Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám, szerda

A szovjet népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésének irányelvei 1971. IV. 7. szemes termények összesen ebből darafélék ebből rizs nyersgyapot cukorrépa napraforgó burgonya zöldség hús (vágottsúlyban) tej tojás — milliárd darab A szocialista ipar, mezőgazdaság fej­lődése és a nép életszínvonalának eme­lése nagyszabású beruházási program nélkül elképzelhetetlen volna. Hazánk termelési állőalapjai az ötéves tervben mintegy a felével nőttek. A népgazda­sági beruházások általános volumene elérte a 352 milliárd rubelt (1969. évi árakban). Ez úgyszólván annyi, mint amennyit nyolc előző év alatt ruháztunk be. Ilyen a mi fejlődésünk mércéje. A nyolcadik ötéves tervvel összhang­ban 54 millió kilowatt teljesítőképessé­gű új áramfejlesztő kapacitásokat he­lyeztünk üzembe, felépítettük a világ legnagyobb vízerőmövét — az ötmillió kilowatt kapacitású krasznojarszkit. őszesen 35 400 kilométer hosszú olaj­vezetékeket és gázvezetékeket adtunk át rendeltetésüknek. A vaskohászatban 9,7 millió tonna öntvény, 18 millió ton­na acél, 14,3 millió tonna hengereltvas és 120,5 millió tonna vasérc évi kiter­melésére alkalmas kapacitásokat he­lyeztünk üzembe. A színesfémkohá­szatban szembetűnően megnőttek a réz-, nikkel-, horgany- és alumíniumgyártó kapacitások. A vegyiparban 33 millió tonna műtrágya gyártására alkalmas üzemeket, műszál- és kaucsukgyártó üzemet építettünk. Az építőanyagipar­ban cementgyárakat, azbesztfejtő és feldolgozó vállalatokat építettünk. Üzembe helyeztünk sok könnyű- és élelmiszeripari üzemet. Az ötéves terv folyamán határoztuk el legnagyobb au­tógyármik felépítését Togliatti város­ban. Építése 1967-ben kezdődött, s a volgai autógyár 1970 augusztusában már legyártotta a személyautók első sorozatát. A beruházásban még nagy hiányos­ságaink vannak. Sok vállalat és léte­sítmény építésénél a befejzési határ­idők túllépik a normatívákat, ami imp­roduktív kiadásokat és veszteségeket okoz. A befejezetlen építkezés is nagy arányokat ölt. A műszaki fejlődés, a termelés szer­vezésének tökéletesedése és a dolgozók szakképzettségének fokozása elősegí­tette a társadalmi munkatermelékeny­ség fokozódásának meggyorsulását. A társadalmi munka termelékenysége az egész népgazdaságban 37 százalékkal fokozódott a hetedik ötéves tervben el­ért 29 százalékkal szemben. Míg a he­tedik ötéves tervben a munkatermelé­kenység fokozásával értük el az ipari termelés gyarapodásának 62 százalé­kát, ez a részarány a nyolcadik ötéves tervben már 73 százalék, 1970-ben pedig 84 százalék volt. Az ipari és a mező­gazdasági termelést fokozódó mérték­ben a munkatermelékenység emelésé­vel kell növelni. Ez a szocialista gazdaság fejlődésé­nek fő útja. Jelentős sikereket értünk el a ter­melési költségek csökkentésében. A vál­lalati nyereség öt év alatt több mint kétszeresére gyarapodott, fokozódott a termelés jövedelmezősége. Gazdaságunk fejlődése szorosan ösz­szefügg a szovjet tudomány nagy sike­reivel. A tudósoknak nagy részük van új gépek, műanyagok, villamostechnika kifejlesztésében. Jelentős tudományos eredményeket értünk el a matematiká­ban, a fizikában, a kémiában, a geo­lógiában, a biológiában és az űrkuta­tásban. Pártunk központi bizottsága és a szov­jet kormány figyelmet szentelt és szün­telenül szentel védelmi képességünk szilárdításának, a honvédelmi ipar fej­lesztésének. Erre kényszerít bennünket a jelenlegi nemzetközi helyzet és ha­zánk biztonságának érdekei. A tudo­mány és a technika legújabb vívmányai alapján kifejlesztettünk és gyártunk számos újtípusú modern fegyvert, meg­javultak a fegyverek harci és technikai tulajdonságai. Kijelenthetjük a kong­resszuson, hogy a szovjet fegyveres erő­ket a legkorszerűbb elsőrendű haditech­nikával láttuk el. Elvtársak! Öriási munkát végzett a párt és óriási a nyolcadik ötéves terv teljesítése eredményeinek jelentősége, de nem szabad túlbecsülnünk