Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám, csütörtök

101 éve született Vlagyimir Iljics Lenin D RÁ G A E ML ÉKEK 1971. IV. 22. A Nagy Októberi Forradalom után, 1917-ben a nagybányai művósztelepen hallottam először Lenin nevét, vagy talán még előbb, Budapesten, a Galilei-körben. Aztán Kernstok Károly festőiskolájának növendékei között hallottam beszélni róla. Lelkes emberek tanultak itt, többen közülük rendszeresen eljártak a Visegrádi utcába, a kommunista párt székházába, és kisebb-nagyobb szolgálatokat tettek a pártnak. 1919-ben már olvastam Lenin egyik brosúráját: A szovjethatalom soron levő feladatai címűt. De legtöbbet a férjemtől hallottam Leninről. Ö még mint hadifogoly, a Lenin és Szverdlov által kezdeményezett nemzetközi zászlóaljak egyik szervezője, később pedig a Magyar Tanácsköztársaság képviselője, sokszor találkozott Leninnel, gyakran beszélgetett vele — és a rajongásig szerette. Ha csak annyit tudtam volna róla, amennyit a férjem elmesélt, akkor ls örökre szívembe zárom Vlagyimir lljicset. Emlékszem, milyen boldog és büszke voltam-, amikor a férjem — ez 1919-ben történt — hozott nekem Moszkvából egy doboz csokoládét, és ezt mondta: „Ezt Lenin elvtárs küldi neked." Amikor el kellett hagynom Magyarországot, Bécsbe, majd Olaszországba utaztam, azután 10 évig Berlinben éltem. De akármerre jártam, a legbecsületesebb, legharcosabb emberek, a legjobb hazafiak lelkesülten említették Lenin nevét. Olaszországban a házak, de még a templomok falára is rápingálták a jelszót: „Evviva Lenini" — „Éljen Lenin!" — s mellé írták: „Le a királlyaH" Németországban sok kongresszusra és Leninünnepségre készítettem el Vlagyimir Iljics arcképét. 1921-ben Moszkvában jártam, és abban a kitüntetésben részesültem, hogy részt vehettem a Komintern Hl. kongresszusán. A kongresszus külön időszaki lapot adott ki, ennek voltam a munkatársa mint rajzoló. A kongresszus előtt valamelyik bizottsági ülésen találkoztam először Leninnel. Akkor hallottam őt először beszélni, s megragadott az a hév és szenvedély, amellyel gondolatait kifejezte. A kongresszus megnyitóján különböző népek dalait énekelték, köztük a Rákóczi-indulót is, s ez nagyon meghatott. Elfogódottan ültem le az elnöki emelvény lépcsőjére, ahonnan beláthattam az egész termet, és rajzolgatni kezdtem. Egyszer csak felpillantok —• és ott látom magam melett Lenint. A szívverésem is elállt, úgy meglepődtem. Első gondolatom az volt: mit keres Lenin elvtárs itt, a lépcsőn? Annyira izgultam, hogy abba kelett hagynom a rajzolást. Lenin, félig hátat fordítva a teremnek, sebesen jegyzett, és magában hamiskásan mosolygott. Később hozzámfordult, és megnézte vázlatfüzetemet. Bólogatott, de egy szót sem szólt, és közben is feszülten figyelt a vitára. Az elnökségben észrevették, többen felálltak és hellyel kínálták, de Lenin elvtárs intett, hogy ne zavarják az ülést, és a szünetig ott maradt a lépcsőn. A szünetben sokan jöttek hozzám, és kérdezték, mit beszéltem vele. Búsan mondtam: — Én bizony annyira izgultam, hogy nem mertem megszólítani, és nem beszélt velem egy szót sem. A szünetben a küldöttek közt járkált. Ekkor láttam, mennyire szeretik. Majd szétszedték, s amerre csak ment, mindenhová követték. Megfigyeltem, hogy elég keveset beszélt, mindig csak kérdezett, kérdezett, és az arcáról leolvashattuk, hogyan gondolkodik a feleleteken, hogyan raktározza el a hallott tényeket agyában. Közben gyakran tréfált és felszabadultan nevetett. Sohasem fogom elfelejteni azt a jelenetet, amikor megérkezett a kongresszusra Clara Zetkin, a német munkásmozgalom nagy harcosa. Mikor Lenin meglátta a terembe belépő, feketébe