Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. április 23. PÉNTEK BRATISLAVA & XXIV ÉVFOLYAM 95. szám Ára 50 fillér A bratislavai kikötőben a hrnói gépgyár dolgozói 250 tonna horderejű darut szerelnek. A Duna szlovákiai szakaszán ez a legnagyobb rakudóbRrendezés. A darut júliusban helyezik Üzembe. (I. Dubovský — CSTK felv.) Fogadás a bratislavai várban (CSTK) — Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Ľudovít Pezlár. az SZLKP KB titkára, az SZLKP KB elnöksé gének tagjai tegnap fogadták a bratislavai várban a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnok­ságának képviselői, élükön Konsztantyin Grigorjcvics Ku­zsanov vezérezredessel. A szlovákiai látogatáson tar tózkodó vendégeket Sámuel Ko­daj altábornagy, a keleti kato­nai körzet parancsnoka és Jo­zef Kováčik vezérőrnagy, a ke­leti katonai körzet körzeti poli­tikai főcsoportfőnöke kísérte. A fogadáson részt vett Jozef Fraiin ezredes, az SZLKP - KB osztályvezetője. Jelen volt Mi liail Mihajlovics Gyejev, a Szov­jetunió bratislavai főkonzulja és Vitalij Fjodorovics Jafiiuov, a Bratislavában állomásozó szovjet katonaság parancsnok ságának képviselője is. Kelet-Szlovákia dolgozó: a pártjühiieum tiszteletére A CSKP megalapítása 50. év­fordulója és a XIV. pártkong­resszus tiszteletére Kelet-Szlo­vákia dolgozói több mint 163 ezer egyéni és közel 8 ezer kol­lektív felajánlást tettek, melyek értéke egymilliárd 88 millió ko­ronát tesz ki. A legértékesebb, a termelés fokozásával kapcsolatos válla­lásokkal a kohászati, vegyipari, bánya-, és gépipari, az építke­zési, valamint a mezőgazdasági s élelmezésipari vállalatok, üze­mek dolgozói köszöntik a párt jubileumot és pártkonferenciát. Ezek értéke megközelíti az 525 millió koronát. A kerület mezőgazdasági üze­mei vállalták, hogy terven felül 22 254 mázsa húst, csaknem öt­millió liter tejet, több mint 7 millió tojást, 8733 mázsa burgo­nyát, 8573 mázsa terményt s 8839 mázsa egyéb terméket jut­tatnak piacra. A város- és falu­fejlesztés! akciók keretében a dolgozók felajánlása meghalad­ja az 500 millió koronát. --ik. Országos ifjúsági műszak (CSTKl — Csehszlovákia Kom inunista Pártja XIV. kongresszusa tiszteletére a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága or szagos ifjúsági műszakot hirdetett. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai a többi fiatallal együtt áp rilis 24-én, szombaton az Üzentek, a tanonciskolák és az iskolák kör­nyékét szedik rendbe, facsemeté­ket ültetnek ki és uiás hasonlú munkát végeznek. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége a fejlő­dés fő, objektíven szükségszerű útjának tartja a cseh­szlovák népgazdaság hatékonyságának általános foko­zását. Ezt elsősorban a gazdasági fejlesztés valameny­nyi tényezőjének intenzív kihasználásával és a termelés irányítása színvonalának emelésével érjük el. (A CSKP KB elnökségének iiányelvlervszete a népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésére) LENINRE EMLÉKEZTEK e Bolgár Kommunista Párt kongresszusán Szófia — Csütörtökön reggei, Lenin születésének 101. évfor­dulóján a nemzetközi proleta­riátus halhatatlan vezérére való emlékezés jegyében folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. A délelőt­ti ülés első felszólalója Pencso Kubadinszki, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterel­nök-helyettes volt. Meleg sza­vakkal méltatta Lenin életmű­vének forradalmasító hatását és növekvő nemzetközi jelentősé­gét, Leonyid Brezsnyevhez és a szovjet küldöttséghez fordulva a kongresszus és a bolgár nép nevében üdvözölte a szovjet pártot, a szovjet népet április 22-e, Lenin születésének 101. évfordulója alkalmából. A bolgár kommunisták X. kongresszusán elhangzott már a mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Eszerint az előzete­sen megválasztott 1559 küldött közül a kongresszuson 1553-au vesznek részt, az országban mű­ködő valamennyi pártszervezet képviseletében. 