Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk \ Mi változott a Közel-Keleten idestova harmadik hónapja már, hogy a de facto meghosz­sterr.ss nyezéseket kővető izraeli NEM-ek miatt Tel Aviv nemzetközi vonatkozásban is egyre inkább ES MAKACS ­lenebb lesz ugyanis a világnak >> AJJ ZRA h' LILS MA q ín" m pl n útiát állta eddig a békés rendezésnek. ^Kőze^íse^eit „dúsítja" a rendre ^vľdS' el paleszttnai konfliktus is, ahol a sorozatos „megállapodások el lenére tovább tart a testvérharc, s ma már ™™yebb azt szá­mon tartani, mikor hallgattak a fegyverek, mint azt, mikor sér tették meg a megállapodásokat. „„,„,_*„• ro nrikí­Az események és a rendezés szempontjából ^aran rendki vül jelentős döntés is született a napokban: a lamfő, Szadat egyiptomi, Khadaf i líbiai és Asszad szírlat elnök Benghaziban egy héttel ezelőtt megállapodást írt alá az Arab Köztársaságok Szövetségéről. Ezzel úf erotenyezo lépett a szín e, s U Thant ENSZ-főtitkár indokoltan hívta fel ,Izrael figyel lét arra, hogy az arab föderáció létrefötte új helyzetet teremt a Közel-Keleten, és ha Izrael ezt nem hajlandó tudomásul ven­ni, akkor talán a béke utolsó esélyeit szalasztia el. ÚJ ARAB ÁLLAMSZÖVETSÉG Alig fél éve annak, hogy Kai­róban megfogalmazták az arab államszövetség tervét, s most máris bejelentették a föderáció létrehozását. Egyiptom, Líbia és Szíria államszövetségben törté­nő egyesüléséről van szó. A ne­gyedik tagország, Szudán támo­gatásáról biztosította ugyan az államszövetséget, belső politi­kai okok miatt azonban csak ké­sőbb csatlakozik hozzájuk. Maga a gondolat, s annak gyakorlattasítása nem új. Ha­sonló tervek már korábban is foglalkoztatták az arab államo­kat, s magát Nasszer elnököt is. Ennek eredményeként jött létre 1957-ben Egyiptom és Szíria uniója. Ez az egyesülés azonban tiszavirág életű volt, három év múlva felbomlott. A múlt évben ugyancsak létrejött egy hármas­szövetség, az EAK, Líbia és Szu­dán között. Később hozzájuk csatlakozott Szíria is. Gyakor­latilag most ebből az elgondo­lásból született meg az új állam­szövetség, melynek időszerűsé­gét nemcsak az arab egység megteremtésének a rég óhajtott szándéka indokolta, hanem a közel-keleti válságos helyzet is. A korábbi megoldással szem­ben, amikor a föderáció lényege kimerült abban, hogy a vezetők rendszeresen találkoztak, a mos­tani megoldás politikai, gazda­sági és katonai szempontból egyaránt jelentős megállapodá­sokat tartalmaz. Ez év szeptem­berében Egyiptomban, Líbiában és Szíriában népszavazással erő­sítik majd meg az Arab Köztár­saságok Szövetségének megte­remtését. AZ ÖSSZEFOGÁS LÉNYEGE Az arab közvélemény helyes­léssel fogadta a megállapodást, mert benne régi vágyaik telje­sülését látják. A hírügynöksé­gek kommentárjai is egyöntetű­en úgy könyvelték el, mint új erőtényezőt a világnak ebben a térségében, mellyel nemcsak számolni kell a jövőben, hanem feltételezhetően Jelentős befo­lyással lesz a közel-keleti konf­liktus további alakulására. A szövetség gyakorlatilag mind a három ország számára előnyt jelent. A társuló orszá­gok minden szempontból (tár­sadalmi berendezés, vallás, stb.) jól kiegészítik egymást, s ugyan­akkor nagy vonzerő lehet a töb­bi arab ország számára is. Első­sorban annak érdekében, hogy az arab egység útját ne mulandó és alkalmi társulások határoz­zák meg, hanem a társadalmi és politikai célkitűzések azonos­sága. Az 