Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

VÁROSUNK é s környéke Tény, bogy vámsunk, Nagymegyer (Galovo), az utóbbi időben környékünk egyik centrumává fejlődött. Bizooyítja ezl néhány ilyen adat: A lakosok száma növekszik. már 6490 fo. Az utóbbi öt évben 294 új bázat építettek a magánépitkezések keretében. 1967-ben 70 család részére adtak át szövetkezeti lakást. A városfejlesztés keretén belül 24 lakásegység építését kezdték meg. Ter vezik az új lakótelep felépítését, ahni család talál majd otthonra. Es a környék is fejlődik. Ezt szeretnénk elmondani a következő sorokban ... MA MÁR BÍZNAK BENNE kor a szövetkezelnek, nemcsak a szőlészet fejlesztése. És az idősebbek nem is nagyon bíztak tudásomban. — És ma mi a helyzet? — A szőlőtermesztés kifizetődik. De ez függ a munkaszervezéstől is. jelenleg még 25 hektoliter borunk van a pincében, pedig az össztermés 65 százalékát átadtuk a borászati üzemnek, és a bor jó részét munkaegységek szerint szétosztottuk a &gok között. — Vannak-e problémáik? — Voltak és lesznek is. Állandó probléma a munkaerőhiány. Kár, hogy a fiatalok nem mennek mezőgazdasági szakiskolába, pedig még további szakemberekre lenne itt szükség. De hát a fiatalok máshová igyekeznek ... Kissé lemondóan legyintett. Megértettük őt, bár bízunk benne, hogy hozzá hasonlóan mások is vállalkoznak majd arra, hogy megnyerjék az idősebbek bizalmát, és vincellérek lesznek a fiatalok közül többen is. Aki 15 évvel ezelőtt járt I.akszakállason (Sokolce) még csak bodzabokros, akácfás kerteket látott. Szőlőt akkoriban még nem termesztettek itt. Az ötvenes évek végén történt, hogy az efsz a falu melletti Halomdombra 3 hektár szőlőt telepített. Ma már minden háznál szőlőlugasokban gyönyörködhetünk. És a szövetkezetben is megszaporodott a szőlővel betelepített hektárok száma. Erről beszélgettünk Csiba Tibor vincellérrel, aki a pincében foglalatoskodott. — Hány hektár szőlője van a szövetkezetnek? — Még csak öthektáros a szőlőnk, de még ugyanenynyit telepítünk. Most, tavasszal. Idővel pedig még ezt a területet is tovább növeljük. — Mikor került ide? — A karvai mesteriskolából jöttem, közvetlenül az árvíz után, 1965-ben. — Hogyan fogadták? — Az igazat megvallva, fogadtak is, meg nem is. Más problémái is voltak akNÖK ÜZEME Amikor felkerestük a nagymegyeri (Čalovo) tejfeldolgo zó üzem igazgatóhelyettesét, Méhes Vilmos elvtársat, alig váltottunk vele néhány szót, máris kitűnt, hogy valóban találó az elnevezés. Az üzemben ugyanis jelenleg 194 dolgozót alkalmaznak, és ezek 75 százaléka nő. Érthető kíváncsisággal érdeklődtünk tehát a megállapítás után az itt dolgozó nők munkaeredményei iránt. Az üzemnek négy részlege van: szárító, vajgyártó és palackozó, valamint felvásárló részlege. Két fő termékük a szárított tej és a vaj. De készítenek itt tejfölt, tejszínt, túrót és joghurtot is. Naponta pedig 33 000—35 000 üveg tej kerül ki innen a tejboltokba. Tavaly nem kevesebb, mint 83 millió 365 ezer liter tejet szállítottak innen. A tejtermékek előírt minőségi pontszáma 83. Ezt ők 10 ponttal teljesítették túl. Minden adatnál ékesebben bizonyítja azonban az itt dolgozók jó munkáját az a tény, hogy 6 és fél milliós tiszta haszonnal zárták a múlt esztendőt. Azt pedig nemcsak a városban, hanem a környéken is tudják, hogy ez az üzem háromszor nyerte el a vándorzászlót. Ez pedig még azok számára is megmagyarázza a termelés színvonalának magas fokát, akik sportszerűen értelmezik a munkaversenyt. Probléma azért akad ebben az üzemben. Mostanában nagyon foglalkoztatja őket, hogy a tejet zacskókban kellene forgalomba hozni. Ennek a megvalósításához pedig gépberendezés kellene. Olyan, amilyet eddig még nem tudtak beszerezni. Pedig ha megoldódik ez