sikerein­ket. Még sok a teljesítetlen feladat, nehézségeink és hiányosságaink vannak. Az ötéves tervet a fő mutatókban tel­jesítettük. A tervet azonban nem tel­jesítették százszázalékosan az építési Egy év alatt felvásárolt átlag mennyiség millió tonnában 1961 -1995 1966 -1970 1966—1970 1961—1965-höz viszonyítva százalékban A nyolcadik ötéves tervben elért si­kereink annak az óriási alkotó munká­nak az eredményei, amelyet a szovjet nép a kommunista párt vezetésével vég­zett. A szovjet népnek az elmúlt ötéves tervben kifejtett dicső munkatörekvése új, fényes fejezet lesz a kommunizmus építésének történetében! 51.6 1.6 0,21 5 55,4 3,4 8,4 6.7 5,2 31,1 8,7 66 2,6 0,67 6.1 74,4 4,7 11 9,4 7,3 43,2 14,4 128 163 324 122 134 138 131 140 139 139 166 II. A KILENCEDIK ÖTÉVES TERV ALAPVETŐ TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FELADATAI jellegű minisztériumok, nem helyeztek maradéktalanul üzembe szénfejtési, hen­gereltáru-, műszál-, plasztikanyag-, te­herautó-, traktor-, cellulóz-, cementgyár­tási kapacitásokat és egyes könnyű- és élelmiszeripari létesítményeket. Ez ab­ban éreztette hatását, hogy nem telje­sítették egyes termékfajták termelési tervét. Az iparban, a mezőgazdaságban és főként az építészetben nem teljesítet­tük a munkatermelékenység fokozásá­nak feladatait. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hazánk gazdasági fejlődése a nyolcadik ötéves terv időszakában ki­éleződött nemzetközi helyzetben ment végbe. Ez arra kényszerített minket, hogy további intézkedéseket tegyünk az állani védelmére, ami erők és esz­közök bizonyos fokú elvonásával járt. Ugyanakkor azonban sok olyan hiá­nyossággal küszködünk, amelyeknek okait nem tarthatjuk objektív okoknak. E fogyatékosságokat már az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1969 decemberi ülése leleplezte. A párt központi bi­zottsága megbírált egyes gazdasági ve­zetőket az állami fegyelem megszegé­séért, a tervek, a kooperált szállítá­sokból következő feladatok nem teljesí­téséért, a néppel szembeni felelősség hiánya miatt. A szövetségi köztársaságok kommu­nista pártjainak értekezletein és kong­resszusain, amelyek megelőzték pártunk mai kongresszusát, alaposan, bírálóan elemezték egyes gazdasági szervezetek, minisztériumok és hivatalok működését. Joggal bíráltak egyes gépipari vállala­tokat, amelyek olyan szerszámgépeket, mezőgazdasági gépeket, technológiai és főként öntözőberendezéseket gyártanak, amelyek műszakilag nem állnak a helyzet magaslatán. A könnyűipar még mindig nem elégíti ki a lakosság ke­resletét kiváló minőségű ruhacikkekkel és kötöttáruval, cipővel és egyéb áru­fajtákkal. A termelés túl lassan moder­nizálódik. Néha nem elég ésszerűen használják fel a nyersanyagot. Gyakran előfordul, hogy az új termékeknek csak az első sorozatai kiváló minőségűek, aztán a minőség hanyatlik, s végül az általánosan elért színvonal alá süly­lyed. Néha modern technikával ellátott új vállalatok elavult terméktípusokat gyártanak. Sok a hiányosság az ipari termelési állóalapok felhasználásában, lassan érjük el az új termelési objek­tumok tervezett kapacitását. Az élelmiszer-, halászati, hús- és tej­iparban nagy nyersanyagveszteség for­dul elő, megszegik u technológiai fegyel­met, aminek hatása közvetlenül érez­hető a termékek minőségében. Kevés gondot fordítanak a választék bővíté­sére. A gépipari minisztériumok nem eléggé látják el a könnyű és élelmiszer­ipari vállalatokat és a kommunális gaz­daságokat a legújabb, igen termelékeny berendezéssel. A Szovjetunió Erdő- és Faipari Minisztériuma, valamint Papír­ipari Minisztériuma nem teljesíti fel­adatait a bútor-, papír- és falemezgyár­tás növelésében. A fogyasztók nem min­dig elégedettek a bútor minőségével. Zavarok fordulnak elő edényekkel és számos háztartási cikkel való ellátás­ban. Bizonyára sok olyan vállalatunk van, melyeknek termékei elismerést érde­melnek. Sok könnyű- és élelmiszeripari vállalat, valamint hajó-, elektronikai-, repülő- és honvédelmi ipari, műszer­gyártó és rádióipari vállalat kiváló közszükségleti cikket gyárt. A mi fel­adatunk annak biztosítása, hogy ezt kivétel nélkül valamennyi vállalat érje el, termékeik jó minőségűek legyenek és megfeleljenek a lakosság fokozott igényeinek. A párt megkívánja, hogy minden ve­zető átérezze kötelességét a nép iránt, államférfiúi módon közeledjék a gaz­dasági feladatok teljesítéséhez, hogy állandóan törődjék az alkalmazottak munkafeltételeinek megjavításával, hogy naponta kitartóan törekedjék a szocialista fegyelem megszilárdítására, a munka, a termelés és az irányítás ésszerű megszervezésére, a tudományos és műszaki ismeretek gyors alkalmazá­sára. Mindezt összefoglalva elmondhatjuk: államunk politikai, gazdasági és szociá­lis szempontból eredményesen halad előre a kommunizmus építésének útján. Elvtársak! Az irányelvjavaslat a párt gazdaságpolitikája megvalósításának, a szocialista társadalom fejlődése jelen­legi szakaszában a legfontosabb társa­dalmi és gazdasági problémák megol­dásának programja. A kilencedik ötéves terv jelentős sza­kasza lesz a szovjet társadalom további előrehaladásának a kommunizmus fe­lé, anyagi-műszaki bázisa építésének, az állam gazdasági és védelmi ereje megszilárdításának. Az ötéves terv alapvető Jeladata biz tosítani a nép anyagi és kulturális élet színvonalának jelentős emelkedését a szocialista termelés gyors fejlesztése, hatékonyságának növelése, a tudomá­nyos-műszaki haladás és a munkater­melékenység gyors növelése útján. Amikor a párt feladatként megszab­ja a nép anyagi és kulturális színvo­nalának lényeges emelését, azokból a reális lehetőségekből indul ki, amelye­ket a szocialista termelés egész eddigi fejlődése, szocialista gazdaságunk gya­rapodó forrásai teremtettek meg, s amelyek kifejezésre jutnak az ország nemzeti jövedelmében. A kilencedik ötéves tervben a nem­zeti jövedelem átlagos évi volúmenje eléri a 325 milliárd rubelt, míg a nyol­cadik ötéves tervben 233 milliárd ru­belt tett ki. A nemzeti jövedelem volú­menje a 9. ötéves tervben 1 billió 625 milliárd rubel lesz. Ez a 9. ötéves terv feladatai teljesítésének anyagi bázisa. A nemzeti jövedelemről kizárólag csak népünk dönt. A szocialista társa­dalomban nincs ellentmondás a felhal­mozás és a fogyasztás között. A szocialista népgazdaság tervszerű 1970 Az új ötéves tervben az egész nép­gazdaság továbbra is gyors ütemben fog fejlődni. Hazánkban a nemzeti jövede­lem ebben az ötéves tervben 37—40 szá­zalékkal, az ipari termelés 42—46 szá­zalékkal, a mezőgazdasági termelés évi átlagban 20—22 százalékkal fog gyara­podni. Számolunk azzal, hogy az ötéves tervben 41—45 százalékkal fokozzuk a termelőeszközök és 44 —48 százalékkal a közszükségleti árucikkek termelését. Az irányelvjavaslat teljes mértékben felöleli az SZKP KB 1970 júniusi plená­ris ülésén kitűzött feladatokat, ame­lyek megszabták a mezőgazdaság fej­lesztésének alapvető irányzatát. Hangsúlyozni kell, hogy még soha­sem fordítottunk ilyen óriási pénz- és anyagi eszközöket a mezőgazdaság és a lakosságnak árucikkeket előállító ágazatok fejlesztésére, mint ebben az ötéves tervben. Meggyőződésünk, hogy ez nemsokára meghozza gyümölcsét és szemmel láthatóan megnyilvánul a~ vá­rosok és a falvak lakossága életszín­vonalának további emelkedésében. A Szovjetunió, ez az óriási szocialista nagyhatalom vezető helyzetet tölt be a világszerte kibontakozódó tudományos­műszaki forradalomban. A kilencedik ötéves tervben nagy lé­pést teszünk meg előre, hogy valóra váltsuk a tudományos-műszaki forra­dalom vívmányait, amelyek mind foko­zottabban hatnak a társadalmi terme­lésre. A tudományos-műszaki forrada­lom lehetővé teszi a termelési módsze­rek mélyreható megváltozását, egé­szen új, nagy termelékenységet biztosí­tó munkaeszközök, progresszív anyagok létrehozását, új ágazatokat hoz létre és azelőtt nem ismert mértékben lehetővé teszi az egész termelési