1967-es arab-izraeli hábo­rú óta a megalakult államszö­vetség révén Izrael először ta­lálja magát szemben déli és északi határai mentén egységes ellenféllel... Ez nemcsak új erőhelyzetet teremt, hanem a manőverezési lehetőséget ís szélesíti. Megerősödik ugyanak­kor Egyiptom helyzete is, s a megállapodás messzemenően fi­gyelembe veszi a tagországok nemzetbiztonságát ls. Kölcsönö­sen kötelezettséget vállaltak ugyanis arra, hogy belső és kül­ső veszély esetén hatékony in­tézkedéseket foganatosítanak a veszély elhárítására. Közös ál­lami szervezet révén társadalmi, gazdasági és katonai vonatko­zásban egyaránt a legelőnyö­sebb megoldásokat választhat­ják. Ugyanakkor a katonai erő lehetséges átcsoportosítása, va­lamint Líbia óriási olajtartalé­kai egyaránt az összefogásban rejlő erőtartalékokat látszik igazolni. A benghazi okmány ily mó­don válasz az izraeli kihívásra, annexiós törekvésekre, s nem titkolja az államszövetség fő célját: a megszállt arab terüle­tek felszabadítását, valamint a palesztin kérdés igazságos meg­oldását. ÚJABB CSÚCSÉRTEKEZLET A LÁTHATÁRON Az ellenségeskedésekkel, gya­núsításokkal, kölcsönös bizal­matlanságokkal teli jordániai— palesztinai testvérháború meg­fékezésére tett újabb törekvés a marokkói király kezdeményezte algíri arab csúcsértekezlet. Ed­dig hét ország: Marokkó, Algé­ria, Líbia, Kuwait, Libanon, Jor­dánia és Jenien járult hozzá a csúcsértekezlet megtartásához. Kilenc arab ország Jordániához intézett múlt heti felhívásában nem titkolta a hónapok óta hangoztatott vádat: létezik egy terv a palesztinai ellenállás fel­számolására. Az Al-Ahram pedig annak a nézetének adott han­got, hogy Husszein megállapo­dott Izraellel és az Egyesült Államokkal, hogy a mozgalom felszámolása fejében a megszál­lók kiürítik a Jordán folyó nyu­gati partvidékének egy részét. Egyébként még Husszein ta­valyi londoni tartózkodása ide­jén terjedt el a hír, hogy tárgya­lásokat folytatott Jigal Állon iz­raeli miniszterelnök-helyettes­sel, s egyetértettek abban, hogy a felkelők mindkét ország számára kellemetlenek", s a ki­rály semlegesítésük érdekében „számíthat izraeli segítség­re" ... Egy tény, Dajan hadügy­miniszter az őszi konfliktus idején nyíltan kijelentette: „Ami engem illet, Husszein királynak szurkolok". Az arab országok közös fel­lépése már több ízben fékezte a királyi akciókat, s feltehető­en — legalábbis rövid távon — most is eredményes lesz. A lé­nyeget illetően, a palesztinai menekültek kérdése megoldásá­ban azonban aligha tud dűlőre jutni. Ez ugyanis csakis a kö­zel-keleti kérdés békés rendezé­sének részeként juthat nyugvó­pontra. KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSSEL A nemzetközi politika törté­nései azt mutatják, némi moz­gás tapasztalható a „túloldalon" is. Bár a Szuezi-csatorna meg­nyitásával kapcsolatos Izraeli— amerikai elképzelést ma még homály fedi, s az újabb amerikai fegyverszállítmányok nem az optimizmust erősítik. Az a tény azonban, hogy Rogers amerikai külügyminiszter május elején Közel-Keletre indul, s U Thant a Jövő héten állítólag Genfben találkozik Jarringgal, némi re­ményt adhat a tárgyalások újra­kezdésére. A Szovjetunió és a szocialista országok többször leszögezték — s ezt erősítete meg Riad egyiptomi külügyminiszter mos­tani moszkvai tartózkodása is —, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határoza­tának teljesítése a