360 kongresszu­si küldött a termelésben köz­vetlenül résztvevő munkásosz­tályt, 176-an a szocialista szö­vetkezeti parasztságot képvise­li. 87 delegátusnak van tudo­mányos minősítése, közülük 11-en akadémikusok, 6-an pedig akadémiai levelező tagok, je lentős a bolgár néphadsereg de­legációjának száma is. Figyel­met érdemlő körülmény, hogv az összes kongresszusi küldött nek 85,3 százaléka felső és kö zépiskolni végzettséggel rendel­kezik s a delegátusok 60,3 szá­zalékának kifejezetten egyete­mi vagy főiskolai a végzettsége. A küldöttek közül 373 nő. A szerdai felszólalások kö­zül figyelmet érdemel még Ivan Basevnek, a BKP Központi Bt zpttsága tagjának, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszte­rének beszéde, aki az ország külpolitikáját elemezve rámuta­tott, hogy annak „internaciona­lista jellegét meghatározza a BKP politikájának marxista—le­ninista volta". A párt dimitrovi következetességgel folytatja a „Szovjetunióval való barátság, együttműködés és minél szoro­sabb közeledés" politikáját. (Folytatás a 2. oldalon| L KÖZEL-KELET ] Az EAK elveti az izraeli feltételeket Kairó — Az EAK határozot­tan visszautasítja a Szuezi-csa­torna és a részleges csapatkivo­nás körüli mesterkedéseket — szögezi le a csütörtöki Al Ah­ram azokra az ellentmondó hí­rekre reagálva, amelyek szerint Állon izraeli miniszterelnök-he­lyettes washingtoni tárgyalá­sain előterjesztette a részleges kiürítés jeltételeit. Kairó elveti az Izraeli feltételeket és elvet minden olyan ellenjavaslatot, amely nem a megszállt arab te­rületek teljes kiürítéséből indul ki. Az EAK következetesen ra­gaszkodik ahhoz a hatpontos nyilatkozathoz, amelyben Sza­dat elnök április 2-án részlete­Több mint két évtizede állandó program a mezőgazdaság iparosítása. Lényegében már akkor kezdődött, amikor hazánkban is lehetőség nyílt a mezőgazdasággal kap­csolatos lenini eszmék gyakorlati megvaló­sítására. Igaz ugyan, hogy az első gépszö­vetkezetek alakításakor csupán a párt első soraiban harcoló kommunisták tudatosítot ták, hogy a falu, a parasztság életében és természetesen a mezőgazdaságban ez egv; új korszak kezdete, de az alapvető mégis az volt, hogy a mag már el volt hintve. S ha a talaj még nem is volt kifogástalan, a gyökerecskék azért erősödtek. Nem akarom részletezni a mezőgazdasá­gi gépesítésnek ütemét, csak éppen meg­jegyzem, hogy nem találunk még egy or­szágot a világon, amelyikben abban az időszakban olyan gyorsan növekedett volna a mezőgazdasági gépek száma (százalék­ban számítva), mint hazánkban. Sokan — még funkcionáriusok is — a mezőgazdaság gépesítésének rohamos fejlődését már az ötvenes évek derekán szívesen nevezték iparosításnak. Pedig hol voltunk még at­tól. Még a gépesítésnek is csupán az első fázisa volt az, hogy megjelentek a trak­torok s a trak torvon tatású munkagépek. Még az is, hogy az istállók már önműködő itatókkal, billenő csillékkel, fejőgépekkel voltak felszerelve. A mezőgazdaság iparosításának program­ját a CSKP XII. kongresszusa hirdette meg akkor, amikor a kollektivizálás már végle­gesen győzött az országban. Ez természe­tesen nem az egyik évről a másikra tel­jesítendő program volt, hanem egy folya inalnak a kezdeti szakasza, melynek gyor­sulása nem csupán, még úgy is mondhat­nám, hogy nem elsősorban a mezőgazda­ságtól függött. Egy magasabb szintű gaz­dálkodáshoz mindenekelőtt jól képzett gaz­dasági-szervezési szakemeberek kellenek. MEZŐGAZDÁSÁGUNK ÉS A SZAKOSÍTÁS Valljuk be őszintén, hogy az akkori me­zőgazdasági szakiskolák még nem tudtak annyit adni ezen a téren, amennyit meg­követelt a fejlődés akkori szakasza. Véletlenek a filozófia szerint lehetnek ugyan, az azonban mégsem véletlen, hogy a mezőgazdaság szó szerinti értelemben vett iparosítása nem a mezőgazdaságot irányító szervek jóvoltából indult el, ha­nem a rátermett, közvetlenül a mezőgaz­dasági üzemekben dolgozó vezetők kezde­ményezéséből. Az ötvenes évek végén s a hatvanas évek elején a szigorúan direktív irányításra a gyakorlati szakemberek kö­zül sokan úgy néztek, hogy az gúzsba köti a fejlődést, tehát a mezőgazdaság iparosí­tását is. Hiszen a többéves tapasztalat alapján világossá vált előttük, hogy ipari szinten nem lehet azon a párszáz hektáron gazdálkodni, ha valamennyi növényt ter­meszteni kell, ugyanakkor valamennyi me­zőgazdasági állatot kötelesek tenyészteni. így nem lehet a mezőgazdaságot ipaio sítani — ez a felismerés indította el út­jára a szövetkezetek egyesülését s egyúttal a szakosítását. Hol mire voltak jobbak a feltételek, ott azt a termelési ágazatot fej­lesztették. Különösen az érsekújvári (Nové Zámky) járás szövetkezetei mutattak jó példát ezen a téren. Három-négy szövet­kezet egyesítése után elkezdték szakosíta­ni a gazdálkodást. Egyik helyen ebből, a másikon abból termelni, tenyészteni sokat. Olyan módszerekkel, hogy az már-már az ipari termelés szintjét súrolja. A mezőgazdasági termelés iparosításá­nak tehát a szakosítás az alapja. Ez persze még nem minden, mert ahhoz, hogy a me­zőgazdaság az ipari termelés szintjére emelkedjen, más is kell. Olyan munkaszer­vezés, hogy a munkavállalóknak a mező­gazdasági üzem egész évben munkát, fog­lalkozást biztosítson. Már vannak jó pél­dák, első fecskék. De még sok minden kell, amíg eljutunk a kitűzött célig. S ezen az úton egyáltalán nem lényegtelen a • szakemberképzés. Azt a jelenlegi szakem­berek is tudják, hogy mikor kell vetni, mit kell etetni stb. Ám a munkaszervezés még gyerekcipőben jár. Hogy visszatérjek a korábbi gondolatra — a szakosítás már lerakta a mezőgazdaság iparosításának alapját. Reménykedhetünk tehát, hogy az ötödik ötéves tervben minden eddiginél nagyobbat lépünk előre a pártunk által kitűzött úton. HARASZTI GYULA sen kifejtette rendezési koncep­cióját. Az EAK elutasítja a Sinai-fél­sziget demilitarízálását és sen­kivel, semmilyen formában nem hajlandó tárgyalni Izrael Sharm el-Sejk-i jelenlétéről. A Washingtonban előterjesz­tett izraeli feltételek szerint a részleges kiürítést jarring köz reműködése nélkül hajtanák végre, véget vetnének a hadi­állapotnak és az egyiptomi erők nem kelnének át a csatorna ke leti partjára. Ezek a feltételek összeegyeztethetetlenek az áp­rilis 2-i nyilatkozattal és elfa gadhataüanok Egyiptom számá­ra. A két álláspontot egybevetve szembetűnik a nézeteltérések lényege: amíg Egyiptom ragasz kodik a rendezési határozat tel­jes végrehajtásához, s csupán ennek részeként, első lépésként fogja fel a részleges csapatki­vonást és a Szuezi-csatorna megnyitását, addig Izrael rész­leges megoldással akarja he lyettesíteni a teljes rendezést, vagyis a részleges kiürítés fejé­ben állandósítani szeretné a tűzszünetet és a zavartalan íz raeli megszállást. Míg Egyiptom kötelezettséget vállalt a BT-ha tározat végrehajtására és kije lentette, hogy hajlandó béke egyezményt kötni Izraellel, ad dig Izrael máig sem válaszolt jarring javaslataira, illetve hi­vatalos formában is megtagadta a BT-határozat végrehajtását, az 1967-es határokhoz való visz­szatérést. Kairó világosan látja az izraeli mesterkedések hátte rét. Az egyiptomi politika kö vetkezetességét és magabiztos­ságát nagy mértékben erősíti az a tudat, hogy az újonnan alapított hármas államszövetség megsokszorozza az Izraellel szemben álló arab népek politi kai, katonai és gazdasági po tenciálját. Az egyiptomi állás­pont ugyanakkor széleskörű nemzetközi támogatást élvez, mindenekelőtt a Szovjetunió és a többi szocialista ország részé ről. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents