében is. Bővült a kórházak, poliklinikák és további gyógy- és megelőző intézmények, szanatóriumok, fürdők és üdülőhelyek hálózata. Az óvodáskorú gyermekek intézményeinek hálózata is bővült. Ma egyes városokban és iparközpontokban teljes mértékben kielégítettük a gyermekgondozó intézmények hálózatát. Az elmúlt ötéves terv egyik fontos szociális intézkedése volt a munkások és alkalmazottak két szabadnapos, ötnapos munkahetének tervszerű bevezetése. Meghosszabbodott a munkások és alkalmazottak minimális fizetett szabadsága. A nemzeti jövedelem gyors gyarapodását és a nép életszínvonalának emelkedését a szocialista termelés eredményes fejlesztésével értük el, amit jelentős mértékben elősegített az SZKP XXIII. kongresszusán elfogadott gazdasági reform. Az ipari össztermelés értéke 1970-ben 373 milliárd rubel volt, ami azt jelenti, hogy az ötéves tervben a felével nőtt. Az iparban nagy minőségi változások történtek, melyeknek alapja a modern tudományos és műszaki ismeretek érvényesítése. A gépipar és a fémfeldolgozó ágazatok termelése 74 százalékkal, a végy- és petrokémiai iparé 78, az energetikáé pedig 57 százalékkal nőtt. Az iparban bekövetkezett progresszív változásokat jelentős mértékben nyersanyagbázisának bővülése, gáz, kőolaj, vasérc, színesfémére, gyémánt és más hasznos ásványok új lelőhelyeinek feltárása határozta meg. A 16 billió köbmétert jelenleg meghaladó felkutatott gázkészletekből több mint 13 billió az elmúlt ötéves tervben gazdagította a készleteket. E lelőhelyek felfedezésének jelentősége abban rejlik, hogy a kőolaj és a gáz részaránya a fűtőanyagmérlegben az 1965. évi 51 százalékkal szemben jelenleg mintegy 60 százalékot tesz ki. A keleten felépítettünk nagy gáz- és olajbázist. A gazdag tyumenyi lelőhely teljes mértékben ellátja olajjal Szibéria és a Távol-Kelet gyorsan fejlődő gazdaságát. Nemrégen még nyugatról szállítottuk a kőolajat Szibériába, most pedig maga Szibéria táplálja részben a nyugati és keleti olajvezetékeket. A természeti kincsek felhasználásával egyidejűleg nálunk az ipar nagyon jó minőségű, megtakarítást eredményező szintetikus anyagokat alkalmaz. A minőségi változások abban is megnyilvánulnak, hogy az iparban mind nagyobb mértékben érvényesülnek nagy teljesítőképességű gépsorok. Lényegesen fokozódott például az energetikai blokkok, az olaj elsődleges feldolgozására szolgáló berendezések és más, vegyipari aggregátok teljesítőképessége, éppen úgy, mint a nagyolvasztók és a konvertorkemencék térfogata. Nőtt a vasúti kocsik, hajók, emelődaruk befogadóképessége, a traktorok, autók, exkavátorok és sok más gép és gépezet teljesítőképessége. Nagyobb aggregátok alkalmazása lehetővé teszi a munka termelékenységének határozott emelését és a beruházások részarányának lényeges csökkentését. A gépipar is műszakilag modernizálódik. Lényegesen bővült a modern műszerek, automata gépsorok és elektronikus számítógépek gyártása. Az egyedi gépek gyártásáról áttérünk a munka komplex gépesítését lehetővé tevő egész géprendszerek gyártására. Bevezettük a programvezérlésű szerszámgépek gyártását — így lehetővé válik bonyolult alakú munkadarabok előre meghatérozott program szerinti megmunkálása, a megmunkálás pontosságának fokozása és a kissorozatgyártás automatizálása. Az elmúlt ötéves terv szembetűnően megváltoztatta a szocialista falu életét. Nagy munkát végeztünk a kolhozok és szovhozok anyagi műszaki bázisának megszilárdítása érdekében. Nagy haladást értünk el a falu villamosításában. Lényegesen több mezőgazdasági gépet, műtrágyát és vegyszert szállítottunk a kolhozoknak és szovhozoknak. Fokozódott a mezőgazdasági termények hektárhozama és az állattenyésztési termelés hasznossága, bővült valamennyi mezőgazdasági termény termelésének volumene. Ez elősegítette a szemes termények, ipari növények, a tej, hús és más termékek állami felvásárlásának növelését. Adatokat említek a mezőgazdasági termékek felvásárlásának növekedéséről. (Folytatás a 3. oldalon) 1971. IV. 7.