Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám, péntek

AMERIKAI REPÜLŐGÉPEK ISMÉT BOMBÁZZÁK A VDK-T A békeszerető emberiség ma világszerte megemlékezik a kambodzsai nép hősi harcáról, és szolidaritását nyilvánítja a szabadságukért küzdő khmer hazafiak iránt. Mióta a dél-vietna­mi szoldateszka az Egyesült Államok „vietnamizálási" politiká­jának örve alatt betört Kambodzsába, a hazafias erők csapást csapás után mérnek rá. A szocialista országok s mindenekelőtt a Szovjetunió nem­egyszer bizonyságát adták, hogy fenntartás nélkül támogatják Kambodzsa népének igazságos ügyét, és ismételten felszólít­ják a világ haladó közvéleményét, szálljon síkra az Egyesült Államok és zsoldosaik bűnös háborújának mielőbbi befejezése és az oly mérhetetlen áldozatokat hozó indokínai népek sza­badságának biztosítása érdekében. ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA Saigon — Saigonban tegnap közölték, hogy két amerikai harci repülőgép szerdán ismét támadta a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság területét. Az amerikai parancsnokság ezúttal is arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak „megtor­lóéi joga van. A kambodzsai hadszíntérről ér kezett jelentések szerint a khmer hazafiak offenzívájának gyújtó pontjában szerdán is Phnom Penh külső védelmi gyűrűje, valamint a fővárost az ország egyetlen mély­tengeri kikötőjével, Kompong Som­mal összekötő stratégiai fontossá­gú 4. számú főútvonal térsége volt. A kambodzsai puccsisták szerdai veszteségeiket 12 halottban és 55 sebesültben jelülték meg. Washington — Melvin Laird amerikai hadügyminiszter szerdán Washingtonban bejelentette: sem leges országok hajói készen állnak arra, hogy Indokínában lebonyolít sák az esetleges hadifogolycserét. A VDK nemzetgyűlési választásainak eredménye Hanoi — A VDK országos vá­lasztási tanácsa közzétette az április 11-én megtartott nemzet­gyűlési választások végeredmé­nyéről szóló jelentést. Eszerint a szavazópolgárok 98,88 száza­léka járult hozzá az urnákhoz, a leadott szavazatok 99.36 szá­zaléka volt érvényes. A Nemzet­gyűlés 420 mandátumáért 529 jelölt pályázott, a megválasztott képviselők az érvényes szavaza­tok 61,66—99,93 százalékát kap­ták, így egyetlen választókerü­letben sem kell pótválasztást tartani. CSEHSZLOVÁKIA TÁMOGATJA A SZOVJET JAVASLATOT Genf — A leszerelési érte­kezlet tegnapi ülésén felszólalt Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezető­je. Foglalkozott a vegyi fegyve­rek betiltásának fontosságával, s kifejezte azt a reményét, hogy a bakteriológiai fegyverek be­tiltását illetően elfogadják a szocialista országok által a kö­zelmúltban beterjesztett javas­latot. A nagykövet a továbbiakban rámutatott, hogy állandó figyel­met kell szentelni a tömegpusz­tító fegyverekre, s el kell érni, hogy ezeket betiltsák, majd pedig megsemmisítsék. Csehszlo­vákia támogatja a szovjet javas­latot. HÉT TUDOMÁNYOS KGST K0ZPONT LÉTESÜL Moszkva — Moszkvában teg­nap megállapodást írtak alá, amelynek értelmében hét KGST tudományos központot létesíte­nek. A szocialista országok tudó­sai így az egyes kutatási ered­mények kölcsönös kicserélése helyett ezentúl közös erőfeszítés­sel törekszenek majd a bonyo­lult problémák megoldására. Ilyen értelemben működik már az