rendezés alapfal Annak feltétele, hogy arabok és zsidók az „örökös háborúskodás helyett" hévében élhessenek. FÓNOD ZOLTÁN ÚJABB ÖSSZECSAPÁSOK JORDÁNIÁBAN összehívták az ASZÚ Központi Bizottságát # U Thant fogadta Tekoah izraeli ENSZ-nagykövetet Befrút — Jordániában a kb. egyhetes, viszonylag nyugodt periódus után, csütörtökön es­te ismét összecsapások voltak a palesztinai gerillák és a jor­dániai hadsereg egységei kö­zött. A palesztinai ellenállás egyik közleménye szerint a lövöldö­zés az Irbid környéki gerilla­támaszpontnál kezdődött, ami­kor a hadsereg egyik egysége feltartóztatott egy palesztin te 1 herautót. A gépkocsi vezetőjét a katonák elhurcolták. Az inci­dens nyomán megindult csatá­rozás a késő éjszakai órákig tartott. A palesztinaiak egy másik közleményben pénteken reggel közölték, hogy a kormányerők Dzseras város térségében meg­támadták támaszpontjalkat. Kairó — Vasárnapra össze­hívták az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságát. A tanács­kozás napirendjén a hármas államszövetség, az arab köztár­saságok szövetségének meg­alakítása szerepel. Hírügynök­ségi Jelentések szerint a Jövő hét keddjén az egyiptomi kor­mány, szerdán pedig a nemzet­gyűlés tart ülést ugyanezzel a napirenddel. Mint ismeretes, a Benghaziban aláírt megállapo­dás értelmében a szeptember 1-i népszavazás előtt a tagálla­mok illetékes politikai és ál­lami szervei ratifikálják a fö­derációs egyezményt. Szadat egyiptomi elnök kü­lönmegbízottat küld a jövő hé­ten Karthoumba, Nimeri szudá­ni elnökhöz — jelentette az Al Ahram. Szadat különmegbízott­ja ismerteti a szudáni elnökkel az Egyiptom, Líbia és Szíria közötti arab köztársaságok szö vétségét létrehozó Benghazi megállapodás részleteit. New York — U Thant ENSZ­főtitkár csütörtökön este fogad­ta Joseph Tekoahot, Izrael ENSZ-küldöttségének vezetőjét. A megbeszélés után Tekoah ki­jelentette: U Thant a jövő hét folyamán Genfben találkozik Gunnar Jarringgal, az ENSZ kö­zeUkeleti főmegbízottjával. A főtitkár a pénteki nap folya­mán jelentette be utazási ter­vét. Jarring jelenleg Svédor­szág Szovjetuniő-beli nagykö­veteként moszkvai állomáshe­lyén tartózkodik. Washington — Hírügynökségi Jelentés szerint Rogers május elején közel-keleti körutat tesz, amelynek során ellátogat Liba­nonba, Jordániába, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és Izraelbe, hogy megbeszéléseket folytas son a közel-keleti problémák­ról. A tervezett közel-keleti körút legfontosabb állomása Kairó lesz. A hírügynökségek megjegyzik, hogy John Foster Dulles 1953. évi egyiptomi lá­togatása óta most először vár­nak amerikai külügyminisztert Kairóba. Lausanne — A svájci legfel­ső bíróság pénteken négy és fél évi kényszermunkára ítélte Alfréd Frauenknecht tervező mérnököt annak a vádnak az alapján, hogy svájci hadititko­kat adott el Izraelnek. A vád­lott beismerte, hogy 20 láda gyártási leírást, kb. 200 000 ter­vet adott át izraeli ügynökök­nek 1968 májusa és 1969 szep­tembere között és szolgálatai­ért 200 000 dollárt vett fel. A bíróság előtt viszont azzal vé­dekezett, hogy cselekedetében az Izrael iránt érzett rokon­szenv vezérelte. ELŐNYOMULNAK a pakisztáni kormánycsapatok TÖMEGVÉRENGZÉSEK DACCÄBAN Oj Delhi — A pakisztáni rá­dió szerint a központi hatalom erői újabb öt nagyobb telepü­lést foglaltak el Kelet-Pakisz­tánban. Ezek közül négy koráb­ban Mudzsibur Rahman sejk csapatainak