Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám, péntek

ÚJJÁSZÜLETETT A KÖZSÉG Czímőn valamikor az átla** jósnál is alacsonyabb volt a proletárok életszínvonala. A falut nagyrészt kubikusok, agrárproletárok ős elszegényedett kisparasztok lakták. A lakosság mintegy hatvan százaléka egész Szlovákiát bejárta gyalogosan, mezítláb, fatalicskát tolva, hogy árok- és csatorna ásási munkát vállaljon. A Károlyi-féle grófi uradalom isak asszonyoltat és gyerekeset alkalmazott idénymunkára, akiknek hat korona napszámot fizetett. A falut sártenger borította. A részes aratók 10—14 napot szolgáltak ingyenesen az érsekújvári nagygazdáknál. Az első köztársaságban mindössze két fiatal érettségizett a község lakosai közül. A faluban mindössze öt ember kapott nyugdíjat, ők is hadirokkantak voltak. A féktelen kizsákmányolás, a nagy nyomor elősegítette a kommunista eszmék terjedését. Községünk szülöttje, Kosík István az első köztársaságban a kommunista párt parlamenti képviselője volt. Ű rendszeresen eljuttatta a Kassai Munkás című újságot rokonának, Búkor Vincének. Csoportosan olvasták a lapot és megszervezték a kommunista párt alakuló gyűlését, 1927 szeptember 17-én. Harminc tagja volt az új szervezetnek. A szervezeti élet megindult, pártsejteket alakítottak, s összekötőket neveztek ki, akik a környékbeli pártszervezetek-kel fenntartották a kapcsolatot. Feladatuk volt a hírek továbbítása, röpcédulák, plakátok szállítása és más feladatok ellátása. Az első választásokon hét, majd tizennégy kommunista került be a községi képviselőtestületbe. A pártszervezet ezt a képviseletet 1938-ig megtartotta: kommunisták töltötték be a bírói és a törvénybírói tisztséget. A pártszervezetben a legaktívabb ideológiai tevékenységet Boros László, Kutruc László, Nagy Béla, Varga Vince és Kutruc Dénes fejtette ki. A z 1931. évi gazdasági vál** ság még inkább fokozta a munkanélküliséget, a nyomort, január 0-án tüntetést szervezlek, melynek jelszavai munkátkenyeret követeltek az éhezők nek, továbbá a 10 koronás gyorssegély-utalvány kiutalását, az adók elengedését, a végrehajtások azonnali beszüntetését. A község Mika nevű főjegyzője karhatalmi segítséget kért. A tüntető tömeget csendőrkordon vette körül, parancsnokuk tüzelésre adott parancsot, cle a helyi csendőrőrs parancsnoka, Dvoŕák őrmester figyelmeztette őt a szímőiek határtalan elszántságára és kérte, változtassa meg a parancsot. A parancsnok „fegyvert vállra" vezényelt és oszlásra felszólította a tömeget. A tüntetők azonban egy lépést sem hátráltak. A férfiak kigombolták kabátjukat és ingüket, s meztelen mellüket kitárva kiáltották: „Öljetek, ha mertek! Munkát és kenyeret adjatok!" Dulakodásra került sor, amelynek során a nők is szembeszálltak a csendőrökkel. Varga József és Szapu Hermán elvtársakai elfogták, de a tömeg csakhamar kiszabadította őket. A tüntetők elénekelték az Internacionálét. A kommunista párt elnyerte a község lakosságának teljes rokonszenvét. Ugyanebben az évben a május elsejét Gútán ünnepelték meg a szímőiek. A Vág töltésén haladt a menet Gúta felé, tavaszi szél lengette a vörös zászlót, magasan szárnyalt a légben a „Törd le a láncodat elvtárs" című munkásinduló dallama. A Duna hídfőjénél a komáromi csendőrség szuronyt szegezve állt lesben. Varga Mária nevű fiatal nő az ütlegelések ellenére ís átjutott a csendőrkordonon, és felhívta a tömeget, hogy törjék át a kordont. Így is történt. A fegyveresek meghátráltak. A tüntetést népgyűlés követte. A karhatalom a templomtoronyban