Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

Eddig ismeretien népdalok Hidak 1945 előtt Komárom (Komárno) Vágdunát átívelő közúti hídja egy ritkán előforduló, hosszú, pillér nélküli vashíd volt. Felrobbantották. Ezt követte a szovjet hadsereg által épített Ideiglenes fahíd. Ezután egy erősebb fahidat építettek, mely 1950 nyarán egy óra leforgása alatt leégett. Utána kompjárat működött, míg 1951 elején át nem adták a katonáink által épített 3 főtartós, vas-fa hidat. A hídsorozatot a Vágduna fölött az 1955. december 23-ra befejezett szép, pillér nélküli betonhíd zárja be. A jelenleg használt hidat a Doprastav dolgozói építették és a „Felszabadítás hídjának" nevezik. Komárom többi hídja a vágdunai vasúti híd, a nagy-dunai közúti, valamint vasúti híd, mely részben szintén fel volt robbantva, de javítás után eredeti formáját nyerte vissza. Komárom 6 hídja közül azonban mégis a legérdekesebb a Duna kikötői ága fölött átívelő, 1968-ban befejezett, felnyitható híd. Boncsek László Sólyomvár Košice már a középkorban egyike volt legnagyobb és legjobban fejlődő városainknak. Ennek bizonysága, hogy a régi „Várhegy"en egész 1944-ig állott a Kárpát-hegyláncolat legnagyobb vára, a „Sólyomvár". A város mint ezen várnak tartozéka települt és fejlődött a középkorban. Ma a Várhegy lejtőjén épült „Podhradova" (Váralja) városrész neve utal a vár középkori létezésére. Az 1930-as években a régi várfalaknak még kb. 400 méter hosszú maradványa volt látható, melynek 3 méteres vastagsága bizonyította a vár hajdani erejét és múltját. A „Sólyomvár" elnevezés valószínűleg onnan származott, hogy a középkorban itt is virágzott a vadászat és különösen a sólyomászat. Barabás József Megbecsült ember Jakóczi Ignác már huszadik éve a Vöröskereszt féli szervezetének elnöke. Lakásán természetesen megtalálhatók az elsősegély, nyújtáshoz szükséges eszközök, s az egészségügyi táska, amelyet tavaly százötven alkalommal nyitott ki, hogy segítsen a rászorulókon. Több alkalommal segített törést, égési sebeket szenvedő polgártársainkon, amíg azok nem kaptak megfelelő orvosi kezelést. Sok-sok alkalommal kötött be sebeket, vagy legalább segített az egyszerű fájdalmak megszüntetésében. Egyébként tagja a helyi sportszervezetnek is, mint egészségügyi felelős. Az idén már négy új tagot szervezett be a Vöröskeresztbe és 5 önkéntes véradót toborzott. ötvenhat esztendős, foglalkozása kőfaragó. Munkáját és emberségét mindenki becsüli. Nagy Ernő Üknagyapa Ritka az olyan ember, aki megéri azt a kort, hogy üknagyapa legyen. Nyltrabesenyőn (Bešeňov) azonban a 87 esztendős Gubó Józsi bácsi megérte.Egyébként jó erőben van Józsi bácsi. Rendszeresen, naponta olvas újságot, rádiót hallgat és a tv-műsorát is megnézi. Ma már ritkábban jár M a faluba, mint ezelőtt, de szívesen megbeszéli szomszédaival a világ sorsát. Reménykedve várja, hogy megéri még második ükunokája születését is. Takács Erzsébet A pogrányi (Pohranice) iskola pionírcsapata népdalversenyt rendezett. Nagy értéke a versenynek, hogy öt olyan népdalt adtak elő a tanulók, amelyet sem a Kodály- sem az Ágh-Szíjjártó gyűjtemény nem tartalmaz. Valamennyit a bodoki tanulók énelkelték Gyepes Veronika mindkét dala ismeretlen eddig. A „Már minálunk rostán szórják a búzát" kezdetű dal szűk terccel lefelé induló, ABB'A daliamszerkezetű, a befejező ütemrész negyedekről nyolcadokrá gyorsul. „Sej, a kisbodoki kacsótó esetébe" dalának érdekessége a kezdősorban rejlik. A hatodik osztályos Veronika teljes névrokona, a 9. osztályos Gyepes Veronka szintén két eddig ismeretlen dalt énekelt. „Tiszta búzát öntöttem a garatba" című dalának felépítése igazán ritka, mart amíg első sora moll-hangnemű, addig a második és a harmadik sora dúr, majd a negyedik sorban hangról hangra visszatérő. „Édes anyám kiskertjében nyílik az ibolya" kezdetű dala is sok érdekességet nyújt a szakemberek számára. Lauró Mária, a III. kategória győztese minden sallangtől mentes szövegű dalának, „A bodoki szőlőhegy aljában" kezdetű dalnak kissé furcsa a dallamszerkezete: ABÄB'. A pogrányi iskolának a kórusa ezeket az eddig ismeretlen dalokat már felvette műsorába, hogy ezzel is segítse azok közikinccsé válását. Dunajszky Géza Megbízható készülék A hazánk területén működő földrengésjelző állomások évente közel kétezer, cs?k az érzékeny műszerek által észlelhető földrengéseket jeleznek. Az ógyallai (Hurbanovo) geofizikai