Egyesített Atomkutató Inté­zet, a nemzetközi tudományos­műszaki tájékoztatási központ, a KGST Normalizálási Intézete, a Gazdasági Együttműködési Nemzetközi Bank és más szer­vezetek. Enyhül India és Pakisztán között a feszültség? Karachi — Politikai megfigye­lők szerint az India és Pakisz­tán közti „diplomáciai háború" „diplomáciai sakkpartivá" válto­zik. Folytatódnak a tárgyalások a daccai indiai diplomáciai tes­tületek, valamint Pakisztán cal­cuttai diplomatáinak hazatele­pítését illetően. A Reuter hírügynökség szerint Kommentárunk N éhány héttel ezelőtt, ami­kor Franciaország meg­szakította a hónap óta fo­lyó tárgyalásokat Algériával, a gaulle-ista La Nation vezércik­kében így írt: „Algéria és Fran­ciaország ezentúl nem lesznek testvérek, de ellenségek sem". Az új helyzetre, mely elsősor­ban a francia kormány időhúzó taktikája miatt következett be, az Humanité így reagált: „Fran­ciaország mostani döntése ... nem felel meg a francia érde­keknek sem, mert súlyos követ­kezményekkel járhat, Francia­országnak nemcsak Algériával, hanem az egész arab világgal, és az afrikai, ázsiai és latin­amerikai országokkal való kap­csolataiban is". A kérdés tehát úgy vetődött fel, hajlandó-e Pá­rizs az egyenlő fogok és kölcsö­nös előnyök útján járni, vagy továbbra is a monopóliumok ál­tal diktált érdekek vezetik. Az alig egy évtizede függet­lenné vált Algéria ugyanis ma már olyan gazdasági és politikai helyzettel rendelkezik, hogy megszabhatja a Franciaország­gal való együttműködés feltéte­leit. Az első lépés ehhez az volt, mikor másfél hónappal ezelőtt Algéria kisajátította a részvényeket, s bejelentette a francia társaságoknak, 100 mil­lió dollár kártérítést fizet nekik — olajban. Közölték ugyanak­kor azt is, hogy új kutak nyitá­sát és források feltárását csak a SONATRACH algériai olajvál­mindkét fél részéről hajlandó­ság mutatkozik a feszült légkör enyhítésére, még mielőtt elve­szítenék a helyzet ellenőrzését. Kelet-Pakisztánban a központi kormány rádiója bejelentette, hogy az éjszakai kijárási tilal­mat további másfél órával csök­kentették. CSEHSZLOVÁKIA, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterei két­napos ülést tartottak Varsóban. A megbeszélés tárgyát az együttműködés elmélyítése ké­pezte. U THANT ENSZ-főtitkár gen­fi sajtóértekezletén a közel-ke­leti kérdés megoldása szem­pontjából biztatónak mondta az elkövetkezendő heteket. Beje­lentette, hogy Jarring nagykövet rövidesen visszatér New York­ba. A BOLGÁR nemzetgyűlés el­nöksége május 7-re összehívta a nemzetgyűlés ülésszakát. AZ ARAB Szocialista Unió központi bizottsága tegnap jó­váhagyta Kairóban az állam­szövetségre tett javaslatot. DOUGLAS-HOME brit külügy­miniszter tegnap Ankarába uta­zott, a CENTO miniszteri tanács ülésére. LO NOL tegnap visszalépett a kormányalakítási megbízásból. Az UPI szerint a sikertelen tár­gyalások kényszerítették erre a döntésre. A KOZMOSZ—409 et tegnap a Szovjetunióban földkörüli pá­lyára bocsátották. CSEHSZLOVÁK szakszerveze­ti fuukciónáriusok egy cso­portja fejezte be tegnap tanul­mányait a Szovjetunió Szak­szervezeteinek Központi Taná­csa főiskoláján a szovjet fővá­rosban. BANDARANAIKE asszony, ceyloni miniszterelnök rádióbe­szédében szólította fel meg­adásra a még ellenálló lázadó­kat, biztonságot