géppuskát állított fel. Két szímői fiatal verseket szavalt az egybegyűlt emberek előtt. A csendőrök feloszlatták a tömeget, s hazafelé menet ismét megtámadták a szímői tüntetőket. Akadt azonban az úton elég kő, amivel védekezni lehetett. Hazafelé „A harcban nem szabad megállni" című forradalmi dalt énekelték. A tüntetés részvevői közül többet letartóztattak, s csak 3—5 nap múlva engedték haza őket. A községben egyre nőtt a ** kommunista párt szerepe és tekintélye. Kezdeményezésére megalakult a Vörös Szakszervezetek helyi szervezete, melynek több mint kétszáz tagja volt. E szervezet a párt utasítására sztrájkokat szervezett. A szímői kommunisták a burzsoázia elleni sikeres harcukért Moszkvából díszes emlékalbumot kaptak. A szervezet élén eredményes munkát végzett Ludas Gyula elvtárs. Az emlékezetes kosúti sortűz évfordulójára a szímőiek helyben akarták megtartani a népgyűlést. Engedély helyett azonban 80 állig felfegyverzett csendőr érkezett a községbe. Nagy Béla és Kutruc- Béla elvtársakat megbilincselve kísérték be a komáromi fegyházba. A pártszervezet komolyan mérlegelte a helyzetet, bizalmiak útján értesítette a környékbeli pártszervezeteket, hogy tilta.kozzanak az arcátlan törvénySértés ellen. A Vrútkyn dolgozó szímői kubikosok szlovák elvtársaikkal együtt tiltakozó jegyzéket juttattak el a bratislavai ügyészségre. A bíróság mégis 30—30 napi elzárásra ítélte a letartóztatott kommunistákat. 1933. február 25-én a pártszervezet tüntetésre szólította fel a népet. A község aprajanagyja az utcára vonult s „Le a burzsoá kormánnyal", „Veszšzen a kapitalizmus!", „Emberséges életmódot a dolgozóknak!" jelszavakat hangoztatva a községháza felé haladt. Már az előző nap rengeteg plakátot ragasztottak ki. A tüntetést követő napon hat elvtársat őrizetbe vett a csendőrség. A szímőiek ezt sem hagyták válasz nélkül. Február 28-án, amikor megkondult az estharang — ez volt a jeladás — a „hangos szó" tiltakozás jegyében az utcára sereglett a nép, és a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását kövelelte. A csendőrök másnap még két elvtársat — Kutruc Lászlót és K. Dénest hurcollak el megbilincselve. A letartóztatottak harminc napot töltöttek vizsgálati fogságban. pártszervezetünk tudatában r volt annak, hogy a végső győzelem érdekében tovább kell fokozni az igazságos harcot. Ezért a párt irányításával további társadalmi szervezeteket létesített, hogy minél több embert bekapcsoljon a kapitalista rendszer elleni küzdelembe. így alakult meg az ifjúmunkások szervezete, a Proletár Testneve v lési Egyesület, a Szovjetunió Barátaniak Szövetsége meg a Vörös Pionírszervezet. A PTE ]ó futballcsapatot szervezett, saját erejükből zenekart is alakítottak. A szovjetbarátok szervezetének élén fiatal kommunista állt, a szervezetnek 150 tagja volt. Amikor Magyarországon Horthy vérbírósága Sallai és Fürst elvtársak meggyilkolását készítette elő, ifjúmunkás szervezetünk tiltakozó aláírási akciót szervezett. A nyomozásnál a bíróságok kiderítették, hogy katonaköteles fiatalok végezték ezt, és ők tevékenykedtek abban a gyűjtési akcióban is, amellyel Major István szabadlábra helyezését akarták elérni. A fiatal elvtársakat katonai bíróság elé állították és 5—10 napi elzárásra ítélték. Pártszervezetünk gondoskodott az ideológiai nevelésről is. Többek között egyhetes esti pártiskolát rendezett, amelyen andódi és kamocsai elvtársak is részt vettek, gyalogszerrel jöttek este, s hajnalban értek haza. Pártszervezetünk történetéhez tartozik, hogy Nagy Béla elvtárs, a helyi szervezet elnöke 1929-ben részt vett az V. pártkongresszuson, és Gyertyán József ifjúmunkás hősi halált halt a spanyol polgárháborúban. A szímői pártszervezet tevékenyen részt vett a fasiszta veszély elleni küzdelemben, a köztársaság megvédéséért vívott harcban. Röpcédulákkal, falragaszokkal mozgósította a dolgozókat, nyilvános népgyűléseken beszéltek a Szovjetunió fejlődéséről, a spanyolországi eseményekről, a népi demokráciáról stb. Az előadásokat egyebek közt Kosík István, Steiner Gábor és Mező István elvtársak tartották. 1936 pünkösdjén a kommunista párt területi bizottsága a forradalmi hagyományú Szímőn rendezte meg a területi sportünnepélyt. Az ötszáz sportoló fellépésének eszmei tartalma a köztársaság megvédésének gondolatát fejezte ki. A tornőci tömegtüntetésen Szímőről 230-an vettek részt. Az 1938-as mozgósításnál pártszervezetünk elnöke, aki szintén bevonult, kibontott vörös zászló alatt az emberek előtt kijelentette, hogy az utolsó csepp vérükig harcolni fognak a fasizmus ellen és megvédik a köztársaságot. A Horthy-féle megszállás " alatt sok üldöztetést, kínzást kellett elszenvedniük a kommunistáknak. A pártszervezet kapcsolatai az illegalitásban sem szakadtak meg, 1944ben plakátok tűntek fel, amelyek a hitleri háború vereségét hirdették, a pártszervezet kiépítette a sejthálózatot, szabotázst szervezett és rejtekhelyeket készített a haladó szellemű emberek, a katonaszökevények és a fiatalok számára. A felszabadulás után a szímőiek ugyanolyan forradalmi aktivitással végezték a szocialista építést, mint azelőtt a kizsákmányolók elleni harcot. 1949-ben megalakult az egységes föld művesszövetkezet, amely ina a járás legjobb szövetkezeteinek egyike. Tavaly korszerű szárító üzemet építettek 5 millió korona értékben. A szövetkezeti klub, amely a lakosság szórakozását szolgálja, 2 millió koronába került. Pártunk megalakulása fél évszázados évfordulójának tiszteletére valamennyi tömegszervezet kötelezettséget vállalt társadalmi munka végzésére. Ünnepi esten emlékezünk meg pártunk dicső történetéről. Községünkben kilencéves általános iskola épül, a falu lakosai közül eddig több mint százan érettségiztek, 250-en szereztek különféle szaKképzettséget, a községi könyvtárban pedig 3500 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. A lakosság takarékbetétjének összege meghaladja a 7 millió koronát, minden öt emberre egy televíziós készülék, minden 3,8 emberre pedig egy rádió jut. Havi 316 000 koronát tesz ki a nyugdíjak összege. Lecsapolták a község határának vizenyős részét, a földterület egy részét pedig öntöző berendezéssekkel látták el, a szőlő- és a gyümölcstermesztést gépesítették. A szövetkezeti tagok átlagos havi jövedelme meghaladja a kétezer koronát. A község képe is megválto** zott. Az utakat portalanították, járdákat építettek, a vízhálózat egészséges ivóvízzel látja el a lakosságot, a vezeték építését tovább folytatják. Új, korszerű házak épültek és épülnek, egyre több házban van^ mosókonyha, fürdőszoba, modernizálják a lakások fűtését. Az év végére mintegy 80 személyautó lesz a faluban. Elmondhatjuk, hogy Szímőn is újjászületett az élet. BÚKOR JÓZSEF, Szímő (Zemné) A szakma mesterei Őgyallán (Hurbanovo) a Járási Építőipari Vállalatban az elmúlt évtized alatt több mint 190 kőművestanoncot képeztek szakmunkássá Szabó László és Horváth Zoltán oktatók. A tanulók közül többen később főiskolán folytatták tanulmányaikat, majd mérnöki oklevéllel tértek vissza a