Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

J . /' ľ... • /V • - • •• • • i'i l ti J SZO Igen, megkezdődött ötéves tervünk legnagyobb építkezése. A nemzetközi földgázvezeték építése közel tízmilliárd korona beruházást igényel, s befejezése után harmincmilliárd köbméter szcvjet földgázt szállít . MÁR ÉPÜL... REJTETT ARANY Az értékek legfőbb mércéje az arany. Nemesfém, fogalmát a saját kategóriáján kívül csak nemes vívmányok, értékek becslésénél használják. Arany keze lehet egy sebésznek, arany szíve egy gondos édesanyának és aranyat érő lehet azoknak az egyéneknek i/agy munkacsoportoknak az igyekezete, akik a többtermelés eredményeként létrejövő társadalmi jólétet önkéntesen vállalt többletmunkával, más szóval szocialista kötelezettségvállalások elfogadásával és teljesítésével szándékozzák előmozdítani Akik ismerik a vállalatok tervéből az egyénekre és kollektívákra háruló, korántsem apró feladatokat, csak az elismerés hangján szólhatnak azokról, akik napi munkájuk mellett további, legtöbbször térítésmentes feladatok elvégzésére tesznek vállalást. Sokan vannak ilyenek és számuk napról napra nő. Ezek az emberek tudatosítják, hogy az üzemekben létrehozott értékek közkinccsé válnak, közvetlenül vagy közvetetten részesül belőlük az ország népe. Csak olyan ember ír alá vállalást, aki szívügyének tekinti hazánk gazdasági felemelkedését, aki az egyéni érdeket alárendeli a társadalmi érdeknek. A válságos 1968—69-es években a nemzetgazdaság irányításéba befurakodott farizeusok azt híresztelték: nincs szükség a munkaversenyre, haszontalan formaság az egész. Nem voltak ostobák, kijelentésüket nem a szakszerűtlenség, hanem az ellenséges szándék sugallta. Az államháztartás tudatos elszegényítésére törekedtek. Gazdasági csőddel akarták bizonyítani, hogy a februári győzelem után választott út helytelen,- hogy érvényt kell szerezni az egyes harácsoló egyének pénztárcáját duzzasztó, ám a dolgozók százezreit koldusbotra juttató „gazdasági reformoknak". A marxizmus—leninizmus szilárd alapján álló, a szocialista közgazdaságtant ismerő hazafiakat azonban nem tévesztették meg ezek az emberbőrbe bújtatott farkaselméletek. Sztrájkok helyett becsületesen végezték napi munkájukat és versenyeztek is. Voltak azonban egyének, akik karrierizmusból eleve lógós hajlamukból kifolyólag úsztak az árral. Hogy mennyi kárt okoztak népgazdaságunknak, azt az 1969-ben megkezdett és azóta is tartó konszolidálódási folyamat keretében mérhettük le. Nem szükséges professzornak vagy „prófétának" lenni annak megértéséhez, hogy serkentő, többtermelést eredményező erő a verseny. Aranybánya, melyet fel kell tárni es ontja az ertékeket. Néhány nappal ezelőtt Puchovban, a gumigyár főbejáratánál elhelyezett táblán olvastam: Pártunk XIV. kongreszszusa tiszteletére ebben az évben 11 millió 600 ezer korona értékű árut gyártunk terven felül. Az érsekújvári (Nové Zámky) kommunisták járási konferenciájára 74 táviratban bejelentett kötelezettségvállalást hozott a posta. Az elvtársak kiszámították, hogy ezek a vállalások az ötödik ötéves terv első évében több mint 120 millió koronával gazdagítják népgazdaságunkat. Vágújhelyen (N mesto nad Váhom) a szellőztetőberendezéseket gyártó üzem kollektívája pártunk megalapításának közelgő 50. évfordulója tiszteletére 900 ezer korona értékű munkavállalást iogadott el. Itt van hát a rejtett, a íeltárásra váró arany! Ha elektromos gépekkel kiszámítanánk azoknak a teljesített munkavállalásoknak az értékét, melyeket a „Mindenki szocialista mádon" mozgalmat elindító 24 vállalat követői hoztak létre, fantasztikus számot kapnánk, mely bizonyítaná, hogy a verseny nélkül óriási értékek maradtak volna kihasználatlanul. Természetesen mindent még nem tártunk fel. Pártunk megalapításának 50. évfordulója és a CSKP közelgő XIV. kongresszusa minden bizonnyal további értékek létrehozására serkenti dolgozóinkat KOMLÓSI LAJOS •••••