Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám, péntek

AMERIKAI REPÜLŐGÉPEK ISMÉT BOMBÁZZÁK A VDK-T A békeszerető emberiség ma világszerte megemlékezik a kambodzsai nép hősi harcáról, és szolidaritását nyilvánítja a szabadságukért küzdő khmer hazafiak iránt. Mióta a dél-vietnami szoldateszka az Egyesült Államok „vietnamizálási" politikájának örve alatt betört Kambodzsába, a hazafias erők csapást csapás után mérnek rá. A szocialista országok s mindenekelőtt a Szovjetunió nemegyszer bizonyságát adták, hogy fenntartás nélkül támogatják Kambodzsa népének igazságos ügyét, és ismételten felszólítják a világ haladó közvéleményét, szálljon síkra az Egyesült Államok és zsoldosaik bűnös háborújának mielőbbi befejezése és az oly mérhetetlen áldozatokat hozó indokínai népek szabadságának biztosítása érdekében. ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA Saigon — Saigonban tegnap közölték, hogy két amerikai harci repülőgép szerdán ismét támadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai parancsnokság ezúttal is arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak „megtorlóéi joga van. A kambodzsai hadszíntérről ér kezett jelentések szerint a khmer hazafiak offenzívájának gyújtó pontjában szerdán is Phnom Penh külső védelmi gyűrűje, valamint a fővárost az ország egyetlen mélytengeri kikötőjével, Kompong Sommal összekötő stratégiai fontosságú 4. számú főútvonal térsége volt. A kambodzsai puccsisták szerdai veszteségeiket 12 halottban és 55 sebesültben jelülték meg. Washington — Melvin Laird amerikai hadügyminiszter szerdán Washingtonban bejelentette: sem leges országok hajói készen állnak arra, hogy Indokínában lebonyolít sák az esetleges hadifogolycserét. A VDK nemzetgyűlési választásainak eredménye Hanoi — A VDK országos választási tanácsa közzétette az április 11-én megtartott nemzetgyűlési választások végeredményéről szóló jelentést. Eszerint a szavazópolgárok 98,88 százaléka járult hozzá az urnákhoz, a leadott szavazatok 99.36 százaléka volt érvényes. A Nemzetgyűlés 420 mandátumáért 529 jelölt pályázott, a megválasztott képviselők az érvényes szavazatok 61,66—99,93 százalékát kapták, így egyetlen választókerületben sem kell pótválasztást tartani. CSEHSZLOVÁKIA TÁMOGATJA A SZOVJET JAVASLATOT Genf — A leszerelési értekezlet tegnapi ülésén felszólalt Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője. Foglalkozott a vegyi fegyverek betiltásának fontosságával, s kifejezte azt a reményét, hogy a bakteriológiai fegyverek betiltását illetően elfogadják a szocialista országok által a közelmúltban beterjesztett javaslatot. A nagykövet a továbbiakban rámutatott, hogy állandó figyelmet kell szentelni a tömegpusztító fegyverekre, s el kell érni, hogy ezeket betiltsák, majd pedig megsemmisítsék. Csehszlovákia támogatja a szovjet javaslatot. HÉT TUDOMÁNYOS KGST K0ZPONT LÉTESÜL Moszkva — Moszkvában tegnap megállapodást írtak alá, amelynek értelmében hét KGST tudományos központot létesítenek. A szocialista országok tudósai így az egyes kutatási eredmények kölcsönös kicserélése helyett ezentúl közös erőfeszítéssel törekszenek majd a bonyolult problémák megoldására. Ilyen értelemben működik már az Egyesített Atomkutató Intézet, a nemzetközi tudományosműszaki tájékoztatási központ, a KGST Normalizálási Intézete, a Gazdasági Együttműködési Nemzetközi Bank és más szervezetek. Enyhül India és Pakisztán között a feszültség? Karachi — Politikai megfigyelők szerint az India és Pakisztán közti „diplomáciai háború" „diplomáciai sakkpartivá" változik. Folytatódnak a tárgyalások a daccai indiai diplomáciai testületek, valamint Pakisztán calcuttai diplomatáinak hazatelepítését illetően. A Reuter hírügynökség szerint Kommentárunk N