öltözött idős asszonyt, felugrott az emelvényről, elébesietett és megölelte. A küldöttek felálltak, óriási taps viharzott fel, aztán valaki elkezdte az Internacionálét, s végül mindenki énekelt. Clara Zetkin sírt a meghatottságtól. A kongresszus több napig tartott, S én csaknem mindennap láthattam Lenint. Micsoda heves érzelmek tombolhattak benne! Én a festő szemével is néztem őt, és nagyon világosan láttam ezt. Minden mozdulatán, arcjátékán visszatükröződött, hogy rendkívül intenzív szellemi életet él. Nem sokat törődött a formaságokkal, de mindig pontosan azt mondta, amit kell. Hatalmas önuralma és önfegyelme volt. És minden hevessége, gyors mozdulatai ellenére menyKözép-Ázsiában, Türkméniában, a Tudományos Akadémia egyik munkatársa mondotta el ezt a történetet Ilona húgomnak. Az Akadémia expedíciót küldött a Kara-Kum-sivatagba, ahol soksok kilométer távolságban egy csöpp vizet sem találni, nincs se tó, se folyó. Az expedíció tagjai a sivatagban egy kolhozra bukkantak, amelyet így hívtak: Lenin Hajója. A tudósok megkérdezték a parasztokat, miért választották ezt a különös nevet a kolhozuknak. — Lenin nevét azért választottuk — felelték a kolhozparasztok —, mert úgy tudjuk, hogy ő a legbölcsebb ember, a bölcsek bölcse, akinek bölcsessége napfényként világít ránk. — Hajónak pedig azért neBUGYONNlj — SZAMUELY — LENIN MOSZKVÁBAN nyí méltóság áradt belőle! Egy óriási szellem erejének méltósága. A kongresszus után még egyszer találkoztam vele. Én a Vhutyemasz festőiskolájában tanultam, ez az iskola a Sztroganov gimnázium épületében volt, Moszkvában. Egy nap ellátogatott ide Lenin. Akkoriban nagy viták voltak a moszkvai művészek között, a párt harcot kezdett a formalisták, az absztrakt festők és más helytelen művészeti irányzatok ellen. Lenin elvtársat kimondhatatlanul nagy örömmel fogadtuk. Ö végignézett mindent, aztán beszélgetett velünk. Akkoriban még rosszul beszéltem oroszul, keveset értettem a szavaiból. De anynyit kivettem belőlük — és a többiek is elmesélték azután —, hogy Lenin elvtárs nagyon elítélően nyilatkozott a formalistákról. Azt mondta, ő megérti, hogy vannak köztük, akik forradalmárnak érzik magukat, s egészen „derék fiúk", de az absztrakt és formalista művészeti. irány teljesen helytelen. Még egy emlékem van Leninről, amit szeretnék elmondani. veztük kolhozunkat, mert mesélt nekünk egyszer egy idegen arról a csodálatos, ember alkotta építményről, amelyet hajónak neveznek, úszik a vízen, nem merül el, hanem mindenféle terhet és embereket is szállít. — Mi méltók akarunk lenni azokhoz, akik ilyen nagyszerű dolgokat vittek véghez, ezért neveztük el kolhozunkat Lenin Hajójának. A türkmén sivatagban így beszéltek róla; Berlinben, Rómában vagy, Budapesten más szavakkal, de ugyanezt mondták: — Lenin a legbölcsebb, akinek tanítása olyan az emberiségnek, mint a napfény az élőlényeknek. Lenin neve reménységet és bizonyságot ad a népeknek, hogy valóra válik az, amire úgy vágyakoznak, mint a Kara-Kum lakói az életet adó víz után, valóra válik az emberiség forró vágya: a béke és' a népek testvérisége, a bőség és az igazság uralma az egész földön. SZAMUELY TIBORNÉ (A Találkozások Leninnel című kötetből) Célunk: az igénvek kielégítése HELYZETKÉP AZ EGYÉNI LAKÁSÉPÍTÉSRŐL A bratisiavai Slovnaft vállalat közlekedési karbantartóinak kollektívája Ladislav jarkovský vezetésével versenyre kelt a Szocialista munkabrigád címért. A CSKP megalapítása 30. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a szállító eszközök üzemzavarait három százalékkal csökkentik. A karbantartók három szerelőgödröt létesítenek. Találkoznak a párt régi tagjaival, és kirándulást szerveznek a SZNF emlékezetes helyeire. Felvételünkön Gustáv Markovii mester, ján Pluczer autószerelővel beszélget. [Felvétel: V. Pfibyl — CSTK) A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban az egyéni lakásépítés terve 1970-ben 91 lakásegység építésének megkezdését és 99 lakásegység befejezését irányozta elő. A valóságban 282 lakásegység építését kezdtük meg és 300 lakásegység építését fejeztük be. A befejezetlen építkezések számát az 1969. évhez viszonyítva 18 lakásegységgel csökkentettük, az építkezések 40 hónapban megállapított átlagos időszakát 34 hónapra csökkentettük. Ezeknek az eredményeknek elérését a jó munkaszervezés, s az érdekelt felek jó magatartása tette lehetővé. A befejezerten építkezések számának csökkentése érdekében, valamint az SZSZK kormánya hirdetményének teljesítése céljából a fejlesztési osztály dolgozóiból lakásátvevő bizottságot létesítettünk. Ez a bizottság elkészítette az összes befejezetlen építkezések részletes leltározását. Körülbelül 800 lakásegységről volt szó. Azon építkezők számára, akiknek épülete már befejezés előtt állt, tehát megvolt minden feltétel, hogy az építkezést be is fejezik, biztosítottuk az építőanyag gyors szállítását. Az építkezőknek nyújtott segítség biztosításához hozzájárult a járási Építőipari Vállalat és a hnb üzemrészlegel, főleg az iparosmunkák nyújtásával. A községfejlesztési tervek szerint a lakásépítkezések megkezdésekor azzal értünk el jó eredményeket, hogy határidő előtt biztosítottuk a parcellák előkészítését és elegendő beépítésre váró parcellát mértünk ki. Kidolgoztuk a távlati területi terveket a központi községek számára. 1975 végéig szeretnénk ezt a tervet kidolgozni a járás valamennyi községe számára. Minden a tervezési szervezetektől függ. Az idén elegendő tartalékkal rendelkezünk az építkezési parcellákból is. Csupán a járás központja számára 240 építkezési parcellát nyertünk. Csak rendezni kell e parcellák vagyonjogi helyzetét, s ugyancsak hozzá kell fogni a csatornahálózat idejekorán való építéséhez. Nagy figyelmet szenteltünk az alapvető műszaki felszerelésnek, ami járásunkban az egyes helyi nemzeti bizottságok, s a-polgárok kezdeményezésétől függ. A legjobbak közé tartozik a Vinicai és a Zelovcei Hnb, a tavalyiak közül pedig a Nenincei és a Cebovcei Hnb. A befejezetlen építkezés problémáival foglalkozott a jnb tanácsa, majd számos fontos intézkedést fogadott el. Ezek közül az egyik, hogy megakadályozzák a befejezetlen építkezések számának növekedését, mégpedig olyan módon, hogy építkezési engedélyt csak azoknak adnak, akik egészségi, higiéniai és lakáskultúra szempontjából meg nem felelő lakásokban laknak. Minden esetet külön megvizsgálnak. Itt nagy szerepet játszanak az egyes képviselők, akik az érdeklődőket tájékoztatják az építkezésről és minden előnyről. Segít a helyes táj'ékoztatás Az építkezők jó tájékozottsága céljából értesítettük a járás valamennyi helyi nemzeti bizottságát, mi minden szükséges az építkezési engedélyhez, s minden hnb-nek megküldtük a szükséges nyomtatványok mintapéldányát is. Az építkezési engedélyek kiadásánál előforduló helytelen eljárások megakadályozása céljából pontosan megállapították a hnb-k jogkörét, megnevezve mindazokat az építkezéseket, amelyekre kiadják az építkezési engedélyt (itt kisebb építkezésekről, bővítésekről, átépítésről van szó, legfeljebb 50 000 korona költségig). A múlt évi sikerek eléréséhez a legnagyobb mértékben a fejlesztési osztály dolgozói járultak hozzá, nevezetesen: Duroš, Poltárský, Koryfák elvtársak, akik többször szabad idejüket is feláldozták, szombaton és vasárnap is részt vettek a lakásátvevö munkákban. A hnb-k funkcionáriusai közül ki kell emelni Lekira Michal elvtársat, a Vinicai Hnb elnökét, Sudický Pavel elvtársat, a Bušincei Hnb elnökét, Boros jános elvtársat, a Kósihy nad Ipíom-i Hnb elnökét és Nagy Ferencz elvtársat, a Balog nad Ipfotn-i Hnb titkárát. 1971-ben is szeretnénk teljesíteni a tervet, erről tanúskodik az a tény is, hogy januárban és februárban 32 lakásegység építéséhez fogtunk hozzá és 30 lakásegység építését be- ! fejeztük. _ Az építőanyag beszerzése céljából a Banská Bystrica-i Staviva vállalatnál márciustól kezdve koordinációs napokat vezettünk be, amelyeken a Staviva vállalat képviselője az egyes építkezőkkel pontosan megtárgyalja az építőanyagok kiadását. Az építkezők jobb tájékoztatása céljából a jnb Spravodaj című közlönye útján tájékoztatást adunk azokról az előnyökről, amelyeket rendszerünk nyújt az építkezőknek, tovább arról, milyen családi házakat kell építeni, hogy azok célszerűek és gazdaságosak legyenek. Az egyéni lakásépítkezés további propagálása céljából az SZSZKvFejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma „Családi ház" címmel vándorkiállítást rendez, amely, 1971. VIII. 23-tól IX. 3-ig lesz majd megtekinthető járási központunkban. Gond: tervezés, kisajátítás, építőanyag járásunk beruházási lakásépítkezését fékező problémák egyike az építőanyag és a tervezési szervezetek hiánya. Szinte nincs is olyan szervezőiroda, amely családi házak tervezésével foglalkozna. Az eddigi tervrajzokat magántervezők készítették, s ezek a tervrajzok túlnyomórészt nem voltak megfelelők, több esetben vissza kellett őket utasítanunk. A magántervezők munkája javításának céljából beidéztük őket, és megbeszélést tartottunk velük. Egyesek munkájában a megbeszélés után javulás állt be, mások munkája a kezdeti színvonalon maradt, több tervező tevékenységét pedig betiltottuk. Itt csak egyetlen kiutat találtunk — teljesen betiltani magánszemélyeknek bármibe- i mű tervezési tevékenységet, j Meghagytuk a saját szükséglet céljából való tervezést. Mielőbb el kellett készítenünk a családi házak katalógusának II. és III. kötetét. Az összes tervezési és költségvetési dokumentációt az ilyen katalógusok által biztosítjuk. További égető probléma az építkezési parcellák felvásárlása és kisajátítása. A kisajátító eljárásoknál olyan problémákba ütközünk, hogy több telektulajdonos nem rendezte a telek tulajdonjogát, több tulajdonos pedig köztársaságunkon kívül él. Gyakori probléma még, hogy a kis parcellának több tulajdonosa van. Járásunk több községében a háború alatt tönkrementek a telekkönyvek, ami jelentősen megnehezíti a ' vagyonjogi viszonyok tisztázását. Különféle spekulációk merülnek fel a tulajdonosok részéről, pl. hogyan kaphatnának többet a telekért, főleg az építkezők nyomása következtében, akik magánhasználatra megszerzik a telket. Itt az egész ügyet egyszerűsíteni kellene, főleg ha magántulajdonról van szó. Ha pl. az efsz vagyonáról van szó, akkor itt csakis az efsz-szel kellene tárgyalni, nem pedig a volt tulajdonosokkal, s ugyanakkor a térítést is az efsz-nek kellene átutalni. Járásunkban elég nagy problémát okoz a mezőgazdasági terület kisajátításáért nyújtott térítés, amire nincs elegendő anyagi eszközünk. Ezekkel a problémákkal foglalkozhatnának az Illetékes szervek s azokat mielőbb megoldhatnák. Szemléltetés céljából megemlítem, hogy a községfejlesztési osztály 1970-ben kb. 6 millió korona összegben köteles térítést fizetni a mezőgazdasági terület tartós kisajátításáért. Az idén ez az összeg valamivel kevesebb lesz. JÁN KOKAVEC, a Nagykürtösi jnb fejlesztési osztályának vezetője