tevékenység hatékonyságának fokozását. A tőkés államokban a burzsoázia en­nek a forradalomnak vívmányait saját osztályérdekeire használja fel. Csak­hogy a tudományos-műszaki forradalom kiélezi a kapitalizmus szociális ellent­fejlesztése érdekében a marxi—lenini elmélet alapján tudományosan meg kell indokolnunk a nemzeti Jövedelem elosztásának arányait. Sokoldalúan te­kintetbe kell vennünk az alábbi ténye­zőket: az elért termelési szintet, a la­kosság életszínvonalát, a nemzetközi helyzetet, a gazdaságfejlesztés felada­tait és kilátásait. A kommunista építés jelenlegi sza­kaszának feladataiból és feltételeiből erednek az ötéves terv alábbi alapvető, kölcsönösen szerves kapcsolatban álló sajátosságok: Először, az egész népgazdaság még fokozottabb irányvétele a nép életszín­vonalának növelésére, munka- és élet­színvonalának javítására. A legutóbbi és az új ötéves tervet is Jellemzi az olyan források jelentős gyarapodása, amelyeket az állam kiaknáz a nép élet­színvonalának emelésére. A 8. ötéves tervben ezek a források 57 milliárd ru­bellel gyarapodtak. A 9. ötéves tervben 75—81 milliárd rubeles gyarapodást tervezünk; másodszor, a tudpományos-műszaki haladás lényeges meggyorsítása alap­ján intenzivebbé válik az egész társa­dalmi termelés és fokozódik hatékony­sága. Ezt elősegíti majd a termelési struktúra lényeges tökéletesítése, a mű­szaki szempontból kiváló gépek és be­rendezések, valamint az új anyagok gyártása, és a gyártmányok választé­kának bővítése. Az irányelvjavaslat meghatározza a 9. ötéves tervben a társadalmi termelés fejlesztésének alábbi legfontosabb mu­tatószámait: 1975 Gyarapodás az ötéves tervben 1966— 1971 — —1970 —1975 Nemzeti jövedelem összehasonlítható árakban) milliárdokban 266,3 ebből: fogyasztási alap 197,2 felhalmozási alap 69,1 Ipari termelés (összehasonlítható árakban) milliárdokban 373 Mezőgazdasági termelés (évi átlagos volúmen az adott ötéves tervben összehasonlítható árakban) milliárdokban 80,3 Munkatermelékenység növekedése százalékokban: az iparban — a mezőgazdaságban (kolhozok és szovhozok) — az építészetben — 365—373 272—278 93—95 528—544 96—98 77,2 56,8 20,4 125 14 32 35 22 88—107 75—81 24—28 155—171 15,7—17,7 36—40 37— 36—46 mondásait. így például tavaly az USA­ban a munkatermelékenység növekedé­se bizonyos méretű felgyorsulásának velejárója a munkanélküliség növekedé­se volt. A dolgozók millióit elbocsátot­ták a gyárakból és az üzemekből. Az osztályellentmondások kiéleződé­séről tanúskodik a sztrájkmozgalom szüntelen növekedése. Az USA munka­ügyi minisztériumának hivatalos adatai szerint a sztrájkok következtében a munkanapok kiesése az 1961—65-ös években 97 millió munkanap volt, míg az 1968—70-es években majdnem 220 millió munkanap. Csak a szocialista rendszer hozza lét­re a tudományos-műszaki haladás kor­látlan lehetőségeit. A tőkés gazdaság­tól eltérően a szocialista termelés ál­landó gyors növekedése a szovjet em­bereknek a munkatermelékenység gyors emelkedése mellett ts biztosítja a teljes foglalkoztatottságot. A tudományos-műszaki forradalom éppen a szocializmus érdeméből és csak társadalmi rendszerünk keretei között fejlődhet sokoldalúan s e fejlő­dés eredményei a dolgozókat Illetik meg. Az irányelvjavaslat meghatározza, hogy előnyben részesítjük a műszaki haladást meghatározó ágazatok fejlesz­tését. Az ötéves tervben 67 százalékkal növekszik az olyan ágazatok termelése, amilyen a villanyenergetika, a vegyipar és a petrokémia, a gépipar, a műszer­gyártás, az automatikus eszközök, szá­mítógépek, s a fáradtságos munkát gé­pesítő berendezések gyártása. A tudományos-műszaki forradalom le­hetőségeinek kiaknázása mind nagyobb költségeket követel. Az állam azonban fejlődésének minden szakaszában ren­delkezik bizonyos forrásokkal, amelye­ket felhasználhat erre a célra. Ezért szükséges kijelölni és előnyben része­sítve fejleszteni a tudományos-műszaki (Folytatás • 4. oldalon J

Next

/
Thumbnails
Contents