és méltányos bánásmódot biztosítva számuk­ra. NIXON elnök a Fehér Ház­ban fogadta az Egyesült Álla­mokban tartózkodó Gerhard Schrödert, a nyugatnémet CDU elnökhelyettesét. Hírügynökségi jelentés szerint a találkozón az európai fejlődéssel kapcso­latos kérdéseket vitatták meg. HOUPHOUET—BOIGNY Ele­fántcsontpart elnöke egy sajtó­értekezleten bejelentette, hogv tárgyalni akar Dél-Afrikával és véget szeretne vetni az el­szigetelési politikának, amely szerinte nem célravezető. NEW YORKBA érkezett Ha­rold Wilson volt brit minisz­terelnök, a munkáspárti ellen­zék vezére. Ma látogatást tesz a Fehér Házban, majd Lyndon Johnson volt amerikai elnök vendége lesz. lalat végezhet. Később Bume­dien elnök azt is bejelentette: Algéria 3,60 dollárért adja bar­relenként a kőolajat. Az érintettek először felhábo­rodottan szankciókat követeltek, lassan azonban csillapodtak a Zsaro ás — olajügyben kedélyek, hisz Franciaország­nak a szaharai olajra szüksége van. Algéria a francia olajszük­séglet egyharmadát fedezi. Még a polgári körök is belátták, Al­géria szuverenitásából fakadó jogát érvényesítette legfőbb ás­ványi kincse, az olaj felett. Az olajvita az utóbbi napok­ban újabb fordulatot vett. A mo­nopóliumok a zsarolás taktiká­jához folyamodtak. Magasnak tartják az olajárat, s kevésnek a 100 millió dollár kártérítést. Emiatt az olajtársaságok nem­zetközi blokádot hirdettek meg. Felhívással fordultak Algéria kereskedelmi partnereihez: az államosítást érvénytelennek te­kintik, s továbbra is önmagu­kat tartják az olajmezők és a a földgáz tulajdonosainak Ilyen indoklással jogtalannak tartják, hogy Algéria adja el a nyersola­jat, s jogi eljárással fenyegetőz­nek azokkal szemben, akik part­nerként jelentkeznének. SZÖULI „HOLT LELKEK" Mindjárt elöljáróban leszögezhetjük, hogy a dél-koreai el­nökválasztás eredménye nem keltett különösebb meglepetést. Mint várható volt, Ismét l'ak Csöng Hí, a szöuli bábrendszer vezetője kaparintotta meg az elnöki bársonyszéket. Az idők folyamán persze nem változtak a választási hadjárat rekvizi­tumai sem. A „referendumot" immár a hagyományos rendőr­terror légkörében „ejtették meg" — sőt, a hamisított szavazó­cédulák sem hiányoztak, amelyeket a szokásokhoz híven le­pénzelt választási bizoltságok adagoltak az urnákba. A helyzet ilyentén állása mellett természetesen aligha ér valamit Dae-Dzsung Kimnek, az ellenzéki Oj Demokrata Párt jelöltjének az óvása, aki többek között megállapítja: „Minden­ki tudja, hogy a hatalmon lévő párt javára több mint egymil lió szavazócédulát törvénytelen eszközökkel gyártottak." Nos, ettől többet is tudunk, hiszen a világ közvéleménye előtt nyil­vánvaló vajon „méty hatalomnak" elsőrendű érdeke, hogy a szöuli kormány élén mindenkor feltétlenül lojális, amerikaba­rát politikus álljon. S ha nem tévedünk, Pak Csöng Hi éppen ilyen politikus, olyannyira „ilyen", hogy időnként a Fehér Házba is torkig vannak vele. A szöuli bábrezsim főnöke ugyanis arra alapozza karrierjét, hogy országa területét szinte korlátlanul bocsátja az amerikai stratégiai tervek megvalósítására. Nem elhanyagolandó mo­mentum az sem, hogv Pak Csöng Hl állította ki a legnépesebb külföldi kontigenst Dél-Vietnam ban, s ennek a ténynek az ér­tékéből mit sem von le Symington szenátor „néhai" bizottsá­gának jelentése, amely szerint az ötvenezer dél-koreai zsol dos — öt esztendő átlagában — egymilliárd dollárba került. Kesergett is e horribilis összeg miatt a Washington Post annak idején, viszont mindez távolról sem befolyásolta az Egyesült Államok ázsiai politikáját, amelynek egyik pillére éppen Dél­Korea, persze kizárólag katonai vonatkozásban. Japánnak, a másik pillérnek, ugyanis a fejőstehén szerepét szánták Wa­shingtonban, s mint ilyentől, jogosan elvárják, hogy segédkezet nyújtson a dél-koreai nemzetgazdaság talpra állításában. Az első akciót, amerikai sugallatra, sikeiiilt is nyélbe ütni. S bár Szato miniszterelnök egy ideig vonakodott, a japán—dél-koreai különbékeszerződés értelmében egyrészt jóvátétel, másrészt hi­tel fejében kénytelen volt kiegyenlíteni a számlát, amely az első menetben nyolcszáz millió dollárt Irányozott elő. Kérdéses persze, vajon az amerikai és japán dollárinjekciók segítenek-e a dél-koreai népgazdaság akút válságán. Nos, er­ről szó sincs. Pak Csöng Hi — országa gazdasági-belpolitikai helyzetét illetően — messzemenően „nagyvonalú". Ami idege­síti, az Nixon elnök guami doktrínája, amelynek értelmében állítólag húszezer fővel csökkentik az országban állomásozó amerikai katonák létszámát. Úgy tűnik, hogy a szöuli „vezér" keveselli a csökkentett létszámot — negyvenezer fő —, sőt kevésnek tartja a fegyverszállítások arányos fokozását is. Tán erre vezethető vissza, hogy az utóbbi időben „egy korlátozott katonai akció" szükségességát hangoztatja a KNDK ellen. Ez a politika kapott 'tehát ismét „zöldet" az elnökválasztás során, többek között ezt támogatja az az egymillió szöuli „holt lélek", akinek szavazócédulája az urnákba került. Persze kér­dés, vajon rajtuk kívül még ki sorakozik fel Pak Csöng Hi mögé. BALOGH P. IMRE Rogers optimista Chaban-Delmas miniszterel­nök is burkoltan figyelmeztette Algériát, amennyiben a francia olajtársaságok nem kapják meg a „szükséges" kárpótlást, „min­den jogi eszközt" felhasznál­nak. Nem titok, hogy a hágai nemzetközi bírósággal fenyege­tőznek. A Figaro szerint azon­ban pereskedés helyett inkább taktikai lépésről van szó: meg­nehezíteni az olajeladást, s ked­vező feltételeket teremteni cél­jaik elérésére. Hasonló lépéssel akadályozták meg például húsz évvel ezelőtt az iráni olajmezők államosítását. Ezek a módszerek 1966-ra, az algériai vasércbá­nyák államosításakor azonban már kudarcot vallottak. A zsarolás nyilvánvaló célját leplezte le az El Mudzsahid cí­mű lap ls, amikor azt írta „az igazság óráiban Franciaország álarc nélkül mutatkozik meg ... A nyugati kapitalista országok szolidaritására apellál, hogy akaratát rákényszeríthesse Al­gériára." Tíz évvel ezelőtt Algéria azonban már leckét adott a francia ultratábornokoknak. Hét­évi háborúskodás után nem ma­rad más megoldás, minthogy De Gaulle békét kössön, le­mondjon Francia — Algériá­ról... Aligha lehet kétséges, hogy azóta függetlenné vált ország — mely hihetetlen fej­lődésen ment át — a mostani fondorlatokra is méltó választ ad. FONOD ZOLTÁN London — Rogers amerikai külügyminiszter nyilatkozatot adott a brit televíziónak. Han­goztatta, hogy abban a formá­ban, ahogyan Edgár Snow" „el­juttatta" Nixon elnökhöz Mao Ce tung meghívását az invitálás nem látszik komolynak. Nixon pekingi útja akkor válik lehető­vé „ha jelentős előrehaladás történik Kína elszigeteltségének felszámolásában, ha Kína a nemzetközi joggal összhangban jár el és így tovább . .." gyakor­latilag mindez egyelőre távoli­nak tűnik — jelezte Rogers. A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdését Ro­gers úgy vette fel, mintha az Kí­nán és nem Washington ob­strukcióján múlna. A továbbiakban Rogers igen optimálisan nyilatkozott a kö­zel-keleti béke lehetőségeiről. „A klíma soha nem volt jobb" (a békekötés szempontjából) — hangoztatta. — „Az emberek hozzászoktak a békéhez. Igen nagy az idegenforgalom, kilenc hónap óta nem dördült el egyet­len lövés sem, Husszein király ellenőrzése alatt tartja Jordá­niát. A gerilla-mozgalom nem olyan erős, mint amilyen volt". Hasonló optimizmus áradt az amerikai külügyminiszternek azokból a szavaiból, amelyek­kel a Szuezi-csatorna újrameg­nyltásának lehetőségeiről szólt. Röviden szólt Indokínáról is. Elismerte, hogy a laoszi invá­zió „nem volt teljes siker", a „vietnamizálás" halad előre — tette hozzá — és Nixon elnök­nek szándékában áll az ameri­kai csapatok kivonását folytat­ni. Párizs — Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön délelőtt néhány órás látogatás­ra Párizsba érkezett, hogy meg­beszélést folytasson Maurice Schumann külügyminiszterrel. A megbeszélés középpontjában a közel-keleti kérdés állt. A Figaro Rogers látogatásával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a francia diplomácia a közel-keleti válság megoldására más eljárási módot ajánl, mint Washington. Párizs továbbra is a négy nagyhatalom álláspont­jának egyeztetését és közös fel­lépését sürgeti, Washington pe­dig azt szeretné elérni, hogy közvetlen tárgyalások indulja­nak Kairó és Jeruzsálem kö­zött. ­Újabb „M y L a i // Washington — Amerikai kato­nák Dél-Vietnamban elkövetett újabb mészárlására került fény a kongresszus egyik ad hoc bi­zottságában, amely Roland Dell­mus elnökletével volt amerikai katonákat hallgat ki, Ilyen ese­tek után nyomozva. A bizottság Danny Spencer Notleyt hall­gatta meg, aki őrmesterként szolgált ugyanabban az „Ame­rical" hadosztályban, amelyben a My Lai-i gyilkosok is tartoz­tak. 1969. április 17-én egy ameri­kai katona aknára lépett Truong Khan—2 falu közelében és meg­halt. Az esetet jelentették fel­felé és valahol „fent" megálla­pították, hogy „a felelősök a faluban vannak." Ennek meg­felelően a szakaszt másnap — április 18-án — „néhányat öl­jetek meg közülük" parancs kí­séretében bevetésre küldték Truong Khan—2 faluba. Tíz-tíz asszonyt és gyermeket azonnal lelőttek, aztán több mint tízet lelőttek, majd megint tízet. Másnap egy alezredes megtekin­tette a falut, s noha az egész zászlóalj — több mint ezer kato­na — tudta, mi történt Truang Khan -2-ben, mégsem tartottak soha semmilyen vizsgálatot az ügyben. Holland választások Hága — Nagy meglepetésre Piet de Jong koalíciós kormá­nyának pártjai a szerdán meg­tartott hollandiai választásokon nem tudták megszerezni a 150 parlamenti mandátum felét sem. A választási eredményt az ellen­zéki pártok, elsősorban a hol­land munkáspárt előretörése jellemzi, de jelentős sikert ért el a Demokrata Szocialisták 1970. elnevezésű jobboldalt párt

Next

/
Thumbnails
Contents