obszervatórium MAIN-rendszerű, mechanikus szerkezetű szeizmográfja már ötven éve működik. Megbízható készülék, bár szerkezete már jócskán elavult, de a távoli erősebb földrengések észlelésére kitűnően megfelel. Korszerűbb készülék üzembe helyezése nem lehetséges az obszervatóriumban, mivel az Intézet közvetlenül a forgalmas országút mentén fekszik, s a forgalom zavarólag hatna az érzékenyebb készülékre. Németh István Kódexmásolat Különösen jellegzetes a műemlékké nyilvánított csetneki (Štítnik) evangélikus templom déli hajójának gótikus ablaka. Belső oldalán a középkori „hét szabad művészet" érem sorozata látható. Száraz Zoltán (A felvételt Berenhaut Róbert készítette) Köztársaságunk egyik legnagyobb és legrégibb vállalata. Székhelye Prága. Termékelnek széles skálájából csupán a legfontosabbakat említjük: villanymozdonyok, villamosok, villanymotorok, transzformátorok, kompresszorok, turbokompreszszorok, ipari hűtőberendezések, nafta-motorok, diesel-aggregátok, mozgó daruk, bányagépek, különféle öntvények. A gyár valamennyi terméke keresett a külföldi piacokon is. A sok közül mégis talán az autódarukat említjük meg. Az anyagmozgatás az iparban, az építészetben és a közlekedésben az egész világon óriási probléma, amelynek megoldásán a szakemberek ezrei fáradoznak. Ugyanis a foglalkoztatottak nagy százalékát éppen az anyagmozgatás köti le. Ez is bizonyltja, hogy a gépesítés e téren még nem tört kellő utat. A ČKD hatalmas és széles választékban gyártott daruival is e probléma megoldását segíti elő. A közel száz évvel ezelőtt (1873-ban) alapított üzem már a századforduló óta gyárt darukat. 1954 óta teljes egészében áttért az autódaruk gyártására, melyeket 43 országba, 4 világrészbe exportálja. Érdekes bibliofil kiadványok megjelentetése után a PRAGOPRESS nemrég kiadta a Visegrádi Kódex másolatát. Az eredeti Európa legértékesebb középkori könyvei közé tartozik. A kódex eredetije egy evangelistárium, amelyet 1085-ben írtak. Három évvel ezelőtt bizottságot szerveztek a másolat elkészítésére. Történészek, művészettudósak, muzeológusok, könyvtárszakértők és természettudósok vállalták a feladatot. Az eredetit csak a szakértők nézhették meg, hisz a kódexnek árt a sötétség és világosság, a száraz és párásabb környezet váltakozása is. Nem volt könnyű feladat hűen lemásolni a kilenc évszázaddal ezelőtt kézzel festett kódezet. A hajdani művész pergamenre dolgozott, a másolat viszont hatszínes könyvnyomással készült. Még a kódex kopását is utánozza. Nem tudták pontosan megállapítani, hogy a hajdani színárnyalatokat préselt virágok nedvével, vagy pillangók szárnyainak porával készítették. A színek nyomásánál ezért több probléma merült fel. Sok fejtörést okozott a kötés is, mert az eredetit hímzésbe kötötték, de ebből már csak foszlányok maradtak. A mai kötés virágmintáit az eredeti hímzésről másolták le. Harczos Andrásné Jó kezdet Hosszúszón IDlhá Ves) a CSKP megalapításának 50. évfordulója jegyében épült fel millión felüli költséggel a kultúrház. December közepén indult meg a kulturális élet az új kultúrközpontban. Azóta az eladott jegyek összértéke mintegy 14 ezer korona. Ha az ünnepi és egyéb mű. sorokat is tekintetbe veszszük, akkor egy-egy lakosra nem kevesebb mint 10 —15 rendezvényen való részvétel Jut. Bafft Árpád Nem vén ember Gyakran szokták mondani: öreg ember nem vén ember. Ezt egyébként bizonyíthatja Andrássik Pali bácsi is, a magyar'béli (Vefký Biel) szociális otthon lakója. Annak ellenére, hogy már 96 éves, aktívan részt vesz az otthon kulturális életében. Többen „a kastély zenésze" elnevezéssel illetik, mert maga készítette citerájával már sok fellépésen sikeresen szerepelt. Egri Aranka A város büszkesége Mikulov város büszkesége a vár. Karcsú tornyaival és bástyáival a régmúlt idők romantikáját idézi. A második világháború folyamán leégett a tetőze te és több évig az időjárás viszontagságainak volt kitéve. A Műemlékvédelmi Hivatal új tetőt készíttetett rá, és megkezdődött a vár rekonstruálása. Így változott a valamikori fogadóterem kultúrteremmé, a régi ivó újra borozává. Az épségben maradt boroshordókat pedig áthordták a kisebbik pincébe, melyet múzeummá rendeztek be. Itt található az ország legnagyobb boroshordója, melyet 1650ben egy helybeli kádár készített. A vár palotájában pedig most rendezik be a városi SZISZ-szervezetének részére a klubhelyiségeket Brutovszky J áno* Gótikus ablak