vállalathoz. Jelenleg katonai szolgálatát teljesítenek, de ígéretet tettek, hogy a leszerelés után ismét visszatérnek előző munkahelyükre. A vállalat tanuli a párt jubileumi évének tiszteletére értékes szocialista kötelezettségvállalást tettek. HOLCZER LÁSZLÓ Sikereink alapja a leninizmus lón Fojtik elvtársnak, o CSKP Központi Bizottsága titkárának beszéde Prágában a Nemzeti Színházban szerdán ünnepi estet rendeztek Vlagyimir Iljics Lenin születésének évfordulója alkalmából. Jelen voltak a cseehszlovák politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet képviselői, köztük Évien Erban, Antonín Kapek, losef Kempný, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjai, Dalibor Hanes, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Miloš Jakes, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke, valamint Miloslav Hruškovič és Oldrich Svestka, a CSKP Központi Bizottságának titkárai. Az ünnepi beszédet fán Fojtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára mondotta. Beszédét az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. A győzelmes szocialista forradalom vezetőjének, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet hatalom megalapítójának tanítása örök érvényű. A marxizmus—leninizmus eszméi korszakunk lendítő erejévé váltak, s talán nincs olyan hely a földkerekségen, ahová ne jutottak volna el. Lenin neve a harci jelszava mindazoknak, akik még mindig az imperializmus elnyomása alatt szenvednek. Nemrég fejeződött be az SZKP XXIV. kongresszusa. A kongresszus újabb bizonyítéka annak, hogy a leninizmus tovább fejlődik a szovjet valóságban. Akik figyelemmel kísérték a kongresszus tárgyalását, Brezsnyev elvtárs és az egyes küldöttek felszólalásait, akik olvasták a kongresszus dokumentumait, tisztán láthatják, hogy a szovjet kommunisták kongreszszusa jelentős lépést jelent a kommunizmus építése lenini programjának megvalósításában. Ez a kongresszus előrehaladást jelent az imperializmus elleni harcban, megszilárdította az SZKP és a Szovjetunió tekintélyét a világ haladó embereinek szemében. Pártunk XIV. kongresszusa előkészítésének időszakában emlékezünk meg a lenini jubileumról. Valamennyien tudjuk, hogy az utóbbi években milyen nehéz válságon mentünk keresztül, pártunk történetében addig még sohasem fordult elő, hogy a jobboldali opportunizmus olyan nagy befolyásra tegyen szert. 1968—69-ben példa nélküli hanyatlás következett be pártunkban. Azért került sor erre a tragikus fejlődésre inert megengedtük, hogy a jobboldali opportunisták olyan pozíciókat szerezzenek a pártban és a társadalomban, ahonnan támadhatták a leninizmust, pártunk lenini alapjait. Szocialista barátaink internacionalista segítségének köszönhető, hogy meghiúsítottuk az ellenforradalom terveit. A hazai és a külföldi reakciónak nem sikerült kiszakítani Csehszlovákiát a szocialista államok közösségéből. Barátaink tesvért segítsége internacionalista segítség volt, a többi ország kommunista és munkáspártjai érdekeinek megfelelően. A konszolidációs folyamat után kommunista pártunk ma újból marxista—leninista párt, szilárdan áll társadalmunk élén. A kongresszus előkészítése után értékeltük munkánkat és örömei állapíthatjuk meg, hogy az 1969 áprilisa utáni féjlődés céltudatosan, következetesen a leninizmus teljes felújításához vezet. A közelmúltat értékelve rá kell mutatnuk, milyen veszélyt jelentett az ellenforradalom, milyen óriási károkat okozott a jobboldali munkásellenes és népellenes politika. Le kell vonni a tanulságot