éhány héttel ezelőtt, amikor Franciaország megszakította a hónap óta folyó tárgyalásokat Algériával, a gaulle-ista La Nation vezércikkében így írt: „Algéria és Franciaország ezentúl nem lesznek testvérek, de ellenségek sem". Az új helyzetre, mely elsősorban a francia kormány időhúzó taktikája miatt következett be, az Humanité így reagált: „Franciaország mostani döntése ... nem felel meg a francia érdekeknek sem, mert súlyos következményekkel járhat, Franciaországnak nemcsak Algériával, hanem az egész arab világgal, és az afrikai, ázsiai és latinamerikai országokkal való kapcsolataiban is". A kérdés tehát úgy vetődött fel, hajlandó-e Párizs az egyenlő fogok és kölcsönös előnyök útján járni, vagy továbbra is a monopóliumok által diktált érdekek vezetik. Az alig egy évtizede függetlenné vált Algéria ugyanis ma már olyan gazdasági és politikai helyzettel rendelkezik, hogy megszabhatja a Franciaországgal való együttműködés feltételeit. Az első lépés ehhez az volt, mikor másfél hónappal ezelőtt Algéria kisajátította a részvényeket, s bejelentette a francia társaságoknak, 100 millió dollár kártérítést fizet nekik — olajban. Közölték ugyanakkor azt is, hogy új kutak nyitását és források feltárását csak a SONATRACH algériai olajválmindkét fél részéről hajlandóság mutatkozik a feszült légkör enyhítésére, még mielőtt elveszítenék a helyzet ellenőrzését. Kelet-Pakisztánban a központi kormány rádiója bejelentette, hogy az éjszakai kijárási tilalmat további másfél órával csökkentették. CSEHSZLOVÁKIA, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterei kétnapos ülést tartottak Varsóban. A megbeszélés tárgyát az együttműködés elmélyítése képezte. U THANT ENSZ-főtitkár genfi sajtóértekezletén a közel-keleti kérdés megoldása szempontjából biztatónak mondta az elkövetkezendő heteket. Bejelentette, hogy Jarring nagykövet rövidesen visszatér New Yorkba. A BOLGÁR nemzetgyűlés elnöksége május 7-re összehívta a nemzetgyűlés ülésszakát. AZ ARAB Szocialista Unió központi bizottsága tegnap jóváhagyta Kairóban az államszövetségre tett javaslatot. DOUGLAS-HOME brit külügyminiszter tegnap Ankarába utazott, a CENTO miniszteri tanács ülésére. LO NOL tegnap visszalépett a kormányalakítási megbízásból. Az UPI szerint a sikertelen tárgyalások kényszerítették erre a döntésre. A KOZMOSZ—409 et tegnap a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsátották. CSEHSZLOVÁK szakszervezeti fuukciónáriusok egy csoportja fejezte be tegnap tanulmányait a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa főiskoláján a szovjet fővárosban. BANDARANAIKE asszony, ceyloni miniszterelnök rádióbeszédében szólította fel megadásra a még ellenálló lázadókat, biztonságot és méltányos bánásmódot biztosítva számukra. NIXON elnök a Fehér Házban fogadta az Egyesült Államokban tartózkodó Gerhard Schrödert, a nyugatnémet CDU elnökhelyettesét. Hírügynökségi jelentés szerint a találkozón az európai fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. HOUPHOUET—BOIGNY Elefántcsontpart elnöke egy sajtóértekezleten bejelentette, hogv tárgyalni akar Dél-Afrikával és véget szeretne vetni az elszigetelési politikának, amely szerinte nem célravezető. NEW YORKBA érkezett Harold Wilson volt brit miniszterelnök, a munkáspárti ellenzék vezére. Ma látogatást tesz a Fehér Házban, majd Lyndon Johnson volt amerikai elnök vendége lesz. lalat végezhet. Később Bumedien elnök azt is bejelentette: Algéria 3,60 dollárért adja barrelenként a kőolajat. Az érintettek először felháborodottan szankciókat követeltek, lassan azonban csillapodtak a Zsaro ás — olajügyben kedélyek, hisz Franciaországnak a szaharai olajra szüksége van. Algéria a francia olajszükséglet egyharmadát fedezi. Még a polgári körök is belátták, Algéria szuverenitásából fakadó jogát érvényesítette legfőbb ásványi kincse, az olaj felett. Az olajvita az utóbbi napokban újabb fordulatot vett. A monopóliumok a zsarolás taktikájához folyamodtak. Magasnak tartják az olajárat, s kevésnek a 100 millió dollár kártérítést. Emiatt az olajtársaságok nemzetközi blokádot hirdettek meg. Felhívással fordultak Algéria kereskedelmi partnereihez: az államosítást érvénytelennek tekintik, s továbbra is önmagukat tartják az olajmezők és a a földgáz tulajdonosainak Ilyen indoklással jogtalannak tartják, hogy Algéria adja el a