kezén volt. Elfog­lalták a pakisztániak az indiai határszélen levő Satkhirát, az országrész északkeleti részén fekvő Sylhetet, az északnyugati körzetben levő Hillit és Kurig­ramot, nyugaton oedic Meher­purt. A pakisztáni klügyminiszté­rium szóvivője egyébként közöl­te: India biztosította a kormányt afelől, hogy nem ismeri el „Bangla Desh"-t, az önálló Ke­let-Pakisztánt. India állítólag azt is megígérte, hogy nem ad diplomáciai előjogokat Husszein Alinak, Pakisztán volt calcuttai helyettes főmegbízottjának, aki híveivel együtt „Bangla Desh" első külföldi misszió|ának nyil­vánította magát. New Yorkban tudományos ku­tatók egy nemzetközi csoportja nyilatkozatában vádolta meg a pakisztáni hadsereget azzal, hogy a március 26-ra virradó éj­szaka „előre megfontolt szán­dékkal lemészárolta" a daccai egyetem professzorainajk ős di­ákjainak többségiét. A nyilatkozat szerint március 25-én este a hadsereg megtá­madta a daccai egyetemet. Éj­jel 1 órára az egyetem épülete már égett, de a lövöldözés még 36 órán át folytatódott. Az egyetem tömegsírra emlékezte­tett, több ezer holttest hevert szanaszét. A nyilatkozat azt állítja, hogy az egyetem a nyugat-pakisztáni hadsereg első számú célpontja volt. Az „előre megfontolt szán dékkal végrehajtott mészárlás" annak az alapján ment végbe, hogy már tavaly ősszel elkészí­tettek egy feketelistát, amin ott szerepeltek a daccal egyetem tanárainak, diákjainak nevei, nemkülönben azoké a művésze­ké, muzsikusoké és íróké, akik a bengáli irodalommal és kul­túrával azonosították magukat. Családi kormány Haitiban Port-au-Prince — „Haittakl Én vagyok az örököse annak a politikai filozófiának, doktríná­nak és forradalomnak, amely atyámban, a köztársaság élet­hossziglant elnökében testesült meg. Eltökélt szándékom ugyan­azzal a kifogyhatatlan energiá­val, kttartással munkáskodni halhatatlan szülőföldünk javá­ra — fgy hangzott Jean-Claude Duvalier, az elhunyt Duvalier el­nök fiának, s egyben utódjának rádiónyilatkozata néhány perc­cel a halálhír bejelentése után az elnöki palotából. Duvaller-t ma temetik. A nemzeti gyász harmincnapos lesz. A rádióállomások három napig csak gyászzenét közvetí­tenek. Duvalier halála a hivatalos közlemény szerint szerdán kö­vetkezett be, de az ügyet rej­tély borítja. A véreskezű diktá­tor talán már napok őta nem volt az élők sorában. A teen­dőkről a családtagokból a szűk környezetből álló „rugens­tanács" már döntött ls, mielőtt bejelentették volna, hogy Du­valier nincs többé. Jean-Claude, a csaknem száz­kilós fiatalember már a halál­hír bejelentése után néhány órával átalakította a kormányt. A kabinet új összetételéből az tűnik kl, hogy a Duvalier-család a legközelebbi fegyvertársakat nevezte ki miniszterekké. A sze­mélyi kombináció Marie-Denise Duvalier-nek, a néhai diktátor becsvágyó, 29 éves leányának kezenyomát viseli. A kétségbeejtő múltú Haiti po­litikai jövője mindenütt találga­tásokat indított el. Eltérnek a vélemények, hogy kirobban-e a régóta szunnyadó hatalmi harc. Mások viszont békésebb átme­netet jósolnak az egyik dikta­túrából a másikba. Mint a Reu­ter írja, washingtoni szakértők nem zárják ki annak lehetősé­gét sem, hogy Amerika-ellenes baloldali nacionalisták is meg­jelennek a politikai porondon. Ezt ellensúlyozandó, az ame­rikai hadügyminisztérium meg­erősítette, hogy Duvalier halála 6ta a Karib-tengeren cirkáló amerikai