a probléma, akkor az iskolákba is szállítanak majd tejet. KEVÉS SZÓVAL Felesleges többet mondani a kelleténél. Viszont hallgatni sem mindig „arany", hisz mondott szóból ért az ember. Ezért kevés szóval mondunk el egyet s mást. Például, hogy . .. Büszkén mondta ki az Ekecsi (OkoCJ Hnb elnöke, Szajkó Aladár, saját falujáról: „Még 1968-ban sem észleltünk visszaesést". És joggal mondta, hisz neonfényes, portalanított utcák, vízvezeték, a tanárok számára épített négy lakasegység, az 50-tagú SZISZ-szervezet, mely országos méretben második helyezést ért el, mind-inind bizonyítják szavait. Egyetlen probléma a már régóta tervbe vett áruház építése, mert az önkiszolgáló bolt nagyon szűk, sokat bosszankodnak az asszonyok. let) Hét falu betegeiről gondoskodnak az új egészségügyi központban, melyet tavaly novemberben adtak át rendeltetésének Csilizradványban (Cilizská Radvaü). Két körzeti orvos, nőgyógyász, gyermekorvos, fogászati rendelő és gyógyszertár szolgálja a dolgozók egészségének védelmét. |bk| Népszerűségnek örvend Nagymegyeren Kovács Béla ALUL IS TÁL ... A monda szerint ígv kezdte feleletét Mátyás király, amikor a faluba látogatott és a lakosok egy tál túróval, tejfellel fogadták. Állítólag a falubeliek ezt egy másik tállal is leborították és Mátyásnak ki kellett találnia, hogy mit rejtenek a tálak. A király megfelelt: Alul is tál, felül is tál, középütt a tögye. Alistál (Hroboríovo) község három része: a tulajdonképpeni Alistál, Felistál és Tönye állítólag így szerezte a nevét. Ma többen is úgy mondják, hogy ez a' járás egyik legnagyobb és legszebb községe, hisz lakosainak száma 1900, és valóban szép ez a falu. Néhány évvel ezelőtt a nádfedeles házikók száma több volt, mint a cserepes házaké. Ma m^r csak itt-ott látni őket az újonnan épített lakóházak árnyékában. Az üzletközpont és az iskola a közelmúltban épült fel Az Iskola közelében nemsokára újabb szövetkezeti lakások építését kezdik meg. A falubeli fiatalok már nem nagyon ismerik az elnevezésről szóló mondát. Űket más érdekli. Nagyszerű klubjuk van a kultúrházban, ahol hetente négyszer is összegyűlnek. Zenekaruk sein lebecsülendő, hisz két tagja: 011 ári Gyula és Mozgai József a Somorján (Šamorín) megrendezett vetélkedőn első helyezést ért el. Csak éppen keveset lehet hallani a falu fiataljainak társadalmi munkájáról. Mintha láthatatlan, hatalmas tállal letakartak volna ezt a falut. Alul is tál, felül is tál ... népi zenekara. Nemcsak ez idősebbek, hanem a fiatalok kórében is. Ennek titka talán az, hogy jó a zenekar összeállítása. Vezető id. Kovács Béla, a tejüzem megbecsült dolgozója, nagybőgős ífj. Kovács Béla, a Košice! Filharmónia tagja, másodhegedűs Kovács Miklós, a Bratislavai Konzervatórium harmadéves hallgatója, cimbalmos Kovács Tibor, diák. brácsások Lévay Árpád és Döme Dezső, nyugdíjas. |hm) jlol gazdalkodtak tavaly a Szilasi IBrestovce) Efszben, inert bevételük 1,27 millió koronával több volt 'a tervezettnél. Igaz, hogy a munkában is ismerik a több szót ebben a szövetkezetben. Például a serléstenyésztők a tervezett napi 55 dkg-os • súlygyarapodás helyett két dkg-mal többet értek el. (kk) Több mint tízmilliót áldoztak Csilizradványban az utak aszfaltozására. A vízvezeték-hálózat kiépítése pedig 1 millió 668 000 koronába került. Persze nemcsak a közös munka mutat ilyen szép eredményeket, hanem az egyének kezdeményezése is, hisz az árvíz óta 75 új családi házat építettek. (bk) A Nagyhizlalda átköltöztette vállalatának egy részéi Nagymegyerröl Allstálba. Nagymegyeren csak az előhizlalda maradt. Egyébként a hizlaldában, beleértve Alistáll is, -10 181 sertést hizlalnak. Egy dolgozó munkája évente 1510 métermázsa húst eredményez. Tavaly nagy veszteség érte a