nyersolajat, s jogi eljárással fenyegetőznek azokkal szemben, akik partnerként jelentkeznének. SZÖULI „HOLT LELKEK" Mindjárt elöljáróban leszögezhetjük, hogy a dél-koreai elnökválasztás eredménye nem keltett különösebb meglepetést. Mint várható volt, Ismét l'ak Csöng Hí, a szöuli bábrendszer vezetője kaparintotta meg az elnöki bársonyszéket. Az idők folyamán persze nem változtak a választási hadjárat rekvizitumai sem. A „referendumot" immár a hagyományos rendőrterror légkörében „ejtették meg" — sőt, a hamisított szavazócédulák sem hiányoztak, amelyeket a szokásokhoz híven lepénzelt választási bizoltságok adagoltak az urnákba. A helyzet ilyentén állása mellett természetesen aligha ér valamit Dae-Dzsung Kimnek, az ellenzéki Oj Demokrata Párt jelöltjének az óvása, aki többek között megállapítja: „Mindenki tudja, hogy a hatalmon lévő párt javára több mint egymil lió szavazócédulát törvénytelen eszközökkel gyártottak." Nos, ettől többet is tudunk, hiszen a világ közvéleménye előtt nyilvánvaló vajon „méty hatalomnak" elsőrendű érdeke, hogy a szöuli kormány élén mindenkor feltétlenül lojális, amerikabarát politikus álljon. S ha nem tévedünk, Pak Csöng Hi éppen ilyen politikus, olyannyira „ilyen", hogy időnként a Fehér Házba is torkig vannak vele. A szöuli bábrezsim főnöke ugyanis arra alapozza karrierjét, hogy országa területét szinte korlátlanul bocsátja az amerikai stratégiai tervek megvalósítására. Nem elhanyagolandó momentum az sem, hogv Pak Csöng Hl állította ki a legnépesebb külföldi kontigenst Dél-Vietnam ban, s ennek a ténynek az értékéből mit sem von le Symington szenátor „néhai" bizottságának jelentése, amely szerint az ötvenezer dél-koreai zsol dos — öt esztendő átlagában — egymilliárd dollárba került. Kesergett is e horribilis összeg miatt a Washington Post annak idején, viszont mindez távolról sem befolyásolta az Egyesült Államok ázsiai politikáját, amelynek egyik pillére éppen DélKorea, persze kizárólag katonai vonatkozásban. Japánnak, a másik pillérnek, ugyanis a fejőstehén szerepét szánták Washingtonban, s mint ilyentől, jogosan elvárják, hogy segédkezet nyújtson a dél-koreai nemzetgazdaság talpra állításában. Az első akciót, amerikai sugallatra, sikeiiilt is nyélbe ütni. S bár Szato miniszterelnök egy ideig vonakodott, a japán—dél-koreai különbékeszerződés értelmében egyrészt jóvátétel, másrészt hitel fejében kénytelen volt kiegyenlíteni a számlát, amely az első menetben nyolcszáz millió dollárt Irányozott elő. Kérdéses persze, vajon az amerikai és japán dollárinjekciók segítenek-e a dél-koreai népgazdaság akút válságán. Nos, erről szó sincs. Pak Csöng Hi — országa gazdasági-belpolitikai helyzetét illetően — messzemenően „nagyvonalú". Ami idegesíti, az Nixon elnök guami doktrínája, amelynek értelmében állítólag húszezer fővel csökkentik az országban állomásozó amerikai katonák létszámát. Úgy tűnik, hogy a szöuli „vezér" keveselli a csökkentett létszámot — negyvenezer fő —, sőt kevésnek tartja a fegyverszállítások arányos fokozását is. Tán erre vezethető vissza, hogy az utóbbi időben „egy korlátozott katonai akció" szükségességát hangoztatja a KNDK ellen. Ez a politika kapott 'tehát ismét „zöldet" az elnökválasztás során, többek között ezt támogatja az az egymillió szöuli „holt lélek", akinek szavazócédulája az urnákba került. Persze kérdés, vajon rajtuk kívül még ki sorakozik fel Pak Csöng Hi mögé. BALOGH P. IMRE Rogers optimista Chaban-Delmas miniszterelnök is burkoltan figyelmeztette Algériát, amennyiben a francia olajtársaságok nem kapják meg a „szükséges" kárpótlást, „minden jogi eszközt" felhasználnak. Nem titok, hogy a hágai nemzetközi bírósággal fenyegetőznek. A Figaro szerint azonban pereskedés helyett inkább taktikai lépésről van szó: megnehezíteni az olajeladást, s kedvező feltételeket teremteni céljaik elérésére. Hasonló lépéssel akadályozták meg például húsz évvel ezelőtt az iráni olajmezők államosítását. Ezek a módszerek 1966-ra, az algériai vasércbányák államosításakor azonban már kudarcot