saját hibáinkból és úgy kell dolgoznunk, hogy pártunk és társadalmunk már sohase jusson az 1968. évi helyzethez hasonló körülmények közé. Lenin azt hirdette, hogy az opportunizmus osztályalapja a kispolgári ingatagság, mely a munkásosztálynak a burzsoá-zla befolyása alá kerülését idézi elő. Az eszmei és szervezett egység megbontása a kispolgári gyávaság — mindez kísérő jelensége az opportunisták azon törekvésének, hogy leplezzék a társadalom reális ellentmondásait és konfliktusait, a hiányosságokat, eltereljék a figyelmet a dolgozók valódi küzdelmétől, a szocialista forradalom alapvető problémáitól. Jogosan hangsúlyozzuk ki a jobboldal felett aratott győzelmünket. A jobboldalt megfosztottuk hatalmi pozícióitól. Pártunk jelentős sikert ért el azáltal, hogy lefékezte a gazdaság veszélyes fejlődési irányzatát, stabilizálta a gazdaságot, hozzáfoghattunk az új ötéves terv kidolgozásához. Helyrehozhatatlan hibát követnénk el, ha nem tartanánk szem előtt Lenin figyelmeztetését, milyen veszélyt jelent iz önelégültség, az olcsó optimizmus. ha igazolnánk saját fogyatékosságunkat, ha nem lennénk igényesebbek munkánkkal saemben. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a társadalmi élet minden szakaszán nehéz feladatok állnak előttünk. A legnagyobb rosszat az jelentené, ha közömbösek lennénk a párt iránt. A pártról való gondoskodás, a párt munkás- és forradalmi jellegéről és akcióképességéről való gondoskodás nem öncélú. Nem arról van szó, hogy a kommunisták azon vitatkozzanak egymás között, kí a jobb, ki a rosszabb, ki az öntudatosabb, vagy a kevésbé öntudatos, hanem arról, hogy a párt meg tudjon birkózni az igényes feladatokkal, irányítani tudja a szocialista társadalmat, hogy szilárdítsa m<-g tekintélyét és n rlolgozókri gyakorolt hai A legfontosabb az — mondotta Lenin —, hogy a dolgozók saját ügyüknek tartsák a szocializmus ügyét. Arra kell törekednünk, hogy az emberek megértsék politikánkat és - a gyakorlatban megvalósuljon a párt politikájának teljes marxista—leninista irányvonala. Jogosan emeljük ki az ..Arccal a tömegek felé" jelszót. A gyakorlatban elsősorban küzdelmet jelent a dolgozók szocialista öntudatáért. Lenin ebben a küzdelemben látta „egész munkánk alapját és fő tartalmát". Az a nagy felelősség, amellyel Lenin arra tanította a kommunistákat, hogy megnyerjék a dolgozókat a szocializmus számára, azt mutatja, hogy pozitív viszonya volt a dolgozókhoz, s arra törekedett, hogy a dolgozók az áj társadalom meggyőződéses. áldozatkész építői legyenek. Pártunk megalapítása 50. évfordulójának megünneplésére készül. A legméltóbban alkotómunkával ünnepelhetjük mog ezt az eseményt. Ez megfelel országunk, a csehszlovák munkásosztály, népünk és Csehszlovákia nemzetei érdekeinek. Munkásosztályunk legöntudatosabb része azzal, hogy 50 évvel ezelőtt magáévá tette a leninizmust, kialakította élcsapatát. Mindig büszkék leszünk arra, hogy ez Lenin közvetlen részvételével és segítségével történt. Pártharcosaink nem tévesztik szem elől a leninizmust, vállalják a legsúlyosabb áldozatokat is a forradalom és a szocializmus gondolatainak valóra váltásáért, a dolgozók boldogságáért. Sokat szenvedtek, üldözték őket, még akkor sem haboztak, amikor életüket kellett feláldozniuk. A szocializmus úttörőinek áldozata és felmérhetetlen munkája nyomán született meg szocialista jelenünk. Folytatjuk történelmünk legdicsőbb időszaka demokratikus és forradalmi hagyományait, melyek elválaszthatatlanok a proletár internacionalizmustól.