vállalatot, mert az állatok között pestis pusztított Ennek ellenére az idén a tervezett 550 vagon sertéshúson kívül 36 vagon marhahúst és 11 vagon borjúhúst küldenek majd közellátásunk számára. let) Szerelik a zöldet és a parkokat Nagymegyeren. A városka területén 30 220 négyzetméternyi parkosított terület található. Űjak létesítésén és a meglevők gondozásán szüntelenül fáradozik a lakosság. A legutóbbi értékelés szerint ebből a célból a lakosság 70 890 brigádórát dolgozott le. (fé) A vegyszeres gyomirtás gondolatával foglalkoznak a Szilasi Efsz-ben, ahol kellő szakértelemmel és bátorsággal alkalmazzák a vegyi anyagokat. Tavaly például egy hektár kukoricára 500 kg tiszta"tápanyagot szórtak el, s nem bánták meg, mert bőven fizetett a kukorica. (kk) KOMOLY VÁLLALKOZÁS Csilizkoz hét szövetkezete a közelmúltban nagyarányú, közös vállalkozásba kezdett. 24 millió koronás beruházással baromfitenyésztő vállalatot alapított. Fő vállalkozó a patasi (Pastúchy) és a balonyl (Baloň) szövetkezet. A társulás elnöke Táncos Tibor elvtárs, az üzem vezetője pedig tapasztalt baromfitenyésztő szakember, Pázmány Péter mérnök. Az üzem személyzete szakképzett elektrotechnikusokból, karbantartókból és mezőgazdasági szakemberekből tevődik össze. Tavaly áprilisban kezdték meg a telep építését. Ügy tervezték, hogy négy csarnokban majd 60 000 tojóstyúkot helyeznek el, mert az üzem specialitása a tojástermelés lesz. Megkezdték a munkát... És az év végén már termeltek is, bőségesen szállítottak tojást a karácsonyi piacra. Az idén előreláthatólag 6 és fél millió tojást küldenek majd a fogyasztók asztalára. A számítások szerint megközelítőleg 1 millió korona tiszta hasznot biztosít ez az üzemnek. A vállalkozás tehát komoly. Nem is szükséges tovább magyarazni, hogy a szövetkezetek közötti társulások által létrehozandó, magas fokon gépesített és automatizált állattenyésztésé a jövő. Elég csak arra emlékeztetni, hogy így gazdaságilag is kifizetődőbb a munkaerők alkalmazása. És nem utolsó szempont, hogy a gépek ós a műszaki berendezések iránt érdeklődő fiatalság is megtalálja az igényeinek megfelelő munkahelyet ezekben a mezőgazdasági üzemekben. SOK A DOLGUK Medve (Medvedovo) község nevét mindennap megtalálhatjuk az Oj Szó utolsó oldalán a Duna vízállásának jelentésénél. Más helyen már ritkábban emlegetik. Pedig ez a 720 lakosú község megérdemelné, hogy az újságírók gyakrabban foglalkozzanak problémáival. Az árvíz óta eltelt néhány év alatt mintegy 40 millió koronát áldoztak újjáépítésére. Beke Lajos elvtárs, a hnb elnöke sorolja is: — Egyemeletes • iskolát, péküzemet, családi házakat építettünk. Parkot létesítettünk, portalanítottuk az utakat. A jövőre vonatkozólag első dolguk, hogy még az Idén befejezzék a megkezdett építkezéseket, a cukrászda, a halottasház, az öltöző építését, valamint a futballpálya bekerítését. Csak ezek után szeretnék „nagyobb fába vágni a fejszéjüket". Sok a dolguk, de talán a legfontosabb mégis a kultúrház felépítése lenne. Ezt 1973-ig szeretnék megvalósítani. De persze más dolguk is van. A községnek nagyon szép a környéke. Jól ismerik a turisták, mert itt nemcsak a táj szép, hanem bőven adódik halászati és vadászati lehetőség is. Csak éppen az elszállásolásuk gond, mert a faluban egyetlen faház szolgál erre a célra. Az üdülőközpont létesítése csak távlati terv. És itt van a híd ügye is. Tavaly lezárták, mert a magyar oldalon 50 cm-rel emelik és javítják, a mi oldalunkon is emelni kell 250 cmrel. Két év múlva kész lesz, pedig jó volna mielőbb használatba venni. Valóban sok a dolguk a medveieknek. Összeállította: Zakál Piroska vezetésével a nagymegyeri tadnsftókör (agjai, Benge Klára, Eris Teréz, Ferenczi Éva, Harmati Mária és Kocsis Katalin.