vallottak. A zsarolás nyilvánvaló célját leplezte le az El Mudzsahid című lap ls, amikor azt írta „az igazság óráiban Franciaország álarc nélkül mutatkozik meg ... A nyugati kapitalista országok szolidaritására apellál, hogy akaratát rákényszeríthesse Algériára." Tíz évvel ezelőtt Algéria azonban már leckét adott a francia ultratábornokoknak. Hétévi háborúskodás után nem marad más megoldás, minthogy De Gaulle békét kössön, lemondjon Francia — Algériáról... Aligha lehet kétséges, hogy azóta függetlenné vált ország — mely hihetetlen fejlődésen ment át — a mostani fondorlatokra is méltó választ ad. FONOD ZOLTÁN London — Rogers amerikai külügyminiszter nyilatkozatot adott a brit televíziónak. Hangoztatta, hogy abban a formában, ahogyan Edgár Snow" „eljuttatta" Nixon elnökhöz Mao Ce tung meghívását az invitálás nem látszik komolynak. Nixon pekingi útja akkor válik lehetővé „ha jelentős előrehaladás történik Kína elszigeteltségének felszámolásában, ha Kína a nemzetközi joggal összhangban jár el és így tovább . .." gyakorlatilag mindez egyelőre távolinak tűnik — jelezte Rogers. A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdését Rogers úgy vette fel, mintha az Kínán és nem Washington obstrukcióján múlna. A továbbiakban Rogers igen optimálisan nyilatkozott a közel-keleti béke lehetőségeiről. „A klíma soha nem volt jobb" (a békekötés szempontjából) — hangoztatta. — „Az emberek hozzászoktak a békéhez. Igen nagy az idegenforgalom, kilenc hónap óta nem dördült el egyetlen lövés sem, Husszein király ellenőrzése alatt tartja Jordániát. A gerilla-mozgalom nem olyan erős, mint amilyen volt". Hasonló optimizmus áradt az amerikai külügyminiszternek azokból a szavaiból, amelyekkel a Szuezi-csatorna újramegnyltásának lehetőségeiről szólt. Röviden szólt Indokínáról is. Elismerte, hogy a laoszi invázió „nem volt teljes siker", a „vietnamizálás" halad előre — tette hozzá — és Nixon elnöknek szándékában áll az amerikai csapatok kivonását folytatni. Párizs — Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön délelőtt néhány órás látogatásra Párizsba érkezett, hogy megbeszélést folytasson Maurice Schumann külügyminiszterrel. A megbeszélés középpontjában a közel-keleti kérdés állt. A Figaro Rogers látogatásával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a francia diplomácia a közel-keleti válság megoldására más eljárási módot ajánl, mint Washington. Párizs továbbra is a négy nagyhatalom álláspontjának egyeztetését és közös fellépését sürgeti, Washington pedig azt szeretné elérni, hogy közvetlen tárgyalások induljanak Kairó és Jeruzsálem között. Újabb „M y L a i // Washington — Amerikai katonák Dél-Vietnamban elkövetett újabb mészárlására került fény a kongresszus egyik ad hoc bizottságában, amely Roland Dellmus elnökletével volt amerikai katonákat hallgat ki, Ilyen esetek után nyomozva. A bizottság Danny Spencer Notleyt hallgatta meg, aki őrmesterként szolgált ugyanabban az „Americal" hadosztályban, amelyben a My Lai-i gyilkosok is tartoztak. 1969. április 17-én egy amerikai katona aknára lépett Truong Khan—2 falu közelében és meghalt. Az esetet jelentették felfelé és valahol „fent" megállapították, hogy „a felelősök a faluban vannak." Ennek megfelelően a szakaszt másnap — április 18-án — „néhányat öljetek meg közülük" parancs kíséretében bevetésre küldték Truong Khan—2 faluba. Tíz-tíz asszonyt és gyermeket azonnal lelőttek, aztán több mint tízet lelőttek, majd megint tízet. Másnap egy alezredes megtekintette a falut, s noha az egész zászlóalj — több mint ezer katona — tudta, mi történt Truang Khan -2-ben, mégsem tartottak soha semmilyen vizsgálatot az ügyben. Holland választások Hága — Nagy meglepetésre Piet de Jong koalíciós kormányának pártjai a szerdán megtartott hollandiai választásokon nem tudták megszerezni a 150 parlamenti mandátum felét sem. A választási eredményt az ellenzéki pártok, elsősorban a holland munkáspárt előretörése jellemzi, de jelentős sikert ért el a Demokrata Szocialisták 1970. elnevezésű jobboldalt párt