hajók fokozták Haiti figyelését. Fidel Castro kitüntetése Havanna — Fidel Castrót, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rát, a forradalmi kormány mi­niszterelnökét a Lenin születé­sének 101. évfordulójára alapí­tott jubileumi emlékéremmel tüntették ki. Az érmet a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának elnöksége nevében N. P. Tolu­bejev, a Szovjetunió kubai nagy­követe nyújtotta át. Fidel Castro a kitüntetés át­adásakor a többi között kije­lentette: „Lenin érdeme, hogy továbbfejlesztette és a gyakor­latban átültette Marx és Engels tanításait és vezette a világ el­ső szocialista államát. Azért is áll olyan közel hoz­zánk, mert az ő eszméi lobban­tották lángra a kubai forradal­mat, szolgáltak útmutatóul és segítik elő a forradalom sike­res fejlődését." Egyidejűleg jubileumi emlék­érmeket nyújtottak át számos kubai pártvezetőnek. A PARAGUAYI KOMMUNISTA PART április elején tartotta III. illegális kongresszusát — kö­zölte tegnap a moszkvai Prav­da. A kongresszus új programot és alapszabályzatot fogadott el. Az SZKP KB ebből az alkalom­ból üdvözlő táviratot küldött a Paraguayi Kommunista Párt III. kongresszusának. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára szerda este vissza­tért a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusáról Varsóba. JAPÁN egész területén a ha­gyományos tavaszi bérharci kampány keretében tegnap szá­mos ipari és közszolgáltatási dolgozó lépett sztrájkba. EGY AMERIKAI KATONAI RE­PÜLŐGÉP csütörtökön öt ízben sértette meg a Kínai Népköztár­saság Kuantung tartományának léglterét. A Kínai Népköztársa­ság külügyminisztériumának szóvivőjét felhatalmazták, hogy a provokációval kapcsoiatban nyilvánosságra hozza a 491. ko­moly figyelmeztetést. A CARACASI DIÁKOK harma­dik napja tüntetnek az elavult oktatási rendszer és a létfenn­tartási költségek emelkedése el­len. A kivezényelt rendőrök tü­zet nyitottak a diákokra. Két diákot megöltek, többet megse­besítettek. AZ AMERIKAI PARLAMENT demokrata párti vezetője ismét követelte Edgard Hoovernek, az FBI igazgatójának visszahívását mostani funkciójából és felhívta Nixon elnököt, hogy rendeljen el vizsgálatot e szervezet tevé­kenységét illetően. OSLÓBAN tegnap megkezdő­dött a Norvégia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa. A pártkongresszus 140 küldötte a norvég munkásosztály érdekei­ért folytatott harc feladatairól, a kommunista és munkáspártok nemzetközi együttműködéséről tanácskozik. A CEYLONI HATÚSÁGOK úgy döntöttek, hogy kiutasítják az országból Róbert Taylort, az UPI amerikai hírügynökség tudósító­ját. Az újságíró a hatóságok megkerülésével fényképfelvéte­leket próbált kicsempészni Cey­lonból. WALTER SCHEEL nyugatné­met külügyminiszter csütörtö­kön négynapos hivatalos látoga­tásra Rio de Janeiróba érke­zett. A repülőtéren adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy Nyugat-Németország chilei nagykövete, akit az NDK-nak Chile részéről történt diplomá­ciai elismerése után tanácsko­zásra rendeltek vissza Bonnba, hamarosan Ismét elfoglalja san­tiagói állomáshelyét. AZ ARGENTIN NAGYVÁRO­SOKBAN sztrájkhullám robbant kl. A postai alkalmazottak és a távírászok léptek sztrájkba. Négy tartományban sztrájkba léptek az iskolák pedagógusai is. A sztrájkolók a munkakörül-' mények megjavítását és béreme­lést követelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents